Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
Margó FÉLMŰVELT CSERNOBILIEK CSILLEBÉRCEM Azt mondták, nem lesz tanítás Tanya. Aljona. Natasa, Júlia. Andrej, Szergej, Kolja. Roman, Igor, Jura, Zsenya... Sorjáznak a neveik a papíron. Tíz lány, tizenöt fiú. A zónából jöttek. Abból a harminc kilométeres sugarú körből. amelyben 138«. április 36-ra virradó éjszaka katasztrófa történt. A kör középpontjában Csernobil. Most Csillebércen beszélgetünk. Nemcsak sokféle és fontos hozádéka van a demokráciának, hanem sokféle és súlyos hordaléka úgyszintén, A hordalékok egyik rétegének kell tartanom azt az elgondolkoztató és egyben elszomorító tapasztalatot, ami szerint tág tere nyílik a magabiztos dilettantizmus es a semmit sem tisztelő fél- műveltség frigyének. A magyar történelem köztulajdon, de vajon közpréda-e? írásban, élőszóban volt/van „szerencsém’’ sorozatosan olyan eszmefuttatásokkal találkozni, amelyek birtokosai valamit kétségtelenül tudnak a magyar történelemből. Néhány kockát ismernek a hatalmas mozaikképböl, x vélik, éppen félműveltségük m aga biztossága va l, hogy ezeknek a kockáknak a tulajdonában a kép egészének a megalkotása is az ő joguk. y Köznapibban fogalmazva: a bármely oldalú, irányú, előjelű politikai önigazolásoknak és vádaskodásoknak olyan elképesztő gazdagságúval találkozhatni ma egy-egy kis településen is, nem hogy a nagyobbakban, amilyet illékony divatként, a demokrácia arcát . csúfító pörsenésként aligha kezelhetünk. A települési címerekről folytatott viták például némelyekből kicsalogatták a botcsinálta történelemtudóst. Meghallgathattam például egy olyan, 36 perces magnetofonfelvételt, amelyen az előadó néhány valódi tény említésével olyan történelmi következtetésekre jutott, amelyeknek egyike sem kötődött a város múltjához. A múlt ilyen aktuálpolitikai átírása azonban sem az előadót, sem a hallgatóságot nem zavarta. Megnőtt a közéletben tevékenykedők kozott a mindenhez értők, a bármilyen kérdésben a szakszerűség látszatával fellépők- fura csoportja. A közmeghallgatások alkalmával. a pártgyűléseken, az önkormányzati testület ülésein például olyan, gazdasági-gazdálkodási javaslatoknak a serege fogalmazódik meg. amelyek jól hangzanak ugyan, de egyetlen elemükben sqrn állják ki a valóság kritikáját. Megvalósíthatatlanok, mert az alapvető szakszerűségi követelményeknek sem felelnek meg. Becsületére válik a képviselő-testületeknek, hogy igyekeznek gátat állítani a félműveltség áradó folyamának a határozatok hozatalakor, ám ' rengeteg idő megy veszendőbe addig, amíg némi fény derül a szakértőként fellépő szakértelmének kétségességére. Kevésbé mondható el ez a gátat emelni szándékozás a pártok esetében. Tárt karoklzal várják szinte mindenütt a szakértőket a pártok szervezetei, s ritkán vizsgálják, vajon nem szakértői mázzal bevont rsacskasag-e az. amit tálalnak nekik? Jó néhány kínos-kellemetlen eset, helyzet ismeretében állíthatom. a partok gyakran ráfizetnek jóhiszeműségükre. túlságosan hamar es bármilyen kritika nélkül fogadna1: el félmű veiteket szaktekintély netc. Elkerülhetetlen a fél- műitclteknek ez a tarka majálisa? ,4ií hiszem, igen, Jrni. beszélni bárkinek joga közösségi ügyekben. azaz a korlátozás itt nem lehetne más. mint a józan önismeret, a. szigórú önkritikusság. .4 félműveltnek azonban az a jellemzője. hogy túlbecsüli képességeit, és túlértékeli tudását. Épp azért félmüveit. mert ilyen. Teljesnek hiszi a félig! adást, gazdagnak a szórványis méretet. megalapozott ítéletnek a vélekedést. Nem az ö hibája, ha érvényesülhet! A közeg a hibás, ha zöld utat ad. ha hitelesíti azt. amit kemény kritikával kellene fogadnia. ,4 félmű- vcltségnel; gazdagok a hagyományai. A közösségi igényesség megteremtésére azonban csak most tehetjük meg az első lépéseket. Mészáros Ottó Szergej Mihnyuk tejfölszőke, tízéves lesz októberben: — Nem, nem emlékszem semmire, csak mesélték, hogy a nagymamánál voltunk Pripjaly külvárosában. A nővérem két évvel idősebb nálam, no Natasa mondta, hogy onnan Kijevbe vittek minket: Most? Tanulok ' a 1.25-ös számú harkovi iskolában. Megjárja,, bejutottam az ötödikbe. Rajzolni szeretek. Pákát, madarakat. a természetet. Kórházban? Idén voltam három hétig áprilisban. A fejem fájt. Voltak olt más gyerekek is, csernobiliek. . Mindenfele orvoshoz* járlak. Itt tetszik a tábor, úttörő vasú taztünk is ... Tízéves a barna hajú Natasa Zakirtajeva is. 0 csak az utazásra emlékezik. Arra, hogy' a mama meg a nagymama várta, vonattal jöttek meg. de rögtön indulni kellett tovább. Baja? Nem. nincs semmi. De azt mondtak, éljen kímélő életmódot. Napra se menjen hosszabb időre. Vóva Dronnyikov most Lozovajában él-, távol Csernobiltől, akkor olt volt. tizennyolc kilométernyire, Pripjatyban. Reggel mit sem sejtve iskolába ment: — Kilencéves fejjel mit is gondoltam volna? örültem, hogy -elmaradnak az órák. Csak azt mondtak. nem lesz tanítás, felrobbant az erőmű, menjünk haza. Azután később, amikor a felnőttek említették, hogy nagyon erős a sugárzás, akkor kezdtem erezni, hogy* nagy a baj. Tényleg az volt. Én elköltöztem, nem tudom, mi lett a barátaimmal, például Szásával, aki sokáig feküdt a kórházban ... A csoport vezetője Alexa ndr Kotenyov, egy harkovi iskola igazgatóhelyettese, harmincéves, -tényszerű: — James Baumgartner amerikai orvos szervezte azt az ökológiai gyermekmozgalmat, amelyhez mi is csatlakoztunk, azután beléptünk a csernobili szövetségbe. így kerülök en ide. De van, akinek alaposabb az indoka — mutat Jurij Bolkunra. Jurij is fiatal ember. Másodfokú rokkant. Harkovban, egy távolságibusz-vál- lalatnál dolgozott sofőrkém. így került a szarkofágkészítők mellé ZIL-t vezetni. Csernobil után egy évvel érezte először ismét egészségesnek magát. Most így beszél: — A tünetek, a szédülés, az elgyengülés, a fejfájás ma sem kerülnek el. De már ismeretit jól mindet, tudom, a nyolcféle gyógy.- szer közül, amiket ide is magammal hoztam, melyikért nyúljak. Egyébként a gyerekek között van, aki tizenkétfélét is szed. Nem lehet tudni, hogy aki ma egészséges, vagy annak látszik, mikor lesz beteg; egy év múlva, öt év múlva, vagy jóval később, A többségük igen fiatal, nyolctizenegy éves, nem is értik, mi esett meg velük. — S miként került közéjük? — A felépülésem után, 1388-ban az elsők között az én városomban, Harkovban alakult meg a csernobili katasztrófa felszámolóinak szövetsége; a szövetség szociális alelnökhelyetlese vagyok. Azóta már sokfelé megkereslek egymást az emberek, azok. akik a baj idején a zónában voltak. Befejeződött Pest megyében a rendőrkapitányok pályázat útján történő kinevezése. Első ízben került sor az egész országban a nagy viharokat kiváltó pályázati rendszer alkalmazására. ü Milyen tapasztalatokat szűrt le az eddigiekből? — kérdeztem dr. Komáromi István alezredest, a Pest Megyei Rendőr-íökapitány- ság vezetőjét. — Az első szembetűnő jelenség, hogy mennyire egyenlőtlen volt a pályázóit megoszlása. Egyes kapitányi posztokat öten-hatan is szerettek volna elnyerni, más esetekben mindössze egy jelentkező volt. Előfordult az is, hogy egy ember több helyen benyújtotta a pályázatát. A szabályok ezt nem zárták ki, de egyeztetési gondokat okozott. ü9 Egyezett-e ugyanarra a személyre vonatkozólag a bizottságok véleménye? — Szó sincs róla! Olykor teljesen ellentétes volt. Megtörtént például, hogy valakit az egyik bizottság alkalmatlannak minősített, ezzel szemben a másik 5-0 arányban elfogadott. 19 Amibői arra lehet következtetni, hogy a szempontok aligha voltak egységesek — — Előfordult, hogy egy- egv erősebb egyéniség az 4 KELL-E MEGINT PÁLYÁZAT? Menedzser legyen n kapitány! egész bizottságot erősen befolyásolta, elvitte valamilyen irányba. Helyenként annak tulajdonítottak túlzott jelentőséget, hogy mi a véleménye az állomány képviselőjének. De persze ez sem feltétlenül jó, hiszen megeshet, hogy egy szigorú, kemény vezető nem népszerű a beosztottjai között. Más kérdés az, hogy egy messziről jött emberről-nehéz érdemben megalapozott véleményt alkotni. A legkülönbözőbb mendemondák keringhetnek, és itt elég, ha Orlai Ibolya esetét említem, akiről az újságokban is sok szó esett. De vitatkoztak például olyan kérdésekben is, hogy a különböző lélekszámú települések miért egyenlő szavazattal rendelkeznek? Próblémáztak azon,' hogy csak egy személyt jelöltem, s így nincs kik között választani. ü Mi volt a főkapitány úr szerepe 'a kinevezéseknél? — A végső döntés joga mint munkáltatóé minden esetben a? enyém. Ez vonatkozik a szakmai és emberi alkalmasság megítélésére egyaránt. Ami a gyakorlati munkát illegi, természetesen helytelen lett volna kizárólag , a pályázó által leírtakra, elmondottakra támaszkodni. Utána kellett nézni annak, hogy valóban hiteles-e mindez, vagy esetleg csak így próbálja valaki eladni magát. Minden pályázónál meggyőződtem arról, hogy milyen ember az illető, hogyan élt addig, és milyen eredményeket ért el valójában. Politikai szempontok nem játszottak szerepet a megítélésnél, hiszen a rendőrnek pártatlannak kell lennie. 6 Mennyire újult meg a kapitányi gárda? — A tizenhárom közül kilenc helyen van új rendőrkapitány és ez egyúttal fiatalodási folyamatot is jelent. Az egyes posztok betöltői közül több személyt én kértem fel arra, hogy jelentkezzen. Felbukkantak tehetséges emberek, de őket természetesen pályázat- nélkül is odaihelyezte.m volna vezetőnek, ahová kerültek. H Tehát nem tartja eél- ravezetőnek. hogy a jövőben is legyenek pályázatok? — Szerintem a munkahelyi vezetőnek kell megtalálnia az egyes. posztokra alkalmas embereket. Ha nincs ilyen a .saját állományában, akkor kereshessen máshol, akár pályázattal is, de ez inkább -lehetőség, mint kötelesség legyen. S ha a rendőrkapitányt szakembernek tekintjük, márpedig az, akkor nem választás kérdése, hogy ki kerül vezetőnek afc egyes területekre. S Tapasztalta-e mégis valami hasznát a pályázati formának? — Igen. A mindenki előtt ismert főkapitány^ kinevezéssel kápesóíatos procedúra után szinte azonnal sok kerüli arra. hogy találkozzak az önkormányzatokkal, egyeztessük a véleményünket, és ez nagyon jól sült-el. Döntő többségében felelős hozzáállást, támogatást, jelentős segítséget kaptam. 3 Mit vár az új rendőrkapitányoktól? * — Demokratikus viszonyok között elsősorban a szolgáltató, menedzser típusú szakemberekre van szükség. Ez alapvetően új szemlélet, melynek alkalmazásánál szakítani kell többféle hagyománnyal. A rendőrség is egy vállalat, amit igazgatni kell. Nem biztos, hogy a kapitány a legjobb nyomozó az állományban, és fordítva; nem kell feltétlenül vezetőt csinálni a kitűnő bűnügyesek- • bői. A kemény, központi diktatúrában túlhangsúlyozták egyes papírmunkák szerepét, és ezzel függött össze az is, hogy csak jogi végzettségű ember lehetett rendőrkapitány. A menedzser típusú vezető nem vár fentről megoldást, és jogszabályok keresése helyett azon töri a fejét, hogyan lehet valamit megoldani. Éri hiszem, hogy az. új kapitányok, akiknek kinevezésénél — mint minden alkalommal hangsúlyoztam — semmiféle' rokoni, baráti kapcsolat nem játszott szerepet, valóban menedzser típusú, jó vezetők lesznek. Gál Judit Csak a mi szövetségünknek 26 ezer tagja van, ami persze nem csoda, hiszen minden harmadik ..csernobili” Harkov megyéből került -ki. Most több mint ezerötszáz tagunk áll szigorú orvosi megfigyelés alatt, s a megalakulás óta kétszázharminc tagot elvesztettünk. Ám a legmegrázóbb, hogy az ezerötszáa közül ötszáz gyerek ... — Hogyan jutottak a csillebérci ifjúsági központba a csernobiliek? —. Úgy — mondja a csoport tolmácsa, a nálunk jogot hallgató Renata Jams —, hogy a Baloldali Ifjúsági. Társulás és a csillebérciek megszervezték a szovjet követség révén. ■ — S miből ál! a programjuk? Hisz nehéz lehet kímélő életmóddal táborozni. — Az. már igaz. de belefér az autóbuszos városnézés, a naponkénti úszás, a játék, ’ a kézzel-lábbal magyarázva ismerkedés, a kézműveskedés, a vidámparki, állatkerti séta. vagy például a holnapi esztergomi hajókirándulás. S fontos az is: bőséges, vitamindús a táplálék, friss a hegyi levegő. A csoport orvosa Natalia Kolodjasnaja gyei'tnekor- vos-endokrinológus: —; Ezek a gyerekek utazhatlak. Szerencsés állapotban vannak. Meg előfordulhat, hogy gyengének érzik magukat, fáradékonyak, megfájdul a fejük, de eddig nem volt különösebb probléma, csak égy lázas torokfájás. Talán megfázott a kislány. Én ezekre a gyerekekre tettem Tel az életemet. A harkovi egészségvédelmi kutatóintézel ben dolgozom, olt, ahol augusztus 1-jéri nyűik meg a csernobili gyerekok rehabilitációs központja. Igaz. nem radiológus vagyok, a belső elválasztást! mirigyekkel foglalkozom, de a következmények nemritkán ezeket is érintik. És . bizony a kezdeti lelkesedés alábbhagyott. Súlyosak a gyógyszerproblémák, nincs minden műszerből,. eszközből elegendő. , Az iméntieket alátámasztandó, Jurij Bolkun elő is hozza a listát. Hosszú. Százhúszféle orvosság szerepel rajta, aztán infúziós szerelék, egyszer használatos tü, fecskendő, s persze drágább szerkezetek is, mint az automata véranalizátor, a számítógépes en- cefaiográf. Jurij így búcsúzik: —. Minden eddigi segítségért — mert sokat kaptunk —•. hálásak vagyunk. És kérünk mindenkit, hogy ha tud, ezután is gondoljon ránk, gondoljon a gyerekekre. Kereshetnek közvetlenül is Harkovban, a szövetségben, vagy a 20-as számú városi kórház révén. A gyerekek az árnyékban ülnek. Barackot majszolnak, csurran a leve. Azután irány a medence. Hús a víz. Jó élni. Reménykedni ke'S. V. G. P.
