Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
Közel is, távol is hazánktól Királynénk Kismartonban Fiilüp László 1899-ben készült Erzsébet királyné című festményének részletével hívogat a katalógus, a szórólap és a plakát az Osztrák Kultúra Múzeumába Kellemes nyári kirándulás célja lehet a magyar— osztrák határtól negyedórányi útra fekvő Eisenstadt, Kismarton. Gödöllőhöz hasonló nagyságú kisváros ez is, de mi köze a mi városunkhoz? Mint korábban már beszámoltunk róla, az Osztrák Kultúra Múzeumában Erzsébet királynéról nyílt kiállítás. Erzsébet, a magyarok királynéja pedig a gödöllőieké is. A Haydn-gasse 1.-be lépve, nem messze az Ester- házy-kastélytól egy kicsit otthon is érzi magát a magyar látogató. Tekintettel a pénztárcánkra és talán arra is, hogy a mi királynénk életéről — s persze koráról •— készült a kiállítás, jórészt magyarországi gyűjtemények segítségével, elegendő 30 forintot fizetni a belépőjegy ellenében. Az osztrákok ugyanezért 30 Bchijlinget számolnak le. .Különös meglepetés éri könyvgyűjtő honfitársainkat. Mi könyvnek tartjuk azt a háromszáz oldalas katalógust, melyet a Böhlau Verlag jelentetett meg a kiállítás alkalmából gazdagon illusztrálva. A kötet kétnyelvű, német és magyar. Értékes tanulmányokat olvashatunk benne — ugyancsak forintért — az alábbi címekkel: Forradalom — Abszolutizmus — Kiegyezés: Ferenc József Magyarországa; Erzsébet, Magyarország királynéja (Katona Tamás tollából!); A világ legszebb asszonya — őfelsége, Erzsébet királyné; A képzőművészet szerepe Erzsébet királyné tiszteletének és kegyeletes emlékezetének ábrázolásában; Ferenczy Ida (a királyné legközelebbi bizalmasa, s a tanulmányt dédunokahúga írtak; Erzsébet királyné és Gödöllő; Ferenc József, Magyarország királya. A katalógusrészben felsorolják és leírják a kiállíA szekrényben a gödöllői városi múzeum műtárgyai láthatók. Leves estálak, kerek tálak, ovális tálak, kínálótál és mártásoscsészék a századforduló tájékáról. Jobbra a szék — a gödöllői kastély bútorai közül való — a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Rajta az ágytakaró szintén a városi múzeum tulajdona. Középen koronás magyar címer látható tott 202 tárgyat. Köztük a Gödöllőn őrizetteket is, melyeket a városi múzeum bocsátott a kismartoni kiállítás rendelkezésére. A könyv végén a királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról olvashatunk. A gö- döllőiről többek között így ír Szeles László: „Az 1950-es években a szobrot szétfűrészelték, és a bronzot el akarták adni, de két gödöllői lokálpatrióta ezt megakadályozta. A szobrot helyreállították és újból felállították.” A dolgozatból kiderül, más Erzsébet-emlékek is kalandos életet éltek meg. A Cece községben elhelyezett mellszobor helyébe 1945 után egy bronzból készült kerek, nagyméretű Sztálin- plakettet tettek, á koronát leszedték, az Erzsébet felírást lemeszelték. ’56-ban azután Sztálinnak is .búcsúznia kellett... Csak rövid időt -töltöttünk Kismartonban a városi múzeum által szervezett kiránduláson. Kis Éva történelemtanár, idegenvezetőnk már a buszon annyira megszerettette velünk például az Ester- házy-kastélyt, hogy a fizetett idegenvezető szűksza- . vúséga mély csalódást oko- 1 zott az égy éhként fantasz- ' tikus akusztikájú Háydn- teremben. Hiába no, azért Nyugaton sem lehet minden tökéletes. Eisenstadt másik büszkesége a Kálvária-hegy és a Haydn-síremlék. Az odalátogató sziklába vágott úton jut a mélyből a város fölé és néhány percre kortalanná válik, egyesül a település történelmi levegőjével. Egy óra jutott a sétálás- ra, a kirakatok nézegetésére is. Hétköznap volt. Az utcákat szinte csak mi róttuk. Meg is jegyeztük többen, Gödöllőn ez pont fordítva van, hétfőtől péntekig nyüzsög a nép az utcán, szombaton, vasárnap kihalt a város ... Kismarton főutcáját díszburkolattal látják el ügyes kezű munkások. A stílusos lámpaoszlopokat a szállítók becsomagolva pakolják le a felállítás helyére. Talán azért éreztük magunkat annyira gondtalannak azon a napon, mert mégsem voltunk olyan közel Magyarországhoz? ,L Balázs Gusztáv Kismartoni látkép a Kálvária-hegy tetejéről (A szerző felvételei) GÖDÖLLŐI Krtmu XVÍÍI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT ZEBRÁK TURAN Főtörzs a törzsfőnök A rossz hír szájról szájra, utcáról utcára járt a faluban: — Hallották? Reggel gyermekbaleset történt a Hatvani és a Szabadság út kereszteződésében. A második osztályt végzett Tóth Péter kerékpárjával úgy hajtott az útkereszteződésbe, hogy nem adta meg az elsőbbséget annak a személygépkocsinak, amelyik Hatvan felől érkezett. A kisgyermeket életveszélyes sérülésekkel szállították a mentők a hatvani kórházba. (A kórháztól kapott tájékoztatás szerint azóta állapota javult — a szerk.) Az emberek megdöbben- ten hallgatták a borzalmas újságot, és felmerült bennük a .kérdés: Vajon meg lehetett volna akadályozni? A kérdésre a néhány hónappal ezelőtt a Túrái 2. Számú Galga Expedíció Hagyományőrző Gyermek- szervezet vezetői és tagjai adták meg a választ: Igen, meg lehetett volna előzni! A csapat májusban 19 fővel megalakította a veszélyelhárító zebratörzset, amely fő feladatául a gyermekbalesetek megelőzését tűzte ki. A csapat vezetői felkeresték dr. Komáromi Istvánt, Pest megye rendőrfőkapitányát, aki vállalkozott a zebrák fővédnökségére, és támogatásáról" biztosította a kezdeményezőket. A Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács vezetője, Kiss Lajos százados is örömmel fogadta a bejelentést, és ő is támogatja a. zebrákat. A megalakult zebracsalád — amelynek tagjai ötödikesek — a náluknál egy évvel idősebb Dilígens Ju- ditoi választották meg családfőnek, majd felkeresték Németh Ferenc rendőr főtörzsőrmestert és megkérték, hogy legyen a zebrák törzsfőnöke. Németh Ferenc természetesén szívesen vállalkozott e feladatra, hiszen valamikor ő is a túrái iskola tanulója volt, és kedves emlékek kötik a galgásokhoz. — Melyek lesznek a kezdő lépések a törzsben? — kérdeztem a főtörzsőrmestert. — Mindenekelőtt szeretnénk a részletes működési" szabályzatot kidolgozRészlet a Kálvária-hegy sziklaűtjáből, amely Jézus ke- resztútjának állomásait ábrázolja Három gyerek ült a buszváró ócska padján. Apjuk várakozás helyett bement a boltba. Három szendviccsel érkezett vissza, amit a két lánynak és az egy fiúcskának adott. A kölykök uzsonnázni kezdtek,- de az apa most sem tudott nyugton maradni. Átment a túlsó oldalra, egy másik üzletbe. A busz feltűnt a kanyarban és fél perc múlva már meg is állt. A gyerekek izgalomba jöttek: mi lesz most apu nélkül? A kisfiú átszaladt az úttesten a busz előtt, és csak egy másodpercen múlt, hogy az Ikarust előző autó nem gázolta el. „ ir A késő délutáni járaton kevesen utaztak. Unatkozva zötykölöd- tünk a végállomás felé. Az egyik kis faluban kiskatona várta a buszt. Elkísérte egy lány is. Nem a legszebb a világon, de a szerelem mindenkit széppé varázsol. Buszom Amikor a fiú felszállt, azon gondolkoztam, vajon integetni fog-e a lánynak. Ketten is fizettek előtte jegyet, mire ő is sorra került. Kísérője lentről figyelte. Mindhiába. A srác elvette a jegyét és a visszajárót, leült. Nem nézett az se erre, se arra. 'k Egy nagy és egy'kényes csomaggal indultam haza — másik kezemben a táskámmal. Az egyik zacskóban hígító és rozsdamaró löty- kölődött az üvegekben, a másik csomagban autóköpeny. A buszon két ülést foglaltam el. Az egyiken ültem, a másikra leraktam a holmimat, ügyelve persze arra, hogy ne csurogjanak ki a vegyszerek. A járaton volt elég hely, de egy komának arra fájt a foga, melyen a csomagok és a táska pihent. — It — ni, majd ennek birtokában először a hagyományőrzőkhöz, később valamennyi iskolához fordulni, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz. Azt szeretnénk, hogy a zebrák magas szinten sajátítsák el a gyalogos- és kerékpárosközlekedés szabályait, és igyekezzenek azok betartására tanulótársaikat is ösztönözni. A túrái iskolákba közel 500 tanuló kerékpárral já? a nagy távolságok miatt. . Ez arra kötelez bennünket, hogy megtanítsuk a gyerekeket helyesen közlekedni. Nagyon fontos, hogy megismerjék a helyesen felszerelt és jó műszaki állapotban levő kerékpár fogalmát. Az elsősegélynyújtás szabályait is elsajátítják majd, sőt a legügye- . sebbek a segédmotoros kerékpárral is- megismerkednek, és ha elérik az előirt korhatárt, akár vezetői igazolványt is szerezhetnek. Minden évben szeretnénk megrendezni a nagy tavaszi Galga menti KRESZ-vetélkedőt, ame- - lyen törzseink számot adhatnának munkájukról. Takács Pál Hosiialgiaúton Lajoskomáromban Negyvenöt év után A református templom előtt gyülekeztünk a lajos- komáromi különbuszos kirándulásra, a 943. számú Ráday Pál csapat öregcserkészei. Nyári táborozáson voltunk ott 45 éve. A kirándulás szervezői Bujtás István és Gál László voltak. Ez a nosztalgiaút felidézte bennünk a régi körülményeket. Sátortábor egy erdő mellett, a táborhoz vezető eperfasor, völgyben a kút, a tábort megvilágító lámpasor, a tábor közepén magasba nyúló zászlótartó oszlop, rajta a zászlónk. Útközben számolgattuk, hányán is voltunk akkor, és hányán vagyunk még meg a régiek közül. Volt időnk gondolatainkat rendszerezni; nótázni és beszélgetni. Lepsénynél tértünk le a főútról és egyszer csak egy útszéli tábla tudtunkra adta: Lajoskomáromhoz érkeztünk. Most már mindenki kifelé figyelt, és kezdtük felmérni a változásokat: A templom megvan, és első gondolatunk ehhez fűződött: mennyit is dolgoztunk benne, míg a villanyt szereltük. Tóth Sándor, Karkesz Tibor, Dajka Sándor már nincsenek közöttünk, pedig milyen szorgalmasan is dolgoztak! A községbe vezető utak minden irányból aszfaltosak, korszerűek. Rendezettek az utcák és a terek. Az ABC előtt parkoltunk le. Egy csoport elment a polgármesterhez tisztelgő látogatásra. Szívélyesen, örömmel fogadta a látogatókat, mondván: amikor maguk itt táboroztak, én még a világon sem voltam. Tovább buszoztunk az egykori táborhelyre. Az eperfasor megvan ma is. Minden más megváltozott, csak saccolgattunk és találgattunk, mi metre lehetett. Senki sem volt biztos a dolgában. Néhányan neki-, vágtak az erdő sűrűjének, segítőnk is akadt, egy odavaló polgár. Mutatta, hol van a kút, de.ott csak egy gödör volt. 1 Végül is annyit megállapítottunk, hogy jó helyen járunk, csak nehezen ismerjük ki magunkat. Visz- szaindulóban megszemléltük az út másik felén húzódó szőlőtáblákat és présházakat. Következő állomásunk a sportpálya volt, amely két részből áll. Balról a labdarúgópálya olyan gyepszőnyeggel, hogy a Népstadionnak is a dicsőségére válna, a másikon lovaspálya az összes szükséges gátakkal. Kívül parkerdő pihenőkkel és szalonnasütő hellyel. Ebéd után itt táboroztunk le. Sokan magukkal hozták feleségüket, akik maguk is cserké- - szék a mai napig is. A férfiak az életkorukat tették mérlegre, és bizony van olyan, aki nyolcvanon, mások hetvenen vannak túl. Gál László parancsnok úr kedves szavakkal fogalmazott: 45 év után, messze szülővárosunktól emlékezni nagy dolog. Ima, majd a Himnusz következett. El- érzékenyülten énekeltünk, de örömmel, mert sok szép. emlék járta agyunkat. Boldog ifjúság, igaz, őszinte, baráti szeretet. Gondoltunk mindazokra, akik már nem lehettek velünk, több mint harmincán. Jókedvvel és vidáman érkeztünk haza. A sok öreget gyermekei, unokái, sőt ükunokái is várták. A fiatal cserkészek haladnak elődjeik útján, s mi cserkészköszöntéssel üdvözöljük az utódokat: Jó munkát pajtások! A leg- közelebbi találkozó a Ráday Pál cserkészotthonban, augusztus 3-án délután 4 órakor lesz. Csiba József GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. Q Munkatárs: Pillér Éva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. (g) Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. Q Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség- _ ben.
