Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

E HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS^® Gyorsabban a reformok útján Bizakodó a hangulat a szovjet puccsisták veresége után A balti államok szuverenitásuk elismerésére hívnak fel Belgrádban tárgyalnak, Horvátországban dúl a háború ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Ma már csak lidércnyo- másos álomnak tűnik, ami a hét elején még reális, rettenetes fenyegetésnek tűnt, hogy a Szovjetunió­ban végrehajtott puccs nyomán a világ visszasüly- lyed a hidegháború idősza­kába, s hogy a hatalomra kerülő moszkvai kemény­vonalas csoport, oly fen­nen hangoztatott ígéretei ellenére, előbb vagy utóbb semmibe veszi a korábban vállalt nemzetközi szerző­déseket, s ki tudja, mit tesz azzal a hatalmas atomfegy­ver-arzenállal, amely fö­lött szabad rendelkezése lesz. A békére és bizton­ságra nézve ily súlyos fe­nyegetés Szaddam Husz- szein, Kadhafi és néhány más hasonszőrű társuk ki­vételével, egyetlen táborba tömörítette a nemzetközi közösséget: az egész világ megmozdult az alkotmá­nyos intézményeket meg­semmisíteni kívánó nyolc­tagú szovjet junta elítélé­sére. S tekintve, hogy ma­napság már a modern hír­közlő technika jelenlegi fo­kán nem lehet gátat szabni az információk szabad áramlása elé, ezt a nemzet­közi felsorakozást azok a tömegek is érzékelhették, amelyek felháborodottan tiltakoztak a Szovjetunió­ban az ellen, hogy páncélo­sok ' felvonultatásával te­gyék semmissé korábbi, a szavazócéő.ulákkál kifeje­zett akaratnyilvánításukat. Azok, akik vissza akar­ták forgatni az időt, s azt hitték, hogy parancsuralmi rendszert hozhatnak vissza a régmúltból, csakhamar tapasztalhatták, hogy nincs semmi esélyük erre. Az el­múlt hat évben — ha fele­más módon is — kialakul­tak a demokratikus intéz­mények a Szovjetunióban is, s a megválasztott veze­tők szavára a jelek szerint a tömegek inkább hallgat­nak, mint az alkotmányos intézmények ellen forduló puccsisták utasításaira. Kü­lönösen akkor támadnak kétségek, ha ezek a politi­kusok — akiket a reform- folyamat emelt tisztségükbe — maguk is haboznak, s nem merik meghozni kö­nyörtelen döntéseiket, ame­lyekkel vérfürdőkre adnak parancsot, hiszen, bár az államcsínyt, ha dilettáns módon is, kirobbantották, attól visszariadtak, hogy lö­vessenek az ellenük felso­rakozott tömegekre, mivel nem merték vállalni a tör­ténelmi felelősséget egy olyan polgárháború megin­dításáért, amelyben, mint már az első napok esemé­nyei nyomán, fel kellett is­merniük, nincsenek a si­kerre esélyeik. MILYEN LESZ A JÖVÖ? Bár sok minden még tisztázásra szorul, az egyér­telmű, hogy a helyzet alapvetően megváltozott a Szovjetunióban a puccs ösz- szeomlását követően. Nem­csak arról van szó, hogy Gorbacsov visszatérésével a Szovjetunió élére, helyre­2 Mao állt az alkotmányos rend. A dolgok — s ebben csak­nem minden kommentátor egyetért — nem ott folyta­tódnak, ahol a puccskísérlet előtt voltak. Nemcsak arról van szó, hogy a közvetlen szavazással megválasztott Borisz Jelcin főszerepet játszott a puccsistáik leve­résében, és személyes te­kintélye ez idő szerint ösz- sze sem hasonlítható Mihail Gorbacsovéval, aki ugyan hallatlan bátorságról tett tanúságot Krím félszigeti fogsága idején, de a nyílt színen ezekben a napokban az orosz elnöké volt a veze­tő szerep, s ő vett részt a győzelmi ünnepen, amely­től a szovjet államfő érthe­tetlen módon távol maradt. Gorbacsov maga is elis­merte, hogy hibát követett el, amikor előzőleg annyira megbízott puccsra veteme­dett vezető munkatársai­ban. De talán érthető ez, ha meggondoljuk, hogy mily sok energiáját emész­tette fel az egyensúlyozás a konzervatív es radikális csoportok között, s a társa­dalmi béke megőrzése egy centrista, u reformok útján való kicentimeterezett s a robbanásokat elkerülni óhajtó politizálás és az, hogy alkuk egész sorával alakítsa ki azt az új szö­vetségi szerződéstervezetet, amelyet a 1!> tagallam kö­zül kilenc hajlandó aláírni. Gorbacsov sok kommen­tátor szerint nem érzékelte időben, hogy a keményvo­nalasok fellépése mily ve­szélyeket tartogat hatal­mára. S túl ezen, az új szövetség elnöke számára — amely funkcióit nyilván magának gondolta egyér­telműen — minél nagyobb hatáskört kívánt biztosíta­ni, szemben a tagköztársa­ságok függetlenedési elkép­zeléseivel, erre összpontosí­tott. A kemény vonalasok puccskísérletének bukása alkotmányos módon visz- szahelyezte Gorbacsovot az államelnöki székbe, de tu­domásul kell vennie, hogy a legtöbb, az új államszer­ződést aláírni kívánó tag- köztársaság az eddigi meg­egyezéssel szemben na­gyobb önállóságot követel. S így • Gorbacsovnak szá­molnia kell azzal, hogy- a szovjet államfő tevékeny­sége a korábbinál nagyobb mértékben korlátozódik majd csupán afféle koor­dinálószerepre: így elsősor­ban a kiilügyekben és a biztonsági kérdésekben, ahol eddig is a legtöbb si­kert érte el, lesz szabad keze. Ami pedig a refor­mokat illeti, nyilvánvaló, hogy a keményvonalasok most elszenvedett veresége felgyorsítja a radikálisabb megoldásokat. SOK A NYITOTT KÉRDÉS Eddig a hadsereg, a KGB, azaz a belbiztonsági szolgálat és a Szovjetunió Kommunista Pártja volt- az az erő, amely átfogta és a moszkvai centrumba össz­pontosíthatta a kontinens­nyi ország egyes területeit. Most mindhárom testületre a puccs súlyos, alapjában gyengítő csapást mért. Ami a hadsereget illeti, több tagköztársaságban meg­kezdték a helyi nemzeti gárdák kiépítését, sőt vi­tatják az általános össz- szövetségi hadkötelezettség eddigi rendszerét, és ezzel szemben a hivatásos kato­naság létesítését fontolgat­ják. A KGB elleni tömeges fordulást mi sem jellemzi jobban, mint hogy Moszk­vában ledöntöttek Dzer- zsinszkijnek, a CSEKA megalapítójának 14 tonnás, hatalmas szobrát, és hogy sok köztársaságban a cent­rumtól független, helyi biztonsági szervezeteket hoznak létre. Az SZKP is meggyengülve került ki a puccskísérletből, mivel a KB olyan körleveleket küldött szét az államcsíny napjaiban, amelyek a junta támogatására szólítottak fel. Gorbacsov sajtóérte­kezletén azt ígérte, hogy vizsgálatot indítana!? olyan kommunista vezetők ellen, akik a puccsot támogatták. Ettől függetlenül a balti államokban máris betiltot­ták a kommunista párt működését, s 1 Moszkvában lepecsételték és a nép tu­lajdonába helyezték a párt helyiségeit, Kazahsztán pártfőtitkára, aki a köz­ponti PB tagja volt, pedig önálló helyi kommunista párt szervezésébe kezdett. BUSH VÉLEMÉNYE A balti államok ismételt függetlenségi nyilatkozatot tettek, miután területükről kivonultak a szovjet csapa­tok. Arra szólították fel egyúttal a világ kormá­nyait, hogy ismerjék el ön­álló államiságukat Több ország ki is fejezte erre való hajlandóságát. Amire mindenki figyel: Washington álláspontja. Bush elnök szerint az elis­merési folyamat meggyor­sul a történtek fényében. De a jelek szerint Wa­shington nem kíván most nehézségeket okozni az al­kotmányosság útján újra elindult Szovjetuniónak sem. Ezért arra hivatkozott, hogy a balti államok Szov­jetunióhoz tartozását az Egyesült Államok sohasem ismérte el, ezért nem sür­gős, hogy látványosan ki­nyilvánítsa ebben á hely­zetben szuverenitásukat. Ezt sok kommentátor idő­nyerő taktikázásnak nyil­vánítja. HARCOK SZLAVÓNIÁBAN Belgrádban tárgyalások kezdődtek Jugoszlávia jö­vőjéről, azaz arról, hogy milyen legyen az új állam- szervezet. A hét közepén óvatos derűlátással fogad­ták azokat a híreket, hogy az államszövetség vezetői előrehaladást értek el a megbeszéléseken. Közben azonban Kelet-Szlavóniá­ban, a Magyarországgal határos területeken, kiújul­tak a harcok, mivel a szerb félkatonai szerveze­tekhez tartozókat a jugo­szláv néphadsereg támogat­ta fegyveres harcukban. Tekintve, hogy Horvát­ország magyar lakta terüle­tein dúl a harc, több ezer asszony és gyermek mene­kült át ide a másik oldal­ról. Tudjman horvát elnök ezek után ultimátumot adott Belgrádnak: a hó vé­géig vonja ki -Horvátor­szágból a néphadsereg egy­ségeit, különben ezeket megszálló erőknek nyilvá­nítják, és mint agressziósok ellen lépnek fel velük szemben. Árkus István A teljes kormányt leváltják (Folytatás az 1. oldalról.) janak ítéletet a legfelsőbb tanácsról. A feszült hangulatú ülé­sen Gorbacsov ezzel együtt határozottan állást foglalt a kommunisták üldözése el­len, s több ízben is hang­súlyozta, hogy a demokra­tikus normák szerint, a törvényekkel összhangban kell megtenni a küszöbön- álló lépéseket. — Nem lehet megbocsá­tani, de a törvény szelle­mében kell eljárni azokkal szemben, akik kezet emel­tek ránk — hangoztatta Gorbacsov. Ennél a kéi'dés- nél maradva sürgette a de­mokratikus erők összefogá­sát, s úgy fogalmazott, hogy most az jelentené a legna­gyobb ajándékot a konzer­vatívok számára, ha a re­formerek megosztanának. Az elnök úgy fogalma­zott, hogy Oroszország szi­lárd és világos álláspontot képviselt a válság idején, s ezzel megfordította az ese­mények menetét. Az új szovjet kormány felállításáról elmondta, hogy azt rendkívül gondo­san, egyrészt szakmai, más­részt képviseleti alapon kell megalakítani. Az ösz- szetételről a köztársaságok vezetőivel együtt dönt. Egy kérdésre válaszolva kifej­tette: nézete szerint a szov­jet államfő és kormányfő személyét Oroszországnak kell adnia, míg az alelnö- köt és egyes minisztériumi tárcák vezetőit más köztár­saságoknak. Egy késő esti hír szerint egyébként Mihail Gorba­csov és Borisz Jelcin pén­teken megegyezett abban, hogy rendkívüli helyzetben, a másik akadályoztatása esetén „helyettesítik” egy­mást, vagyis teljes intézke­dési joggal átveszik egymás funkcióit. Gorbacsov elnök a megállapodásról semmi közelebbit nem közölt, így azt sem, hogy az intézkedés időleges vagy állandó jel­legű. Az ilyen horderejű meg­állapodásokhoz egyébként a szovjet alkotmány kiegé­szítése, illetve a szovjet, valamint az orosz törvény- hozás jóváhagyása szüksé­ges. Folyamatoson szállítják Eszékre a kalotfűk&t és a sebesülteket Belgrádban pénteken megkezdődött a szövetségi elnökség ülése, ' amelyen megvitatják a tűzszüneti bizottság jelentését, a had­sereg helyzetét az átmeneti időszakban. Napirenden szerepelnek a hadsereg horvátországi szerepével kapcsolatos kérdéseik, va­lamint a Szlovéniából tör­ténő katonai kivonulás nyi­tott problémái. A témakörök mindegyi­kéről hosszú ideje hevesen vitáznak a szemben álló felek. Horvátországban ré­szint a hadsereget teszik felelőssé azért, hogy a köz­társaság fegyveres erői sor­ra feladni kényszerülnek állásaikat. A Vjesnik cí­mű zágrábi lap pénteki számában helyi forrásokra hivatkozva elismeri, hogy a horvát gárdistáik és rendőri alakulatok megadták ma­gukat P élmonostornál, s ezzel gyakorlatilag egész Baranya a hadsereg, illet­ve a szerb fegyveresék ke­zére jutott. Szarvasnál, Eszék határában tartják magukat még a horvát erők. Az eszéki vezetők úgy nyilatkoztak, hogy a várost képesek tartani, le­számítva azt az esetét, ha a hadsereg frontális táma­dást indít. Szarvas ellen egyébként az utóbbi napok­ban több légitámadást in­téztek, a hadsereg ezzel kapcsolatban minden eset­ben azt hangoztatja, hogy csak viszonozták a tüzet a repülőgépekről. ★ Eszék utcáin barikádokat építettek, hogy megakadá­lyozzák a hadsereg egyes alakulatainak bevonulá­sát a horvátországi város­ba. Az útakadályokat aláak­názták, és az eszékiek kö­zölték, hogy védeni fogják a Dráva menti partszakaszt is. A városban viszonylagos nyugalom volt a csütörtöki tüzérségi támadás után, de a környező falvakból folya­matosan szállították Eszék­re a sebesülteket és a ha­lottakat. Az eszéki kórház­ba csütörtökön 39 sebesül­tet vittek be, közülük 21 állapota súlyos. A horvát nemzeti gárda illetékese szerint a körzet­ben zajló harcokban össze­sen két polgári személy és öt gárdista vesztette életét. A Duna vajdasági oldalán több holttestet fogtak ki a vízből, ám a halottak sze­mélyazonosságát nem tud­ták megállapítani. Franjo Tudjman horvát elnök péntekem Zágrábban fogadta Wafren Zimmer- rnant, az Egyesült Államok belgrádi nagykövetét. Tá­jékoztatta a diplomatát a súlyos harcokról és az el­nökséghez küldött horvát követelésről. Az elnök a (Folytatás az 1. oldalról.) nél eddig jelentkezett több mint 2 ezer személy közül csupán 13 felnőtt és velük együtt 7 gyermek kért me­nekültjogot. A többiek ideiglenes védelemért fo­lyamodnak, azaz csak ad­dig akarnak Magyarorszá­gon tartózkodni, amíg éle­tüket, testi épségüket ha­zájukban veszély fenyegeti. Azokat, akik fegyverrel menekülnek Jugoszláviá­ból, a határőrség lefegyver- zi, s akik nem teszik le fegyverüket, náluk kény­hadsereg egyes vezetőit hi­báztatta a horvátországi harcok miiatt, és követelte megbüntetésüket. A köztársaság eUeni tá­madás leállítását a horvát kormány külön is kérte, agressziónak nevezte a hor­vátországi fejleményeket. A felelősség azokat terheli, akiknek a levelet meg­küldtük: vagyis a szövetsé­gi elnökség, a kormány és a köztársasági elnökségek tagjait — mondotta a hor­vát állásponttal kapcso­latban Franjo Greguric köztársasági kormányfő. Nyugat-Szlavóilia szerb vezetői szintén üzenettel fordultak a szövetségi el­nökséghez és a hadsereg­hez, ők védelmet kérve a szerb nép számára, amely a követelés megfogalmazá­sa szerint fegyvertelen, és állandó fenyegetettségben él. szerítő intézkedéseket al­kalmaznak — tért ki Zu- bek János. Hozzátette: ugyanilyen tűzparancs vo­natkozik lassú légi jármű­vekre, például helikopte­rekre is abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság területén bármilyen cél­pontra, vagy a magyar ha­tárőr-járőrre lőnek. Márkus István, a mene­kültügyi hivatal vezetője kitért rá, hogy mintegy másfél hónapja 4 átme­neti szálláshelyet létesítet­tek az érintett térségben. A menekülők többsége gyermekével érkező anya, valamint idős, gondozásra szoruló férfi és asszony. Az érkezők mintegy 70 szá­zaléka horvát, 20—27 szá­zaléka magyar nemzetisé­gű. Szerbek kisebb szám­ban jönnek. Az ősz köze­ledtével a sátrakból folya­matosan kőépületekben he­lyezik el az érkezőket. Je­lentős azoknak a száma is, akik ismerősöknél, roko­noknál húzzák meg magu­kat. Elismeréssel nyugtázta az önkormányzatok és a kari-' tatív szervek részéről a menekülők iránt megnyil­vánuló nagyfokú együttér­zést, segítőkészséget. El­hangzott egy felhívás is a sajtótájékoztatón: azok, akik ruhával, vagy más használati cikkel segíteni akarják a rászorulókat, a 06 72 14224-es telefonszá­mon jelezzék ezt. mu I—ián ui—> I >ii rwii i Mmtm+rnamni+Mimm*, ,»,* ........nr mu ul mumm» m ............ I Kiilffoidli események — í egy m§i)dafb(8R É;, ' ' - x,' ' -s ?' ' , - ~ \ »!■ in ni win I I .............. ....... ................. M ihail Gorbacsov szovjet államfő meghívására három héten belül Moszkvába érkezik Theo Waiged német pénzűgyminisz t er — közölte pénteken az AFP a német pénzügyminisztériumra hivatkozva. A Németország és Dánia egyetértettek abban, hogy diplomáciai szinten el­ismerik a három balti országot, ha azok meg tudnak egyezni a Szovjetunióval függetlenségük elnyeréséről — jelentette az AP—DJ amerikai hírügynökség a bonni külügyminisztérium pénteki állásfoglalását idézve. A John Major brit miniszterelnök a jövő hétre összehívta a hetek vezető tisztségviselőit, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó segítségről tárgyaljanak. A Jichak Samir iz­raeli kormányfő szerint a szovjet puccskísérlet kudarca reményeket ébreszt a Közel-Kelet békéjével kapcsolat­ban, de kétségeit fejezte ki az iránt, hogy októberben megrendezhetik a térséggel foglalkozó békekonferen­ciát. A A javuló kapcsolatok jegyében négy évtized óta először utazhatott hivatalos kínai küldöttség Tajvanra — jelentette péntekien a Reuter. Részhgss tüzpwrsms a határon Jugoszláv kotorni gépek a magyar légtérben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents