Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

A píipai látogatás emléklapja Művésszé tette a kényszerpihenő Csendes a márianosztrai kis ház, nyitva ablaka, kapuja, a kertben dolgozik a mester. Festőállvá­nyán új vászon feszül, nemrég tért haza gyűjlöúl- firól, az Ipoly mellől, 02 oltani apró falvakból a művész, s az ott készített vázlatokat festi meg él­ményei alapján fantáziájával gazdagítva. — Ezt az emléklapot ab­ból az alkalomból készítet­tem, hogy II. János Pál pá­pa hazánkba látogat. — Többek között mi lát­ható rajta? — Először is az áldást osztó római katolikus egy­házfő, a pápa őszentsége, aztán a híres márianosztrai kegykép, amelyet Laszkiri Cyprián czestochowai pálos atya festett az ottani csoda­tevő kép alapján, és 230 év­vel ezelőtt ajándékozták a kis magyar falu- templo­mának. 1739-ben már fel­jegyzés örökíti meg: egy haldokló szerzetes, amikor meglátta a Madonna képét, nyomban meggyógyult. Köztudott: a lengyel és a magyar pálos rendi ko­lostort Nagy Lajos kirá­lyunk alapította a XIV. szá­zadban. A képen olt van még Parlamentünk mása, a Mátyás-templom, s a jövőt jelképezve egy gyermek portréja. — Hol látható majd a kollázs? — Éppen most vettem örömmel a hírt: a pápai fo­gadást előkészítő bizottság ellátta védjegyével, bemu­tatják kiállításon, s forgal­mazását — amelyet több neves idegenforgalmi válla­lat eszközöl — engedélyez­ték. András Ida Postabontás VÁRJUK LEVELEIK CT, CÍMÜNK: BUDAPEST, pr.: 311 -1446 Ide jó beférne Vidéki útjaim során gyakran töltöttem néhány napot Dunabogdányban. Nemcsak megnéztem a Forgó vendéglőt, hanem ott étkeztem. A kitűnő kony­ha, az udvarias, előzékeny kiszolgálás elismerésre méltó. Az ételek ízletesek, az adagok bőségesek. Ebben a rohanó világban sok ilyen vendéglátóhelyre lenne szükség. A vendéglő tulajdonosa mindent meg­tesz azért, hogy az üdülő­vendégek. a betérők, a pi­henni vágyók elégedetten távozzanak, s holnap is visszatérjenek. Az ilyen vendéglátás és üzletpolitika — mikor arra alapoznak, hogy aki itt egyszer járt, mindig visszatérjen — el­ismerésre, követésre méltó. Mert a Forgó vendéglőbe jó betérni. Farkas Béla Kaposvár Kárt okosfok Nagy szél támadt 1991. július 28-án délelőtt közsé­günkben. Áldását másnap is élveztük, vasárnap dél­előtt tíz órától az áram­szolgáltatás is megszűnt. Pár órára megnyugodtunk, Pár hónapja Spanyolor­szágban járt, ott szerzett emlékeiből született alkotá­sainak — úgy, mint a többi­eknek — nagy sikerük volt a kiállításon. Hosszú utat tett meg B. Hajdú László, míg idáig eljutott. Építészmérnöki diplomáját 1958-ban szerez­te meg, évtizedeken át ter­vezett családi házakat, köz­épületeket, irányította az építkezést, s mégsem szak­májában nyugdíjazták, az orvosok ítélték „kényszer- pihenőre". Az, hogy nem dolgozhatott többé az épí­tőiparban, jobban megren­dítette, mint betegségének ténye. Kezdetben saját ma­ga nyugtatására ült festő­állvány elé, később tudato­sodott benne, hogy régi ál­mát valósíthatja meg. Festhet! Az eltelt idő alatt sok szép festmény került ki mű­terméből, s számtalan sike­res kiállítása volt. 1974 óta Pikáns Puskin Egy PuskinnaK tulajdoní­tott, eddig ismeretlen pi­káns verset publikált hét­fői számában a De Tweecle lton de holland irodalmi fo­lyóirat. Az obszeenitásokkal meg­tűzdelt 'költemény a Reuter ismertetése szerint azt me­séli el, hogyan hagyja cser­ben férfiassága a bordély­ba látogató orosz ortodox papot, majd hogyan gyó­gyítja meg Ivan Barkov szelleme. (A XVIII. század­ban élt orosz író buja ver­seket is írt.) Peter Versiegen, a hol­land foljTóirat szerkesztője közölte, hogy a verset egy holland kutató juttatta el hozzá, aki egy moszkvai Puskin-szakértőtől kapta meg a költemény másola­tát. Versiegen szerint a vers 1816 táján keletkezett, amikor Alekszander Pus­kin még .tanuló volt. tagja a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának, 1981-től pedig, az 1881-ben Baron Taylor által alapított Párizsi Képzőművészek Szö­vetségének. 1983-ban a Chamberyben rendezett nemzetközi kiállításon Grand Prix-bronzéremmel jutalmazták alkotásaiért. Majd amikor először részt vett a márianosztrai festő­művész Párizsban az „In- dependants” kiállításon két festményével, azoknak olyan sikere volt, hogy alkotóju­kat felvették a Párizsi Kép­zőművészek Szövetsége tisz­teletbeli örökös tagjának. Akkor arra is felkérték: vegyen részt szintén Pá­rizsban a Független Festők Szalonja megalakulásának 100. évfordulója alkalmá­ból rendezett jubileumi ki­állításon festményeivel, ahol egykor a szalon világhírű művészei közül Cézanne, Renoir, Matisse, Manat is rendszeresen bemutatta új alkotását. Asztalán érdeklődést keltő színes kollázs. Mutat­ja: Az ifjú&íg lelki arculatáról Pedagóguskonferencia Pécelen Karácsony Sándor a XX. század pedagógiatudo­mányának vitatott szemé­lyisége. A marxista szakma az irracionalizmus, az ek­lekticizmus, sót a naciona­lizmus címkéjét aggatta rá, társaslélektani tanulmá­nyai miatt. Abban azonban mindannyian egyetértenek — hívei és ellenfelei egy­aránt —, hogy az 1952-ben elhunyt, a nagyvilág és hazánk egyetemi katedráin is otthonos professzor a század pedagógiatudomá­nyának egyik legnagyobb magyar képviselője volt. Az ő munkássága tiszte­letére és emlékére a péceli Csökmői Kör — ezt a ne­vet Karácsony Sándor hí­ressé vált, Csökmő község­Mozealmas turnéi ariáció Fúvósok Mozgalmas vakációjuk van ezen a nyáron azok­nak a diákoknak, akik a Nagylcőrösi Állami Zeneis­kola fúvószenekarában te­vékenykednek. Olyan gaz­dag a külföldi szereplési programjuk, hogy amikör visszaérkeznek, alig teszik le bőröndjüket, máris újabb útra készülődhetnek. Néhán-' hónap leforgása alatt szerepeltek, a csehszlo­vákiai Nova-Dnbnicában, a németországi Vechta váro­sában, a svájci Klingauban és Sigenihalban — ahol a svájci ifjúsági zenekarral együtt adiak koncerteket. Június 16-án érkeztek visz- sza erről az útról és az el­múlt hét végén már három napon keresztül a felsö- ausztrigi Raab közönsége honorálta hosszas tapssal előadásukat. Most ugyan némi turnészünet követke­zik, de ez alatt kell felké­szülniük az újabb nagy fel­adatra. Szeptember 20-án Erdélybe utaznak, hogy a nagyszalontai kulíúrfeszti- válon mutassák be művé­szetüket. Az erdélyi ven­dégfogadók, akik most sze­retettel várják érkezésüket, még az ősz folyamán vi­szonozzák a látogatást, hogy a nagykőrösi közönséggel megismertessék különleges népi táncmotívumaikat. A nagyszalontai turnéra egyébként a fúvószenekart elkíséri a nagykőrösi Arany János Általános Iskola ta­nulóiból alakult majorett tánccsoport is. K. Z. hez fűződő pedagógiai elő­adásai nyomán vette föl a főként pedagógusokból álló társaság — augusztus 18- ától 20-áig konferenciát tart. A háromnapos péceli találkozón számos pedagó­giatörténeti és -elméleti elő­adás hangzik el a mai ma­gyar ifjúság lelki arculatá­ról. A konferencia témáját Karácsony Sándornak az 1937-ben, a Magyar Ifjúság című folyóiratban is meg­jelent tanulmánya adta, amely a generációs problé­mával foglalkozik. A péceli egyesület sze­rint a több mint ötven éve írott Karácsony-sorok ma is időszerűek. A fiatatokat és az öregeket azért hívják össze eszmecserére, vitára, hogy erről beszélgessenek. A konferencia programját Ka­rácsony Sándor egykori cikkének szellemében állí­tották össze. Előadóként egyetemi, főiskolai tanáro­kat, akadémikusokat hív­tak meg. Hallhatunk refe­rátumot például az ifjúság közérzetéről, értelmi, érzel­mi, akarati szerepéről, nyel­véről, tudásáról, társadalmi magatartásáról, vallásáról is. A konferencia helye Pé- ecl, Kör u. 3.. (polgári vé­delmi kiképzési központ), ahol Nagy Lajos főhadnagy­nál augusztus 10-éig olcsó szállás igényelhető az ösz- szejöveteí időtartamára; Az érdeklődők vonattal a Kele­ti pályaudvarról indulhat­nak, busszal pedig az Örs Vezér teréről a 61 E, Rá­koskeresztúrról a 69-esse] közelíthetik meg'Pécelt. Pedagógusokat, tanítvá­nyokat, serdülőket, ifjakat, gyerekeket és unokákat is szívesen vár augusztus 18-ától a pedagóguskonfe­renciára a Csökmői Kör. K. K. hiszen az egész község vil­lany nélkül maradt. Tudo­másul vettük, a hiba elhá­rítása időbe telik. Délután háromra a község egy ré­szén helyre is állt az áram­szolgáltatás. Ezek után töb­ben telefonáltunk a DÉ- MÁSZ ceglédi központjába, ahonnan közölték, este 9 óráig a hibát elhárítják. De ez nem történt meg. Vi­szont a hűtőládák, a hűtő- szekrények igencsak „ész­revették”,- hogy nincs vil­lany. Másnap a község ön- kormányzatánál sokan je­lezték a hibát. De a szere­lők nem jöttek. Másodmagammal a posta. segítségével ismét bejelen­tettük, hogy a község egy részén immár 24 órája nincs áram. Kérdőre von­tuk a hibabejelentést felve­vőt: ki téríti meg a kárun­kat? Hiszen az élelmisze­rek egy része tönkrement. Azt a vála-zt kaptuk: me­hetünk az Istenhez panasz­ra. Nem tudom, lehet-e ilyen felelőtlenül dolgozni? Nem meggyőződni arról, hogy a hiba kijavítása után tény­leg egész Törtei területén van-e áram? Lehet-e egy fél községet majd harminc órán át villany nélkül hagyni ? Határ Sándor Törtei Bennünket kizártak! Megjelent a hivatalos közlemény, hogy augusz­tus 7-e és 17-e között 30- 60 százalékos húsárcsök­kentésre kerül sor. Ked­vezményez vásárlási lehe­tőséget kínálnak, csakhogy nem mindenkinek. Mert megint egy réteget kizár­tak a kedvezményezettek köréből, mégpedig a nyug­díjasokat. Ugyanis az augusztus havi nyugdíjak kifizetését 16-án kezdik meg. Ez azt jelenti, hogy csak néhány nyugdíjas jut­hat hozzá olcsóbban a hús­hoz. Hiszen nem valószínű, hogy főként az alacso­nyabb nyugdíjjal rendelke­zők az előző havi nyugdí­jukat ilyen célra tartalé­kolhatták! Valójában a nyugdíjasok hűtőládájukat — ha van! — nem tudják feltölteni. Jó, ha egy-két kiló olcsóbb húshoz juthatnak. Meg kell hosszabbítani a határidőt, s ha erre nem kerül sor, a lakosság húsz-huszonöt százalékát kirekesztik eb­ből az akcióból. Főként azt a réteget, mely szinte el­vétve jut jobb minőségű húshoz. Dr. Bíró Gábor Dömsöd a tést is bejár. Ügy gondo­lom, hogy a határozattal együtt a felelősséget is azoknak kellene vállalni, akik így döntöttek. Solymosi László Dunakeszi Hopp és kopp A rendszerváltás nyomán újabb mondás született: ,-,A pénz az úr!” Egyre többen mondjuk, mondják, legfel­jebb annyit változtatnak: „A pénz az isten.” Évek­kel ezelőtt nyugati, egy hó­napos utamon tapasztaltam ezt a jelenséget. Hazajöt- temker íelsóhajtottam, csak ne gyűrűzzön be az országba, hozzánk is ez a kegyetlen, irgalmatlan gaz­dagok—szegények világa. S íme, itt van — el sem tud­juk kergetni. A gazdag még gazdagabb akar lenni, és a szegény akarata ellenére szegényebb, rongyosabb, ki- taszítottabb lesz. Hopp és kopp van. Az egyik dőzsöl, mindenből „leveszi a tej fölét”, a má­siknak meg fel kopik az ál­la. Bár ma már vigyáznak a fővárosban és vidéken arra, akinek nagyon „kopp”, az ingyenkonyhán, az öregek napközi ottho­naiban jusson egy kis az­az. Tej jel-mézzel folyó Ká­naánnak számított egyko­ron a Buda vidék. Ezért telepedtek le szívesen a németországi svábok. Ma viszont hús helyett lerágott csont meg savanyú tej jut nekünk, a köznépnek. A lét, nem lét határán va­gyunk mi, kisnyugdíjasok. Ki törődik velünk? Padányi Lajos Budakeszi Heveim bűn? A közelmúltban a duna­keszi önkormányzati testü­let úgy döntött: „a város területén kertes családi há­zak zárt udvarán kettőnél több eb és macska csak a szomszédok írásbeli hozzá­járulásával tartható.” Fur­csállom a döntést. Annál is inkább, mert a felelősség szomszédjával szemben azé, aki nem adja írásban hozzájárulását kettőnél több eb vagy macska tar­tásához. Mire jó ez? A szomszédok legyenek rossz szomszédok ? Nem beszélve arról, hogy a kutya ugatása nem „áll meg” a szomszéd kerítésé­nél. Ha nem is hallatszik az égbe, a hang több kerí­A Patak vendéglővel kapcsolatban megjelent ol­vasói panasz, s az arra tör­tént újságírói reflektálás enyhén szólva is igazságta­lan s kissé rosszízű. Úgy érzem, nemcsak itt, Nagy­maroson, de a.környékben sem használ vállalkozásom­nak, üzletem hírnevének. Éppen ezért néhány gondo­lattal reagálok a panaszos levélre. Ügy gondolom, ez állampolgári és vállalkozói jogon is megillet. Az ételkínálatunkról any- nyit: állandóan ötven ételből lehet választani. Amennyi­ben kapacitásunk engedi, nagyon sokszor eleget te­szünk vendégeink egyedi igényeinek is. A levél írója gúnyolódhat mindezen, az újságíró viszont meggyő­ződhet az állítások valódi­ságáról — mielőtt követ­keztetésekbe merül. Ugyan­ez az álláspontom a levét többi állításáról is: hangos gépzene, nevetgélő sze­mélyzet. Az utóbbiról any- nyit, velem egvütt ők is fiatalok, jó kedélyűek, ami azt jelenti, szeretnek ne­vetni — nem nevetgélni, röhögni, röhécselni! —, s ennek örülök. Mert nem kedvelem a vendéglátásban a komor embereket, akik morcosán, udvariatlanul végzik munkájukat. Nem örülök annak, hogy a levél megírására sort kel­lett kerítenem. Jobban örültem volna egy szemé­lyes beszélgetésnek, az üz­letem akár tudtom nélküli megtekintésének is, mint az egyoldalú véleményküz- lésnek! Almássy Gábor Kismaros

Next

/
Thumbnails
Contents