Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

c égj.Id I XXXV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM TANEVNYITAS ELŐTT 1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Ami a legfontosabb, az a színvonal Abonyban nincsenek kü­lönösebb akadályai, hogy szeptember 2-án ismételten megszólaljanak a tanításra hívó csengők. Részletesebb információkat Fodor Lász­lótól, a helyi gimnázium igazgatójától, az önkor­mányzat mellett működő kulturális bizottság irányí­tójától kaptunk. — A gimnázium javuló feltételek mellett kezdheti az új tanévet. Újdonság, hogy végre a korszerűtlen olajtüzelésű kályhákat ki­dobhattuk, s helyette gáz­zal működtethető központi fűtés ontja majd a meleget. Emellett minden helyisé­günk megszépült. Űj taná­rok érkeztek — egy német, egy matematika és fizika, egy biológia, földrajz, vala­mint egy magyar—történe­lem szakos kolléga. Az utóbbi osztályfőnöki fel­adatot is kap. Továbbra is óraadó tanárok oktatják majd a kémiát, testnevelést, rajzot és műalkotás-elem­zést, valamint az éneket. Az óraadók már tavaly el­nyerték a bizalmat, tehát egy jó tantestület körvona­lai látszanak kibontakozni. A két gimnáziumi osztály­nak (első és második) 26-26 tanulója lesz. Az első osz­tályba jelentkezők közül csak olyanokat vettünk fel, akiknek bizonyítványa né­gyes vagy annál jobb volt. ■ Milyen érdeklődés van a levelező tagozat iránt? — A megyében mindösz- sze két helyen van dolgo­zók levelező tagozatos gim­náziuma. Tapasztalatom szerint a szakmunkások szakközépiskoláját forszí­rozzák. Holott még mindig előnyös lehet egy középis­kolai végzettség azoknak, akik az általános iskola nyolcadik osztálya után nem tudtak vagy nem akartak továbbtanulni. Ez a továbbképzés még ingye­nes, ellentétben a többi más levelező tagozattal. El­ső osztály az új tanévben akkor indulhat, ha legalább 25 jelentkező lesz. Ellen­kező esetben a tagozaton csak második, harmadik és negyedik osztályosokat fo­gunk tanítani. Valamelyest csökkent az érdeklődés a gép- és gyorsíróiskola iránt. Ennek ellenére a két osztályban körülbelül 50 fiatal képzéséről gondos­kodhatunk. B A gimnáziumnak, illetve a gép- és gyors­íróiskolának lesznek anyagi gondjai? — Az elmúlt tanévet szerencsésen átvészeltük. Reméljük, az újban sem lesznek nehézségeink. Ám­bár, mint mindenütt, az energia- és egyéb áremel­kedésekkel számolnunk kell. Folyamatosan töltjük fel szertárainkat. Mindezek mellett optimista vagyok. B Mint a kulturális bizottság irányítója, mi­lyen ismeretei vannak a többi, helybéli oktatási intézményről? Milyen körülmények közepette kezdik az új tanévet? — Az igazgatóktól és a kollégáktól kapott informá­ciók szerint mindkét álta­lános iskolában a miénkhez hasonlóak a körülmények. Természetesen sehol sem bővelkednek anyagiakban. A kisegítő iskolánál fűtés­korszerűsítés történt — mint nálunk —, tehát még fejlesztésre is jutott egy kis pénz. A Somogyi-isko­lában most készül el a sportudvar, ami egymillióba kerül. Összegezve: az ön- kormányzat minden oktatá­si intézmény legégetőbb gondját megoldotta. B Tehát nem kell tar­tani zavaró körülmény­től? — Anyagi bizonyára nem lesz. Egyébként az oktatás színvonala nem az anya­giak függvénye, nagyon sok múlik az embereken. Arra kell törekedni, hogy jó ta­nárok legyenek, és becsü­letesen dolgozzanak. No és folyamatosan kell ellenőriz­ni mindenkit. Amennyire kívülről meg tudom ítél­ni, mindkét általános isko­lában átlagos összetételű tantestület van. Sajnos elő­fordulnak személyi torzsal­kodások, olykor csoportér­dekek ütköznek. Sőt, bizo- - nyos fokig a politika is be­tör, különösen az egyik tantestületbe. Ezt igazolja az igazgatóválasztás kö­rüli bonyodalom a Gyulai­iskolában. Arra kellene tö­rekedni minden pedagó­gusnak, hogy a politikát az iskola falain kívül hagyja, és az oktatás színvonalának fokozását tartsák szem előtt. (Gyuráki) ASZTALTÁRSASÁG Előadás és kiállítás Szeptember 2-án, hétfőn 16.30-kor a városi könyv­tárban tartja legközelebbi összejövetelét a Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársa­ság. Az eseményen A ceg­lédi fényképezés története címmel Kaczur Pál fényké­pészmester tart diaképes előadást. Az eredeti doku­mentumok másolataiból és könyvekből fotótörténeti kiállítást rendeznek. Önállósodtak A Volán Körösi úti tanműhelye Kardán Kft, néven önállósodott. A helyiségekért bérleti díjat fizetnek, s a Volánnak végzett javítások mellett, melyet ugyancsak üz­leti alapokra helyeztek, külső cégeknek, magánszemélyeknek is dolgoznak. A ta­nulóképzést továbbra is folytatják (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Három a Kökény Focistából vasutas A puszta tény nemrégi­ben napvilágot látott. Ceg­léden a vasútállomás he­lyettes főnökét — Kökény Istvánt — a vasutasnap al­kalmából kitüntették, mert 35 év óta a MÁV hűséges dolgozója. De ki is ő? A labdarúgó-szurkolók a vá­rosban kitűnően ismerik. Hosszú évekig futballozott az egykori NB II-es Ceglé­di Vasutas SE-ben. — 1956-ban érettségiztem a ceglédi Kossuth-gimná- ziumban. Iparoscsaládból származom. Az édesapám cipész volt. Nem dúskál­tunk anyagi javakban. A szüleimnek három fiúgyer­meket kellett felnevelni. Sándort, Istvánt és Józsefet. Mindhárman szerettük a fo­cit. Állítólag Sándor bá­tyám volt a legtehetsége­sebb (balszélsőként), de a legkevesebbre vitte. Az öcsémre — Jóskára — le­gyintettek, mégis ő csinálta a legnagyobb karriert. A Ferencváros jobbszélsője- ként bejárta a fél világot, és Salgótarjánban fejezte be NB I-es pályafutását. Ma is ott él, és az NB II-es síküveggyári sportkör al­kalmazottja. — Ennyit a sportról. De hogyan lett vasutas? — Talán véletlenül. A sport révén a vasúthoz kö­tődtem. Végigjártam min­den fokozatot, közben a vasúti tiszti iskolát is el­végeztem. ' 'an még néhány évem a nyugdíjig, mert szaknyelven szólva, nem tengelyen szolgáltam. Ennek ellenére a fizetésemmel és az erkölcsi megbecsülésem­mel elégedett vagyok. A családomról (két nagykorú gyermekem van) tisztessé­gesen tudok gondoskodni. A leányom például Szeged­re jár egyetemre. — A vasutasok köztudot­tan a vonaton ingyen utaz­nak. ön hol járt legtávo­labb? — Nem is tudom. Az a helyzet, hogy én nem szere­tek utazni. — Ám bizonyára van va­lami kedvenc időtöltése. — Van az öregszőlőkben egy telkem. Ott szeretek tenni-venni. A futball­meccsekre már nem járok. Nem érdemes! A mostani ceglédi csapatban idegen katonák játszanak. Mire megismeri ; az ember őket, már leszerelnek. Űj szerel­mem a kézilabda. A 20 éves fiam a helyi NB I/B-s csa­patban szerepel. Ókét sze­retem nézni. — Túl az ötvenen, milyen terveket forgat a fejében? — Arra számítok, hogy a két gyermekemet révbe jut­tatom. Emellett békés öreg­kort kívánok a családom­nak. A MAV-nak pedig azt, hogy ismét álljon talpra. (r. i.) Állják a szavukat Learattak Befejeződött a gabona aratása az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezet­ben. Nagy Gábor elnök el­mondotta, hogy 486 hektár­ról takarították be a ke- nyérnekvalót. Bár hektá­ronként hat tonna termés volt kilátásban, az esőzések CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossutb tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, PL 19. 27<a. Telefax és telefon: (20) 11-400. « Telex: 22­6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. miatt „csak” 5,3 tonna lett belőle, ezzel is elégedettek. A termés fele malmi I. osztályú, a másik fele mal­mi II. osztályú és takar­mánybúza. Az étkezési borsót 160 hektárról takarították be. Hektáronként 14 mázsa ter­mett. Végzik a szalma be- hordását, a silózást, az őszi vetéselőkészítést, a lucerna és rétiszéna vágását, a lu­cernamag betakarítását. Szedik az uborkát, és ör­vendetesnek tartják, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár állja adott szavát, és a- túl­termelés ellenére átveszi a szerződött mennyiséget. A vetőburgonya br'akarítása várhatólag két héten belül megkezdődik. Végigsétáltam a Rákó­czi úton, az állomástól a Kossuth térig. Most be­számolok a „tanulmány­út” tapasztalatairól. Egy fiú megfogta a. lány kezét. öt elkerülték akkor a parlamenti pártok frak­cióinak szógránátjai. Boldog volt. Egy anya kiemelte a kocsiból és magához ölelte gyermekét. Ő nem hallotta akkor néhány vezető szélkakas nemzetmegváltó kukoré­kolását. Boldog volt. A mentőautóból — és a halál torkából — kilé­pett, hazaérkezett a fe­hér krizantém arcú férfi. Ö nem tartotta már életlényegűnek a kom­munista és a keresztény kurzus ideológiai csatá­jának kimenetelét. Boldog volt. ... Mikor leszünk bol­dogok — mindannyian? ★ Mint amikor fiss gyü­mölcsöt tesz az ember a kerti asztalra, s pillana­tok alatt ellepik a le­gyek: így nyüzsögnek körülöttünk az új, „rendszerváltott” hiva­ZTJL uonaóo í tálok, bizottságok. A tör­vények végrehajtása úgy kezdődik, hogy hatalmas íróasztal-piramisokat építenek. (Gyakran bele is zárják az élő gondola­tot!!!) Még megérjük a kö­vetkező párbeszédese­teket. — Drágám, légy már az enyém! — Majd ha kiadja szá­munkra az ölelkezési je­gyet a Szex Hivatal. Vagy: — Anyu, kakilni kell! — Várj kisfiam, amíg a hatpárti egyeztető tár­gyaláson kijelölt ad hoc bizottság kivizsgálja és a parlament elé terjesz­ti az ügyet. ★ A ceglédi közlekedési lámpa olyan, mint a ma­gyar gazdaság: hol nem működik, hol el van rontva. ★ Rendelés előtt. — Rosszul van, uram? — Igen ... Rendelés után. — Megjött a színe! Mosolyog is! Mi történt? — Beszélgetett velem a Bohus doktor úr. Gyógyszer minden sza­va ... ★ Ügyeletes országlóink nagy, spanyolviaszos fel­ismerésre jutottak. Mi­vel — mondják — lét­érdekünk a környezet- védelem és az energia­takarékosság, a nagyobb városokból kiindulva kisvasútokat kell telepí­teni. Szegény törtéli és cse- mői vicinálisok, bizo­nyára forogtok rozsdasí- r Ótokban! ★ Levélrészlet: „Olyan halk egyszerű­séggel, szelíd mosollyal tetted elém az ételt és az italt, mint anyám, ha hosszú útról érkezem vissza hozzá. Akkor lettél igazán az enyém.” ■k Egy ufó jelent meg a város felett. Éppen le­szálláshoz készültek, amikor észrevették a da­rabokra dühöngött utcai padokat, a kidöntött ku­kákat, a telegyalázott friss házfalakat, a ketté- barbárkodott kisfákat. Máris űrbázisukra bip- bipeltek: „Civilizáció­nak semmi nyoma. Ész­korszak előtti vad lé­nyek csörtetnek itt. Majd visszajövünk — az emberré válás után.” ★ Elindultam — szep- temberváró hangulat­ban —•, hogy végigjár­jam a berceli iskola, majd a ceglédi gimnázi­um folyosóit, udvarát. Aztán fáradtan a kerí­tésnek dőltem. Mert bár az emlékek lenge virág­szálait tartottam kezem­ben, de azóta levehetet- lenül magammal cipel­tem a felnőttség egyre nagyobbodó batyuját. •k A gólyák és a fecskék elmentek. A diákok visz- szajönnek. Itt a szeptember. Jó az újra útra indu­lóknak! Ök — a könnyű kedvűek — még ver­senyt szállhatnak az idő­vel. Költői Aclám

Next

/
Thumbnails
Contents