Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
ALBERTISISA EGÉSZEN MÁST AKAR Mondjanak le a kastélytól! Már adtunk hírt azokról a megyei elképzelésekről, amelyek a gyönyörű albertirsai műemlék épületet, a csecsemőotthont érintették. Amint akkor beszámoltunk róla, csecsemők az otthonnak immár csupán a nevében szerepelnek, hiszen az 50 férőhelyes, csodálatos szépségű, jól karbantartott kastélyban már csak az a kilenc értelmileg enyhén sérült, 4 és 7 óv közötti kisgyermek tartózkodik, akiket nevelőszülőkhöz vagy máshol nem lehetett elhelyezni. Az otthon megszüntetéséről még a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága döntött, a kiürülő intézmény átszervezését, egyéb formáiban történő hasznosítását már az utód, a Pest megyei önkormányzat vállalta magára. Amint arról április 18-i számunkban beszámoltunk, két változatot is kidolgoztak. Az egyik szerint a szentendrei városi önkormányzat Kraxner Alajos Szociális Foglalkoztató Intézetének szakmai vezérletével egy felnőtt értelmi fogyatékosokat foglalkoztató napközi otthont alakítottak volna ki. A másik változat — ezt a Pomázi Gyermek- és- Ifjúságvédelmi Intézet munkatársai dolgozták ki — egyedülálló anyák számára biztosított volna átmeneti elhelyezést kisgyermekükkel együtt annak egyéves koráig. Mindkét elképzelés szép volt, és mindkettő hiányt pótolt volna a megyében, az augusztus 9-i közgyűlésre azonban már csak az első változat került. A népjóléti bizottság ugyanis jú- - lius 17-i ülésén — amelyre az intézmény igazgatója is hivatalos volt — erre szavazott. A közgyűlés elején azonban váratlan fordulat történt. Kiss Tibor albertirsai polgármester felszólalt és azt kérte, hogy a csecsemőotthon átalakításának ügyét töröljék a napirendi pontok közül, illetve halasszák későbbre, mivel a helyi önkormányzatnak is tervei vannak az épülettel. Hogy milyen tervei, arról nem esett szó, ezért később felkerestük a polgár- mester urat: S A megye régóta foglalkozik a kastély átalakításával. Hogyan, hogy ilyen váratlanul önök is saját ötlettel álltak elő? — A megyei önkormányzat mind ez idáig úgy készített terveket az épület hasznosítására, hogy minket, albertirsaiakat nem kérdeztek meg. A képviselőket nem keresték meg, nem beszélve a lakosságról, akik ezekről az elképzelésekről még csak nem is tudtak. A helybelieket ismerve pedig, ha nyilvánosságra kerülne egy értelmi fogyatékosokat foglalkoztató napközi kialakításának ötlete, az valószínűleg heves tiltakozást váltana ki az itt élő emberekből. Ezzel az erővel akár atomtemetőt is tervezhettek volna erre a területre. £9 Kinek a tulajdona az épület? — Állami tulajdon, és a megyei önkormányzat a kezelője. Bü Módosít ezen valamit az a most megjelent új jogszabály, amely az állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról szól? — Nem, mert a törvény úgy rendelkezik, hogy a műemlék épületek közül az kerül majd önkormányzati tulajdonba, amelyet az illető önkormányzat kezel. Mivel ebben az ingatlanban eddig megyei intézmény működött, ezért a megye tulajdonába kell, hogy kerüljön, és nem a miénkbe. Szándékaink szerint azonban megpróbálunk megegyezni. Kérni fogjuk, hogy mondjanak le a javunkra a kastélyról, hiszen itt mi is megyei feladatokat látunk majd el. gjj Milyen intézményt terveznek idetelepítani? — Ügy nevezett „öregek pihenőházát”, olyan otthont, ahová az önmagukról gondoskodni nem tudó idős embereket helyeznénk el, ám nem véglegesen, mint a szociális otthonban, hanem csupán arra az időszakra, ameddig a család valamiért erre képtelen. Magyarországon ma még tudomásom szerint nem működik ilyen szálloda, én is Németországban láttam rá példát. Nálunk megoldhatatlan gond, ha egy idős ember, teszem azt, balesetet szenved, eltöri a lábát, vagy bármilyen betegségből felépülve, utógondozásra szorul. A kórházból kiengedik, otthon pedig egyedül marad, hacsak a család meg nem oldja valahogyan a felügyeletét: szabadságot vesznek ki, vagy betegállományba mennek. Sokaknak lenne tehát könnyebbség, ha erre az időre némi térítés ellenében, jó helyen tudhatnák az idős hozzátartozót. Sőt; nem is fogunk a korhoz ragaszkodni, szívesen befogadunk majd közép-, vagy akár gyermekkorú, gondozásra szoruló, lábadozó beteget, akit máskülönben egyedül kéne otthon hagyni. S3 Valóban jó ötlet, szép elképzelés, de nem lehet, hogy későn álltak vele elő? Talán' akkor kellett volna jelezni, amikor a megyei elképzelések még csak tervezés alatt álltak? — Egyrészt az albertirsai testület korábban nem is tudott róla, hogy a megye milyen terveket készített, másrészt jogszabály híján ennél előbb nem is tudtunk volna lépni, hiszen a tulajdonról szóló - törvényt nekünk mindenképpen meg kellett várnunk. Szegő Krisztina A mezőgazdaság nem lehet a nemzetgazdaság motorja INTERJÚ DEL RMSKÖ GYÖRGGYEL, MZ FM HÖZIGMZGMTMSI MLLMMTITKMRMVML • Alfám lilik ár úr, Rn4 akkor nevezték ki a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárává, amikor a magyar mezőgazdaság — a benne dolgozók érzete szerint — mély válságban van. Megítélése szerint milyen állapotban van az ágazat? — A világ fejlett régióiban — a dolgok természetéből adódóan — általában kínálati pozícióban van a mezőgazdaság. Ennek következménye, hogy mindenhol tetten érhető a nyomott értékesítési árszínvonal. A mezőgazdasági termékekre világszerte nagyobb adminisztratív kötöttség jellemző, mint más termékekre. A termék- és terményfölöslegek értékesítése előtt ily módon számos akadály van: vámok, kvóták, fokozott egészségügyi előírások, minőségi követelmények stb. Ezért, ha egyes régiókban a piac radikálisan megváltozik, korlátozottak a lehetőségek arra, hogy más piacokon, más régiókban a felszabaduló feleslegeket értékesíteni lehessen. Magyarország esetében a kelet-európai térség, elsősorban a Szovjetunió vásárlóképessége erőteljesen csökkent, illetve gyökeresen megváltozott a kereskedelem technikája is. Ennek következtében számos termékből átmeneti feleslegek keletkeztek. A szocialista állam hagyományos eszközei és technikái nem alkalmazhatók. A szigorú és tiszta piaci értékítélet alapján számos termelői, vállalkozói és gazdaságpolitikai döntés változik, átmeneti időszak alatt alakul ki, majd új, elfogadható egyensúlyi helyzet jöhet létre a magyar agrártermékek kínálatában és keresletében. Ezért egyes termékek értékesítésében kisebb válság tapasztalható, amelynek levezetésére a kormány már eddig is számos intézkedést hozott. A termelői magatartásban is pozitív vonások tapasztalhatók, ami a piaci alkal.- mazkodást segíti elő. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a mezőgazda- sági termelésben a ciklusidő legalább egy év, vagy még ennél is hosszabb. 0 A világ 24 legfejlettebb Ipari állama évente 299 milliárd dollárt fordít az agrárágazat felkarolására. A támogatás következménye, hogy növekszik az agrárOktatásfinanszírozás és iskolaszerkezet Most még a gyerekeké a kastély (Erdősi Ágnes felvétele) Külső szakemberek bevonásával egy négytagú fogalmazói bizottság a napokban elkészítette a közoktatási törvénytervezet oktatásfinanszírozásról, valamint iskolaszerkezetről szóló részét, amit majd az Országos Közoktatási Tanács augusztus 28-án vitat meg. Ezt Kálmán Attilától, a művelődési minisztérium politikai államtitkárától tudta meg az MTI munkatársa. Minderre azt követően kerülhetett sor — tért ki rá az államtitkár —, hogy a pártok, érdekképviseletek, ' szakmai közösségek által beküldött több száz észrevétel figyelembevételével elkészült £ közoktatási tőrVénykoncepció második,, végleges változata. Részben ez képezi az alapját a közoktatás szabályozására születő jogszabálynak. A tervezet kidolgozásánál azonban további hazai, valamint külföldi szakmai elképzeléseket is figyelembe vesznek. A fogalmazó bizottság-, továbbra is igényelve q külső szakemberek segítségét, szeptember 30-ig elkészül a közoktatási törvény teljes tervezetével, amely októberben széles társadalmi vitára kerül — foglalta össze Kálmán Attila, majd hozzátette: a közoktatási törvény tervezetét december 31-ig kell a kormánynak benyújtani» termékek fölöslege a világban. Ebből kikövetkeztethető, hogy Kelet-Európa egyre inkább kirekesztődik a nyugati agrárpiacról. A magyar agrártermelés egy- harmadára a hazai fogyasztóknak nincs szüksége, a keleti export viszont a fogadó országok fizetésképtelensége miatt hanyatlik. Milyen mértékű az agrártúltermelés Magyarországon? — Az élelmiszer-gazdaság jelentősége, a biztonságpolitikai megfontolások és a mindenütt működő ag- rárlobbyk tevékenysége nyomán a fejlett országokban a mezőgazdaság jelentős támogatásban részesül. Azt az álláspontot azonban nem osztom, hogy a világban az agrártermékek fölöslege növekszik, hiszen például a világ gabonakészletei az utóbbi években csökkenő tendenciát mutattak. Egyes gazdasági övezetekben bizonyos termékekből azonban a fölöslegek valóban növekednek, Kelet-Európának rendkívüli akadályokkal (agrárpiaci rendtartás, kvóták, lefölözések, vámok) kell megküzdenie. hogy az Európai Közösség országaiban növelhesse eladásait. Hasonló a helyzet Délke- let-Ázsiában is. Reményeink szerint azonban a Közös Piaccal megkötendő társulási szerződés, illetve más országok kilátásba helyezett kereskedelemliberalizációs intézkedései következtében a korábbi agrárexport a jövőben is folytatódhat. A kormány szándéka mindenképpen az, hogy ehhez megfelelő politikai, gazdaságdiplomáciai és jogi kereteket nyújtson. A magyar agrár- termelés az ország adottságaiból és kultúrájából következően mindig is magán hordozott egyfajta-exportorientációs jelleget. A múltban ez mennyiségi növekedésben mutatkozott meg; agrárpolitikánk céljai szerint a jövőben minőségjavulást jelent. Mindent megteszünk azért is, hogy a kétségtelenül csökkenő kelet-európai agrár- kivitel számára a piaci pozíciókat megtartsuk. A hazai fogyasztás csökkenése és a kelet-európai értékesítési nehézségek miatt a magyar agrártermelésben átmeneti túltermeléssel kell számolni. A mérték megítélésekor az újrarendeződő kelet-európai piac potenciá- -iis vásárlóképességét is figyelembe kell venni. Mindezek mérlegelésével 4-5 százalékos túltermelés számszerűsíthető. • A nyugati export nemcsak az ottani korlátozások miatt illúzió. Miközben 8 támogatás a világnak azon a részén nn, nálunk 55 milliárd forintról 29 mil- fiátüra csökkent. A túltermelés az ágazatok és gazdaságok egész sorát tehet) tőnkre, veszélyeztetve a hazai élelmiszer-ellátást is. Ön szerint milyen irányba lehet elmozdulni a mélypontról? — Nagyon gyakran szóba kerül, hogy a világ mező- gazdasági kereskedelmét az agrártámogatások határozlak meg. fíem tagadva azt, hogy a támogatás fontos determináló tényező; a világ agrárkereskedelme azért inkább a minőség, az Óramű pontossággal szervezett és a hatékony mezőgazdaságban előállított termékek versenye. Magyar- országon a fejlődés mostani szakaszában & jobb szervezésre, a Kisebb ráfordításokkal történő minőséaí termelésre kell koncentrálnunk. Ezt segíti elő a gazdaság széles körű liberalizációja, beleértve a kereskedelmi korlátok feloldását is. Ami a kérdésben említett támogatási adatokat Illeti, a csökkenés jóval kisebb mértékű, mivel a keleteurópai kereskedelmi elszámolás megváltozása miatt a tavalyi támogatás egy jelentős, technikai jellegű tétellel, egyébként is mérséklődött volna. Érdekesség az is, hogy az egyáltalán nem támogatott agrártermékek exportja az átlagos kiviteli növekedést meghaladó mértékben emelkedett, például a Közös Piac országaiba is. A tavalyi aszály kedvező tapasztalata az, hogy a vállalkozói, gazdálkodói szervezetek életképessége sokkal nagyobb, mint azt sokan várták. Ugyanakkor a sikertelen vállalkozások és vállalatok csődje természetes jelenség a piacgazdasági fejlődés során, s egyben fontos eszköze a tőkeallo- Rácionak, a szerkezeti átalakításnak, más szóval a piaci alkalmazkodásnak. A hazai élelmiszer-ellátás veszélyeztetéséről természetesen szó sem lehet, hiszen az exportunk a termelés. egyharmada, gondjaink inkább ellenkező előjelűek. A mélypontról való elmozdulás irányát a kormány agrárpolitikai programja jól mutatja. Gyors privatizációval, a tulajdonviszonyok korszerű átalakításával, az agrárpiaci rendtartás és az infrastruktúra megteremtésével, a magyar agrárgazdaság külpiaci jogainak növelésével, megfelelő befektetési politikával, modern információs és szaktanácsadó rendszer kifejlesztésével alakítható ki a versenyképes áru- és szervezeti struktúra. Ez a mostani hazai piaci pozíciók megtartásán túl a kivitelt is fenntarthatja, illetve növelheti, s ezzel elégséges jövedelmet nyújt a mező- gazdasági vállalkozóknak, termelőknek. • Az agrárexport — a támogatás növekvő igénye miatt — fékezhető, de az nem felejthető el, hogy nincs még egy olyan ágazata a nemzetgazdaságnak, amely akkora cíevizatöbble- tet termelt volna, mint a mezőgazdaság. Ha az élelmiszer-gazdasági export elsorvad, honnan lehet pótolni az így keletkező devizahiányt? — Áz élelmiszer-gazdaság nettó devizatöbblete az elmúlt évben meghaladta az 1300 millió dollárt, és az azt megelőző esztendőben is 1 milliárd dollár körül volt. A belföldi piac pangása miatt a termékek egyharmada mindenképpen kivitelre kerül. A közeljövőben tehát az agrárexport értékének drasztikus csökkenését kínálati oldalról nem támasztja alá semmi. A kormány gazdasági programjában az egyik fontos stabilizáló tényező éppen az élelmiszer-gazdaság. Azonban a külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy századunk utolsó évtizedében az élelmiszer-gazdaság nem vállalhatja a nemzetgazdaság motorjának szerepét. V, Farkas József
