Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
Í — 1391. SZERTE Ára: 8,00 forint €WMa XXXV. ÉVFOLYAM, 21\ SZÄM » 1391. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Eszmscsere a párttagsággal MDF-megyegyűlés Tegnap este hat órakor kezdődött, s lapzártakor még tartott Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen a Magyar Demokrata Fórum Pest megyei gyűlése, melynek célja — az eddig megtartottakhoz hasonlóan —, hogy a legerősebb parlamenti párt vezetői tájékozódjanak tagságuk véleményéről, s a vezető tisztségviselők, közöttük az e fórumon is részt Vevő Botos Katalin tárca nélküli minisztér, Farkas Gabriella alelnök, Bethlen István országgyűlési képviselő, Kónya Imre frakcióvezető, ismertessék a kormányzat és a frakció terveit, álláspontját. (Lapunk holnapi számában a késő éjszakai órákba nyúló eseményről részletes tudósítást közlünk.) í BÍIPQLÍTiKAi KRÓNIKA A munkanélküliség a következő évek legsúlyosabb konfliktusait okozza a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács szerint. Ezért e témáról tanácskozást rendeztek a hétvégén a kormány’, a szakszervezet és az érintettek képviselőinek részvételével. © A Munkástanácsok Országos Szövetségében a vezetőségben dúló viszály megszüntetése érdekében leváltották tisztségéből Bajtay József alelnököt, és megerősítették elnöki tisztében Pal- kovics Imrét. © A rendszerváltozás; Ahol megtörtént és ahol nem; Az utóbbi esetben mi a teendő? Ilyen címen hirdetett pályázatot tagsága számára a KDNP. © Világkormányt, világparlamentet és világalkotmányt akar egy amerikai székhelyű szervezet. Képviselői most Budapesten tartottak sajtótájékoztatót, hogy híveket szerezzenek eszméjüknek. © Magyar kezdeményezésre tudósok és mérnökök'is követik az orvosok nukleáris háború elleni nemzetközi szervezete célkitűzéseit. Erről rendeztek tanácskozást Balatonfüreden. © Baráth Etele kormánybiztos nyitotta meg a Gemenc Expót, az első olyan kiállítást, melyet egy magyar vállalkozó szervezett. Vezetőjük Inczédy János KDNP-képviselők Butik nem lesz Start-hitelből Vétleneket ócsárolnak Budapesten megalakult a Kereszténydemokrata ön- kormányzati Képviselők Egyesülete. Az egyesület első embere, Inczédy János. a Pest Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: szervezetükbe azokat várják, akik a KDNP tagjaként vagy a párt támogatását élvezve szereztek mandátumot az* önkormányzati választásokon. Az egyesület célja, hogy olyan információkkal lássa el tagjait, amelyek segítenek a döntések előkészítésében, valamint továbbképzéseket, tanulmányuta- kat szervezzenek nekik. Első rendezvényként a KDNP-vel közösen szeptember 27—28-án önkormányzati fórumra kerül sor Vácott. A tavaszi beharangozást követően sok vállalkozó kedvű egyén várta repesve a kedvező kamatozású Start-hitel indulását. A nehézkes kezdés napjaiban úgy tűnt, a kisvállalkozások segítésére született, német támogatással létrejött hitelkonstrukció befullad. Végül is azonban sikerült a bankokkal egyezségre jutni, s augusztusban a pénzintézetek már megkezdték a pályázatok begyűjtését. A németektől kapott 40 millió márkának megfelelő három és fél milliárd forintot tizenhat bank között osztották szét. Az elosztási elvnek vannak vesztesei is, elsősorban az úgynevezett középbankok — MHB. Budapest Bank, OKHB, Postabank, ezek a pénzintézetek ugyanis a várinál jóval kevesebb pénzt kaptak. A Budapest Banknak például — melynek Pest megyében is több helyen. Cegléden, Gödöllőn, Monoton, Nagykőrösön, Ráckevén. Szentendrén van fiókja — mindössze 375 millió forint jutott. Tóth Antalné igazgató elmondta, hogy ilyen csekély összegre nem volt értelme annak, hogy megyei kereteket alakítsanak ki. A fiókokból érkező cenzurajavaslatok alapján döntenek majd arról, hogy ki részesülhet a Start-hitel millióiból. Az igények jóval meghaladják a lehetőségeiket, a túljelentkezés ötszörös. így szelektálniuk kell, s az igazgatónő szerint azok számíthatnak sikerre, akik javító, szolgáltató tevékenységhez, egészségügyi vállalkozásokhoz, a megszűnt ÁFÉSZ-ek készleteinek átvételéhez kértek kölcsönt. Fontos szempont, hogy a jelentkezők megfelelő fedezettel rendelkezzenek, hiszen a bank nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ne kapja INTERJÚ CSURKA ISTVÁNNAL, sincs diktatúráról Választási gyűlés vendege volt Cegléden Csurka István író, országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke. Az ismert politikus készségesen adott interjút lá vánknak. Az írást azért közöljük csak ma, mert tiszteletben kívántuk tartani a kampánycsendet akkor is, amikor „csak” hely- hatásági időközi választás előtt álltak a városban. © A napokban a szolnoki megycgyűlést követően ön egyebek mellett úgy fogalmazott, véget kell vetni a gyámoltalanság korszakának. Hogyan képzeli el ezt? — Nézze, ha az ember sokáig él visszaszorítva a diktatúrában — még a puhában is —, akkor elbiEgy híján fél tucat. Tulajdonképpen senki sem érli. Ennek a csapatnak már réges-rég ki kellett volna esnie. Sőt, nem is lett volna szabad feljutnia az NB I-be. De erről valahogy évek óta nem vesznek tudomást. Cserélődhetnek a játékosok, tönkremehetnek a szponzorok, a Vác nem hagyja kiütni magát — sőt. A Duna-parti város tizenegye szombaton egy híján fél tucat gólt rúgott a Diósgyőr hálójába, s vezeti az NB I-et. Mégpedig úgy, hogy leiskolázták a borsodi iparváros jobb napokat is látott csapatát, s a kiütéses győzelemhez jóformán csak egy félidőre volt szükségük. Az eredmény azért is örvendetes, mert a váci gárda nemzetközi mérkőzésre készült. A Dinamo Moszkva elleni találkozó előtt talán jót tesz egy kis önbizalom. (Tudósításunk a 11. oldalon.) vissza a kölcsön adott pénzét. Az igazgatónő kifejtette, hogy az elbírálásnál háttérbe kerülnek azok, akik butiknyitásra, fuvarozásra, kam ion vásárlásra, masszázsszalon vagy vendégház kialakítására igényeltek hitelt. Tóth Antalné hozzátette, a szűkös forráshiány miatt fiókjaikat már kérték, hogy ne fogadjanak el több Start-hitélpályázatot, hiszen az igényeket már így sem tudják kielégíteni. Az igazgatónő megjegyezte, ha tudták volna, hogy ilyen kevés pénz jut majd a Budapest Banknak, aligha vállalkoznak a kölcsön folyósítására, hiszen így a hoppon maradt ügyfelek minden bizonnyal majd pénzintézetük fiókjait fogják ócsárolni. H. É. Csongrád megye egyes településein, főleg Kiszom- bor és Makó térségében ma naponta rabszolgaként adnak-vesznek mezőgazda- sági munkára több száz, elsősorban Romániából érkezett cigányt. A magyar- országi cigányok saját országukban is másodlagos állampolgárok, akiknek az erősödő cigányellenesség miatt egyre drámaibb a helyzete — hangzott el a hétvégén. Szegeden azon a konzultáción, amelyet a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége rendezett. Az országhatáron kívül és belül élő cigányságot még ma is sorozatos atrocitások érik. Romániában például a forradalom óta’ háromszor történt véres cigánypogrom. Magyarországon is egyre gyakoribbak az etnikum elleni rasz- szista megnyilvánulások. LENGYELORSZÁG—UKRAJNA Diplomáciai kapcsolatok Lengyelország és Ukrajna vasárnap hivatalosan bejelentette; diplomáciai kapcsolatra kíván lépni egymással. Egyelőre a két fővárosban különleges kormánymegbízottak képviselik országaikat. zonytalanodik. Ma én azt látom, a polgárok gyámoltalanok és hagyják, hogy ugyanazok a rétegek, káderek, kommunisták uralkodjanak rajtuk. Holott már nem az övék a hatalom. De sokakban még él a régi beidegződés. Én úgy gondolom. hogy o gyámolla- (Folytatás a 2. oldalon.) BZ EUÜE ÉS A HATALOM M a az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési kérdéseket tárgyal. Olyan kérdésekben dönt majd, amelyek összefüggnek a parlameptáris demokrácia alapelveivel. Azokkal az alapelvekkel, amelyeket állami iskolákban több mint negyven éven át hivatalosan alig tanítottak. Nem árt, ha tudjuk, hogy a politikai hatalom a demokráciákban nem mások feletti uralmat, hanem egyszerűen döntéshozói pozíciót jelent. Olyan pozíciót, amelyet a többségi elv alapján választott személy vagy testület csak az alkotmányban meghatározott ideig tölt be, és amely nem csupán jogkört és határkört, hanem elsősorban feladatkört és kötelezettséget jelent. Megbízatást, amely együtt jár a felelősséggel. A tizennyolcadik század felvilágosult gondolkodói éppen e hatalomfelfogás jegyében dolgozták ki a demokratikus politikai rendszerek máig érvényes alapelveit, köztük a hatalommegosztás elvét. A törvényhozó, a kormányzati végrehajtó és a bírói hatalom megosztása és az ehhez kapcsolódó felelősségi rendszer minden demokrácia alapja. Ez a rendszer akadályozza meg a hatalom koncentrálódását és uralommá, diktatúrává válását. Az állami főhatalom szférájában negyedik^ hatalmi ág nincs, mert az már más hatalmi ágak hatáskörét és ezzel együtt feladatakörük, kötelezettségeik számonkérhetőségét csorbítaná. Hatásköri összeütközéseket teremtene, a demokratikus rendszert működésképtelenné tenné. Nincs tehát önálló, az előbbiektől független elnöki hatalom. Prezidenciális rendszerekben (mint például Franciaország) az elnök a kormányzati végrehajtó hatalom feje, parlamentáris rendszerekben (mint Olaszország vagy Németország) az elnöki tisztség a nemzeti-állami egységet reprezentáló, de felelősség és tényleges hatalom nélküli funkció. Prezindenciális rendszerekben az elnök mint tényleges kormányfő pártpolitikát érvényesít, parlamentáris rendszerekben az elnök a pártok fölött áll, s tisztségének gyakorlása során nem követhet pártszempontokat. Az úgynevezett „középerős elnök” 1989 elején propagált koncepciója fából vaskarika, s csupán egy erőtlen kísérlet volt az ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalom részbeni átmentésére. Abban a reményben, hogy az akkori MSZMP reformszárnya ezt a pozíciót Pozsgay Imre révén megszerezheti. Parlamentáris rendszerekben azonban hatalom felelősség nélkül nem létezik. M em árt, há tudjuk, hogy a Magyar Köztársaság parlamentáris rendszerű demokrácia. Az alkotmány szerint a. köztársasági elnök által aláírt döntésekért a felelősség nem az elnököt, hanem a javaslattevő vagy ellenjegyző kormánytagot, végső soron magát a kormányt terheli. Az elnöki aláírás pusztán a döntés jelentőségét hangsúlyozza. —te—
