Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-06 / 183. szám
Me ff int emelkedik az ár De legalább kiszámítható \ - i — Kétféle árvizet ismerünk a Dunán, a kiszámíthatatlan, kora tavaszi jeges árvizet, aminek nagysága az Alpok hóvastagságától is függ, nemcsak a Duna jégviszonyaitól, és a jobban kiszámítható nyári zöldárat, amilyennek a mostani is ígérkezik — magyarázza Jal- sovszky Jenő, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság sokat tudó nyugdíjasa, akivel régi árvizekről beszélgettünk: H Miért kiszámíthatóbb a zöldár? — Mert a lefolyása a felsőbb szakaszok vízállásának ismeretében szinte órára és centiméterre jósolható, a vízállás előre jelezhető, nem úgy, mint a jeges árnál, amikor a jégtorlaszok miatt a legváratlanabb helyeken és pillanatokban önthet ki a folyó. ■ Tehát ez nem lesz a meglepetések árvize? — Várhatóan nem. ■ S melyik volt az eddigi legnagyobb áradás? — Ebben az évszázadban a zöldárrekord 1965-ben 845 cm volt, a második 1954-ben 805 cm. Az előbbinél 120 napig tartott a védekezés (maga az ár csak 53 napig), 40 ezer résztvevővel, 350 földmunkagéppel, 1200 dömperrel, 4,2 millió homokzsákot, 40 ezer tonna terméskövet, 36 ezer acél szádfallemezt és 10 ezer kilogramm műanyag fóliát építettek be a gátakba. A védekezés költségei akkori forintban 450 millióra rúgtak, a kár 670 millióra. Összedőlt 340 ház, s megrongálódott 2300 a hazai 400 kilométeres Duna- szakasz mentén. A többi árvíz — az 1897-es, 1899-es, 1920-as, 23-as, 44-es, 54-es s az 1975-ös is kisebb volt, sőt rövidebb is, az 54-es például 12 napig, a 75-ös, amikor Dömsöd alatt a 11-es utat is elöntötte az ár, csak 8 napos volt, ekkor a vízszint 776 cm-ig emelkedett. El Ezek szerint a jeges árak voltak nagyobbak? — Bizonnyal, bár pontosabb adataink csak az 1800-as évek végétől vannak, a korábbi krónikák legfeljebb annyit jegyeztek fel, hogy „A nagy Dunának áradása elérte az templomnak küszöbét’’. A mértékadó jeges ár vízszintje jóval meghaladta a zöldárakét, 1876-ban 867 centiméterrel tetőzött. Az 1838. évi pest-budai nagy árvíz pe dig — ebben mentette a lelkeket Wesselényi Miklós, az árvízi hajós — még egészen más körülmények közölt alakult ki. Akkor szabályozatlan volt a Duna Pesttől lefelé, a gátak sem voltak kiépítve, s az emberek szellemileg és anyagilag sem készültek fel. Ennek az áradásnak a csúcsa a fővárosban 1838. március 15-én 929 centiméter volt, emlékét őrzi például a Rókus-kápolna oldalán is a tábla. 107 település került víz alá, 300 ezer főre tehető lakossággal, közülük minden harmadik fővárosi. A kárfelmérés szerint 7700 épület pusztult el, s 2700 rongálódott meg, más adat 12 000 öszeomlott épületről szól. H És a többi? — Voltak még jeges árvizek 1876-ban, 1891-ben, 1940-ben, 41-ben és 56-ban is. Ez utóbbi emlékezetes, Mit mutat a vízmérce? így árvíz elátt odafigyel az ember a vízállásjelentésre. Ám az adat aligha érthető némi magyarázat nélkül. Szolgálunk hát vele : a vízáilási számokat a Lánchíd lábánál, a Vigadó téri hajóállomásnál, vagy Pest megyében Vácnál és Szentendrénél elhelyezett vízmércéken olvassak le. Ezek 0 pontja azonban nem a meder fenekén van. A korábban mért legkisebb vízállások középértékének felel meg a 0 pont, az úgynevezett nulla vízszint. Ettől számítva még átlagosan körülbelül három méter a mederfenék, melynek felszíne változatos, néhol megközelíti a 0 szintet, néhol, mint a Lánchídnál, mélyen alatta marad. Nos, jön az áradás. A vízügyesek számára ez teendőket jelent, hogy pontosan mit, azt a készültség fokával fejezik ki. ELSŐ FOKÜ: A víz kilép az úgynevezett közép vízi medréből, és a hullámtéren szétterülve helyenként eléri az árvízvédelmi töltés lábát. Ekkor lép életbe a figyelőszolgálat. MASODFOKÜ: A töltéslábat elért viz szintje tovább növekszik. Meg kell kezdeni a tényleges védekezést, az észlelt árvízi jelenségek (buzgárok, faka- dások, hullámverés) káros hatásait kell kiküszöbölni. HARMAD FOKÜ: Ilyen készültségről akkor lehet szó, ha az árvíz megközelíti a töltéskoronát, vagy a mértékadó árvízszintet. Ilyenkor a védekezés intenzív, szükség lehet a töltéskorona magasítására, rézsűmegtámasztásra, illetve, ha átcsap a töltéskoronán a víz, nyúlgátak, jászolgátak építésére is. S ha már leírtuk a kifejezést; „mértékadó árvíz- szint”, hadd írjuk ide azt is: ez egy tudományosan számított adat, a mi esetünkben a 867 em-cs budapesti, Vigadó téri víamér- cén mért vízállásnak felel meg. Még annyit: A Bécs- ben mért tetőzés alapján (831 cm) a budapesti tetszés augusztus 8-ra, 9-re várható adata: ?50 cm, amitől 4- és —30 cm-es eltérés lehet. február 23-ától 33 napon át tartott, s hatalmas kárt okozott. Pedig a vízállás nem volt magas, Budapestnél csak 763 cm-rel tetőzött. Viszont Pest alatt, a duna- földvári hídnál megtorlódott a jég, így néhol 3 méterrel is meghaladta a nyári árvízszintet ott a Duna magassága. Ekkor öntötte el a gemenci erdőt, s ekkor szakadt át a tassi zsilip, aminek az lett a következménye, hogy a Soroksári- Duna egészen Budapestig visszaduzzadt, elöntötte a hullámteret is ... ü Most tehát nyugodtan áthatunk? — Reméljük. Bár jobb, ha nem jósolunk, ha óvatosak vagyunk... V.G. P. MI LESZ A LAKOSSÁGI KÖTVÉNY, Az állam szavahihetősége forog kockán Pár éve, amikor az első lakossági kötvényeket kibocsátották, csak kevesen gondolták volna, hogy ilyen gyorsan ilyen drámai változások mennek végbe a magyar gazdaságban. Az infláció ütemének növekedése már jelezte, hogy a kezdetben olyan jó befektetésnek induló kötvény talán mégsem lesz akkora üzlet, mivel ezek fix kamatozású értékpapírok. Most újabb veszély leselkedik a kötvénytulajdonosokra, hiszen a magyar gazdaságban mind több a csőd, és még ennél is több a nyílt csőd nélküli fizetés- képtelenség. Ki fizeti ilyen esetekben az esedékessé vált kamatot, illetve a törlesztést? Mivel az állam a kötvények visszafizetéséért szavatosságot vállalt, elvben megvan a fedezet, ám a gyakorlatban egy sor tisztázatlan kérdés merült fel máris. A kereskedelmi bankok, amelyek a kötvények forgalmazásával foglalkoznak, egyre kockázatosabbnak érzik a saját helyzetüket, hiszen a befektetőkkel ők állnak kapcsolatban, ám azok a vállalatok, amelyek annak idején a kötvényeket kibocsátották, esetleg mára fizetésképtelenek lettek. Ebben az esetben az államnak kell a fizetésképtelen cég helyébe lépni, és neki kell állnia a cechet. Csakhogy a költségvetés a közismerten szorongatott helyzetében ettől a kötelezettségtől, amíg lehet, menekül, és olyan feltételeket igyekszik szabni a kereskedelmi bankoknak, hogy azok maguk legyenek kénytelenek behajtani a pénzt a bajba jutott vállalatokon. A tét nagy, ez idő szerint 18 milliárd forint értékű olyan kötvény van forgalomban, amelynek kamata és törlesztőrészlete kifizetéséért az állam szavatosságot vállalt. Csak az idén 6 milliárd forintot kell a lakossági kötvényekért kamat, illetve törlesztés formájában visszafizetni a befektetőknek. Ha ennek csak a fele a költségvetésre marad a csődbe jutott vállalatok miatt, már ennek is súlyos következményei lennének. Pedig túl sok választási lehetőség nincs, hiszen remélhetőleg azon a megoldáson senki sem gondolkodik, hogy jóllehet a kötvény visszafizetését az állam szavatolta, most a nehéz helyzet miatt mégis vonakodna e kötelezettség teljesítésétől. Ez ugyanis nem csak azért lenne veszélyes lépés, mert sok tízezer ember megtakarítása kerülne végveszélybe, hanem legfőképpen azért, mert itt az állam szavahihetősége forog kockán. Ha ez meginog, alááshatja minden intézmény tekintélyét. Az eddigi információk szerint a bankok és a Pénzügyminisztérium között tovább folynak az egyeztető tárgyalások, és egyelőre az az álláspont, hogy a lakossági kötvényekben vállalt kötelezettséget valaki minden körülmények között teljesíti a befektetőknek. P. É. Szeptemberiff húzódhat az aratás Elfekvő gabonatáblák A meteorológusok adatai szerint Magyarországon júliusban kétszer annyi csapadék hullott, mint az ilyenkor szokásos sokévi átlag. A sokszor felhősza- kadásszerűen lezúduló esőzés komoly károkat okozott a mezőgazdaságnak. Pest megyeszerte is gyakori látvány most a víz alatt álló táblán a fekvő gabona, s a szakemberek jóslata, miszerint jó búzatermés várható, lassan érvényét veszti. A legújabb felmérések szerint ugyanis az öttonnás termésátlagot nem sikerül elérni a kedvezőtlen időjárás miatt. A gabona víztartalma helyenként 28 százalékos, s az, hogy legalább szárítással ezt a felére csökkentsék, komoly kiadásokat jelent. A költségek mázsánként a 120 forintot is elérhetik. Nagy veszteség ez a gazdaságoknak, hiszen emellett közismertek a nyomott, kedvezőtlen felvásárlási árak. A bajokat tetézi, hogy a sok csapadék a termés minőségét is rontja, egyes helyeken az étkezési búzát is csak takarmányként lehet majd felhasználni. Nem kedvezőek a rozs- termelők kilátásai sem, ennek a gabonafélének a jó részét ugyanis szintén nem lehet majd étkezési célokra fordítani. Több helyen megpenészedett a lucerna, s legfeljebb csak szalmaként lehet majd hasznosítani. A burgonyatáblák jó része is víz alatt áll, kérdés, a sok csapadék mennyire rontja majd a krumpli télállóságát. A kedvezőtlen időjárás miatt várhatóan az aratás augusztus végéig, szeptember elejéig is elhúzódik. A hűvös, esős idő a gyümölcsök érését ugyancsak késlelteti 8-10 nappal. A kiadós viharok károkat okoztak a kajszi és szilva termésében is. Különösen a baracknál nagy probléma ez, ahol az érési idő amúgy is rövid. A nagyüzemi gyümölcsösökben és a kiskertekben is sok a hullott, romlott gyümölcs. A megyei termelők joggal kesereghetnek, hiszen nem mindegy, hogy a barack exportra vagy a cefrébe kerül. A kárnak várhatóan majd a gyümölcsvásárlók isszák meg a levét: ha kevesebb az áru, többet kérnek érte a piacokon. Öröm az ürömben, hogy a csapadékos időben a kártevők — tetűk, atkák — sem tudtak elszaporodni, igaz, a gombabetegségek kialakulását elősegítette a sok eső. Várható viszont, hogy a párás melegben támad majd a peronoszpóra, erre a szőlősgazdáknak már időben fel kell készülniük. H. É. Ö mondta Beetetik Von valami különös báj abban, ha egy párt pártfogolt a függetlenség szerepkönyve szerint játszik. Ezért (is) kísérjük megkülönböztetett figyelemmel Pal- kovics Imre szereplését. A Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke — aki nem mellékesen, az MDF Veszprém megyei listáján jutott be a Parlamentbe — most éppen a Magyar Fórumnak (91/31.) adott nyilatkozatot. Nem akadunk fenn azon, hogy P. 1. magát az ördögöt látja az MSZOSZ-ban, az MSZP- ben, miközben megdicséri a máskor mindennek elmondott SZDSZ-t és Fideszt. Mi ugyan senkit nem tartunk sem ördögnek, sem angyalnak, igaz, nem vagyunk párt-pártfogolt függetlenek ... Amint mi óvakodunk attól is, amire P. I. készségesen vállalkozik, nevezetesen, a jóslástól, miféle gonoszságok várhatók el attól az MSZOSZ-tól. Ha valaki így és ilyen tartalommal védi amúgy munkástanácsilag a munkásokat, lelke rajta, ő tudja. Mondott azonban valamit a képviselő meg elnök úr, ami mindkét minőségében méltatlan a tisztéhez. Azt mondta ugyanis, hogy azok a bizonyos gonoszak „be tudják etetni a népet”, s ami az igazán nagy baj, „a nép erre hajlamos”. .. ! íme, a pártlistás országgyűlési képviselő (aki a nép egy adott csoportjának a szavazataival jutott be a Parlamentbe). Íme, a munkástanácsvezér (ki a nép egy adott csoportjának voksaival nyerte el tisztét), ő az, aki hamar megtanulta, az az oktondi nép mennyire rászorul azokra, akik — úgy párt-pártfogolt függetlenek, azaz pártfüggetlen munkástanácsiak módjára — megvédik a beetetéstől, azaz az esetleges gyomorrontástól. Mi nem féltjük a népet. Bölcs. A beetetések esetén is, meg akkor is, amikor eldönti, mit fogadjon be a gyomra és mit ne... KLIENS Szabad malacexport Á kocák védelmében Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság felszabadította ez év október 31-ig a 'malacexportot. Az intézkedéssel kapcsolatban Göndör József, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: azért IL János Pál ?! Dunakanyarban 11. János Pál pápa magyarországi látogatásával kapcsolatban milyen köz- biztonsági, illetve forgalmi intézkedések várhatók Pest megyében? — kérdeztük Nagy Károly alezredest, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjét. Mint elmondta, augusztus 16-án, délután a látogatás befejező programjaként a pápa — aki helikopteren utazik Esztergomba — vízi úton, a Sirály szárnyashajóval tér vissza a fővárosba. Az esztergomi rendezvény idején két helyen: Dobogókőn, a két bükkfanyereg elágazásánál, továbbá a 11-es számú főút lepencei elágazásánál rendőrök lesznek, akik irányítják a forgalmat és információt nyújtanak az érdeklődőknek a parkolási lehetőségekről, azok megközelítésének útvonaláról. tették lehetővé a szabad malacexportot, mivel a hazai sertéstörzsállományt, mindenekelőtt a kocákat kívánták megvédeni a levágástól. Tapasztalható, hogy a sertéstenyésztők a túltermelés miatt nemcsak az állományt csökkentik, hanem az utánpótlást biztosító kocákat is kezdték levágni. Ezért az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság úgy döntött, hogy szabaddá teszi az ezen élő állatok kivitelét. Erre azért is szükség volt, mert az előzőleg meghirdetett két kiviteli pályázat tapasztalatai azt mutatták: több a jelentkező, mint a pályázatok alapján kiadható engedélyek száma. A malacexport felszabadítása azonban csak rész« ben segíthet a helyzeten, ugyanis az egyik legnagyobb potenciális felvevőpiac, a jugoszláviai, beszűkült. Továbbá az olasz hatóságok is — főként az EK brüsszeli központjának ösztönzésére — szigorításokat vezettek be a malacbevi- telre.
