Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

f Egyház és állam tajáivs/ hosszúság hévem eskeséh&ff Alevéltár ostromra vár A HÉT HÍRE V1LLANYDRÖT „Konferenciánk célja, hogy szorgalmazzuk az egyház belső megújulását és a dialógus kialakulását a különböző társadalmi cso­portokkal” — tájékoztatta az MTI-t Wildmann János, az Egyházfórum Alapít­vány elnöke pénteken. Az Egyházfórum Alapítvány által rendezett kétnapos konferencia az állam és egyház szétválasztásának elveivel foglalkozik, az ál­lamosított egyházi javak visszaadásának kapcsán. Az első napon —. pénteken — Szántó Iíonrád ferences főiskolai tanár tartott elő­adást „Az egyházi javak eredete Szent István korá­tól” címmel, majd Mészáros István egyetemi docens be­szélt az egyházak és az is­kolák múltbéli szerepéről. A katolikus egyház állás­pontját a Püspöki Kar kép­viselője, Erdő Péter egy­házjogász tolmácsolta. Mé­száros István László, az SZDSZ parlamenti képvise­lője pedig az egyházak fi­nanszírozásának kérdéseit mutatja be. Ma Harmati Béla evangélikus püspök a nem- katolikus keresztény egyházak álláspontját is­merteti, majd Farkas Beá­ta egyetemi docens szól az egyházi javak visszaadásá­nak gazdasági kérdéseiről. A konferencia befejezése­ként Anton Pelinka innsbrucki politológus tart előadást: „Egyház és állam: partnerek vagy ellensé­gek?” címmel. Kárpótlás. Ez a fogalom ma százezreket érint az országban. Dr. Egey Tibor, a Pest Megyei Levéltár igazgatója látogatásunkkor épp egy panaszos ügyet in­tézett. Egy ügyfél sérel­mezte ugyanis, hogy több mint két hónappal ezelőtt lejárt személyi igazolványá­ra a levéltárkezelő nem bocsátott levéltári iratokat a rendelkezésére. Fel volt háborodva, hogy egyálta­lán igazolványt kértek tő­le. Nehezen értik meg az emberek, milyen nagy szó az, hogy ezekhez az iratrfk- hoz módjuk van hozzáfér­ni. Szükség is van rájuk, hiszen a kárpótlási igények benyújtásához sokan csak ilyen módon .tudják az iga­zolást csatolni, amely sze­rint a kérdéses vagyon egy­kor valóban az övék, vagy felmenőiké volt. n Megkezdődött tehát a roham? — kérdeztük az igazgatót, dr. Egey Tibort. — Bírják majd a megsza­porodott munkát? — Természetesen meg­birkózunk majd a feladat­tal, ugyanakkor el kell azonban mondani, aj. a módszer, hogy az ügyfelek­nek kell a szükséges do­kumentumokat beszerez­niük, nem a legszerencsé­sebb. Már a törvény meg­alkotása idején kértük, hogy ne így legyen. Ész­szerűbb lett volna, ha nem az igénylőknek kellene egyenként eljönniük hoz­zánk, és levéltárakról le­véltárakra járva, miniszté­riumi és üzemi irattárakba szaladgálva a szükséges ku­tatásokat elvégezniük. Ök is, és a levéltárak is jobban jártak volna, ha az ügy­felek a kárrendezési hiva­talokhoz nyújthatnák be igényeiket, és onnan ne­künk továbbítanák azokat, és csak azokat az ügyeket, amelyek kiegészítésre, iga­zolásra, esetleg további ku­tatásokra szorulnak. így az embereket egy csomó fölösleges küldözgetéstől, utánajárástól és bosszúság­tól lehetett volna megkí­mélni, és nekünk is egy­szerűbb, ha nem velük, ha­nem a hivatallal állunk kapcsolatban. Sajnos azonbán az . azóta megszületétt jogszabály nem vette figyelembe a levéltá­rosok igényét, annak elle­nére, hogy ígéretet kaptunk rá, hogy az ügyintézést az általunk javasolt formában írják majd elő. így hát fel kell most készülnünk1a több tízezer egyéni érdeklődő fo­gadására. Ugyanakkor igaz, hogy a végrehajtási utasí­tást még nem ismerjük, lehet, hogy aggályunk alaptalannak bizonyul majd. □ Mekkora tömegek fo­gadására készültek fel? — Számításaink szerint, ha minden településen át­lagosan csak 100 ember A MINISZTÉRIUMOT NEM ÉRDEKLI? A gabonatermelők bizonytalanok A gabonatermelés és -for­galmazás helyzetéről tartott értekezletet a Közép-ma­gyarországi Agrárkamara a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daságban. A szervezők igye­keztek a termelőket és az átvevőket is egy asztal mellé ültetni, s így a Pest és a Nógrád megyei állami gazdaságok, termelőiszövet­kezetek, valamint a malom­ipari vállalatok' képviselői is jelen voltak a tanácsko­záson. A résztvevők azon­ban hiába várták az FM munkatársát, akitől azt re­mélték, hogy a múlt heti Bárom köríves hordo kormányülés — amely a ga­bonahelyzettel foglalkozott — után nyitva maradt kér­désekre is válaszol. A Közép-magyarországi Agrárkamara Pest megyei tanácsosa, Lovas Zoltán el­mondta, hogy a termelők­ben á kormányülést köve­tően is sok a bizonytalan­ság. Nyugtalanítja őket, hogy a Szovjetunióba irá­nyuló gabona tonnánkénti ára — 83 dollár — megle­hetősen nyomott, hiszen a rotterdami tőzsdén 141 dol­lárért jegyzik a búzát. Az sem hangolja jókedvre a gazdákat, hogy a malom­ipari vállalatok csak 2-3 lépcsőben akarnak fize'ni az átvett gabonáért. A gondo­kat tetézheti, hogy az eső­zéseket várhatóan a búza minősége is megsínyli. A kedvezőtlen idő miatt egyébként Herceghalmon is elmaradt a tervezett aratási berhutató. A tanácskozáson egyéb­ként döntöttek arról is, hogy a Közép-m.agyaror- szági Agrárkamara mellett felállítanak egy gabonata­nácsot, amely az értékesí­tésben is igyekszik segítsé­get nyújtani. Ezenkívül megpróbálják felvenni a kapcsolatot az FM illetéke­seivel, hogy a kérdéseikre választ kaphassanak. A herceghalmi megbeszé­lésen részt vett a monori Vetőmagforgalmazó Válla­lat igazgatója is, aki el­mondta, hogy van elegendő búzavetőmag, de kérdés, hogy a Nyugaton nem ked­velt fajtákból meg a gabona körül kialakult problémák miatt a gazdaságok meny­nyit fognak felhasználni. H. É. nyújt, be kárigényt, és csak Pest. megye 182 telep ülésé­ről, már az is több mint IS ezer kérelem. És akkor a más megyékből hozzánk érkező kérelmekét még nem is számítottuk, pedig ilye­nek is lesznek, sőt már ér­keztek is. Ha minden ké­relemre csak egy órát for­dítunk —. ügyfélfogadással, kutatással, válaszadással együtt — és minden embe­Budapest volt a helyszíne a vállalkozó nők két­napos nemzetközi szemináriumának. 9 Zalaegersze­gen megkezdte munkáját a népművészeti nyári egyetem. 9 Kiállítás nyílt Dunaújvárosban Emlé­kezzünk Széchenyire címmel. G Marion vásáron tar­tották a nemzetközi kamarazenei kurzus zárókon­certjét. @ Agárd fogadta a hasonmások háromnapos találkozójának résztvevőit. 9 A hét híre az is, hogy üzembe helyezték a Balassagyarmat—Dejtár közötti villamos távvezetéket. remet erre a feladatra ál­lítom, akkor talán valaho­gyan végzünk határidőre. Ebben az esetben azonban a mindennapos egyéb le­véltári munkákat, a tudo­mányos kutatók fogadását, kiszolgálását már nem tud­juk ellátni, hiszen mind a 29, munkába állítható szak­ember a kárpótlási ügyek­kel lesz elfoglalva. Ezenkívül az ügyfelek jobb ellátása érdekében én még új ügyfélfogadó he­lyek, sőt vidéki kirendelt­ségek kialakítására is gon­doltam. nagy szükség len­ne rájuk. □ Nem kapnak segítsé­get? Sok most az állás nél­küli értelmiségi, a nyugdí­jas pedagógus, bizonyára szívesen beállnának erre a 90 napra, ameddig a kár­igényeket össze kell gyűj­teni. — Mire mennénk velük, ha beállnának segíteni? A levéltári, hosszú, alapos felkészültséget igénylő, bo­nyolult szakma. Amire a jelentkezőket betanítanánk, már le is telne a 90 nap. Az egyetlen dolog, amiben segíthetnének minket, az a gépelés, kevés ugyanis a gépírónőnk. Persze ezt is megoldjuk majd, nem; lesz tehát fennakadás. Nagy segítség lenne azonban, ha a Pest Megyei Hírlap ha­sábjain még visszatérhet­nénk érre a témára. Jó lenne, ha intézkedéseink­ről és az újabb tudniva­lókról rendszeresen tájé­koztatnák az olvasókat. Ügy érzem, a sikeres vég­rehajtásban és az igény­lőkkel való kapcsolattar­tásban a lap igen nagy se­gítségünkre lehet. (szegő) Ma nyolcszor annyi vil­lamos energiát termelnek hazánkban, mint 1950-ben, s hússzor annyit, mint az utolsó békeévként emlege­tett esztendőben, 1938-ban. Természetes vonzata a ter­melés növekedésének — és nem kevésbé a villamos- energia-igény fokozódásá­hoz kapcsolódó behozatal­nak — a vezetékhálózat folyamatos bővülése, kor­szerűsítése, teljesítőképes­ségének erősítése. A me­gye, földrajzi helyzeténél fogva, középponti helyet foglal el az országos táv­vezeték-hálózat térképén. A települések, a földtulajdo­nosok persze nem örülnek egy-egy vezetékszakasz vagy éppen csak egy hatal­mas vezetékoszlop ún. szolgalmi kötelezettséggel terhelt elviselésének. A kö­zeli hónapokban akadt már eset a megyében, amikor lakossági nyomás akadá­lyozott meg vezetéképítést. Ami persze kétélű fegyver lehet, mert elvezethet olyan logikához, amely bármely ilyen beruházást elutasít. S akkor bizony az érintett település is sötét- Jjen maradna ... Nagy összegeket követel az elosztó állomások, a vil­lamos vezetékek gyarapítá­sa. A megye egyik ilyen központjában, Gödön a legutóbbi fejlesztések egyi­ke negyedmilliárd forintot emésztett fel. Holott ez csak egyike a Gödön foly­tatott beruházásoknak, amint a megye másik nagy villamos centrumában, Al- bertirsán is folyamatos a 750 kV-os alállomás bőví­tése. Az Albertirsa és Szol- ' nők közötti 400 kV-os táv­Gazdaképzőn tanulhat a farmer Ä nyelvtudás segít Az elmúlt héten — mint arról lapunkban is beszá­moltunk — döntött arról a megyei Munkaügyi Tanács, hogyan osszák fel a követ­kező negyedévre jutó fog­lalkoztatási alapot. A 63 és fél millió forintból közel 'húszmillió jut átképzésre. A Foglalkoztatási Köz­pont átképzési csoportjánál már elkészültek a tervek, hogy milyen tanfolyamodat indítanak szeptemberben. Ebből kitűnik, hogy gon­doltak a frissen érettségi­zettekre, azokra, akik ed­dig nem találtak maguk­nak munkát. A gimnáziu­mot végzettek közül már több mint kétszázhatvanán keresték fel a hivatalt, de várható, hogy számuk a következő hetekben még ugrásszerűen emelkedni fog. A középiskolát végzet­teknek ősztől hét, illetve kilenc hónapos tanfolyamo­kat indítanak. Ezeken tit­kárnő-ügyintéző, valamint idegen nvelvű áruforgalmi ügyintéző képesítést lehet szerezni. A tanfolyamok befejezésekor a hallgatók középfokú nyelvvizsgát tesznek, az induláskor azonban elég az angol vagy német nyelv olvasásszintű ismerete. Aki valamelyik nyugati nyelvből alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik, s kedvet érez a szakma iránt, az az idegenvezetői tanfolyamra is jelentkez­het. Ennek befejezése után felsőfokú nyelvvizsgát tesz­nek a hallgatók.. Már hónapokkal ezelőtt tervbe vették, de jelentke­ző híján csak most ősszel tudják elkezdeni Örkény­ben a gazdaképző oktatást. Az Örkényi szakiskolában egy húszfős csoportnak — állás nélkül maradt mező- gazdasági szakmunkások — kezdik el a farmerkép­zést, s a 11 hónap alatt a tanulók az állattenyésztés, ijövénytermesztés tudniva­lói mellett könyvvitelt, számítógépkezelést is ta­nulhatnak. Ma az új isme­reteket már mint önálló gazdák hasznosíthatják. Üjdonság a virágkötő­tanfolyam, amire nyolc ál­talános végzettséggel is le­het jelentkezni, s aki el­végzi, eladó vagy vállalko­zó is lehet. Az utóbbi le­hetőség miatt úgy tűnik, e kurzus népszerű lesz, hi­szen a megyében számos helyen nyitnak virágüzle­tet. vezeték megépítése 242 millió forintot követelt, holott ez csak egyike az Albertirsához kapcsolódó fejlesztési munkáknak. A felhasználó persze nem tesz különbséget az ilyen meg az olyan villanydrótok között, a közép- és a nagy- feszültségű hálózatoknak a gondja a szakembereké. A kisfeszültségű hálózat vi­szont már nagyon is köz­téma és közügy. Azért az, mart a legnépesebb fo­gyasztói tábor, a lakosság ezen a „dróton” kapja az áramot. Ennek a képletes drótnak, azaz a kisfeszült­ségű hálózatnak a hossza a megyében most már túl van a hét és fél ezer kilo­méteren, a háztartási fo­gyasztóknak a száma pe­dig a 440 ezren. A villamos energia ma tömegigény. A megyében ma az egy háztartásra ju­tó villamosenergia-felhasz- nálás jelenleg másfélszer akkora, mint volt tíz esz­tendeje. A több háztartási gép, a szórakoztató elekt­ronikai cikkek sokasodása, a második, a harmadik ké­szülékek természetessé vá­lása átformálta a felhasz­nálóknak a táborát. Ma a lakosság köti le a rendel­kezésre álló teljes villamos- energia-mennyiségnek a 27 százalékát, míg 1970-ben ez az arány csupán 12 száza­lék volt. A lényeges módo­sulás mögött az életmód átalakulása áll, de persze az is igaz, hogy a mind több áram ára egyre na­gyobb tételként jelenik meg a háztartások kiadá­saiban. Ma nem az a pa­naszok oka, hogy túlságo­san sok áram fogy, hanem az ár. A család ugyanis nem hajlandó lemondani a megszokott eszközökről: természetesnek tartja azo­kat. A megyében, például teljesnek tekinthető a ház-’ tartások hűtőszekrény-ellá­tottsága (azaz á jelentékte­len arányú kivételtől elte­kintve mindenütt van), amint ugyanez a helyzet á mosógépek esetében is. Nem feledhető persze, hogy a villamos energia nélkü­lözhetetlen forrás a terme­lőtevékenységben is. hi­szen például az ipar igény­li az országban összesen felhasznált villamos ener­giának majdnem a felét. Ki-ki összevetheti a sa­ját villanyszámláját azzal, hogy ma egy háztartás át­lagos villamosenergia-fel- használása havonta 170 kWh. Ma nem az igények, hanem a pénztárcák szab­ják meg, mit enged meg magának egy-egy család, hiszen a kényelem mást diktál, mint a' józan be­osztás. Közben persze ép­pen a ’ nemzetközi kapcso­lataink sokrétűvé tétele érdekében, épülnek az új távvezetékek is. Amit a felhasználó nem vesz ész­re, nem tart számon. Való­ban, semmi dolga ezzel. Éppen akkor lenne nagy baj, ha észlelné: valami baj lehet az erőművek, elosztó­állomások, távvezetékek bonyolult rendszerében. Mészáros Ottó A hordókészítés f első fok át műveli Kalla Miklós jász herényi kádármester. A tölgy-, fenyő-, akác- és bükkfa ból készült „közönséges” boroshordók mellett ún. báron körívcs, tojás alakú hordókat is készít. Ezek a külön jeges hordák tették ismertté nevét az országhatárai kívül is. A mester három évtizedes munkássága alat több ezer hordót — félliterestől 111 hektoliteresig — készített és javított Európa számos országában. Hirne Vének köszönhető, termékeivel meghívták a Spanyol országban megrendezésre kerülő világkiállításra is

Next

/
Thumbnails
Contents