Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
Hozzászólás cikkünkhöz Dichtung und Wahrheit csak a jó Ízlés határain belül Mégis becsúszott a bóvli A pápa magyarországi látogatásának — bármennyire is szemérmesen hallgatunk erről — üzleti, kereskedelmi vonatkozásai is vannak. Ahogy közeleg a jeles időpont, úgy sorakoznak a kirakatokban a szentatyát ábrázoló műtárgyak. A hanglemezboltokban már kapható Herbert von Karajan és a pápa közös arcképével kiadott lemez, amelyre Mozart Koronázási miséjét és motettáját, a sixtusi kápolna karnagyának, Bertoluccinak a müvét rögzítették. De yukán Györgynek, a magyar dzsessz egyik ismert képviselőjének a pápa tiszteletére komponált miséje is kapható a Hősük terén tartandó mise zenei anyagának kazettájával együtt. A dohányboltokban ugyancsak feltörnek a pápát ábrázoló dísas- tányérok, képeslapok. A Pest Megyei Hírlap szombati (július 27-i) számában „Reprezentatív felmérés a bitről" — zászló- szentelés — címmel közli, hogy a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia közvélemény-kutatást végzett a sorkatonák és a tisztek vallásosságáról, és ennek során a megkérdezett sorkatonák 45%-a mondta magáról, hogy valamilyen módon vallásos (s ebből is csak 5%, aki egyértelműen vallásosnak tartja magát), 55% pedig szilárdan állítja, hogy nem hisz Istenben. Én pedig abban nem hiszek. hogy ez a felmérés a valós helyzetet mutatja. Nemcsak azért, mert — mint a cikk is írja —r egy ilyen közvélemény-kutatás alkalmával sokan nem azt válaszolják, amit gondolnak, hanem azon törik a fejüket, vajon a kérdező milyen választ vár tőlük, hanem azért is, mert szinte minden ember lelke legmélyén érzi, hogy van Isten, csak érdekből, emberi tekintetekből vagy nem meri bevallani, vagy a mindennapi élet ezernyi gondja, törődése, kenyérharca, igazságtalansága, vagy a túlzott jóléte, az élvezetek (különösen a szex) hajhászása, a szórakozás, esetleg a bűnözés elfojtják benne ezt az érzést, s nem is ér rá ilyenekkel foglalkozni, s nem is gondol rá, hogy Isten is létezik, csak akkor, ha olyan körülmények közé kerül, ahol már csak Istenbe kapaszkodhat. mint pl. Gárdonyi Géza 6 ateista tudóka csónakján iilt hat tudós. Azt beszélgették, hagy nincsen Isten, s milyen bárgyú a nép! A csónak roppant! Szólt a vén: — No lám!... Ha tudnak úszni, hát most rajta! Jaj, Istenem! — kiáltott mind a hat.” Goethe írja: „Az a meggyőződés, hogy a természet mögött egy teremtő és vezető lény rejlik, minden emberben felküzdi magát.” (Dichtung und Wahrheit.) Heine, az „egyedül üdvözítő test" költője, az ateizmus terjesztője, így nyilatkozik végrendeletében (1851): „Négy év óta lemondtam a bölcsészeti gőgről, és visz- szatértem a vallásos eszmékhez, az egy Istenhez. A világ teremtőjében való hitben halok meg, kinek irgalmasságáért alázattal esedezem.” Joan Finot pedig így ír: „Az ateisták, akik megtagadják Istent, mégis tisztelik. Ök a természet könyörtelen, végleges és örök akaratával azonosítják. Nem mondják ki a nevét, de dicsőítik törvényeit.” Bizony, ha egyszer egy kicsit is elgondolkodnánk a világmindenség törvényei s maga az emberi test csodás felépítése, működése és születése felett, könnyen rájöhetnénk, hogy van Isten. De az emberek sajnos ilyenekről vajmi keveset gondolkodnak, úgy hiszik (különösen az ifjúság, a kiskatonák): „sohse halunk meg!". Dr. Köles Mihály nyugalmazott jogtanácsos G ödöllő Sajnos nemcsak tetszetős, hanem ízléstelen holmikon is íel-felbukkan az egyházfő arcmása. Viszolyogva láttam a minap pamutrikó- ra nyomott képét. Nemkülönben lúdbőrözött a hátam, amikor egy playboy madzagra aggatott kulcstartóként, fityegőként viselte az arcmását silány nyomású változatban. Hogy fér meg együtt a tűz és a víz, a több évezredes múltú egyház tekin-' télye és az alantas, árucikkekkel kalmárkodó világ? Lehét-e egyeztetni a vallási áhítatot a banális utcai viselettel? Illeszthető-e az eszmeiség és a zsibvá- sári búcsús bóvli, különösen akkor, ha ezekért a bóvlikért még jó pénzt is kérnek a gyártók és a kereskedők? Mintha éppen a világi anyagiasság és kapzsiság ellentéteként megszülető keresztény vallás lényegét csúfolná meg most ez a készülődő pápalátogatási zsibvásár. Mintha a szegénységet és egyenlőséget prédikáló eszme kapott volna kiadós, csattanós pofont a bóvlik gyártóitól és árusítóitól. A magyar püspöki kar a pápalátogatás^ előkészítésével kapcsolatos gazdasági teendők ellátására Visitat néven kft.-t alapított, amely sok egyéb mellett egyúttal arról is gondoskodik, hogy a jó ízlést, az esztétikát és az egyház tekintélyét sértő termékek ne rontsák a képet. A cél érdekében kizárólag a Visitat kapta meg a pápai védjegy használati jogát olyan tárgyakra, amelyek egyházi és esztétikai szemszögből is megfelelők. A Visitat, hogy ezt az értékóvó szerepét betölthesse, a Művelődési Minisztériummal karöltve nyilvános pályázatot hirdetett a pápalátogatásra készítendő emlék- és dísztárgyakra. Az erre beérkezett több mint 600 művet az egykori Ipar- művészeti Vállalatból alakult Idea Contact Kft.-vel zsűriztették, majd áprilisban újból, de már meghívásos alapon ismét pályázatot írtak ki. A kétszeri válogatás és az azt követő folyamatos zsűrizés után több mint kétszáz maradt. A »„vertes művek között egyedi készítésű, kis sorozatú ezüst- és bronzérmék, érmesorozatok, tűzzománcok tízezertől kétszázezerig terjedő példányszámú, többszöri kiadásra szánt képeslapok, szentképek, matricák, plakátok, könyvjelzők és láncok is szerepelnek. Valamennyi zsűrizett tárgyat a pápai védjegy M betűje és a fölé rajzolt kereszt különbözteti meg a többitől. A Visitat a pápalátogatás valamennyi országos helyszínének önkormányzati vezetőségével megegyezett, hogy a bóvliárusítás elkerülésére a templomkertekben csak pápai védjegy- gyei ellátott tárgyakat adnak el. Persze hogy a templomkerítésen, vagyis az egyház fennhatóságán kívül ki milyen giccset és mennyiért árusit. abba a Visitat nem szólhat bele. Az önkormányzatoknak lenne itt szerepük. Az esztétikai és a vallási szempontok mellett még egy harmadik fontos vonatkozásuk is van az emléktárgyaknak. S ez gz, hogy .menyibe kerülnek. Nem lesznek-e túl drágák a sovány magyar pénztárcákhoz képest? A Visitat erre is gondolt, ezért a nagyközönségnek főleg olcsó, de ízléses apróságokat igyekezett készíttetni. A jelszava, hogy ezek száz forintnál ne kerüljenek többe. Ám az egyedi vagy a kis szériás képzőművészeti alkotások ára — például egy éremsorozat — 15 ezer vagy még több forint is lehet. A Visitat szerencsére megtalálta azt a kereskedelmi forgalmazót — a Yomaxot —, amely valamennyi zsűrizett terméküket az egész országban árusítja. Ennek ellenére kissé tart attól, hogy sok minden a kereskedők nyakán marad. Hogy ezt elkerülje, azt tanácsolta az alkotóknak és a vállalkozóknak, olyan tárgyakat készítsenek, amelyek nemcsak a pápalátogatás néhány napján, hanem később is eladhatók. Az emléktárgyakat a Yomax nagykereskedelmi raktárában őrzik Budaörsön a Szivárvány utca 8 - ban. Ott is lehet vásárolni, K. K. sa: „Egy vén révesznek óesTisztelt Doktor ÜT? Írását jó szívvel közreadjuk, míg csak nem ís vét.tí- kozunk vele. Azt állítja, azt hiszi, hogy lelke niélydn mindenki vallásos, hiszi Istent. I.ehetséges. Mis leikéit« látni ugyanis esak istennek adatott meg. Már persze, ha van Isten. S hogy kinek van, kinek nincs — ez pedig hit kérdése. Csuláik András A trikó még az rlfogadhalóbbak közül való. Kérdés, ki viseli majd, és hogyan. Egy maszek szitaüzemben nyomják (Erdőst Ágnes felvétele) ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT (21.) A kereszténység jövendöképe A Bibliát a Jelenések Könyve zárja. Görög neve Apokalipszis, 0mi annyit jelent: kinyilatkoztatás, feltárás. Leírja az egyház küzdelmes sorsát a történelemben, majd Krisztus második eljövetelével Isten végső ítéletét a történelem jó és rossz erőin, végül az emberiség és a világ megújult, beteljesedett állapotát Isten országában. Kiegészítve az Újszövetség többi írásával, a Jelenések Könyvéből megismerjük, hogy mit is vár a kereszténység a jövőtől. Az ókeresztény egyházban többen János apostolt tekintették a Jelenések Könyve szerzőjének, míg mások ezt kétségbe vonták. Eredetét azonban az apostol szellemi környezetében kell keresnünk, joggal. A mű Kr. u. I. század utolsó évtizedében keletkezett, amikor a kereszténység átélte Néró (54—68) és Domítianus császár (81—96) idejének véres üldözéseit, A könyv részletei a Sás-ázsiai egyházak helyzetét & az ottani üldözés formáit tükrözik. Akiről kiderül, hogy keresztény, annak ügyét bíróság előtt kell kivizsgálni. Felmentéséhez a Római Birodalomhoz kinyilvánított lojalitás szükséges, amely Domi- •tianus idejében a osászáíkultusz- ban, az uralkodók vallásos tiszteletében való részvételt jelentette. A császárok tiszteletére bemutatott áldozat a keresztény hit megtagadását jelentette. Aki erre nem volt hajlandó, azt száműzetéssel, kínzással, sőt halálbüntetéssel sújtották. A Jelenések Könyvének szerzője „ebben a nehéz helyzetben akarja az egyház tagjait állhatatosságra és bizalomra hangolni. A szerző két világ tapasztalatában él. Látomások formájában betekintést nyer az égi világba, ahol Isten trónjánál a megölt, de feltámadt Krisztust látja az isteni hatalom teljességében. Feltárul előtte Istennek a világ sorsát irányító terve és megérti, hogy a történelem Isten kezében van. Ezért nincs az az erő, amely képes lenne az egyházat elpusztítani. Isten tervét a feltámadt Krisztus valósítja meg, aki messiási hatalmával jelen van szenvedő egyházában, azt irányítja és buzdítja, szól hozzá és erősíti. A szerző ugyanakkor a földi világban is jelen van. Magasabb égi ismeretei birtokában leírja az egyház küzdelmes útját a történelemben, de a földi valóság sötét színei mellett sem lát okot a csüggedés- re. Az események mögött magasabb erők húzódnak meg: a történetem valójában Isten és az istenellenes hatalmak küzdelme. Nem kétséges, hogy kié lesz a győzelem. A Biblia írásai közül talán egyik sem mozgatta meg az emberi képzeletet annyira, mint a Jelenések Könyve. Egészen napjainkig számtalan próbálkozás történt, hogy segítségével megfejtsék a jövendőt. A könyv részleteit és szereplőit a történelem eseményeivel vagy ismert személyeivel azonosítsák, sőt kiszámítsák a világ végének, Krisztus második eljövetelének időpontját. Azonban minden ilyen kísérlet kudarcba fullad. A világ vége időpontjának kiszámíthatatlanságáról maga Jézus sem hagy kétséget (Mk 13,22), de a jövő köhyv- béli ábrázolásának módja sem teszi ezt lehetővé. A Jelenések Könyve nem előlegezett riport a jövőről. Lényegében Jézus támlását jeleníti meg. Amit Jézus a hívek üldözéséről (Mk 13,9—13), második eljöveteléről, a jelen világ végéről és a választottak ösz- szégyűjtéséről (Mk 13,24—27), a feltámadás utáni világítéletről (Mt 25,31—46) mondott, azt a szerző az egyház tapasztalatai alapján történeti távlatban mutatja be. Felhasználta az Ószövetség könyveit, sőt merített korának keresztény tapasztalatából, ahogyan az egyház megélte az üldözéseket, s egyúttal utal a Római Birodalom Kr. u. I. századának történeti eseményeire is. Mindezekből teremtette meg azt a jelképes ábrázolásmódot, amelynek segítségével bemutatja az egyház sorsát. A jelképekben kifejezett események vagy személyek tipikus adottságok, azaz nem csak egy meghatározott korban léteztek, hanem mindig előfordulhatnak a történelemben. A Jelenések. Könyvének egyesképei gyakran az egyház vagy a politikai történelem több jelenségével kapcsolatba /hozhatók, ezért lehetetlen belőlük a konkrét jelent vagy jövőt meghatározni. A Jelenések Könyve változatos formában mutatja be Isten büntető ítéletének megnyilvánulását a gonoszság erőin. A szerző részben a természeti katasztrófák elemeiből, részben pedig az ószövetségi istenítélet ábrázolásából alkotott drámai erejű képeket. Nem csoda tehát, hogy a köztudalban a Jelenések Könyvéhez a pusztulás, a katasztrófák, a világítélet vagy a világ vége kapcsolódik. Ennek nyomát találjuk a képzőművészeti alkotásokban is, amelyek gyakran a nagy természeti csapásokat, a pusztító háborúkat és a világkatasztrófa közelségét a Jelenések Könyvének képeivel jelenítik meg. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a Jelenések Könyve, de az Újszövetség sem a pusztulásban látja a történelem és á kozmosz végkimenetelét, hanem az egész valóság átalakulásában, amelyet Isten üjjáteremt (Jel 21,1; 2 Pét 3,13), A Jelenések Könyve két évezred során az európai kultúra és életérzés része lett. Má ismét érdeklődéssel vesszük a kezünkbe, olyan időben, amikor a kor sokszor tragikus tapasztalatai a történelem végét idézik fel előttünk. Rózsa Huba, a budapesti Rom. Kát. Hittudományi Egyetem tanára
