Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
A SZAKSZERVEZET BÁNATPÉNZÉRT KILINCSEL Akik előtt bezárul a Csepel Autó kapuja Aki figyelemmel kíséri a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár sorsát, azelőtt már nem ismeretlen, hogy a törzsgyár milyen szervezeti változtatások előtt áll. Az is köztudott, hogy várhatóan kora ősszel több mint 1109 ember kerül kapun kívülre. A vállalat szakszervezeti bizottságán kérdeztük, hogy az érdek- védelmi szervezetnek mi a véleménye a létszámleépítésről. Hanfeld István titkár elmondta, hogy a gazdasági vezetés mér a június végi testületi ülésen a szakszervezet elé tárta elképzeléseit; azt, hogy 1130 dolgozót kívánnak elküldeni, s lesznek olyanok is, akiket korkedvezménnyel nyugdíjaznak. Hosszas vita után a testület tudomásul vette a gazdasági vezetés döntését. Azt azonban sikerült elérniük, a vállalati kollektív szerződésben rögzítették, hogy az elbocsátott alkalmazottaknak végkielégítést kell kapniuk. Ennek mértéke a vállalatnál eltöltött időtől függ, s 4—16 havi átlagkeresetig terjed. Ha például valaki 5—10 évet dolgozott a gyárban, négyhavi átlagkeresetét kapja meg, ha több mint harminc évet töltött el ott, akkor pedig már 16 havi bér lesz a bánatpénze. A szakszervezeti titkár hozzátette, nagyon fontosnak tartották, hogy a végkielégítést szerződésben rögzítsék, mert tudják, hogy várhatóan az elbocsátottak nem könnyen tudnak majd maguknak új munkahelyet találni. Többen olyan vidékről járnak be, ahol már most is gond a munkanélküliség. Hiába fekszik közel a főváros, a budapesti munkahelyek — az utazási költségek emelkedése miatt — nem szívesen fogadják az ingázókat. A szakszervezet vagyona és az Állami Számvevőszék Negyedik negyedéves költségvetéséhez 6,6 millió forintos plusztámogatást kér a költségvetéstől az Állami Számvevőszék, hogy a szak- szervezeti vagyonnal kapcsolatos új feladatainak is eleget tehessen. Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnö- ke elmondotta: a szakszervezeti vagyon rendezését célzó törvény az Állami Számvevőszék feladatává tette a szakszervezetek által benyújtandó vagyonelszámolások ellenőrzését és hitelesítését. Ez a munka az intézmény számára többletfeladatot jelent, hiszen 800 szervezetre vonatkozik az elszámolási kötelezettség, s feltehetően pótlólagos adatszolgáltatásokra is szükség lesz. Az Állami Számvevőszék zsúfolt programja ellenére vállalja a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos feladatokat, de ezt külső szakértők bevonásával tudja csak megoldani. Ezért jelentette be Igényét 6,6 millió forintos pótköltségvetésre. Akik visszaélnek a jogaikkal Befellegzett a haszonszerzésnek Az OTP számításai szerint a csaknem 1 millió átutalási betétszámla-tulajdonos mintegy 5 százaléka haszonszerzésre használja a számla adta lehetőséget, ugyanis a hónap végén egv-két napra nagy összegeket helyez el, s felveszi az egész havi kamatot. A takarékpénztári fiókok ily módon több 10, sőt 100 millió forintot forgattak az utóbbi hónapokban a hóvégi napokon, ezzel azonban csak a forgalom növekedett, az ügyfélszolgálat színvonala csökkent. Az OTP úgy véli, hogy többen jogtalan haszonra tettek szert. A takarékpénztár éppen ezért néhány héten belül felszólítja a nagy pénzt forgató ügyfeleket — az egyenlegek ismeretében —, hogy az erre a célra rendszeresített betétformában helyezzék el pénzüket, mert különben átutalási 4 ^^fírlqp betétszámlájukat megszünteti. A felszólítást azok várhatják, akik havonkénti rendszerességgel a hó végén legalább 100 ezer forintot helyeznek el a számlán, s ezt az összeget a következő hó elején felveszik. Az OTP-nél elmondták: döntésüket elsősorban az indokolta, hogy az átutalási betétszámlát készpénzkímélő módszerként vezették be, éppen ezért kedvezményes, az OTP-részletek- re például nem számolnak fel kezelési költséget, a nyugdíjasok megbízásait akkor is teljesítik, ha a nyugdíj még nem érkezett meg, továbbá 17 százalékos kamatot is fizetnek. Ezért úgy érzik, hogy a nagy pénzt forgató ügyfelek visszaélnek jogaikkal. Az OTP intézkedését egyébként átmenetinek szánja, a közeljövőben ugyanis — az év végén, de legkésőbb jövő év elején — bevezeti az újfajta átutalási betétszámlarendszert, amely a mostani anomáliákat már kiküszöböli. Hanfeld István elmondta, a szakszervezet ragaszkodott ahhoz is, hogy az elbocsátásokat csak akkor hajtsák végre, amikor már a szervezeti átalakulás befejeződik. Éppen ezért tiltakoznak az ellen a vezér- igazgatói döntés ellen, amely hamarjában 200—250 embert szeretne elbocsátani, azokat, akik úgymond táppénzcsalók, nem jól dolgoznak. A titkár hozzátette, a Csepel Autó helyzetében, amikor most is rengetegen kényszerszabadságon vannak, diszkriminatív intézkedés kiválogatni a renitenskedőket. A rosszul dolgozóktól — a szakszervezet véleménye szerint — már régebben meg kellett volna válni. Azt is furcsállják, hogy vezető beosztású dolgozót nein találtak ezen a kétszázas listán. A szakszervezet viszont azzal egyetért, nincs más út, a Csepel Autónak önálló egységekre kell szakadnia, hiszen elképzelhetetlen, hogy így egyben privatizálni lehetne, mivel még az alvázgyártást is — amit már az Ikarus Rt. csinál — kihúzták alóluk. A szak- szervezeti titkár kapcsolatot tart az átalakítást végző team vezetőjével, s kérte, a munka menetéről őt, illetve az intézőbizottságot is tájékoztassák, hogy időben a testület elé vihessék a tervezet megvitatását. H. £. Ellenőrzések a Duna mentén Miniadag — maxipénzért Immár hagyománynak tekinthető, hogy nyáron a Pest Megyei Kereskedelmi és Piacfelügyelőség munkatársai az idegenforgalmi főszezonban vizsgálatokat folytatnak a vendéglátóhelyeken, az élelmiszer- és iparcikküzletekben. Bár a vizsgálat még augusztusban, sőt szeptember elején is tart, az eddigi ellenőrzésekből már leszűrhető egykét tapasztalat. Pest megyében eddig elsősorban az idegenforgal- milag frekventált helyeken — a Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna-ág mentén — 50—60 boltot kerestek fel a felügyelőség munkatársai. Ügy tűnik — s ennek mi fogyasztók örülhetünk igazán — érezhető némi javulás az előző évekhez képest. Ez talán annak az eredménye, hogy mivel az emelkedő árak miatt a bélés külföldi turisták száma is alaposan megcsappant, s valószínű, hogy a kereskedők nem akarják elveszíteni a még megmaradt vendégkörüket. Az üzletek árukínálata meglehetősen változatos. Az úgynevezett tiszta profilú boltok száma mára már elenyésző, inkább az a jellemző, hogy az élelmiszert árusító helyeken is kínálnak divatcikkeket, s ez fordítva is igaz. Változatlanul neuralgikus pontnak tekinthető a nem megfelelő, nem hitelesített mérlegek, mérőeszközök használata. Ami a vendéglátósokat illeti, sokszor éri őket az a vád, hogy úgymond igyekeznek átverni a betérőt. A piacfelügyelőség munkatársainak az a véleménye, hogy az előforduló visszaéléseknek az is táptalaja, hogy a vendéglátósok bőrén még sokan mások akarnak meggazdagodni. A szemét- szállítóktól kezdve az Garden-centrum a Húsz Misben Dunakeszi határában, a 2-es főút mellett tegnap nyílt a Húsz Mix Kft. ABC-áruháza. A közel háromezer négyzetméteres alapterületen létesült élelmiszer-áruház és nagykereskedelmi bevásárlóközpont közel 40 millió forintba került. Az emeleten 20 magánkereskedőnek lesz üzletecskéje, míg a tágas parkoló mellett megtalálható az úgynevezett gardencentrum, ahol az év minden szakában lehet dísznövényeket vásárolni. A déli 12 órás ünnepélyes nyitás után naponta 7—20 óra között várják a vásárlókat. Akinek pedig nincs autója, Göd, illetve Dunakeszi főteréről iránybusszal juthat a bevásárlóközpontba. Ezt a szolgáltatást szintén a kft. szervezte nyugati mintára. Szintén nyugati mintára működnek a pénztárgépek, amelyek használata kizárja a vevő becsapását (Vimola Károly felvétele) árufuvarozókig mindenki igyekszik behajtani rajtuk a maga sápját. Az ide-oda adogatott forintokat azután lehet, hogy nekünk, vendégeknek kell megfizetnünk. S akkor még nem beszéltünk a magas hitelkamatokról, amelyeket szintén érvényesíteni kell valamilyen módon az árakban is. A költségnövekedések ellensúlyozására két jól bevált módszer dívik, az egyik az áremelés, a másik pedig az adagok mérséklése. A már előbb említett kedvezőbb jelek abban is megmutatkoznak, hogy a porciócsökkentéseket a vendéglősök nem viszik túlzásba, hiszen ha üresen marad a vendéglő, a kassza sem telik meg. Nem elhallgatható persze az a veszély, hogy akadnak, akik pont az idegenforgalmi idény 2—3 hónapja alatt akarnak gyorsan meggazdagodni. Mióta életbe lépett az egyéni vállalkozásról intézkedő törvény, ismert, hogy mennyire egyszerű vállalkozói engedélyhez jutni. A vállalkozások élénkítése szempontjából ez örvendetes dolog, de a hátulütője az, hogy sokan szakmai ismeretek nélkül vágnak bele valamilyen üzlet létesítésébe. A Pest Megyei Kereskedelmi és Piacfelügyelőség munkatársainak is az a tapasztalatuk, hogy akadnak olyan vállalkozók, akik egészen eltérő profilú üzleteket üzemeltetnek, a drinkbártól kezdve a méterárubolton keresztül a pékségig. A baj csak az, hogy általában nincsenek tisztában az egymástól eltérő szakmák alapszabályaival. Így aztán előfordulhat, hogy csodálkozva néznek az ellenőrökre, amikor azok hitelesített mérlegekről vagy poharakról beszélnek. Jellemző, hogy a különböző üzletágakba befektető vállalkozók polihisztoroknak vélik magukat, s még nem kialakult gyakorlat, hogy a tulajdonosok szakképzett, szakmájukhoz jól értő üzletvezetőket alkalmazzanak. H. É. SZATÓCSKA K eresem a feltaláló mérnököt. Kiszállt. Ezt mondja a volt társak egyike. Kiszállt: otthagyta a céget. Hárman alakították meg a kft.-t. A mérnök hozta a szabadalmat kapott találmányát, a másik két társ a pénzt ahhoz, hogy a találmányból .áru, bevétel, haszon legyen. A szokványos kezdeti nehézségeket leszámítva — a megyében a megalakult kft.-knek az egyötöde valójában meg sem kezdi tevékenységét! — jól alakult a helyzet. A találmány valóban újdonság, van rá kereslet, azaz az üzleti haszon sem maradt el. Csakhogy! A két társ — s ezt már a mérnök mondja el — • sok és hamar beseperhető hasznot óhajtott. Foglalkozni kezdtek ezzel is, azzal is, a mérnök azt vette észre, hogy az eredeti műszaki újdonságra szerveződött kft. dobozos sörrel, palackozott italokkal kereskedik egyre nagyobb tételben, majd a további terjeszkedés folyamán a bálázott ruhák következtek ... Ez volt az a pillanat, amikor kiszálltam — mondja a mérnök. Megtoldja azzal, hogy a szatácskapitalizmust nem neki találták ki. Pillanatnyilag azonban ez, szatócskapitalizmus van Magyarországon. Baj az. hogy ez van? Nem öröm. Jó lenne helyette egy tiszta viszonyok között működő piacgazdaság, ám ez nem óhajokra jön létre. Bizonyos lépcsőfokok megtétele elkerülhetetlen. A szatócska kapitalizmus — mert a klasszikus szatócsot bizony kicsinyítő képzővel használhatjuk csak a mai helyzetre, utódokra — például abban is testet ölt, hogy a megyében a legutóbbi két évben megalakult kisszervezeteknek (döntő mértékben kft.-knek) a nyolcvan százaléka kereskedéssel foglalkozik, tíz százalékuk valamilyen szolgáltatással, és csupán minden tizedik szervezet az, amely árut termel...! Az a furcsa helyzet állt elő a megyében, hogy miközben a kereskedelmi cégek között egyre élesebb a verseny — és bizony a maffia jellegű összefogások sem ismeretlenek —, a forgalmazható belföldi árualap folyamatosan csökken. (A textilipar 30 százalékkal kisebb terméktömeget gyártott belföldi értékesítésre az év első felében, mint a tavalyi hasonló időszakban.) Igaz, az import, azaz a külföldi áruk bősége soha nem látott, csak éppen... — akik egy picit is értenek hozzá, azok tudják, ezeknek a termékeknek a döntő része olcsó tömegáru, rosszabb esetben ott már nehezen eladható bóvli... A szatócska módjára kapitalistáskodó persze nem sokat törődik ezzel, amint azzal sem, hogy amikor túladott az áruján, annak mi lesz a további sorsa. Sokasodnak a megyében azok az esetek, amikor az eleve gyenge minőségű áruért — ami alatt bútorokat éppúgy érthetünk, mint híradástechnikai cikkeket, de még gépkocsikat is — senki sem vállal garanciális, szavatossági kötelességeket. Az ok egyszerű: a cég, amely forgalmazta, megszűnt, átalakult... eltűnt a vevők, az adóhatóság elől. A busás haszonnal együtt. ermészetesnek kell tartanunk, hogy átmeneti viszonyok között és rendezetlen jogi körülmények közepette hirtelen kitágul a terep a kalandorok számára. A tisztulás folyamata lassú és egyenetlen, ott a baj, hogy az esetek többségében egy-egy kicsinek látszó ügy mögött is becsapott partnerek, ügyfelek, vásárlók csapata áll. Akik ma gyakorlatilag sehová sem fordulhatnak, minimális érdekvédelmük sem szerveződött meg. Az év első felében folyamatosan csökkenő kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, rövidesen ún. keresletkorlátos helyzettel kell szembenézni. Ami nem kedvez a szatócska módjára kereskedőknek, őket azonban kevésbé kell sajnálnunk, mint önmagunkat. Mészáros Ottó T
