Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
Januártól új munkatörvénykönyv Kevesebb eltérő állásponttal Jövő év januárjától szükség van az új munka törvénykönyvére — fejezték ki igényüket a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén. ' Ezért készek az egyeztetésre, hogy minél kevesebb eltérő állásponttal, s minél élőbb kerüljön a törvény- tervezet a Parlament elé. Lehetőség szerint társadalmi konszenzust kellene elérni, de ez legalább egykét hónapos egyeztetést igényel — mondották a munkavállalók. Javasoljak: alakítson a három fél szakértői ad hoc bizottságot a konkrét paragrafusonkénti vitára, szövegezési feladatokra. Az ÉT következő plenáris ülése már csak azokkal a vitás pontokkal foglalkozzon, amelyek ügyében a szakértők nem tudnak megegyezni. A munkaadók és a kormány képviselői elfogadták a javaslatot a szakértői bizottság létrehozására. Ezután a vita elején általános kérdésekről volt szó. A törvénytervezet első részének további tárgyalása során a munkavállalók egységes szabályozást kértek a versenyszférára, a közszolgáltatásra. Megállapodtak abban, ha nem is egységes törvény készül, de a törvény elején utalnak majd a közszolgálatra és a közszolgálat területén dolgozóikra. Rögzítik, hogy e területek sajátosságait egy külön törA Magyar Honvédség Vezérkara éves váltási tervének megfelelően 29 697 fiatal vonult be katonai szolgálatának teljesítésére, akik közül egészségügyi, szociális és egyéb oltok miatt a laktanyákból 479 sorkötelest elbocsátottak. A bevonulok egy része, 3353 fiatalember a határőrséghez került — tájékoztatta az MTI-t Keleti György ezredes, a HM szóvivője. 3óí felvetésre a kormány vállalta, hogy külön rendelettel szabályozza a bedolgozói jogviszonyt. A kormány nem zárkózott el az elől a munkavállalói kérés elől sem, hogy a bíróság előtti munkaügyi viták előtt kötelező, előzetes egyeztetést írja elő a törvény. A behívás alkalmával — lelkiismereti okokra való hivatkozással — polgári szolgálat iránti kérelmet 17-en nyújtottak be, fegyver nélküli katonai szolgálatra egy fiatal jelentkezett, 46-an pedig megtagadták mindennemű szolgálat teljesítését. Igazolta távolmaradását 118 fő, és eddig ismeretlen okok miatt 343- an nem jelentek meg a bevonulási helyen. A szolgálatot megtagadókkal vény rendezi. Egy másik munkaváHa__ä. .. ...............—. S zeptember7 bevonulok Szolgálatmegtagaddk Hozzászólás cikkünkhöz Az augusztus 30-1 számukban „Kevesebb o kisgazda” főcímmel megjelent íráshoz, amely személyeskedő részleteket is tartalmaz, szeretném a következőket hozzáfűzni. Augusztus 28-án telefo- hon megkeresett Vasvári G. Pál úr, aki a Pest Megyei Hírlap munkatársaként ez ideig szokatlan stílusban azonnal értékelést kért a iKSH 1. féléves tájékoztatója kistermeléssel kapcsolatos adatairól. Közöltem, hogy ez telefonon és azonnal nem lehetséges, mivel a .téma bonyolultsága megfelelő tájékozódást és személyes találkozót igényel. Helytelen újságírói gyakorlatára egyidejűleg kénytelen voltam Ady Endre és kortátsái példájával figyelmeztetni, akik fontosnak tartották a személyes beszélgetést, annyira, hogy pl. ennek jelentőségét a kor követelményeinek megfelelő külső megjelenésükkel Ys hangsúlyozták. Sajnálom, hogy V. tír ,(nem értem, a cikket miért tiem írta teljes névvel alá?) mindezt teljes mértékben •félr emagyarázta és az új típusú közigazgatás elleni támadásra használta fel. Telefonbeszélgetésünket követően még aznap 14 óra 51 perckor feladott telexein meghívtam Vasvári urat szeptember 02-án 13 órára a kistermelés Pest megyei 5helyzetével kapcsolatos beszélgetésre, amelynek során .munkatársaimmal együtt bármilyen hátténinformá- fciót készséggel megadunk. A meghívást változatlanul fenntartom, és várjuk Vasvári urat. Természetesen nem kell zsakettben jönnie, hiszen a nagy elődök példájából nem az öltözködést kell másolnunk, hanem a megfelelő kulturált és etikus magatartást. ür. Tunyogi András hivatalvezető FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal ★ Mélyen tisztelt Tunyogi Űr! A legmesszebbmenőkig egyetértek zárógondolatával, hogy ugyanis a nagy elődök példájából nem az öltözködést kell másolnunk, hanem a megfelelő kulturált és etikus magatartást. Éppen ezért engedtessék meg röviden értetlenkednem sorain. 1. Ha ön úgy vélekedik, ahogyan rr, akkor vajon miért teszi szóvá a nagy elődök viselkedéséből éppen öltözködésüket, esetünkben a Zsakettet? 2. S ha már szóvá tette, milyen alapon kapcsolja össze e külsőséget azzal: az újságíró mennyire műveli lelkiismeretesen, alaposan a hivatását? 3. Vajon miből gondolja ön, hogy bántó — nevezzük nevén a dolgot: emberi és szakmai önérzetembe gázoló — kijelentését tollhegyre tűzvén, az új típusú közigazgatás ellen támadtam? 4. Homályban marad: mit is ért ön „ez ideig szokatlan stíluson”? Legjobb emlékezetem szerint háromszor is kerestem az információért, melyet végül harmadik hívásom után önt a helyén lelve sem kaptam meg — nem önma gaxnnak, az Olvasónak. Udvariasan bemutatkoztam, ugyancsak tiszielettudó hangon kértem, világítsa meg az ominózus KSH-jelentés hátterét, a jelenségek okait, elő- rebocsátottam: csupán néhány kérdésem lenne, ön már az első kérdés megválaszolásától is elzárkózott. Most sem tudom, miért. Hiszen, mint jeleztem, rövid, a lényeget megvilágító pár sornyi tájékoztatást várok csupán. Pontosabban: nem én, hanem a szerkesztőség, melynek csak egy munkatársa vagyok, aki'egy feladatot kapott. Tény: megpróbáltam önnek az iméntieket elmondani (kevés sikerrel, mert többször félbeszakított), s az is tény, hogy végül szóvá tettem: lapunk naponta jelenik meg, nem hetente, így a gyors informálást szolgálná (ugye ez volt a sajtó egyik fő feladata Ady korában is?), ha Ön, annak ellenére, hogy riportot kíván e témáról, azért mégiscsak válaszolna. Nem tette. Tette viszont azt a bizonyos megjegyzését — zsakett és utánajárás —, ami után (ön nem láthatta: fülig vörösödve) megköszöntem az alapos tájékoztatást, és elbúcsúzván letettem a kagylót. 5. Röviden még néhány gondolatot. Elsőbben is lelkem legmélyére nyúlt, mert ha van e szakmában, az enyémben oly kor, melyet eszményítek, példaképemnek tekintek, az Adyé, (aki ugyan alámerült a valóságba, de nem kifejezetten riportútjain), azután Móriczé, Kosztolányié, Szép Ernőé, Karinthy Frigyesé. Akik persze, ha tehették, jól öltöztek (nem mindig tehették), de ennél bizonyára többre tartották hivatásukat. Én is többre tartom. Ezért, bár korunknak megfelelően igyekszem ruház- kodni, nem szívesen áldozok fel egyetlen jó riportot, sőt még egy gyenge glosz- szát sem, egy háromkérdéses kisinterjú oltárán. Még akkor sem, ha ön úgy ítéli meg: riportot ér e téma. Másodsorban nagy elődeim példáján okulva, minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy lépést tartsak a korral, melyben élek. Ezért is ajánlottam fel önnek, hogy telefaxon gyorhsAjjüuííjllshsi KÓRKOR Háromnapos eszmecsere témája volt Esztergomban az Ipartest öletek Országos Szövetségének helye, szerepe a szakképzésben. 0 Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban elnevezéssel kétnapos tanácskozásra került sor Miskolcon. 0 Makó adott otthont a néprajzkutatók konferenciájának. • Szeged fogadta a takarmánycirok-bemutató résztvevőit. 19 Szimpóziumot rendeztek a fővárosban Megbízhatóság az elektronikában címmel. © A hét híre az is, hogy Budapest volt a színhelye a nemzetközi hal- kórtani konferenciának. A munkaadók kifogásolták, hogy amennyiben a dolgozók felvételénél!, munkaviszonyuk alatt vagy munkaviszonyuk felmondásakor hátrányos megkülönböztetésre hivatkoznak, akkor a munkaadók kötelessége a bizonyítás. A dolgozóké legyen a bizonyítási kötelezettség — mondották. A kormány képviselője kifejtette: ez nem lehetséges, a dolgozók sohasem képesek bizonyítani egy hátrányos megkülönböztetést. A munkaadóknak viszont nem jelent különösebb nehézséget döntéseinek indoklása. A munkaadói oldal ezt elfogadta. szemben az eljárást megindították. Az igazolatlanul távol maradtak esetében a körülmények tisztázása folyamatban van, ennek függvényében a kiegészítő parancsnokságok feljelentést tesznek az érintett rendőri és igazságügyi szerveknél. A most bevonult fiatalok ünnepélyes katonai eskütétele a határőrségnél szeptember 14-én, a honvédségnél szeptember 28-án lesz. A honvédséghez be- vonultakat már a hét végén lehet látogatni, az ifjú határőrök pedig levélben tájékoztatják hozzátartozóikat a látogatások lehetséges idejéről. san eljuttatom Önhöz az információt, melynek hátteréről szerettem volna kérdezni. S ezért is kerestem (ahogyan ön mondaná bizonnyal: az arctalanság homályából) — telefonon. Így a XX. század vége felé ballagva, talán mégsem ítélhető a távbeszélő alkalmazása hipermodern és nem- kívánatos informálódási módnak egy napilap szerkesztőségében. Belátom: a hivatalnok másképp is viszonyulhat a dologhoz. Még azt is megteheti, hogy „figyelmeztet helytelen újságírói gyakorlatomra”. Végezetül: valóban leap- tarn Öntől egy invitust „telefonbeszélgetésünkre hivatkozva” — az említeti időben és helyre. Ám mire a meghívó telexen ideért, soraim, melyeket ön kifogásol és sérelmesnek érez, már a szerkesztők asztalán feküdtek. S ha nem ott lettek volna is: szívélyes hívásának immár nem kívánok eleget tenni. Sem zsakettben, sem koromhoz illő pantallóban és rövid ujjú ingben, ön uram engem — úgy érzem, minden ok nélkül — megszégyenített, s nem részeltetett az oly kívánatos kulturált és etikus magatartásban. Ezen pedig nem változtat még az sem, hogy a glosszámat egyetlen V. betűvel írtam alá, s nem teljes nevemen. A glosszákat ugyanis így szokták aláírni gyakran. Vajvári G. Pál NíMn kívánt, sajnálatos aktualitást adott a halkór- tan tudománya e jeles ösz- szejövetelének a balatoni angolnapusztulás. A sok- . tonnányi haltetem figyelmeztető jele annak, miként véli uralni a természetet az ember, s miként bukik meg újra meg újra átgondolatlan igyekezete. A sokadik balatoni halpusztulás már ez, s korántsem korlátozódik a némelyek által tájidegennek tartott angolnára. A Duna sem mentes a halpusztulásoktól, amint a haltermesztéssel foglalkozó tógazdaságokban is sokasodnak a gondok a Pisces osztály egyedeinek életkörülményei miatt. őseink létezésük kezdetétől fogva igyekeztek hasznosítani a vizek kínálta táplálékokat. A tavak, a folyók, majd a tenger kifogyhatatlan kincsként fogadták magukba a kagylók, a rákok, a puhatestűek, a halak seregeit. Az ember sokáig hitte, valóban kifogyhatatlan ez a kincs. Még egy évszázada sincsen annak, hogy felfigyelt rá: amint az emberek, úgy a halak között is lehetnek járványok, súlyos betegségek, a vizek lakói sem mentesek a parazitáktól. A néhány évtized alatt önálló tudományággá fejlődött halbiológia, s annak egyik alrendszere, a hal- kórtan, ma már több ezer kórokozót és betegséget tart számon, mint a félcsontos halak, a tüdős halak, a csontos halak, azaz a három alosztályra tagolt Pisces ellenségeit. A természet teremtette bajok mellé az ember egyre nagyobb számban helyezi oda a maga teremtette kórokat, a vizeket „csak” szennyező anyagoktól a mérgeken át a pusztító mértékű halászatig. A Dunát testébe fogadó megyeként messzire nyúlnak vissza itt a halászhagyományok. A nevét is ennek köszönhető település, Halásztelek már biztosan létezett 1283-ban, hiszen első okleveles említését akkor találjuk. Amint regényt lehetne kerekíteni abból, miféle harcok dúltak a 16. században a halászok és a hatóságok. valamint az egyes települések hatóságai között a felépített vizafogók miatt. A Vác és Buda között kialakított zegyem, azaz viza- és halfogó például arra adott okot 1528-ban, hogy a megegyezni képtelen urak (birtokosok) helyett végül is az udvari kancellária tett igazságot. Némileg jellemző módon az volt ez az „igazság”, hogy lerombolták a zegye- met... Se halfogó, se hal, csak veszekedő urak. Tahitótfalun, Dunabogdányban néhány háznál még fellelhetők az emelő, a jég alatti, a kerítő, a hajtó, a kereső, a tapogatós, a rekesztő halászat emlékei, eszközei. Ezek bizony kü- lön-külön tudományai voltak eleinknek, akiket egy; időben közös összefogásra, azaz céh alapítására vett rá a szakmai büszkeség, no meg az illetéktelenek távoltartása a Dunától. Volt panaszuk regimentnyi! Némely elvetemültek oltatlan mésszel szórták meg a vizet, úgy tettek szert nagy zsákmányra, mások meg növények mérgező nedvével próbáltak a tisztességesek elé kerülni. Kínlódtál« a haltetvek, kártétele miatt is, aggódva azon, vajon a „sok rossz hal” miként kis- sebbíti kenyerüket. A halászat ugyanis a 19. század végéig a Duna melletti településeken családok sokaságának volt a megélhetés se, szemben a mai helyzet-; tel, amikor a hazai hal- zsákmány hetven százaléka nem, zsákmány, hanem — a hivatalos szóhasználat szerint — tógazdasági áru .. J A VÍ2Í világ napjainkban is hullámverte terület. A megyében például horgászegyesületek áldoznak nagy összegeket telepítésre, miközben ádáz harcok dúlnak bérleti jogok, elbirtoklások miatt és körül. A jelek szerint nem csak természetes kórok tizedelik a halállományt, hanem a kórkor jeleként olyasmik is, amiket rendezni, tisztázni lehetne a víz körül sereglő emberek viszonyában. Az évi 37—38 ezer tonnás halfogás nemzetközi összehasonlításban szinte semmi, ám e semmi némelyeknek elég okot látszik szolgáltatni ahhoz, hogy kórkorrá tegyék szegény néma teremtmények tegnapját-jelenét-holnapját. S erre a halkórtan nem tud megoldást kínálni. Más kórtan illetékességa ez... Mészáros Ottó Csökkent az áremelkedés üteme A zsebünk még nem érzi! Júliusban kisebb mértékű volt a fogyasztói árszínvonal emelkedése, mint az év korábbi hónapjaiban, átlagosan 0,9 százalékkal haladta meg az előző havit — közölte a KSH. (Januárban 7,5, februárban 4,4, márciusban 3,5, áprilisban 2,4, májusban 2,2, júniusban 2,1 százalékos volt az áremelkedés.) A júliusi árnövekedésben nagy szerepet jáiszott a bevezetett kötelező gépjármű- biztosítás, amely az árszínvonal egészét tekintve 0,9 százalékos növekedést idézett elő. A benzin árcsökkenése ugyanakkor 0,3 százalékkal csökkentette az árindexet. Az idényjellegű élelmiszerek ára tovább mérséklődött. A?, idényáras élelmiszerek nélkül számítva d.5 százalékos lenne a június havi árnövekedés. A többi fő csoportban 1 százalék körüli a drágulás. Egyéves időszakot vizsgálva az áremelkedés mértéke 38,2 százalék. A legmagasabb a fűtés és a háztartási energia csoport árindexe — 231,1 százalék —, amelyben a tavaly augusztusi és az idei áremelések hatása tükröződik. Ezt követi 145,4 százalékos értékkel a szolgáltatások csoportja, amelynek átlagosnál magasabb árindexét elsősorban a közlekedés, a hírközlés, járműjavítás jelentős drágulása okozza. Az egyéb iparcikkek indexét a gyógyszerek, az üzemanyagok, a járműalkatrészek, az újságok, a folyóiratok és a tanszerek, írószerek drágulása emelte az átlag fölé. A többi fő csoport árindexei alacsonyabbak az átlagosnál. A legkisebb áremelkedés az élelmiszerek körében történt, 21,6 százalékkal nőttek az árak az elmúlt év júliusához képest. Az előző években viszont éppen az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben. 3 Kulturált és etikus magatartás...
