Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
wHét végi világpolitikai A gyors szé tesés veszélyei Orosz-ukrán szerződés laza államszövetség megalapozására Busk—Major-döntés: csak humanitárius segély Moszkvának Erélyes nyugati figyelmeztetések a szerb vezetőknek Általános PILLANATKÉP A lengyel kormány lemondása KüSöaleges jogkört követelnek a Szakavatott diplomaták, politikusok és hírmagyarázók szerint immár megállíthatatlan a Szovjetunió szétesése, csupán az a kérdés, hogy a korábban létesített, szigorúan centralizált hatalmi szervezet milyen ütemben törik darabokra, és hogy helyén hány utódállam, mekkora területtel és lakossággal válik függetlenné, illetve mely egykori részeit köti majd össze valamilyen laza, mint új típusú, szuverén tagországokat tömörítő szerződés. A 72 órás jobboldali államcsínykísérlet meghiúsítása után, a héten folytatódott az elvetélt puccsban részt vevő hatalmi központok felszámolása. Változások egész sorát hajtották végre a hadsereg vezetésében, a belbiztonsági alakulatokat katonai főparancsnokság alá helyezték, és az őket irányított nagyhatalmú vezetőket leváltották, s e különleges testület hatáskörét megnyirbálták. S végül, mivel döntő szerepet jászott a puccs előkészítésében és végrehajtásában, felfüggesztették a Szovjetunió Kommunista Pártját az ország egész területén, vagyonát zár alá vették. Különösen ez az utóbbi intézkedés váltott ki rendkívüli visszhangot világszerte, hiszen a párt 15 millióra csökkent tagságával is képes volt átfogni bizonyos mértékben a Szovjetunió egész területét, s talán az utolsó olyan szervezet volt, amelyet a moszkvai központból több- kesebb siker esélyével meg lehetett mozgatni. Ez késztette nyilván oly hatalmas szalagcímekre az eseményről a péntek reggeli angol sajtót, s hogy több lap a „kommunizmus látványos végéről” írt ennek a döntésnek nyomán a Szovjetunióban, s azt mérlegelte, hogy mi lesz ennek a következménye az „utolsó mohikánokra”, köztük elsősorban Kubára. MILYEN MENETREND? A hírmagyarázók egyöntetű véleménye szerint a Gorbacsov által kidolgozott szövetségi szerződés, amelynek aláírását a puccsisták fellépésükkel meg akarták akadályozni, már túlhaladottá vált. Ez kiderült a legfelsőbb tanács e heti rendkívüli ülésén, és azokból a függetlenségi nyilatkozatokból, amelyeket a korábban a szerződéstervezetet előzetesen parafáit tagállamok törvényhozásai tettek. Kitűnt, hogy a szövetségi államelnök tekintélye jelentősen csökkent az új helyzetben. Több kudarcot kellett elszenvednie a legfelsőbb tanács ülésén. Így visszavonták tőle azt az egy éve kapott rendkívüli meghatalmazást, amelyet a gazdasági reformok keresztülvitelére szavaztak meg annak idején számára, nem fogadták el jelöltjeit a különleges nemzetbiztonsági tanácsba, amelynek a szövetségi kormány megala2 <%ÍMan ■■ninrOTnüniiii iwrm kulásáig kellene vezetnie Gorbacsov irányítása alatt a szovjetországot. Kitűnt az is, hogy nem sok érdeklődés kíséri azokat a szövegbeli változtatásokat, amelyeket új éllamszövet- ségi tervében a felszólalások nyomán végre kíván hajtani. Hétfőn összeül a népképviselők kongresszusa, amely a jelenlegi szovjet állam legfőbb szerve. Sok kommentátor szerint ez az ülés, amely a balti államok függetlenedési törekvéseit szentesíti majd — miután a világ mintegy harminc országa már elismerte szuverenitásukat — Gorbacsovot is esetleg menesztheti a szövetségi állam éléről. Annál is inkább felvetődik ez, mivel a napokban aláírt orosz—ukrán szerződésben még csak említés sem történik Gorbacsovról, pedig ez a megállapodás azzal a szándékkal történt, hogy megakadályozza a Szovjetunió gyors szétesését, amelyet veszélyesnek tartanak, mivel konfliktusok sorát eredményezheti, és megalapozza a Kreml elavulttá vált elképzeléseivel szemben egy új szövetségi szerződés kereteit. Ez a dokumentum körvonalazza, hogy a két tagköztársaság között milyenek lesznek a gazdasági és katonai kapcsolatok. Tekintve, hogy Oroszország és Ukrajna a mai Szovjetunió kétharmadát alkotja, egyezménye rendkívüli jelentőségű, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy e szerződéshez való csatlakozásra szólítja fel a Szovjetunió többi tagköztársaságát. Fontos dolog, hogy a megállapodás kimondja, hogy Oroszország és Ukrajna között nincsenek területi követelések. Ez azért lényeges mert Jelcin, hogy elriassza a tagköztársaságok egy részét az elszakadástól, felvetette a határok átrendezésének kérdését, és érzékeltette, hogy Oroszország igényt tart a Krím-fél- szigetre és a Donyec-me- dencére, amely szénben oly gazdag. Ez a megnyilatkozás csökkentette az orosz elnök tekintélyét, amelyet a puccs idején szerzett, s több tagköztársaság, amely hajlandó lett volna a politikus által hirdetett új konföderációhoz csatlakozni, új nagyorosz sovinizmussal vádolta Jelcint. Mint mondták, a határok ügye véres belháborúkat válthat ki. Az orosz elnök így visszatáncolni volt kénytelen, s ezt tükrözte az ukrán—orosz szerződés. Ami a balti államokat illeti, Jelcin Lettországban fejtette ki álláspontját, amely egyetértést jelent a három állam függetlenségével. Várható egyébként, hogy hétfőn a népképviselők kongresszusán elismerik a három állam független létét. TAJÉKOZÖDÖ UTAZÁS Bush amerikai elnök és Major brit miniszterelnök Maine állambeli találkozóján, ahol a szovjet fejleményeket megvitatták, erre a fejleményre számítanak, hogy ezután ők is csatlakozzanak a balti államokba követeket küldeni szándékozó országokhoz. A két nagyhatalom vezetői egyébként az előtt tanácskoztak, hogy Major a hétvégét Moszkvában tölti. A brit miniszterelnök lesz az első nyugati magas rangú vendég az államcsínykísérlet bukása után, így egyeztetnie kellett Washingtonnal, hogy ígérhet-e a reformok felgyorsulására tett eddigi intézkedések nyomán új pénzösszegeket Moszkvának. Bush és Major a jelek szerint még jobbnak tartja, ha a Nyugat a várakozás álláspontjára helyezkedik. Ezért a brit kormányfő azt képviseli majd moszkvai tárgyalásain, hogy meggyorsítják azt a humanitárius segélyprogramot, amelynek keretében a Szovjetunió 300 millió dollárban kap élelmiszer-szállítmányokat, és 600 millió dollár értékben vehet igénybe hitelt élelmiszer- cikkek és gyógyszerek vásárlására. Szabad felhasználású készpénzt azonban továbbra sem bocsátanak egyelőre Moszkva rendelkezésére. A szovjet vezetésnek eszerint még „bizonyítania szükséges”, hogy valóban a piacgazdaság felé fordul, s csökkentenie kell katonai kiadásait is ahhoz, hogy e humanitárius segély is valósággá váljon. Ez nyilván csalódást kelt a moszkvai reformerek körében, akik a Major—Bush találkozó előtt sok milliárdos kérelmeket ismételtek meg a katasztrofális szovjet gazdasági helyzetből való kilábalásra. üjra a válságkezelő gépezet A katonai helyzet a héten még veszélyesebbé vált Horvátországban. A mintegy negyvenezer főnyi, Szerbiából érkezett szabad- csapatok mind nagyobb területeket foglaltak el. A taktika szerint — mint sok kommentátor értékelte — egyfajta „faltörő kos” szerepét játszották a jugoszláv néphadsereg támadása előtt. Ez utóbbi ugyanis ahelyett, hogy a tűzszünetet biztosította volna, arra törekedett, hogy a Horvátországban élő mintegy 450 ezer szerb által lakott vidékeket elfoglalja. Más vélemények szerint a néphadsereg tisztikara, amely túlnyomórészt szerbekből és ráadásul keményvonalas demokráciaellenes erőkből áll, immár függetlenítette magát, és saját túléléséért küzd a változások ellen. Mindenesetre az elvakult elemeken kívül mindenki egyetért abban, hogy az egész térségre veszélyes öl- dölelést meg kell állítani, s békés rendezést elérni. Az EK közvetítési kísérlete azonban megbukott a szerb vezetők ellenállásán, s így a tizenkettek ultimátumot intéztek Belgrádhoz, amely vasárnap jár le. Eszerint választhatnak, vagy elfogadják az EK megfigyelőiből és a három viszályban levő jugoszláv erőből álló döntőbíróságot vagy nemzetközi konferenciát hívnak össze a megoldásra, s ekkor Szerbia elszigetelődik. Kedd döntő nap lesz: ekkor ül össze a jugoszláv államtanács és a helsinki folyamat válságkezelő testületé. Árkus István Lemondott a lengyel kormány. A költségvetés módosításának vitaja során a parlamenti frakciók csaknem egyhangú és éles bírálatát követően Jan Krzysztof Bielecki miniszterelnök pénteken kéne a maga és kormánya felmentését. Beszédében súlyos hibának minősítette a parlamenti választások őszre halasztását és drámainak az országban kialakult helyzetet. Élesen bírálta a növekvő sztrájkhullámot és tüntetéseket, amelyek „az állam és reformjai ellen irányulnak” hangoztatott jelszavaiktól függetlenül. A parlamentben elhangzott bizalmatlansági indítványra reagálva kijelentette, hogy a kormány nem valósíthatja meg az állam és a nemzet stratégiai céljait, ha hetente számolnia kell felmentésének lehetőségével. Véleménye szerint kimerültek a kormány és a parlament együttműködésének lehetőségei, s e helyzetben az ország iránti felelősség- érzet megköveteli, hogy a kormány lemondjon. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a költségvetés hiánya növekedésének problémáját ez nem oldja meg, s a deficit ijesztő méreteket ölthet, ha nem fogadják el a kormány által beterjesztett költségvetésmódosítás előirányozta drasztikus kiadáscsökkentéseket. Hónapok óta először jelent meg a parlament ülésén Lech Walesa köztársasági elnök, aki Bielecki bejelentésének elhangzása után azonnal elhagyta a szejm épületét. Szóvivője, Adrzej Drzycimski előre- láthatónak nevezte a kormány lemondását, és kijelentette, hogy az új rendszerbe való átmenethez rendkívüli hatalmat kell biztosítani a kormánynak. Mint mondotta, az oroszországi események megerősítették a kivárás helytelenA német kormány elküldte Moszkvának az Erich Honecker kiadatására vonatkozó megújított kérelmét — közölte pénteken Dieter Vogel szóvivő, miközben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter táviratban üdvözölte Borisz Pankint, a Szovjetunió új külügyminiszterét, s mihamarabbi találkozóra kérte az új szovjet kollégát. Erre már akár szeptemberben, az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó moszkvai találkozón sor Vissza Kubába? Börtönlázadók Különleges rendőri erők pénteken hajnalban megrohamoztak egy amerikai börtönt, amelyet kubai foglyai tíz napja tartottak megszállva. Az Alabama állambeli Talladega börtönben olyan kubai bűnözőket tartanak fogva, akik még 1980-ban jutottak az Egyesült Államokba, amikor Castro egy időre engedélyezte — a tengeren át — a korlátlan kivándorlást. Az úgynevezett Muriel-ak- cióban a politikai és gazdasági emigránsok ezrei mellett számos, a börtönökből kiengedett veszélyes, közönséges bűnöző is Amerikába jutott, akik azután beolvadtak a helyi alvilágba. ségét. Furcsának nevezte, hogy miközben üres az államkassza, a szejm a központi kiadások növeléséről vitatkozik. Kijelentette: Lech Walesa azt várja, hogy a szejm a parlamenti választásokig terjedő időre adjon különleges jogkört a kormánynak. Az ország adott helyzetében a legtöbben azt tartják valószínűnek, hogy a kormány bukás helyett olyan rendkívüli jogkörökkel felruházva kerül ki e harcból, amelyek a parlament szerepét másodrendűvé fokozzák le. A Szolidaritás országos üzemközi bizottsága felhívást intézett Lech Walesa köztársasági elnökhöz: ne fogadja el a kormány lemondását, oszlassa fel a parlamentet, rendeleti úton akadályozza meg a poszt- kommunista erőknek az államot bomlasztó tevékenységét, és számoltassa el azokat, akik csődbe vitték az ország gazdaságát. Az öbölháború vége óta a legsúlyosabb katonai incidens zajlott le kuvaiti és iraki erők között a Perzsaöbölben, a kuvaiti Bubiján szigetnél. A csütörtöki beszámolók szerint a kuvaiti légierő tizenkét behatoló iraki hadihajó ellen intézett támadást a sziget partjainál, és legalább hetet elsüllyesztett közülük. A kuvaiti parti őrség előzőleg ugyanott lőszerrel megrakott iraki halászhajókat fogott el: a hajók a háború idejéről a szigeten maradt iraki muníciót próbálták összeszedni és elvinni. A légi—tengeri összecsapás akkor történt, amikor az iraki hadihajók fedezni kerülhet, bár ■ Bonnban sokan kétségbe vonják, hogy tekintettel a szovjet belpolitikai helyzetre, megrendezik-e a tervezett időpontban a moszkvai értekezletet. Genscher még a nyár elején bejelentette, hogy el akar menni az emberi jogi eszmecserére, amely a hasonló jellegű párizsi és koppenhágai találkozók folytatása lenne. Kárpátalját is elérte Siohordmtési hullám Ungváron a városi tanács felhívása nyomán népes tömeg gyűlt össze a néhai Lenin, ma már Népi téren, hogy szemtanúja legyen a Lenin-szobor eltávolításának. A demokratikus pártok, mozgalmak, szervezetek képviselői sárga-kék zászlókkal és transzparensekkel jöttek el, és tapsukkal, fütyülésükkel véleményt is nyilvánítottak a látottak kapcsán, a többséget azonban csupán a kíváncsiság hajtotta, és közömbösen szemlélte a látottakat. Az említett pártok, szervezeteik egyesítése céljából a napokban létrejött demokratikus Ukrajna tömb a szobor eltávolítása után nagygyűlést rendezett, amelynek szónokai elítélték a Lenin által alapított kommunista pártot, a terror- rendszert, bírálták a terület vezetőit a puccs idején tanúsított magatartásukért, hitet tettek a független, demokratikus Ukrajna mel~ lett. akarták a halászhajók me+ nekülését. Kuvait már szerdán jelezte, hogy 80—90 iraki szállt partra a szigeten. Emiatt panaszt is tett a Biztonsági Tanácsnál. A brit kormány a tűzszünet eddigi legsúlyosabb megsértésének minősítette a behatolást, az amerikai külügyminisztérium pedig közölte: Washington konzultációkat kezdett az ENSZ-ben az ügyről. Az amerikai kormánynak arról is vannak értesülései, hogy az egyik iraki naszádból rálőttek a kuvaiti légierő helikopterére, amely az iraki behatolókat figyelte. Novaja Zemlja Kísérleti alagút Kísérleti atomrobbantá- sokhoz szükséges új alagutat fúrt a Szovjetunió a Novaja Zemlja sarkköri szigeten — idézte pénteken a Reuter brit hírügynökség norvég környezetvédők bejelentését. Az oslói hír szerint az alagutat még tavasszal befejezték, de nem valószínű, hogy a mostani szovjetunió- beli belpolitikai helyzetben újabb kísérleti atomrobbantásra kerülne sor. Legutoljára a Novaja Zemlján tavaly októberben végeztek kísérleti atomrobbantást. E mmmmm „ nwnmnn- n .................................................. : Kiilföldi események f§ egy mondatban . Roland Dumas francia és Jamis Jurkans lett külügyminiszter pénteken a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, a Párizsban és Rigában megnyitandó nagykövetségekről szóló nyilatkozatot írt alá a lett fővárosban — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A lem Iliescu román államfő pénteken fogadta Nicolae Oiu moldovai külügyminisztert. A Az indiai külügyminisztérium pénteki közleménye szerint az ázsiai ország új külpolitikai irányelveket követ a Szovjetunióval tartott kapcsolataiban. A Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter csütörtökön késő este érkezett Athénba, hogy viszonozza görög kollégája, Antóridsz Szamarasz májusi budapesti látogatását, s eleget tegyen ama kölcsönös igénynek, hogy számos európai kérdést megvitassanak. A Eduard Sevardnadzénak nem áll szándékában részt venni a Mihail Gorbacsov szovjet elnök által megújítandó nemzetbiztonsági tanács munkájában sem — közölte a volt szovjet külügyminiszter egyik munkatársa. A Az azerbajdzsáni parlament pénteken — nyolcadikként a szovjet tagköztársaságok sorában — egyhangúlag kinyilvánította a köztársaság függetlenségét — jelentették a TURAN hírügynökség közlésére hivatkozva a nagy nyugati hírügynökségek. A Egy év után, vasárnaptól kezdve ismét vízum nélkül utazhatnak Ausztriába a lengyel állampolgárok. Bonni levél Moszkvának Honeckerkiadatását ÖböBncidens Behatoló iraki hadihajók
