Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

A SZAKSZERVEZET BÁNATPÉNZÉRT KILINCSEL Akik előtt bezárul a Csepel Autó kapuja Aki figyelemmel kíséri a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár sorsát, azelőtt már nem ismeretlen, hogy a törzsgyár milyen szerve­zeti változtatások előtt áll. Az is köztudott, hogy vár­hatóan kora ősszel több mint 1109 ember kerül ka­pun kívülre. A vállalat szakszervezeti bizottságán kérdeztük, hogy az érdek- védelmi szervezetnek mi a véleménye a létszámleépí­tésről. Hanfeld István titkár el­mondta, hogy a gazdasági vezetés mér a június végi testületi ülésen a szakszer­vezet elé tárta elképzelé­seit; azt, hogy 1130 dolgo­zót kívánnak elküldeni, s lesznek olyanok is, akiket korkedvezménnyel nyugdí­jaznak. Hosszas vita után a testület tudomásul vette a gazdasági vezetés dönté­sét. Azt azonban sikerült elérniük, a vállalati kollek­tív szerződésben rögzítet­ték, hogy az elbocsátott al­kalmazottaknak végkielégí­tést kell kapniuk. Ennek mértéke a vállalatnál eltöl­tött időtől függ, s 4—16 havi átlagkeresetig terjed. Ha például valaki 5—10 évet dolgozott a gyárban, négyhavi átlagkeresetét kapja meg, ha több mint harminc évet töltött el ott, akkor pedig már 16 havi bér lesz a bánatpénze. A szakszervezeti titkár hozzá­tette, nagyon fontosnak tartották, hogy a végkielé­gítést szerződésben rögzít­sék, mert tudják, hogy vár­hatóan az elbocsátottak nem könnyen tudnak majd maguknak új munkahelyet találni. Többen olyan vi­dékről járnak be, ahol már most is gond a munkanél­küliség. Hiába fekszik közel a főváros, a budapes­ti munkahelyek — az uta­zási költségek emelkedése miatt — nem szívesen fo­gadják az ingázókat. A szakszervezet vagyona és az Állami Számvevőszék Negyedik negyedéves költ­ségvetéséhez 6,6 millió fo­rintos plusztámogatást kér a költségvetéstől az Állami Számvevőszék, hogy a szak- szervezeti vagyonnal kap­csolatos új feladatainak is eleget tehessen. Sándor István, az Ál­lami Számvevőszék alelnö- ke elmondotta: a szakszer­vezeti vagyon rendezését célzó törvény az Állami Számvevőszék feladatává tette a szakszervezetek ál­tal benyújtandó vagyonel­számolások ellenőrzését és hitelesítését. Ez a munka az intézmény számára többletfeladatot jelent, hi­szen 800 szervezetre vonat­kozik az elszámolási köte­lezettség, s feltehetően pót­lólagos adatszolgáltatások­ra is szükség lesz. Az Ál­lami Számvevőszék zsúfolt programja ellenére vállal­ja a szakszervezeti vagyon­nal kapcsolatos feladatokat, de ezt külső szakértők be­vonásával tudja csak meg­oldani. Ezért jelentette be Igé­nyét 6,6 millió forintos pót­költségvetésre. Akik visszaélnek a jogaikkal Befellegzett a haszonszerzésnek Az OTP számításai sze­rint a csaknem 1 millió át­utalási betétszámla-tulaj­donos mintegy 5 százaléka haszonszerzésre használja a számla adta lehetőséget, ugyanis a hónap végén egv-két napra nagy össze­geket helyez el, s felveszi az egész havi kamatot. A takarékpénztári fiókok ily módon több 10, sőt 100 mil­lió forintot forgattak az utóbbi hónapokban a hó­végi napokon, ezzel azon­ban csak a forgalom nö­vekedett, az ügyfélszolgá­lat színvonala csökkent. Az OTP úgy véli, hogy töb­ben jogtalan haszonra tet­tek szert. A takarékpénz­tár éppen ezért néhány hé­ten belül felszólítja a nagy pénzt forgató ügyfeleket — az egyenlegek ismeretében —, hogy az erre a célra rendszeresített betétformá­ban helyezzék el pénzüket, mert különben átutalási 4 ^^fírlqp betétszámlájukat megszün­teti. A felszólítást azok várhatják, akik havonkénti rendszerességgel a hó vé­gén legalább 100 ezer fo­rintot helyeznek el a szám­lán, s ezt az összeget a kö­vetkező hó elején felveszik. Az OTP-nél elmondták: döntésüket elsősorban az indokolta, hogy az átuta­lási betétszámlát készpénz­kímélő módszerként vezet­ték be, éppen ezért kedvez­ményes, az OTP-részletek- re például nem számolnak fel kezelési költséget, a nyugdíjasok megbízásait akkor is teljesítik, ha a nyugdíj még nem érkezett meg, továbbá 17 százalékos kamatot is fizetnek. Ezért úgy érzik, hogy a nagy pénzt forgató ügyfelek visszaélnek jogaikkal. Az OTP intézkedését egyéb­ként átmenetinek szánja, a közeljövőben ugyanis — az év végén, de legkésőbb jö­vő év elején — bevezeti az újfajta átutalási betét­számlarendszert, amely a mostani anomáliákat már kiküszöböli. Hanfeld István elmondta, a szakszervezet ragaszko­dott ahhoz is, hogy az el­bocsátásokat csak akkor hajtsák végre, amikor már a szervezeti átalakulás be­fejeződik. Éppen ezért til­takoznak az ellen a vezér- igazgatói döntés ellen, amely hamarjában 200—250 embert szeretne elbocsáta­ni, azokat, akik úgymond táppénzcsalók, nem jól dol­goznak. A titkár hozzátet­te, a Csepel Autó helyze­tében, amikor most is ren­getegen kényszerszabadsá­gon vannak, diszkriminatív intézkedés kiválogatni a renitenskedőket. A rosszul dolgozóktól — a szakszer­vezet véleménye szerint — már régebben meg kellett volna válni. Azt is furcsáll­ják, hogy vezető beosztású dolgozót nein találtak ezen a kétszázas listán. A szakszervezet viszont azzal egyetért, nincs más út, a Csepel Autónak önál­ló egységekre kell szakad­nia, hiszen elképzelhetet­len, hogy így egyben priva­tizálni lehetne, mivel még az alvázgyártást is — amit már az Ikarus Rt. csinál — kihúzták alóluk. A szak- szervezeti titkár kapcsola­tot tart az átalakítást végző team vezetőjével, s kérte, a munka menetéről őt, il­letve az intézőbizottságot is tájékoztassák, hogy idő­ben a testület elé vihessék a tervezet megvitatását. H. £. Ellenőrzések a Duna mentén Miniadag — maxipénzért Immár hagyománynak tekinthető, hogy nyáron a Pest Megyei Kereskedelmi és Piacfelügyelőség munkatársai az idegenforgalmi főszezonban vizs­gálatokat folytatnak a vendéglátóhelyeken, az élelmiszer- és iparcikküzletekben. Bár a vizsgá­lat még augusztusban, sőt szeptember elején is tart, az eddigi ellenőrzésekből már leszűrhető egy­két tapasztalat. Pest megyében eddig el­sősorban az idegenforgal- milag frekventált helyeken — a Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna-ág mentén — 50—60 boltot kerestek fel a felügyelőség munka­társai. Ügy tűnik — s en­nek mi fogyasztók örülhe­tünk igazán — érezhető né­mi javulás az előző évekhez képest. Ez talán annak az eredménye, hogy mivel az emelkedő árak miatt a bél­és külföldi turisták száma is alaposan megcsappant, s valószínű, hogy a kereske­dők nem akarják elveszíte­ni a még megmaradt ven­dégkörüket. Az üzletek árukínálata meglehetősen változatos. Az úgynevezett tiszta profilú boltok száma mára már el­enyésző, inkább az a jel­lemző, hogy az élelmiszert árusító helyeken is kínál­nak divatcikkeket, s ez for­dítva is igaz. Változatlanul neuralgikus pontnak te­kinthető a nem megfelelő, nem hitelesített mérlegek, mérőeszközök használata. Ami a vendéglátósokat illeti, sokszor éri őket az a vád, hogy úgymond igye­keznek átverni a betérőt. A piacfelügyelőség munkatár­sainak az a véleménye, hogy az előforduló vissza­éléseknek az is táptalaja, hogy a vendéglátósok bőrén még sokan mások akarnak meggazdagodni. A szemét- szállítóktól kezdve az Garden-centrum a Húsz Misben Dunakeszi határában, a 2-es főút mellett tegnap nyílt a Húsz Mix Kft. ABC-áruháza. A közel háromezer négy­zetméteres alapterületen létesült élelmiszer-áruház és nagykereskedelmi bevásárlóközpont közel 40 millió fo­rintba került. Az emeleten 20 magánkereskedőnek lesz üzletecskéje, míg a tágas parkoló mellett megtalálható az úgynevezett gardencentrum, ahol az év minden sza­kában lehet dísznövényeket vásárolni. A déli 12 órás ünnepélyes nyitás után naponta 7—20 óra között várják a vásárlókat. Akinek pedig nincs autója, Göd, illetve Dunakeszi főteréről iránybusszal juthat a bevásárló­központba. Ezt a szolgáltatást szintén a kft. szervezte nyugati mintára. Szintén nyugati mintára működnek a pénztárgépek, amelyek használata kizárja a vevő be­csapását (Vimola Károly felvétele) árufuvarozókig mindenki igyekszik behajtani rajtuk a maga sápját. Az ide-oda adogatott forintokat azután lehet, hogy nekünk, vendé­geknek kell megfizetnünk. S akkor még nem beszél­tünk a magas hitelkama­tokról, amelyeket szintén érvényesíteni kell valami­lyen módon az árakban is. A költségnövekedések el­lensúlyozására két jól be­vált módszer dívik, az egyik az áremelés, a másik pe­dig az adagok mérséklése. A már előbb említett ked­vezőbb jelek abban is meg­mutatkoznak, hogy a por­ciócsökkentéseket a ven­déglősök nem viszik túlzás­ba, hiszen ha üresen marad a vendéglő, a kassza sem telik meg. Nem elhallgat­ható persze az a veszély, hogy akadnak, akik pont az idegenforgalmi idény 2—3 hónapja alatt akarnak gyorsan meggazdagodni. Mióta életbe lépett az egyéni vállalkozásról intéz­kedő törvény, ismert, hogy mennyire egyszerű vállal­kozói engedélyhez jutni. A vállalkozások élénkítése szempontjából ez örvende­tes dolog, de a hátulütője az, hogy sokan szakmai is­meretek nélkül vágnak bele valamilyen üzlet létesítésé­be. A Pest Megyei Keres­kedelmi és Piacfelügyelő­ség munkatársainak is az a tapasztalatuk, hogy akad­nak olyan vállalkozók, akik egészen eltérő profilú üzle­teket üzemeltetnek, a drinkbártól kezdve a mé­terárubolton keresztül a pékségig. A baj csak az, hogy általában nincsenek tisztában az egymástól elté­rő szakmák alapszabályai­val. Így aztán előfordulhat, hogy csodálkozva néznek az ellenőrökre, amikor azok hitelesített mérlegekről vagy poharakról beszélnek. Jellemző, hogy a különböző üzletágakba befektető vál­lalkozók polihisztoroknak vélik magukat, s még nem kialakult gyakorlat, hogy a tulajdonosok szakképzett, szakmájukhoz jól értő üz­letvezetőket alkalmazzanak. H. É. SZATÓCSKA K eresem a feltaláló mérnököt. Kiszállt. Ezt mondja a volt társak egyike. Kiszállt: ott­hagyta a céget. Hárman alakították meg a kft.-t. A mérnök hozta a szabadalmat kapott ta­lálmányát, a másik két társ a pénzt ahhoz, hogy a találmányból .áru, bevétel, haszon legyen. A szokványos kezdeti nehézségeket leszámítva — a megyében a megalakult kft.-knek az egyötöde valójában meg sem kezdi tevékenységét! — jól alakult a helyzet. A találmány valóban újdonság, van rá kereslet, azaz az üzleti haszon sem maradt el. Csakhogy! A két társ — s ezt már a mérnök mondja el — • sok és hamar beseperhető hasznot óhajtott. Foglalkozni kezdtek ezzel is, azzal is, a mérnök azt vette észre, hogy az eredeti műszaki újdonságra szerveződött kft. dobozos sörrel, pa­lackozott italokkal kereskedik egyre nagyobb té­telben, majd a további terjeszkedés folyamán a bálázott ruhák következtek ... Ez volt az a pilla­nat, amikor kiszálltam — mondja a mérnök. Meg­toldja azzal, hogy a szatácskapitalizmust nem neki találták ki. Pillanatnyilag azonban ez, szatócska­pitalizmus van Magyarországon. Baj az. hogy ez van? Nem öröm. Jó lenne helyet­te egy tiszta viszonyok között működő piacgazda­ság, ám ez nem óhajokra jön létre. Bizonyos lép­csőfokok megtétele elkerülhetetlen. A szatócska kapitalizmus — mert a klasszikus szatócsot bi­zony kicsinyítő képzővel használhatjuk csak a mai helyzetre, utódokra — például abban is testet ölt, hogy a megyében a legutóbbi két évben megala­kult kisszervezeteknek (döntő mértékben kft.-k­nek) a nyolcvan százaléka kereskedéssel foglalko­zik, tíz százalékuk valamilyen szolgáltatással, és csupán minden tizedik szervezet az, amely árut termel...! Az a furcsa helyzet állt elő a megyé­ben, hogy miközben a kereskedelmi cégek között egyre élesebb a verseny — és bizony a maffia jel­legű összefogások sem ismeretlenek —, a forgal­mazható belföldi árualap folyamatosan csökken. (A textilipar 30 százalékkal kisebb terméktöme­get gyártott belföldi értékesítésre az év első felé­ben, mint a tavalyi hasonló időszakban.) Igaz, az import, azaz a külföldi áruk bősége soha nem lá­tott, csak éppen... — akik egy picit is értenek hozzá, azok tudják, ezeknek a termékeknek a dön­tő része olcsó tömegáru, rosszabb esetben ott már nehezen eladható bóvli... A szatócska módjára kapitalistáskodó persze nem sokat törődik ezzel, amint azzal sem, hogy amikor túladott az áruján, annak mi lesz a további sorsa. Sokasodnak a me­gyében azok az esetek, amikor az eleve gyenge minőségű áruért — ami alatt bútorokat éppúgy érthetünk, mint híradástechnikai cikkeket, de még gépkocsikat is — senki sem vállal garanciá­lis, szavatossági kötelességeket. Az ok egyszerű: a cég, amely forgalmazta, megszűnt, átalakult... eltűnt a vevők, az adóhatóság elől. A busás ha­szonnal együtt. ermészetesnek kell tartanunk, hogy átmeneti viszonyok között és rendezetlen jogi körül­mények közepette hirtelen kitágul a terep a ka­landorok számára. A tisztulás folyamata lassú és egyenetlen, ott a baj, hogy az esetek többségében egy-egy kicsinek látszó ügy mögött is becsapott partnerek, ügyfelek, vásárlók csapata áll. Akik ma gyakorlatilag sehová sem fordulhatnak, minimális érdekvédelmük sem szerveződött meg. Az év első felében folyamatosan csökkenő kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, rövidesen ún. keresletkor­látos helyzettel kell szembenézni. Ami nem ked­vez a szatócska módjára kereskedőknek, őket azonban kevésbé kell sajnálnunk, mint önmagun­kat. Mészáros Ottó T

Next

/
Thumbnails
Contents