Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-06 / 183. szám
Egyedülálló vagyontárgyat veszíthetünk Buszok a levegőben Pest megyében nem szeretik az emberek a könyvet? Hihetetlennek tűnik! A Cegléden felszabaduló két mozgókönyvtárra — ahogyan ők nevezik, bibliobuszra — mégsem akadt jelentkező, a polgármesterek kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a buszokat. • De miért vált feleslegessé Cegléden a két mozgókönyvtár? — kérdeztük Búzák Pétert, a Pest Megyei Könyvtár igazgatóját. — Cegléden három bib- liobusz működött, sajnos azonban a költségvetési törvény áthidalhatatlan helyzet elé állította a város ön- kormányzatát és polgármesterét. Miután a környező települések — amelyek : egyébként legfőbb haszon- élvezői voltak e szolgáltatásnak — nem tudtak anyagilag hozzájárulni az üzemeltetéshez, ezért a három buszból kettőt le kellett állítanunk. Akkor arra kértem a polgármester urat, ne engedje, hogy más célokra használják őket, hiszen az Ikarus annak idején ezeket a járműveket kifejezetten könyvtári használatra építette, darabonként mintegy kétmillió forintért. Nagy veszteség érné a könyvtáros szakmát, ha ezeket az egyedülálló, hasznos létesítményeket elveszítené, és bennük boltot, netán kocsmát nyitnának. A megyei közgyűlés elnöke kérésemre körlevéllel fordult a településekhez, vállalja el egyikük a Cegléden feleslegessé vált buszok működtetését. • Eredetilég hogyan Jutott Cegléd ezekhez a rendhagyó könyvtárakhoz? — Az ötlet, hogy Cegléd város külterületein és lakótelepein élő polgárok könyvtári ellátását mozgókönyv- tárral kellene megoldani, több mint tíz esztendeje, még 1980 elején merült fel. Hogy erre valóban igen nagy az igény, azt egy a helyi könyvtár és a városi művelődési osztály által végzett széles körű felmérés ÍS igazolta. A város akkor több mint százezer forintot költött a megállóhelyek kialakítására, volt ahol külön leállósávokat kellett kiépíteni, és minden megállóban jellegzetes tábla hirdette a mozgókönyvtár kölcsönzési időpontjait. Ugyancsak több százezer forintot fordítottak a buszok működését biztosító háttérépület kialakítására, felújítására. A legelső bib- liobuszt az Országos Köz- művelődési Tanács anyagi támogatásából a székesfe hérvári Ikarus Karosszéria- és Járműgyár tervezte és készítette. Belső berendezését a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, a megyei tanács művelődési osztálya és a városi könyvtár irányelve alapján alakították ki, jó áttekinthető, könyvtár funkciók ellátására alkalmas, esztétikus felszereléssel, valamint rádióval, magnetofonnal és CB-rádióval látták el. Az így kialakított buszokat a helyi Volán igazgatója besorolta a vállalat javítási, működtetési rendszerébe. Vállalták, hogy e többi Volán-busszal együti a telephelyen tankolhatnak Így a tárolás, az egyenletes minőségű üzemanyagellátás, a folyamatos javítások, karbantartások és a garanciális szervizmunkái biztosítottá váltak. — Miként alakították ki a könyvállományt? — A Pest Megyei Tanácstól 1983 óta rendszeres segélyek érkeztek. A szolgálat megindításakor 1 területein kívül még Abony- ban, Cseműn, Tápiószőlő- sön, Újszilváson, Albertir- sán és Ceglédbercelen. Megállónként 1,5—3 órás kölcsönzési, azaz nyitvatartási időt határoztunk meg, a hétnek mindig ugyanazon napján, ugyanabban az órájában. • Hogyan fogadták az emberek a mozgókönyvtárakat? — A forgalmi adatok szerint népszerűségük fokozatosan nőtt. Szolgáltatásaik vetekedtek a klasz- szikus könyvtárakéval, sót még a közművelődési munkák egy részét is átvették. Speciális proíiljukba tartozott az újságok, sajtótermékek közvetítése, referens- szolgálata segítségével köznapi információkat ugyancsak közvetített. Legtöbb használói a gyermekolvasók voltak, de foglalkoztak ezer kötet állt rendelkezésre, ebből körülbelül 3 ezer volt elhelyezhető a buszon. A könyveken kívül kézikönyvek, folyóiratok is az olvasók rendelkezésére álltak, sőt ezeket a központi könyvtár gyakorlatától elté- I rően, még kölcsönözni is lehetett. A mozgókönyvtár ugyanakkor a városi könyvtárnak minden szolgáltatását közvetítette az érdeklődőknek,' előjegyzéseket vett fel, rendezvényeket népszerűsített, és teljesítette a különleges igényeket az anyakönyvtárból vagy könyvtárközi kölcsönzés útján. A feladat - újszerűsége, szokatlan sága persze jól képzett, kiváló kapcsolatteremtő képességgel rendelkező munkatársakat igényelt. A megfelelő emberek felvétele érdekében tehát - figyelemmel kellett lenni a korrekt bérekre is, hiszen kevesen vállalják, hogy szó- . katlan körülmények között, kedvezőtlen munkaidő-beosztásban dolgozzanak. • Az első busz ezek szerint Jól bevált. Mikor került forgalomba a másik kettő, és mi Indokolta munkába állításukat? — Az Országos Közmű- - velődési Tanács 1985. elején döntött' úgy, hogy a támogatásból készülő két további bibliobusz is Ceglédre, illetve vonzáskörzetébe kerül. Így lehetőség nyílt arra, hogy a mozgó- könyvtári ellátást a környező községekre is kiterjesz- szék, tehát azokra a területekre, amelyek a központi könyvtártól távolesnek, községi tanácsok persze nagy örömmel fogadták' a szolgáltatást és segítőkészen vettek részt a legalkalmasabb megállóhelyek felderítésében. A táblákat az újszilvásl tanács készítette társadalmi munkában a települések számára. A három busznak ekkor már összesen 25 megállóhelye volt, Cegléden és külvel, fénymásolatok készítésével is. Mindent összevetve színvonalasabb munkát láttak el, mint a kerületi iskolai könyvtárak, vagy tanyái letétele, állományuk szinte városi színvonalú ellátást biztosított, csökkentve a külterületeken élők művelődési hátrányait. • Van-e rí remény, hogy * két — jelenleg levegőben lógó — buszt újra használatba vehessék az olvasók? — Nagy veszteség lenne, ha ez a két — egyébként skandináv tapasztalatok fel- használásával — kialakított busz, amely országosan egyedülálló vagyontárgynak minősül, elveszne a könyvtárak, a szakma és az olvasók számára. Kértem a művelődési és közoktatási minisztert, járjon közben, hogy a ceglédi önkormányzat kapjon valamely központi forrásból anyagi segítséget — évente mintegy 3 millióra lenne szükség — a mozgókönyvtárak továbbéléséhez, vagy ha ez nem lehetséges, valamely más klstelepüléses megye vegye át és vállalja el működtetésüket. Sz. K. Jogi tanácsok mám Ä vállalkozó kötelmei! • Közös tahidon fenntartása • Tartozáselismerés • Videokölcsönzőt nyitott egy budapesti nyugdíjas. Az üzlet működéséhez minden engedélyt megszerzett, de a megnyitás után a helys/An- re érkező ellenőrök szabálysértést állapítottak meg nála, és egyes kazettákat Í3 lefoglaltak. Az eljárást Jogszerűtlennek tartja, mert ő minden papírral rendelkezik. ilyen engedélyek a vállalkozó birtokában, szabály- sértést követ el, és a szabálysértés miatt eljáró hatóságoknak jogukban áll az ilyen tárgyaltat lefoglalni, elkobozni. Amikor valaki vállalkozással kezd foglalkozni, a tevékenységet csak akkor ajánlatos elkezdeni, ha a működéshez szükséges' valamennyi feltétel biztosítva van. 1990. április 1-jétől az egyéni vállalkozás szabályai igen nagy mértékben leegyszerűsödtek, és a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez a legminimálisabb hatósági eljárás szükséges. Általánosságban a vállalkozó már a bejelentés napján kezébe kaphatja a tevékenység folytatásához szükséges papírokat. Ez az egyszerű eljárás azonban nem mentesíti a vállalkozót a külön jogszabályokban meghatározott előírások teljesítésétől, például a közegészségügyi, tűzvédelmi, adó- és társadalombiztosítási stib. előírásokban meghatározott kötelezettségek). Különleges szabályok érvényesek ezen belül a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységek folytatásánál. Ilyen vállalkozást ugyanis csak a szerzői jog jogosultjának engedélye alapján lehet végezni. Amennyiben nincsenek A levélben leírtak alapján természetesen nem lehet eldönteni, hogy az eljárás jogszerű volt-e, ezért olvasónknak azt javasoljuk, hogy nyújtson be fellebbezést, amennyiben álláspontja szerint minden előírásnak eleget tett. • Testvérével közösen vásárolt telket egy pátyi kanyhalány, A fenntartási költségeket rendben megosztották egymás között., amikor egy igen nagy ős - - szegő kútmclyítés vált szükségessé. Olvasónk ezt a munkát elvégeztette, de a testvére a költség felét nem akarja megtéríteni, mert ő csak igen ritkán tartózkodik a telken, és meg lett volna víz nélkül is. A közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos költségek a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. Ebből következően a feleknek mag kell állapodni abban, hogy milyen munkákat fognak elvégezni. Vannak azonban olyanok, amelyeknek elmaradása a tulajdon használhatóságát lehetetlenné tenné, vagy nagymértékben megnehezítené. A telek vízellátását szolgáló kút karbantartásának elmaradása lehetetlenné tenné, hogy a tulajdonostársak az ingatlant a korábbihoz Béremelés egyes pedagógusoknak Azok a pedagógusok, akik 1989-ben kiváló vagy jó eredménnyel végeztek az intenzív (úgynevezett diplomamegújító) tanfolyamon, illetve azoic, akik egyetemi doktori (kandidátusi) fokozatot szereztek, idén január 1-jei visszamenőleges hatállyal havi 800 forint béremelésben részesülnek. Erre a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985-ös MM számú rendelet alapján kerül sor, amely szerint már az előző években is volt pedagógus-béremelés. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a minisztérium már intézkedett a béremelés kifizetéséről. ki hírlap MIÉRT NEM VOLT SZAGA? Gázrobbanás bét sérülttel Lezárult a rendőrségi vizsgálat egy súlyos következményekkel járó gázrobbanás ügyében. Két sérültje volt a balesetnek, és az anyagi kár is jelentős. Beomlott egy ház, de ez a kisebbik baj, amellett, hogy két ember összeégett. Több mint fél év telt el a baleset óta, de mostanra a szakértői vizsgálat alapján tisztázódtak körülmények. S bár egyértelmű, hogy hibázott a feladatát ellátó szerelő, ám voltak ■olyan körülmények is, amelyek — rajta kívül álló okként — elősegítették a balesetet. Es nagyon kérdésesnek látszik, hogy e tekintetben vizsgálja-e bárki a felelősséget? Idézzük fel tehát a történteket. Idén januárban több zsámboki lakásba vezették be a földgázt. Az emberek örömmel várták a szerelőt, s így volt ezzel K. I.-né is, akihez január 21-én kopogtatott be a TIGÁZ dolgozója. K. I-né később így emlékezett az eseményekre: — A fiatalember felszerelte a gázmérőt, a nyomás- szabályozót és az adminisztrációt is megcsinálta, utána pedig ki akarta próbálni, hogy be lehet-e gyújtani a konyhai gáztűzhelyet, öngyújtóval kísérletezett többször is, de nem sikerült. Mondogatta, hogy úgy látszik, nem jön a gáz, mert nem érezni a szagát. Én sem éreztem, pedig nagyon kényes vagyok az ilyesmire. Figyeltem egy darabig, hogy mit csinál. Megbontotta a csapot és úgy próbálta többször is begyújtani, míg végül jött egy hatalmas robbanás. Ütána már csak a kórházban tértem magamhoz ... Sz. B., a szerelő is hasonlóképpen mondta el a történteket, csak persze szakszerűbben. Légtelenítette a gáztűzhelyt, azután, mivel azt hitte, hogy nem jön a gáz (szagot ő sem érzett), megbontotta a hollandit. A levegővel keveredett gáz a szűk helyiségben hatalmas robbanást idézett elő. Ö is csak a kórházban tért magához. A szakértői vélemény ad részletes választ arra, milyen közvetlen és közvetett előidézői voltak a balesetnek. Az első ok az, hogy a szerelő nem tartotta be a technológiai előírás több pogtját. Szerepel ezek között, hogy a csapot nem lett volna szabad megbontania, hogy a légteíenítést tömlővel kellett volna végeznie. Ám kétségtelen, hogy a munkáját végző fiatalember arra számított — és számíthatott is! —, hogy szaga lesz a földgáznak, hiszen azt az előírások értelmében bűzösítilc. A szakértő második heiyen említi a hibák között, hogy az előírástól eltérő volt a szagosítása a földgáznak. Sajátos dolog, hogy ez már korábban is problémás volt, és a jelekből ítélve mégsem változtattak rajtat A Gáz- és Olajszállító Vállalat végzi a földgáz- vegyszerrel történő szagosítását, és néhány nappal a baleset előtt a TIGÁZ jelezte a cégnek, hogy az illat nem megfelelő. Ekkor ígéretet tettek a hiba kijavítására, ám a súlyos következményekből ítélve, ez nem történt meg. A baleset közvetlen okai között szerepet játszott az is, hogy a fiatal szerelő, bár rendelkezik a szükséges képesítéssel, wem elég gyakorlott, és mivel nemrég szerelt le a katonaságtól, új embernek lehetett számítani. A rendelkezésére álló technológiai előírások pedig túlságosan szűkszavúak voltak. Végül pedig kétségtelen tény az is, hogy nem tartott be fontos munkavédelmi utasításokat. Ezek között szerepel, hogy amikor a készülék beüzemelését végzi, idegen nem tartózkodhat a helyiségben! Amennyiben legalább ezt a szabályt betartja, a háziasszony nem lett volna szenvedő részese a balesetnek. A szakértői vizsgálat azt már nem firtatja, hogy a Gáz- és Olajszállító Vállalat vajon miért spórolta ki a szagösításhoz szükséges vegyszert a gázból? így mi sem tudjuk, hogy mi volt ez tulajdonképpen: bűnös mulasztás, technológiai hiba vagy egyéb? Kétségtelen tény viszont, hogy ez máskor is balesetet okozhat! A gázszerelő ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapos gyanúja miatt folyik a büntető- eljárás. A Gödöllői Rendőrkapitányság pedig szig- nalizációt küldött a TIGÄZ- hez, melyben közli a szakértői vizsgálat megállapításait. A TIGÁZ főmérnöke válaszlevelében azt írta, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket. Reméljük, így lesz. Ga. J. hasonló módon használhassák. Ilyen esetben tehát a tulajdonostársak bármelyike jogosult a munkát elvégezni. A törvény csak azt írja elő, hogy a munka megkezdése előtt a tulajdonostárs hozzájárulását lehetőség szerint meg kell szerezni, vagy ha erre nincs mód, lehetőleg értesíteni kell, hiszen nem mindegy, milyen költségről van szó. A testvér megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy ő tulajdonképpen víz nélkül is tudja használni a telket. Amikor ugyanis a felek megvásárolták az ingatlant, a kút olyan fontos tartozéknak minősült, amely az egész telek használatát befolyásolta. Nyilvánvalóan az említett értéknövekedést a vételárban is megfizették a vásárlók. Ilyen előzmények miatt tehát a tulajdonostárs jogosan követelheti a kiadásainak megtérítését. Más lenne a helyzet akkor, ha a tulajdanostársak egyike utóbb maga határozná el, hogy kutat létesít. Ehhez a korábbi állapotot megváltoztató beruházáshoz már szükséges a tulajdonostárs hozzájárulása; Ha ezt nem szerzi meg, a saját veszélyére költekezik, és csupán a közös tulajdon megszűnésekor követelheti az értéknövelő beruházás költségének megtérítését. • Immár hat éve tartozik 000 forinttal szomszéd- asszonyom, de fizetni nem akar, írja H. S. Mogyoródról. Egymás után ígérte a tartozás kiegyenlítését, legutóbb két éve ajánlott levélben vállalta, de azóta sem teljesítette. Én már le is mondtam a pénzeimről, amikor meg tudtam, hogy szomszédasszonyom egy nagyobb összeget örökólt. Amikor ezt szóvá tettem» azt mondta, nem fizet egy vasat sem, mert öt év után már a bíróságra sem mehetek. A szomszédasszony jól ismeri a jogszabályokat, amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy egy bizonyos idő elteltével a bíróság előtt nem lehet követelni a régi tartozások ki- egyenlítését. Ezt a szabályt azért hozták, hogy a gondatlan, saját érdekükkel nem törődő emberek hátrányba kerüljenek azért, hogy nem úgy jártak el, ahogy általában szokás. Az adósok sem hozhatók olyan helyzetbe, hogy az igen régen felvett kölcsönöket bármikor visszakövetelhessék tőlük. A törvény azonban mindezek ellenére a kölcsönbe- adók oldalán áll, hiszen a két érdek közül az övéké az erősebb. Ezért teszi lehetővé a törvény, hogy az elévült követeléseket jogosan vissza lehessen fizetni. Ugyancsak az ő érdekeiket védi az a szabály is, hogy a tartozás megfizetésére irányuló felhívás az elévülést megszakítja, tehát, ha valaki bírósági, vagy más úton vissza kívánja szerezni az őt megillető vagyont, az elévülést mindig ettől az időponttól kell számolni. A hitelezőt védi az a szabály is, amelyet a mi esetünkben alkalmazni kell. Az adós ugyanis írásbeli nyilatkozatában elismerheti a tartozás fennállását. Az elismerés azt jelenti, hogy az elévülés szabályai ettől az időponttól számítódnak. A tartozás elismerése esetén a hitelező kedvező helyzetbe kerül, ugyanis amennyiben mégsem történik meg a fizetés, most már nem a köl- csönbeadót, hane.a az elis- merőt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. Dr. Sinka Imre
