Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

BÖLCSÖD-E? Tudományos tanácskozáson emlékeztek meg a fő­városban a 100 éves Magyar Botanikai Társaságról. • Szanazugban magyar és külföldi gyerekek rész­vételével hagyományőrző tábor nyílt meg. 0 Pécs fogadta a Magyar Könyvtárosok Egyesülete négyna­pos vándorgyűlésének résztvevőit. 0 Nemzetközi szlovák táncfesztivált rendeztek Tótkomlóson. • Nyíregyháza volt a helyszíne a kétnapos országos .huszártalálkozónak. 0 A Magyar Vízfestők Társasá­gának bemutatkozó kiállítása tekinthető meg Szek- szárdon. • A hét híre az is, hogy Szolnok adott ott­hont az országos bölcsődei ankétnak. (Folytatás az 1. oldalról) lakozik. Így karöltve kive­zetik a gazdasági kataszt­rófa helyzetéből az orszá­got. Kiemelte, hogy ehhez a pártnak pénzt kell sze­reznie, tőkét kell maga mögé állítania. Ha az ere­detét megvizsgálják, hát valóban olyan lesz, amit sokan még vörös tökének neveznek. Ha azonban ezt a lépést elmulasztják, ak­kor más pártok jutnak a tőkéhez. így könnyen eltá­volítható lenne a kisgazdák mögül a hatalmas tömeg. A Pest Megyei Kárren­dezési Hivatal vezetőjéhez és Torgyán Józsefhez intéz­tek kérdéseket a megjelen­tek a délelőtt második ré­szében. Egyebek mellett felvetették: mikor vonják meg azoktól a nyugdíjakat, akik napjainkban az átlag többszörösét kapják; mi­korra várható, hogy a kis­gazdáknak országos napi­lapjuk lész. Többen kifogá­solták, hogy a Földművelé­si Minisztériumban sok hozzá nem értő ember ül. A legtöbb kérdés termé­szetesen a kárpótlási ügyek intézésével kapcsolatban hangzott el, firtatva azt, hogyan kell megszerezni az egykor elvett földek iratait, hogyan kell kitölteni a hi­vatalba beadandó nyomtat­ványokat, ki hogyan örö­kölhet, és majd mit kezd­hetnek a kapott kárpótlási jeggyel. A megjelentek többsége rossznak tartja a kárpótlási törvényt, nem ért egyet azzal, és fenn­tartja magának a jogot, hogy ezen a szinten ne áll­jon meg a kárpótlás. Cseh Sándor alelnök kapacitál­ta a megjelenteket, hogy amikor a hivatalos okmá­nyokat. kitöltik, záradék­ként írják rá, a jövőben teljes tulajdonunkra igényt tartok. A kárpótlási hiva­tal megyei vezetője meg­számlálhatatlan tanácsot és információt adott az érdek­lődőknek, s felhívta a fi­gyelmüket arra, hogy a földhivatalokra gyakorolja­nak nyomást: adják ki az igazolásokat, a hivatalos hatósági bizonyítványokat. Torgyán József kitért arra is, hogy a párt vezetői a miniszterek helyett dolgoz­nak. Ez azért van, mert a Földművelési Minisztérium élén nem áll eléggé harcos miniszter, s egyáltalán nin­csenek kisgazda miniszte­rek. Sztárai Mihály tájékoz­tatta a megyéből érkezette­két: lehetőség nyílik arra, hogy külföldre szakadt ha­zánkfiai, akik kárpótlási igénnyel jelentkeznek, a fővárosi hivatal kihagyásá­val, közvetlenül a megyé­nél intézhetik ügyeiket. Szerény ebéd a vendé­geknek, majd kötetlen be­szélgetés volt a délutáni program. Aztán öt órakor kezdődött a kisgazdanagy-, gyűlés, amelynek szónoka dr. Torgyán József volt, s amelyre csaknem hatszázan mentek el. Sok újat nem hallottunk a pártvezértől, gyakorlatilag a délelőtt fo­lyamán elmondottakat is­mételte. Egyebek között a volt és a mai kommunistá­kat kárhoztatta, a jelenle­gi privatizációs folyamatot az ország kirablásának ne­vezte, s úgy ítélte meg, hogy a magyarországi tar­Néhány éve gyakori az, hogy a terményért váltót ajánl a felvásárló. □ Tulajdonképpen mi a váltó? — kérdeztük dr. Bo­kor Csillától, az Agrárka­mara jogi szakértőjétől. — A váltó olyan, a jog­szabályokkal szabályozott, forgatható értékpapír, amelynek a kiállítója felté­tel nélkül kötelezi magát arra, hogy a váltóban sze­replő összeget, a váltóban feltüntetett esedékességkor a meghatározott helyen ki­fizeti a váltó birtokosának. □ Ám az emberek — sem a termelők, sem az üz­letemberek — nem szere­tik, ha váltóval akarnak fizetni nekik. Mi lehet en­nek az oka? — Az alapvető ok, hogy a váltó nem mindenható fi­zetési eszköz és a gyakor­latban nagyon sokszor for­dult már elő, hogy a benne szereplő összegre nincs fe­dezet. Sajnos, nagyon sokan nem veszik figyelembe a váltóra vonatkozó nagyon szigorú törvényi előíráso­kat, a szükséges követel­ményeknek nem tesznek eleget. 'Tehát sokan bocsá­tanak ki — szerte a világ­ban — fedezetlen váltókat. Pedig a váltó egy rendkívül jó pénzkímélő, pénzhelyet­tesítő és még hitelezésre is alkalmas értékpapír. □ Hogyan néz ki egy szabályosan kitöltött, kellő fedezetű váltó? Egyszerűb­ben: miről ismerhetem meg, hogy amit kínál a part­nerem, az jó váltó? — Miután a váltónak szigorú törvényi kellékei talékok egyes emberek zse­bébe vándorolnak, ha nem figyelnek oda a kisgazdák. A kommunista vezetést — mert szerinte most is az van —, mivel kulcspozí­ciókban ülnek a régiek, ko- loncnak nevezte a nép nyakán. Beszédét számta­lan alkalommal percekig tartó taps szakította félbe. A megjelentek átlagélet­kora lehet még érdekes az olvasó számára, amit hat­van év körülire tippelünk. A nagygyűlésen tudtuk meg azt is, Simon Tamás- né alelnöktől, hogy Tor­gyán Józsefné a vezetője a párton belüli nőmozgalom­nak. vannak, a legjobb, ha a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott váltóürlapot használjuk, s ilyet is foga­dunk el. Kétféle formában fordul elő: saját és idegen váltóként. Ha az űrlapon szereplő összes rubrika ki van töltve, akkor a váltó nem lehet kellékhiányos. Tehát már eleve egy jó vál­tóról van szó, legalábbis annak az alaki részét ille­tően. A váltónak azonban van tartalmi — mégpedig nagyon fontos — része is, hiszen ebből látható, hogy a váltóra van-e valójában megfelelő fedezet. Itt is­mernünk kell a váltó, kiál­lítóját, vagy legalább né­hány „forgatóját”, hogy megfelelő bonitásúak-e. □ Ez mit jelent? — Hogy fizetési kötele­zettségeiknek általában ké­pesek-e eleget tenni. Az még jobb, ha egy váltó „avalizált”, vagyis ha egy bank kezességet vállalt ér­te, hiszen akkor biztosak lehetünk benne, hogy a váltót kifizetik. □ Mi a helyzet akkor, ha nekünk előbb van szüksé­günk pénzre, mint amikor a váltó esedékes? Tehát szeretnénk továbbadni. Megtehetjük ezt a váltóval ugyanúgy, mint a készpénz­zel? — Igen.. A váltó hátlap­ján. egy úgynevezett „for­gatással” lehet továbbad­ni, de „üres forgatással” is. És erre külön fölhívnám a váltóval dolgozók figyel­mét! Ha ugyanis mi „üre­sen forgatott” váltót ka­punk — vagyis olyat, amire Ülésterv készült A jobb kéz és a bal Elkészült a megyei ön- kormányzat ez év végéig ér­vényes munkaterve, amely a bizottságok közötti jobb információáramlást hivatott biztosítani. Kapcsolattartá­suknak mind ez'idáig a ta­nácsnoki értekezlet volt a fóruma, ilyen üléseket azon­ban többnyire csak a köz­gyűlések előtt tartottak. Ezért ad abszurdum még olyan eset is előfordult, hogy két bizottság, egymás melletti szobában, egyszer­re tárgyalta ugyanazt a té­mát anélkül, hogy egymás­ról tudtak volna. Az ilyen, és hasonló hely­zetek elkerülésére az esz­tendő hátralévő részét „be­osztották”, a közgyűlés el­nöke üléstervet készített annak érdekében, hogy a képviselők — főhivatásúk mellett — előre számolhas­sanak a közgyűlések, bi­zottsági ülések időpontjai­val, illetve az azokon tár­gyalásra kerülő témákkal. Ennek jegyében az év hátralévő részében hathe­tenként kerülne sor köz­gyűlésre. A közbeeső idő­szakokban bizottsági ülése­ket tartanak minden első, harmadik és ötödik héten, tanácsnoki értekezletet pe­dig minden másodikon, ne­gyediken és hatodikon. Ha a munka mennyisége, vagy más váratlan körülmény indokolná, rendkívüli köz­gyűlést a második vagy ne­gyedik hétre lehet összehív­ni. Az év végéig várhatóan olyan témákat tárgyalná­nak meg, mint a megyei koncepció kérdése, a gazda­sági elképzelések, a jövő évi költségvetés, és a me­gye vagyoni helyzete. — és ezt ugyanúgy adjuk tovább, anélkül, hogy lepe­csételnénk, vagy bármit is ráírnánk, mi a váltóért nem leszünk egyetemlege­sen felelősek. □ Ez igencsak kedvező a váltót használók számá­ra ... — Így van. Ez az egyik legjobb módszer, az üresen forgatott váltót üresen to­vább adni. Csak arra kell vigyázni, hogy a váltót kis összegekben kérjük kiállí­tani, hogy részenként is tudjunk vele fizetni. Hiszen egy nagy összegű váltóval sokkal kevesebbet tudunk kezdeni, mint több ugyan­olyan összértékű, egyenként kisebb összegűvel. Az ünnep után, augusztus 21-én az OTP-nél is rajtolt a Start-hitel. A Pest me­gyei igazgatóságon Nagy Kálmán osztályvezető el­mondta, hogy a központban és a 13 fiókjukban is az el­ső napokban rendkívül nagy volt az érdeklődés a hitel iránt. Ügyfélszolgála­taikon megfelelő nyomtat­ványokkal és információk­kal látták el az érdeklődő­Szép szándékok vezérelte lépés volt, amikor Pest-Pi- lis-Solt vármegye 1839— 1840. évi országgyűlési kö­vetei 1840. június 8-án a „Karok és Rendekhez in­tézett átiratukban” szorgal­mazták olyan választmány­nak a felállítását, amely „kellő ajánlásokat teend” a kisdedóvók létrehozásá­ra. A hatalom malomkövei őrölni kezdtek ... de per­sze, olyan nagyon gyorsan nem forogtak. Több mint harminc esztendő elteltével is (1873-ban) csupán há­rom, kisdedávót lelhetünk fel a megyei akkori térké­pen : Cegléden, * Nagykőrö­sön, Vácott. Az első ilyen intézményt még 1840-ben, azaz az em­lített országgyűlési kezde­ményezés évében alapítot­ták meg Nagykőrösön. Lét­rehozója a református egy­házközség volt, s 1841- ben már megkezdte műkö­dését. Semmi túlzás nin­csen abban, ha úgy vélem, az első intézmény megala­kítása óta napjainkig is tart a vita arról, kell-e, miért jó, miért nem jó ez az intézmény, s ha van, ak­kor milyen legyen. A viták ma ismét felerősödtek, hi­szen távoli már a csúcs, a hetvenes évek vége, a nyolcvanas évek eleje, ami­kor a megyében száz böl­csődei helyre 117-125 gyer­meket. kellett bezsúfolni, és még így is jelentős volt a felvételt kérő, de elutasított gyermekeknek a száma. Nem csoda. Amikor a leg­több bölcsődei hely állt rendelkezésre a megyében, akkor is száz megfelelő ko­rú kisded közül csupán nyolcat-tízet tudtak fel­venni ezekbe az intézmé­nyekbe. A többiek sorsa? Sokféle. A kicsik egy ré­szénél a kérdésre, bölcsőd-e a család, egyértelmű igennel lehetett és lehet vá­laszolni. A szülők (nagy­szülők) nem is óhajtották a gyermekintézményi szol­gáltatásokat, más családok esetében viszont a bölcső­de hiánya (mert a megye településeinek több mint a felén nem létezett ez az intézmény) egyenlő volt a munkavállalás lehetetlen­ségével. A mama kénysze­rűen otthon maradt... S persze valami módon gon­doskodni kell az árvákról, az elhagyottakról, amint azokról a kisdedekről is, akik egészségügyi-szellemi két. Arra számítanak, hogy 1-2 hét múlva már elkezd­hetik az addigra benyújtott konkrét hiteligények fel­dolgozását, értékelését is. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy sokan nincsenek tisztában a hitelkonstrukció jellegével, azzal, hogy ez egy konkrét vállalkozáshoz nyújthat segítséget. Akadt például olyan ügyfél is, aki azt hitte, hogy a hitelért ér­okok miatt kerültek gyer­mekotthonok falai közé. Száz esztendeje, az 1890. évi népszámláláskor a me­gye népességének az 56,4 százaléka tudott írni és ol­vasni. Az adat értelmezése most mellőzhető, de önma­gában is érzékelteti, a né­pesség jelentős része kívül rekedt az elemi ismeretek elsajátításának körén, ami­nek egyik fő oka éppen az volt, hogy a bölcsők (há voltak egyáltalán) nagyon is különböző helyen ring­tak, s e különbözőségeket nem egyenlítette ki, vagy legalábbis nem csökkentet­te az intézményi (az ún. civil társadalmi, vagy ál­lami) gondoskodás. Ugyan­abban az időpontban a hat évnél fiatalabb népesség tizenöt százalékai!) a me­gyében „nem részesült semmiféle szülői gondos­kodásban.” Árva, elhagyott kisded volt tehát, ún. me­nedékházak lakója, vagy családokhoz kiadott — ahogyan akkor írták — lelencz... Aligha véletlen, hogy a népoktatás nagy re­formere, Eötvös József már az 1860-as években „a leg­elesettebbeknek kijutó leg­sanyarúbb sorsról” írt és beszélt, s vallás- és közok­tatásügyi miniszterként (18G7—1871) rengeteget tett ennek a helyzetnek a meg­változtatásáért. Ha most azt gondolnánk, hogy az el­telt százhúsz esztendő nyugvópontra juttatta az ügyet, akkor tévednénk. Túlzás nélkül is jellem­zőnek tarthatjuk, hogy leg­elsőnek az üzemi bölcsődé­ket számolták fel a me­gyében akkor, amikor a rendszerváltás elkezdődött, s ma már a volt tanácsi, az­az önkormányzati intéz­mények vannak soron ... Igaz, persze, hogy igaz; csökkent a gyermekszám, kevesebb a jelentkező. A megyében egynegyedével kisebbedéit egy évtized alatt a bölcsis kicsiknek a száma, ám az intézmények ma is — és ebben a megye az országosan élen állók közé tartozik — 84-85 szá­zalékos telítettséggel te­vékenykednek. Szükség van tehát a bölcsődékre, különösen az agglomerációs övezetben, ám kérdés, mi marad meg az önkormány­zatok terepén, s mi kerül át a jótékonyság, vagy éppen a magánvállalkozás világá­ba. Mészáros Ottó tékpapirokat vehet, s a pénzt majd megforgathatja. Az első benyomások alap­ján úgy tűnik, sokan keres­kedelmi tevékenységre, áru- feltöltésre igényelnek pénzt. A kért összeg általában 1-5 millió forint között mo­zog, s egyelőre nem lehet tudni, hogy kinek az álmai válnak valóra. Annyi bizo­nyos, hogy az elosztható megyei keret az OTP-nél hatvanmillió forint, ami nem túl sok, hiszen az igénylés felső határa 10 és fél millió. Ezért várható, hogy csak azok számíthat­nak sikerre, akik egy meg­alapozott Vállalkozáshoz kérnek kölcsönt, s rendel­keznek a szükséges fedezet­tel is. II. C. Á. M. Ha váltót kínálnak a terményért Vonnak ió módszerek nincs ráírva a mi nevünk Ismét startol a Start-hitel LÉGVÁRAK ÉPÍTÉSÉRE NEM FIZETNEK KISGAZDA-KONFERENCIA A TSZ-BEN b * h ** ** csak mögöttük álljon

Next

/
Thumbnails
Contents