Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

Városi nyüzsgés Gazdagodik a település Veresegyházon mindigtör- ténik valami, s ez azt jelen­ti, hogy gazdagodik a falu. Alig hagytam el Szadit, az út jobb oldalán már átad­ták a község második ben- inkútját, ami az első lá- sra, a messziről érkező egeneknek is kivívja az mérését. K kúttal szemben gazdag uválasztékot kínáló Tii- telepen válogathatnak a k. Biztosan nagy szűk- volt erre a falunak, rel nemcsak a régi falu létén építkeznek — umden nehézség, gond el­lenére is — az emberek, hanem növekszik a víkend- *elep, ahol már háromezer Körül van a hétvégi házzal vagy telekkel rendelkezők száma. Az utóbbi évtizedek­ben Veresegyház mágnes­ként vonzotta — elsősor­ban a fővárosból — a vizet és napfényt kedvelőket kissé hideg, de selymes • vizű strandjára. És itt hadd jegyezzem meg, hogy Ve­resegyház dicsekedhetik az, ' ország talán legősibb, leg- . régibb strandjával. Azt ál­lítják a helytörténészek, hogy a mai veresegyházi strand vizét már egy 1430- ban lceít oklevél említi — „régi mesterséges halastó” megnevezéssel. A meleg hétköznapokon több százan, egy-egy nyá­ri vasárnap ötezren is na­poznak homokos partján, vagy fürdenek a vizében. Á vendéglátásra sem lehet panaszuk a napimádóknak, bár esetenként „langyos a sör”, s várni keli a hártya- vékony palacsintára, a fé­lig sült lángosra. A hurká­nak s a kolbásznak viszont — amit ottjártamkor fo­gyasztottam — kiváló osz­tályzatot adtam. A strand környékéről kü­lön oldalakat lehetne írni. Olyan nyüzsgés-mozgás, lá­zas tevékenység van a fa­lunak ezen a részén, mint­ha valami országos ese­mény másnapi megnyitójá­ra, netán a világkiállításra készülődnének. Amint sétálgatva figyel­tem a kemping színes éle­tét, azon töprengtem, vajon hogyan szervezik, csalogat­ják ide a vendégeket? Ho­gyan adták hírül az ország­nak, az itt sátorozó, pihenő külföldieknek, hogy Veres­egyházon kemping is mű­ködik. Milyen információs csatornákat vettek igény- . be? Vagy csak szájról száj­ra terjedt a híre? Gondo­lataimban egy csurgói há­zaspár zavart meg, akik valószínűleg úgy vélték, . hogy veresi vagyok, mert szinte a gazdához intézték szavaikat: Jó lenne egy kicsit meggyorsítani a gyógymedence építésének ütemét, mert az ideiglenes árok — igaz, kellemes a vize — csak átmenet lehet. Aztán az sem ártana, hogy volna valami kis kiadvá­nyuk, színes csalogatójuk, ami arról, tájékoztatna, mi­lyen lesz ez a fürdőhely egy-két év múlva. Hogy otthon elmondhassuk, meg­mutassuk a barátainknak, és mi is úgy tervezzük az évi szabadságunkat: visz- szatérünk Veresegyházra. Mert különben igazán kel­lemes itt. Delet harangoztak. A fa­lu főterén — nevezhetném joggal központnak is — ele­ven volt a mozgás. Autók fordultak be a parkolóba, lengén öltözött hölgyek vá­logattak a zöldségárus gaz­dag standján. Elfogultság nélkül állapí­tottam meg: a nagyközség ritka friss és tiszta külse­jű, s ez a külső — minden nehézség ellenére — jó­módról vall, F. M. Nem hoz gesztenyét Elszáradt. Ki kellene vágni a városház előtti gesztenye- fát, akárcsak a közeli két — szintén állva elpusztult — fenyőfát (Balázs Gusztáv felvétele) GÖDÖLLŐ AVUL ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1991. AUGUSZTUS o„ KOífv Fuss — Ússz — Tornázz Alapítvány a gyerekekért F. U. T. névvel — amely a Fuss — Üssz — Tornázz felhívást takarja — alapítványt hozott létre a gödöllői önkormányzat 150 ezer forint induló vagyonnal. Koráb­ban már írtunk arról, hogy dr. Várady Tamás tüdőgyó­gyász főorvos szívügyének tekinti az asztmás gyerekek gyógyítását. Az alapítvány ehhez is segítséget kíván nyújtani. Mint az alapító okirat­ból kiderül, a F. U. T. egészségügyi célokat szol­gál, s a beteg és egészséges gyermekeknek . . egyaránt segíteni szeretne a testi és szellemi..fejlődéshez szük­séges helyes életmód, kiala­kításában.- Célja■ különösen az asztgnás megbetegedés­ben szenvedő gyermekek egészséges életmódra ne­velése, a károsodott gyer­mekek egészségének hely­reállítása úszásoktatással, testedzéssel. A közvélemény úgy tud- • ja. hogy környékünkön az átlagostól is többen bete­gednek meg asztmában. Akár így van, akár nem, az alapítvány támogatása biztosan megtérülő befek­tetés. A múlt évi önkor­mányzati pénzmaradvány­ból átutalt induló vagyon remélhetően hamarosan bővülni fog, hiszen az ala­Mozi Petőfi: Egy. ágyban az ellenség­gel. Színes amerikai krimi, 6 és 8 órakor. Frekvencia video: Zsoldosok, 10 órakor. Fekete hold, 16 órakor. Emanuelle lánya, 18 és 20 órakor. Sokat hallok mostanában a szabad paraszti életről, uz ősi .jussról, meg az ah- ■ hoz kapcsolódó eszmé­nyekről és egyéb más ne­mes dolgokról. Tapasztal­tam én a saját sorsomon, hogy a múló évek mindent megszépítenek, még az örök haragot is oldják, de soha nem felejthetem el az egykori summássorsot, amiről anyám olyan nehéz szavakat tudott mondani, és nem felejthetem el azt az életet, amelybe magam is belekóstolhattam, igaz, nem felnőtt fejjel, de gye­rekként és a világ ellent­mondásaira már rácsodál­kozó kamaszként. Az emberek csodálatos képessége, hogy a múló évekkel együtt megszépítik egykori nyomorúságukat. Aszódi Mihály elhagyta a nyolcvanadik életévét, dé napokon át képes mesélni a kartali uradalom istállói­ban töltött éveiről. Kmett Pál felsóhajtására — amikor elvonult falunk felett a front — máig em­lékszem. Nem tudom, mennyi volt az ösztönös­Múló évekkel szépülő nyomorúság GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pt. 14. 3100. Telefax és telefon: (2SÍ 20-790. 0 Szerkesztősé­gi fogadódra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. ség, mennyi a tudatosság a mondatában, amit ak­kor mondott, amikor dr. Csedő Béla járási főjegy­zőtől átvette az újgazdák- nák kiosztott birtokivet: — Főjegyző úr! Ezt a háborút a parasztok nyerték meg! Mondatára rábólintott a községháza udvarán össze­gyűlt, ünneplőbe öltözött, > újonnan földhöz juttatot- tak, ukik földtulajdonos­ként tervezték életük to­vábbi alakítását. Részese voltam a ka pott főid’, rftísghódításénak, s lát­tam mindazt, amiről pa­raszti memoárokban olvas­hatunk: — asszonyát, gye­rekét fogta az ake elé a „gazda”, hogy az imába foglalt óhaj, vagyis a min­dennapi kenyér ott legyen a saját és sorstársak asz­talán. Volt itt, a Galga mentén olyan földbirtokos, aki gő­gös fölfuvalkodásával utál­ta a népet. Megnézte ara­táskor a kondért, .belepisz­kált a botjával: — Mit jár a szátok, hiszen hús fő benne! A front közeledté­vel elmenekült, aztán je­lentkezett, hozta az írást, hogy neki a föld visszajár, ha nem is mind, de vala­mennyi. A földosztó bi­zottság tagjai kivezették a temetőbe: — itt a földje, ez a két négyszögöl, ez jár az úrnak! Kartalon — még diák­ként — az öreg Báránytól hallottam, hogy az úr na­gyon kegyetlen vólt a mun­kásaihoz. Télen, amikor nem tudtak fűteni, mert csak szalmát kaptak tüzel­ni a eselédek, s az persze hamar elfogyott, s ilyenkor próbáltak valami kis fát keríteni, az úr megbízottja leselkedett, és rájuk küldte a csendőröket. Ezért nem volt abban semmi csodálatos vagy szörnyű, hogy abban az időben, amikor a földet osztották, még a funda­mentumát is szerették vol­na eltüntetni a régi ura­dalmi épületeknek, hogy emlékük se maradjon. Hogy miért írom most ezeket? Mert sokan szól­nak az újabb földosztásról, sokan emlegetnek jogos és vélt panaszokat. Az biztos, hogy a termelőszövetkeze­tekbe való bevonulás nem hasonlított a lakodalmas menethez. Emlékszünk, hogy a falvak legjobbjai ellenálltak, tiltakoztak, de aztán betörtek, megadták magukat, s a számításukat is megtalálták. . A beszervezésük után so­kan beszéltek úgy, akár a hévízgyörki Kustra János. „Egész életemben meg­szoktam, hogy a magam ura vagyok, független em­ber. Engedjenek el, mert én itt meghalok.” ’ A túrái Pásztor István így vélekedett: —: Eéltünk a közöstől borzasztóan. Ügy voltunk a szövetkezet­tel, akár őseink a vasúttal. Ök sem mértek felülni a gőzösre, féltek, agyrázkó­dást kapnak. Hogy meny­nyi munkánk volt kezdet­ben, azt fel sem lehetne sorolni. Szörnyű megpró­báltatásokon mentünk ke­resztül, de kivakaróztunk. Azt mondom, az ilyen csalódást ki lehet bírni. Jön a nyugdíj,- megvan hozzá a mód, hogy jószágot tarthassunk, megvan a háztáji. Persze, voltak, vannak hibák, de olyan nincs, hogy egy falunak minden jó legyen. Az em­ber nem egyforma. Egy­szóval ... minden jó, ha a vége jó. De mondják, hogy most minden változik, és nem tagadom, éjszakán­ként ismét fogalmazom a kérdéseket. Beválik-e az új? Jót vagy rosszat hoz-e a holnap? (FercsilO pítvány nyitott, ahhoz bár­mikor és bárki — legyen bel- vagy külföldi, termé­szetes vagy jogi személy — akár névtelenül is pénz­beli vagy dologi adományt, hozzájárulást tehet. Az alapítvány vagyoná­nak ’ felhasználásáról &z alapítók által megválasz­tott kuratórium dönt. A kuratórium elnöke dr. Vá- rady Tamás, titkárai Lel­kes Lászlóné és Wosznek Rezső. A F. U. T. vagyona fel­használható tanfolyamok szervezésére asztmás és mozgásszervi megbetege­désben szenvedő gyermek ■ számára, úszásoktatásra óvodás és iskolás korúak- nak. Elősegítheti továbbá olyan pedagógusok kikép­zését, akik az alapítvány programjainak folyamatost ságát biztosíthatják, illetve olyan új programok bein­dítására, amelyek a helyes életmód kialakítását vagy . az arra váló nevelést cé­loznák. , ’ A fentieken túlmenően a kuratórium saját belátása szerint bármely olyan te- . vékenységet vagy elkép­zelést támogathat, amely­nek megvalósítása az ala­pítvány céljait szolgálja. B. Még úgy, mint eddig A vakációzó diákok bizonyára megnyugvással látják a láncot az iskola kapuján, amely mintegy bizonyítja, hogy tart még a vakáció. A képünk hátterében látható épületben szeretné megkezdeni működését 1992 őszétől a református egyházközség kezdeményezéseként a Gö­döllői Líceum. Mint megtudtuk, a szeptembert becsen- getés után még az eddigi szerkezetben folytatódik u alap- és középfokú oktatás a város tanodáiban (Balázs Gusztáv felvétele) Elmaradt a korrepetálás Drágakövek — ősszel Időben megjelent __ a szó-, rólap a gödöllői Petőfi Sán­dor Művelődési Központ jú­nius, július, augusztusi prog­ramjairól. Az ajánlatok azonban nem mindig talál­nak visszhangra, így nem lehet csodálkozni azon, ha egy-egy elképzelés nem va­lósul meg. Tegnap, augusztus 5-én kezdődött volna például a péntekig meghirdetett na­pi kétórás történelem, ma­gyar nyelv és irodalom kor­repetálás 10 és 18 évesek­nek. Érdeklődés hiányában elmaradt. Az augusztus 10. és 20. között jelzett ásvány- és drágakő-kiállítás esak szeptemberben lesz látható. Hatvanan jelentkeztek az életreformtáborba, amit családosoknak ajánlottak. Szerdától augusztus 19-ig tart ez a program a mihályi kastélyszállóban.

Next

/
Thumbnails
Contents