Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

Göncz Árpád a GATE díszpolgára lesz Egyetemi tanévnyitó Szeptember 9-én, 10 óra­kor tartja a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem ta­nácsa tanévnyitó ünnepi ülését az aulában. A GATE díszpolgárává avatják Göncz Árpád köztársasági elnököt, aki az ötvenes években tanulmányokat folytatott az intézményben. Honoris Causa doktorrá avatják dr. Győrffy Béla akadémikust, dr. Lehoczky László professzort, dr. Ste- fanovits Pál akadémikust és dr. R. Tomassone profesz- szort. Az egyetemi tanács Pro Universitate Emlékér­met adományoz S. Szabó Ferenc nyugalmazott ál­lamtitkárnak. Az új tanévet dr. Kocsis Károly rektor nyitja meg, az ünnepségen — melyen beiktatják az elsőéves hall­gatókat — Göncz Árpád is köszönti az egyetem polgá­rait. A Mérnöki Kamara emlékkiállítását Erdei Já­nos századik születésnapja alkalmából 12 óra 30 perc­kor nyitják meg a földszin­ti rektori tanácsteremben. Inkább a kenyérre kell a pénz A fiú is vállalkozik Hét évvel ezelőtt nyílt meg az első magánvállalko­zásban működő gazdabolt Gödöllőn, a Thököly utcá­ban. Mészáros Gyula nö­vényvédő szakmérnök csa­ládi házának udvara a bol­tot kiszolgáló teleppé vált. Csak egy nagyobb problé­ma volt: megközelítését az évszakoktól függően hol sár, hol homok nehezítette. Mészáros Gyula néhány társával igyekezett mind több utcabelit beszervezni. Aki csak tehette nem mon­dott ellent. Megépült az asz­faltos út minden arra köz­lekedő ember örömére. Nőtt a vásárlók száma, mind több áru érkezett a gazdaboltba. Időközben al­kalom adódott a városköz­pontba költözésre. Mészá­ros Gyula bérbe vette a Pe­tőfi Sándor utcában a Döm­Szeptember 2-án: Terminator 2. (Az ítélet napja). Színes amerikai sci- íi, 10 és 20 órakor. Frekvencia video: Karate kölyök 1. 10 óra­kor. Riválisok, 16 órakor, Christine, 18 és 20 órakor. Nagytarcsa, autósmozi: A hiúságok máglyája. Színes amerikai film, este 9 órakor. södi Pál-féle ingatlant, ké­sőbb meg is vásárolta. So­kan ide is követték, hiszen nemcsak árut kapott a ve­vő, hanem szaktanácsot is. Nagy tételben is vásárol­hatnak az emberek, bár so­kan már a kertre sem ál­doznak annyit, mint koráb­ban. Ma inkább kenyérre kell a pénz, és a hasonló szakboltok száma is egyre gyarapszik, csökkentve a forgalmat. A helyiség, amelyben beszélgettünk, nem sokára egy jól felsze­relt laboratórium lesz. Régi terv valósul meg, növény- védelmi vizsgálatokat vé­geznek majd. Aki betegsé­get fedez fel a növényein, behoz egy levelet, ágat, tö­vet, vagy földet, amit mik­roszkopikus vizsgálat alá vesznek. Tanácsot adnak arra, hogy milyen növény­védő szert kell alkalmazni: Mészáros Gyula fia sokat tanult az apjától és segít­ségével az szülő háznál új­ra megnyitotta apja koráb­bi üzletét. Ezután a maga gazdája lesz az ifjabb Mé­száros. Az idősebb Mészá­rosnak a mindennapi mun­ka mellett bőven van egyéb feladata is és szívesen vég­zi azokat. Tagja a városi önkormányzatnak, a KDNP városi titkára, megyei el­nöke. Csiba József GÖDÖLLŐI XVHI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ A TURAIAK ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETE (1.) A község javára, a lakosság érdekében — A thesz görög szó, ma­gyarul azt jelenti, hogy nincstelen. Időszámításunk előtt 594-ben Szolón az ókori görögöknél úgy ren­delte el a hatalomban való részvételt, hogy azt ne a származás, hanem a vagyo­ni helyzet döntse el. Ebből következik, hogy a theszek legfeljebb csak esküdtek lehettek Szolón elgondolá­sa szerint. A TÉSZ egyesü­letünk nevének rövidítése, de egy kicsit erre az ókori szituációra is utal. A jelen­legi társadalomnak is van­nak theszei. Őket szeret­nénk támogatni, és össze­gyűjteni mindazokat, akik szeretnének valamit tenni Túráért. Mindezt Békési István ta­nártól hallottuk, aki alapí­tó tagja és egyben elnök- helyettese is az egyesület­nek. — Azt szeretném meg­tudni, hogy ellenzéki szer­vezet-e a TESZ. Túrán ugyanis korábban alakult egy egyesület Vigyázó Kör néven. A szervezet indult a helyhatósági választásokon, és nagyon szép eredménye­ket ért el ott, jelöltjei él­vezhetik a község bizalmát. — Nem kimondottan el­lenzéki szervezetet hoztunk létre. Mi Túráért szeret­nénk együttműködni mind­azokkal, akik hasonló am­bíciókkal rendelkeznek. El­sősorban fel szeretnénk lépni a napjainkban ta­pasztalható közömbösség­gel szemben, fórumot, meg­nyilvánulási lehetőséget nyújtunk mindenki számá­ra. Nem vagyunk tehát ál­talában ellenzékiek, eset­leg egy-két olyan kérdés­ben válunk azzá, amely a mi véleményünk szerint nem egyezik községünk va­lamelyik rétegének érde­keivel. — Hogyan, mikor alakult meg az egyesület, és mit tett eddig? — Az egyesületet 5 ala­pító tag hozta létre 1990 decemberében. A létszám hamarosan huszonkettőre növekedett, és megkezdtük rendszeres működésünket kéthetenkénti összejöve­telekkel. Az első legfonto­sabb feladatunknak azt te­kintettük, hogy tegyünk valamit a községünkben nagyon meggyengült köz- biztonságért. Ekkor még nem volt önálló rendőrsége a községnek. Részben tag­jainkból, részben más je- jelentkezőkből még decem­berben megalakítottuk a faluvédő kört, és megkezd­tük hétvégeken a járőrö­zést. Erre a feladatra 16-an jelentkeztek. Egyesületünk egyik tagja Erdélyben járt, ahonnan a köröndi polgármester üze­netét hozta magával. Az A lányomék a nyáron a Balaton mellett ünnepelték házassági évfordulójukat. Amikor hazatértek — vá­ratlan időpontban — fele­ségem restellkedve kínálta őket: — Csak húslevesünk van! Fogyasztották a fiata­lok az aranylóan csillogó levest, miközben egymásra néztek, s nevetve mesélték, hogy „nem ennyire házias”, de „Balaton menti csiga- tésztás lagzis levest” á 200 forintért kanalaztak, s köz­ben azt is el kellett tűrniük, hogy a hatalmas kerthelyi­ségben egyedül ők voltak a vendégek. Valami hasonlót tapasz­taltam magam is. Az elmúlt napok egyikén Sopronban jártam. Sétáltam a Várne­gyed csodálatosan felújított házai között, magamban dicsértem a látható fejlő­dést, a gombamód szaporo­dó kisvállalkozásokat, ami­kor megkondult a déli ha­rangszó és betértem az Ala- bárdosba. Volt bennem egy kis izgalom, mert arra gon­doltam, hogy délidőben ne­hezen kapok asztalt. Három éve a feleségemmel ebéd nélkül maradtunk. Akkor ■— emlékezetem szerint — német turisták ültek min­den asztalnál, és mindennel nagyon meg voltak eléged­ve. Az a világ elmúlt! Már az étterem ajtajában meg­torpantam. Az üres terem láttán úgy véltem, hogy szünnap van. Félve és ta­nácstalanul, a visszafordu­lás gondolatát elhessegetve, Hová lettek a vendégek? Ürességtől kongó éttermek beléptem. A sarokban elhe­lyezett asztal mellett egy tucatnyi pincér üldögélt. Beszélgettek. Egyikük elém jött. — Szabad bejönni? — kérdeztem. — Parancsoljon. A vendégért vagyunk! — És ebédelni is lehet? — Foglaljon helyet, — és alám tolt egy széket. Étlapot kap­tam, s gyorsan hozták a megrendelt soproni kék­frankost. Igaz, az ételre egy kicsit várni kellett, de ami­kor megkaptam, elégedett voltam: minőséggel és mennyiséggel egyaránt. Fi­nomabb és bőségesebb ételt régen ettem. Ne is beszél­jek a jellegzetes soproni babos pogácsáról! A pincérek udvariassága minden eddigi tapasztalato­mat felülmúlta, s érdekes, hogy valami miatt mégsem éreztem jól magamat. — Mi lehet az oka az idegessé­gemnek, a türelmetlensé­gemnek? Mi ez a feszültség bennem? A kérdésekre megtaláltam a választ. Magányosan ettem, akár egy száműzött vagy egy agglegény az albérletében. Az elegáns étterem — mint mondtam — teljesen üres volt. A rendelés pillanatai­ban, amikor két pincér nyüzsgött körülöttem, még reménykedtem, hogy embe­rek, vidám párok tévednek be. Kicsit hangoskodó né­metek, esetleg egy magyar nászutas pár, megilletődöt- ten szemlélődő ukrán kol- hozparasztcsoport vagy mindenre figyelő japánok halkan duruzsuló társasága. De sehol semmi és én köz­ben lassan fogyasztom az ebédem. Töprengek. Hová lett vajon az a sok ember, aki miatt néhány éve a pá­rommal itt nem kaptunk ebédet? Hol esznek? Mit esznek? Még kértem egy pohár bort. A pincér gyorsan hoz­ta, s amíg kortyolgattam, újabb kérdéseket fogalmaz­tam meg: — vajon a kony­ha milyen alapanyagkész­lettel dolgozik? Mennyi húst mer rendelni a fősza­kács? Mennyi zöldségfélét? Amit leírtam, nem csu­pán soproni vagy balatoni jelenség. Két éve — ami­kor a megélhetésünk költ­ségei az égig szöktek — Gödöllőn a Rézgombost — reprezentatív étteremnek építették — üzletházzá ala­kították át. A napokban lát­tam, hogy Túrán a Galga- gyöngye étteremben bútor- és szőnyegárusítással egy­bekötött kiállítást rendez­tek. A Csintoványi csárda — jelenleg Csinto — csak a diszkóba várja a vendége­ket. Aszódon a Galga étte­rem Pink bárrá alakult. A helyzet azért is elszomorító, mert „állítólag” hazánkat vonzóvá kívánják tenni a külföldiek számára, s igényt tartunk arra, hogy idegen- forgalmi középhatalommá váljunk. Nos, Sopronban az én számlám elég dundi lett, de vigasztaltam magam, hogy nem mindennap ülök ét­termi asztal mellé. Búcsú­záskor megkockáztattam a pincérhez egy kérdést: — Maguknál mindig ekkora a forgalom? — Hét végén más a helyzet — válaszolta. To­vább faggattam. — Hol esz­nek a németek, a külföl­diek? — Megoldják vala­hogy. A piactéren gazdag a kínálat. Lacipecsenye, lán- gos, meg a többiek várják a fogyasztókat, az üres gyomrúakat. Nincs sok közöm a ma­gyar vendéglátáshoz, a ven­dégfogadáshoz, de mint ál­lampolgárnak, azért mégis nehéz volt ez a nap. Dühös és ideges voltam az üres ét­termek láttán. Talán volt és valamennyiünknek van joga erre a „kis” felháborodás­ra. Tercsik Mihály üzenet arról szól, hogy-Ko- rond község szeretne test­vérkapcsolatot kiépíteni Túra nagyközséggel. Én ezt az óhajt akkor közöltem is a polgármester úrral, de mindeddig választ nem kaptunk arra, hogy az ön- kormányzat lehetségesnek tartja-e a kapcsolat kiala­kítását. Ennek ellenére mi már fogadtunk néhány napra köröndi és székely­udvarhelyi gyerekeket, akiket a Galga expedíciós táborban helyeztünk el. Más területeken is aktí­van részt szeretnénk ven­ni a község életében. Segí­teni szeretnénk az önkor­mányzatot az oktatás-ne­velés, a közművelődés, az egészségügy és a sport problémáinak megoldásá­ban, e területek fejlesztésé­ben. Takács Pál (Folytatjuk) Ez már őszi Talán ők is az órarendről beszélgetnek? (Győri András felvétele) KEREPESTARCSA Új igazgató Molnár Gyuláné mate­matika—fizika szakos ta­nárt, helyi lakost nevezte ki Kerepestarcsa polgármes­tere a képviselő-testület múlt szerdai jóváhagyásá­val a II. Számú Általános Iskola igazgatójának 1991. augusztus elsejétől 1996. jú­lius 31-ig. Kispályás labdarúgó-bajnokság Csak két osztályban A szövetségi napra érke­zett kevés érdeklődőt Bodó István fogadta, aki a mér­kőzéslekötéseket és a játék­vezető-küldést intézi. A sorsolások elkészültek, sőt az I. osztályban már kezdetét vették a küzdel­mek. de csonka volt a for­duló. Az intézőbizottság hozzájárult ahhoz, hogy az ATE csapata az első há­rom mérkőzését később játssza le, de október 16-ig be kell pótolni azokat. Mi­vel harminc csapat neve­zett, III osztályt nem in­dítanak. Más volt a hely­zet, amikor 36-38 csapat je­lentkezett. Az I. osztályban 14, a II. osztályban 16 csapat vesz részt. A másodosztály csa­patait két csoportra osztot­ták az alábbiak szerint: A Öregfiúkrajt GSCsiker A megyei öregfiúk labda­rúgó-bajnokságban a GSC hazai pályán startolt, az I. osztályba most felkerült Kerepest látta vendégül. A játék képe meg is mutatta a csapatok közötti különb­séget, hiszen a gödöllőiek számtalan gólveszélyes tá­madást kezdeményeztek, míg a tarcsaiak csak oly­kor-olykor veszélyeztették az itthoniak kapuját. GSC—Kerepes 2-0 (2-0) Gólszerző: Rab J. (kiha­gyott 11-esből kipattanó labdát pofozott a hálóba), Tamás. Az öregfiúk a mai Tápiö- szecsö elleni vendégeske­dés után kétszer egymás után, szeptember 9-én és 16-án itthon játszanak. M. G. csoport: Erdőgazdaság Me­dián, Nimra Frekvencia, ÁTK, Humán, Pannon-Spe- cial. B csoport: Architekton, BMX, Kerepestarcsa, Peda­gógus, Bau-Trade, Orange, Fortuna, Árpádföld. A két csoportban oda- vissza alapon két fordulót játszanak a csapatok. Az így kialakult eredmények alapján az 1—4. helyezet­tek játszanak, a II. osztály első nyolc helyéért egyfor­dulós körmérkőzést. Az 5—8. helyezett csapatok a fentiek szerint a 9—16. he­lyért mérkőznek. A ráját­szásban minden csapat a nulláról, azaz tiszta lappal indul. A II. osztály 1. és 2. he­lyezettje felkerül az I. osz­tályba. Az 1992/93. évi baj­nokságban az I. osztály lét­számát 12-re csökkentik, ezért a mostani bajnokság­ból a 11., 12., 13. és a 14. helyezett kiesik. Hogy időben befejeződje­nek a bajnokság őszi for­dulói, lesznek hetek, ami­kor a csapatoknak két ízben is mérkőzniük kell. Csiba József GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Cva. @ Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-798. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 őráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents