Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-07 / 184. szám
Őry: Célzatos csúsztatás, félreinfor múlás A Liga és az amerikai dollárok Fizetett hirdetésként látott napvilágot a Népszava keddi S. oldalán a Szolidaritás Munkásszövetséig elnökségének állásfoglalása, az amerikai AFL—CIO Szakszervezetnek a magyar szakszervezeti mozgalomba történő beavatkozásáról. Az állásfoglalás nem kevesebbet állít, mint hogy a Liga amerikai pénzen Jött létre, miközben ehhez az ,,apanázshoz” még a közös vagyont is megcsapolta 2» milliónál nagyobb összeggel. Egyoldalúan támogatja az AFL— CIO, még akkor is, ha ezzel vezetője, Lane Kirkland elnök exponálja magát alkotmányellenes és nemzetközi egyezményeket sértő törvények támogatásával, más tagjai pedig eközben egyszerűen lckommunistázzák a többi magyar szakszervezetet, mintha nem is tudnák, hogy Forgács Pál, a Liga elnöke Gáspár Sándor mellett külügyi vezető volt... Mit szól mindehhez Forgács Pál? Szerettük volna megtudni, ám szabadsága miatt őt nem érhettük el. Így kérdéseinkre Öry Csaba, a Liga ügyvezető alelnö- ke válaszolt. ■ Alelnök úr, igaz-e, hogy az AFL—CIO favorizálja a Ligát? — Az igaz, hogy az AFL— CIO több delegációt és szakembereket is küldött Magyarországra, tanulmányozni a magyar szakszervezeti mozgalmat. Lane Kirkland elnök két ízben is járt Magyarországon, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének delegátusaként. Részletesen alaposan tájékozódtak, nemcsak a vezetőkkel találkoztak, a legutóbbi küldöttség például nyolc megyében járt. De tény, valóban úgy-találták, hogy a szabad szakszervezeti eszményeket leginkább a Liga testesíti meg szemükben. ■ S igaz-e az állásfoglalás kitétele, mely szerint a Lilga amerikai pénzen jött létre, s hogy az AFL—CIO juttatásai több százezer dollárt tesznek ki. — Nem, a Liga az AFL— CIO-tól függetlenül jött létre még azelőtt, hogy egyetlen fillért is kapott volna az AFL—CIO-tól. Az viszont igaz, hogy — mivel a szakszervezeti vagyon jelenlegi birtokosai kirekesztettek minket a vagyonból — működésünk feltételeinek tetemes részét a nemzetközi szakszervezeti szolidaritás révén finanszírozzák. Nem titok — mi mondtuk el —, hogy az AFL—CIO körülbelül évi 200 ezer dollárral támogat minket. B Igaz-e, hogy a Liga több mint 20 milliós összeggel „csapolta meg” a közös szakszervezeti vagyont, mielőtt felrúgta a vagyonelosztási tárgyalásokat? — Nem igaz ez sem. A Liga és az MSZOSZ között született egy keretmegállapodás a minimális infrastruktúra egy részének biztosítására (bérleti díjakról, 500 négyzetméter alatti irodaterület egyszeri épülethasználatbavételi díjáról van szó). Ez valóban 20 millió körüli összeg lenne, a fővárosi önkormányzatnak azonban legutóbbi információink szerint még nem fizette ki az MSZOSZ. Ezen kívül legfeljebb pár száz ezer forint erejéig terhelte a Liga a közös vagyont, például telefonközpont berendezéssel. S Es az igaz-e, hogy Lánc í.land elnöknek a magyar Parlament elnökéhez irt levele alkotmányellenes és az ENSZ alapokmányát, valamint más nemzetközi egyezményeket sértő törvényt támogat? — Szerintünk a szakszervezeti törvény nem alkotmányellenes, nem avatkozik a szakszervezetek belügyei- be, csupán közös döntésüket igényli a vagyont illető kérdésekben a választásokig. Arról, hogy nemzetközi szerződéseket sértene ez, az a véleményem; nem ártana, ha Bátonyi Sándor, a Szolidaritás Munkásszövetség elnöke elolvasná e szerződéseket újra. Az ILO- egyezményeket nem sérti a törvény, erről maga az ILO főigazgatója nyilatkozott nemrégiben Budapesten ... B I.gaz-e, hogy a Liga támogatására hívta az AFL—CIO küldöttségét, melynek tagja Slaiman úr lekommunistázott minden más magyar szakszervezetet? — Nem igaz, rendszeres a kapcsolatunk, a delegációcserénk az AFL—CIO-val, tehát nem alkalmi megtá- mogatásunkra jöttek. Eddig három-három delegáció utazott, rövidesen megy a negyedik. Slaiman úr a sajtó- konferencián pedig nem általában „kommunistázott”, hanem annyit mondott: a névváltoztatás a számukra nem azonos a tényleges változtatással, ők csak a tényeknek hisznek. B Apropó, tények: Igaz-e, hogy Forgács Pál, a Liga elnöke Gáspár Sándor mellett megbízható külügyi vezető volt? — Nem. Forgács Pál valóban szakszervezeti és ezen belül valóban külügyi vonalon dolgozott. A Nemzetközi Vegyész Szakszervezet főtitkáraként ment nyugdíjba, korábban pedig munkahelye volt az ILO-nál és másutt a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban. De nem a SZOT és a magyar szakszervezetek delegálták őt, hanem a nemzetközi szervezetek hívták meg és alkalmazták. Az a véleményem, hogy ez az állásfoglalás a célzatos csúsztatás és félretájékoztatás tipikus esete. Vasvári G. Pál árién Homokzsákok a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról.) nak szolgáltatni. Ez a kiesés azonban nem veszélyezteti egyelőre a főváros ivóvíz-ellátását. A fővárosi árvízvédelem felkészül arra is, hogy a tetőzés idején készen álljon harmadfokú készültségre is. Pórul járnak azok a Du- na-parti építkezők, akik a nyílt ártérre húzták fel házukat, s az előírás ellenére az építési engedélyhez nem kérték a vízügyi szakértői véleményt. Sok ilyen épület pincéit elöntötte a medréből kiáradt Duna, s az ebből keletkező kárért o biztosító nem fizet. A rendelet szerint ugyanis nyílt A Szolidaritás nem hátrál meg Sztrájk pedig lesz Még nem alakult ki teljes kép arról, hogy milyen kiterjedésű lesz a Szolidaritás kezdeményezte szerdai egynapos okkupációs sztrájk, mert folyamatosan érkeznek a csatlakozást megerősítő üzenetek az ország minden részéből. Miután ez'eddig a kormányzat képviseletében senki sem kereste meg tárgyalási szándékkal a sztrájk szervezőit, a sztrájkfelhívás visszavonására a hátralévő időben már nincs esély — tájékoztatta Bátonyi Sándor, a Szolidaritás Szak- szervezeti Munkásszövetség elnöke kedden az MTI-t. A Szolidaritás információi szerint a komáromi régióban a legintenzívebb a készülődés. A központba Dorogról, Tatabányáról, Lábatlanról, Környéről és Márkushegyről érkezett visszajelzés a csatlakozásról. Ez mintegy 18 vállalatot érint. Dunaújvárosban egy helyi érdekegyeztető b) A helyszíni jegyértékesítést a szervezők részéről senki sem egyeztette cégemmel, bár mint ön is tudja, a külső területen folytatandó reklám- és kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó jogokat cégem birtokolja. c) Bár a külső terület független a versenyzéstől, mégis szükséges lenne összhangba hozni a kettőt, hisz a nézők itt haladnak keresztül, és a betétversenyeknek is be kellene valahogyan jutni a pályára stb. d) Tudomásom szerint a rendezők megbízásából a külső területen 3 különféle rendfenntartó erő fog intézkedni, nem tudva egymásról. Ezen felül van a saját rendezőgárdánk. Mi szívesen egyeztetnénk, akár mindegyikkel is, hiszen a mi területünkről van szó, de egyetlen tervet és egyetlen akkreditkártyát sem mutattak eddig be. e) Megoldatlan a rendezők és vendégeik gépkocsijainak parkolása, amelyről csak érintőleges információink vannak. Ok szintén előzetes bejelentés nélkül a hasznosításunkban lévő területen kívánnak parkolni. A Hungaroring Sport Rt. kárigényének bejelentését nem értem, épp az előbb felsorolt okok miatt, ráadásul — tudomásom szerint — az rt. még meg sem alakult. Ezzel szemben kárigényünket mi továbbra is fenntartjuk. Igazán sajnálom, hogy a mai napig azt a látszatot igyekszik kelteni levelében, mintha cégem jogi helyzete nem volna tisztázott. Álláspontom szerint ezt a kibúvót önnek és megbízóinak a tények ismeretében ma már nem volna szabad jóhiszeműségre hivatkozva leírniuk. Mindezek után a következőket közlöm önnel: a nagyfokú hozzá nem értés a belső szervezés részéről oda vezethet, hogy az ez évi Forma—1-es futam alatt és azon túl is komoly károk érhetik a verseny lebonyolítását és magát a pályát. Ezt a C. C. Co. megakadályozni nem tudja, csak annyit tehet, és ezt meg is teszi, hogy a mai nappal a belső terület felügyeletét felfüggeszti a Forma—1-es verseny végéig, bízva abban, hogy az elvakult gyűlölködés a rendezők részéről nem vezet további, esetleg helyrehozhatatlan károkra a pályán. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy ma már nyilvánvaló: a verseny lebonyolításához önöknek szükségük lenne a belső területre úgy kereskedelmi (Ecclestone úr hirdetőtáblái egy részét itt helyezik ki), mint más, versenylebonyolítást segítő okok miatt. önök és szerződő partnereik mind ez ideig megakadályozták a belső terület általunk való kereskedelmi és reklámcélú hasznosítását, most mégis a hasznosítást magukénak kívánják, bár a terület nem az Önöké! Üdvözlettel: Feldmájer Anna ügyvezető igazgató” Eddig a levél, melynek olvastán azért még maradt kérdeznivalónk. O Mit tesz most Feldmájer Anna? — Csodálkozom. Megáll az agyam: öt évre szóló szerződésem van a területre, és ez nem az évi egy hétig tartó Forma—1-re szól... Engem és a C. C. Co.-t is tetemes kár ért, különösen azután, hogy a belső területről a keddre virradó éjjel kivontam az embereket, és ezt a területet most az Ecclestone- féle társaság hasznosítja. A káromért kártérítést fogok kérni. O Mekkorát? — Ha per lesz, az sokba fog kerülni. Nem egy-két millióról van szó... A megrendeléseim — a jelenlegiek — a 100 milliót súrolják. Én se gondoltam volna, de ennyi. És mindennek nem tudok, nem tudunk eleget tenni. Pedig ajánlottunk kompromisz- szumot. Ebből a pénzből, ha megkapjuk, másnak is jutott volna... V. G. P. tanács szervezi a sztrájkot. Az előzetes információk szerint Szegedről is több csatlakozóra számítanak. Budapesten, ahol a Szolidaritás már eleve nem számított széles támogatásra, az Ikarusból, több csepeli vállalattól és egyes Ganz- gyárakból csatlakoznak szervezetek a sztrájkhoz. Áz üzemekben a sztrájk ideje alatt o termelést nem állítják le, de a kapukhoz sztrájkőrséget állítanak majd. A sztrájkkal szolidaritást vállalók pedig kék szalagot hordanak majd. Bátonyi Sándor kiemelte — mint azt hétfőn az őt felkereső kisgazda-képviselőknek is elmondta —, a sztrájk nem a legitim Parlament elleni akció. Az Országgyűlés sajnálatos módón elégtelen előkészítés, az érdekeltek részletes véleményének megismerése nélkül és idő hiányában nem megfontoltan döntött a két szakszervezeti törvényről. Ezzel mellesleg éppen annak a politikai szándéknak ártott a legtöbbet, amelyet érvényesíteni szeretett volna. Az pedig, hogy felhívják a figyelmet a döntések alkotmányellenességére, éppen hogy a Parlament érdekeit szolgálja. A Római-parton az üdülők már vízben kerékpároznak ártérben az épületekben az árvíz miatt bekövetkező kárért nem jár térítés. Ilyen terület a Szentendrétől Du- nabogdányig a 11-es út, és a Duna között húzódó terület, ahol most jó néhány ház pincéjében áll a víz. A Dunakanyar településein egyébként nagy a bizonytalanság; az önkormányzatok nem mindenhol tudják, hová fordulhatnak védelemért, tanácsért az árvíz kapcsán. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságtól több ezer homokzsákot rendeltek a települések a gát megerősítésére azokon a mélyebben fekvő helyeken, ahol a víz a környező lakóházakat fenyegeti. A zsákokért az önkormányzatok fizetnek, kivéve az elsőrendű árvízvédelmi töltéseket, amelyeknek védelmi költségeit az igazgatóság állja. Ilyen például Szentendrén a partmenti sétány, ahol most a vízügyi igazgatóság emberei emelik a falat homokzsákokból a vízbetörés megakadályozására. A nagymarosi félbemaradt vízierőműrendszer 40 hektáros, a Duna medrében kialakított munkagödrét nem fenyegeti a megemelkedett vízszint. Ügy tervezték meg, hogy még a mostaninál nagyobb árhullámnak is ellenállna. MEGBÉKÉLÉSI ISTENTISZTELET SZENTENDREI VERSSEL Különös Pest megyei vonatkozása volt a tegnapi megbékélési istentiszteletnek, amelyet a Budapesti Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége tartott a horvátok, a magyarok és a szerbek megbékélése érdekében. A részt vevő egyházi és világi személyiségek beszédei, imái és a ce- lebrálás mellett elhangzott az igehirdető Németh Géza református lelkész verse is, amely húsz évvel korábban éppen a Pest Megyei Hírlapban jelent meg először nyomtatásban. A költeményt Torday Ferenc olvasta fel az istentiszteleten, amelyet az Erdélyi Gyülekezet központjában, a budapesti XIV. kerületi Dózsa György úti templomban rendeztek. A szerzőt nemcsak az köti Pest megyéhez, hogy ez a verse szentendrei vonatkozású, amit a címe — A menedékváros — szentendrei üzenet — is jelez, hanem sokkal inkább an-nak eszmei üzenete, amely Szentendre összebékítő szerepére hívja fel a figyelmet. „ ... a város szíve / dobbanását csak az érti, ki kapuit újra / kitárja minden üldözöttnek ...” írja Németh Géza. Szentendre jelképpé nő ebben a gondolati lírát idéző költeményben, amely felidézi a törökök elől egykor kényszerűen Magyarországra menekült szerbek hazavágyódását is, akárcsak a Duna mentén élő népek történelmi keserveit. A versíró lelkészt más szálak is fűzik Pest megyéhez. 1971-ig ő töltötte be az érdi református templom lelkészi feladatkörét, amikor — feltehetően pártnyomásra — onnan elmozdították. Ezt követően évekig lappangó munkáspapként tevékenykedett, két esztendeje pedig a Budapesti Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közösségének vezetője. —KUSZA J7V17VA Csadó Szakmai fórumok vitatják a tervezetet, érthetően híre megy tehát a laikus közönség körében is annak, miként kívánják változtatni a személyi jövedelemadó rendszerét a jövő esztendőben. Csacska ember az, aki örülne az adófizetés bármely módjának, a józan polgár azonban elismeri, az adóra szüksége van az államnak. Kérdés porsze, mennyire és milyen módon. A tervezet visszhangja azt mutatja, mintha ezzel a móddal nem lenne túlságosan elégedett a polgár. Nehezen vagy sehogy sem emészti meg ugyanis, hogy egyre több jelét látja az adózás alól kivont és mind kövérebbre hízó jövedelmeknek. A számla nélküli iparoskodás és kereskedés olyan természetes, nemcsak a maszekok, hanem a gazdálkodó szervezetek körében is, mint az, hogy az üzleti jutalékokat valutában kérik, és persze nem itthoni, hanem külföldi kifizetésre ... S ezenközben szájtátva hallom a felháborodott véleményeket, hogy a tervezettek szerint a jövő esztendőben az adóköteles jövedelmek körébe tartozna a családi pótlék is, azaz a máris csadóként emlegetett összeg tovább rövidítené azt a szerencsétlent, akit a ház-, a telekadó, a kamatadó stb. éppen eléggé megrogyaszfc. Ha így haladunk, akkor bizony a csadó már csak egy tétel lesz a sok között, bár azoknak a családoknak — számuk a megyében a legutóbbi évek átlagában 61-67 ezer között volt —, amelyek pótlékot kaptak, kapnak, aligha ennyi, hanem érvágás. Ha a polgár lassan nem ismeri ki magát, miféle adókat, adó Jellegű befizetéseket (mint amilyen a kötelező gépjárműbiztosítás) követelnek tőle, akkor ott a hiba nem a polgárban van. Hanem az adórendszerben. Mert ha átláthatatlan, aligha tudható, igazságos-e... MOTTO
