Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám

Moszkvában helyreállt az alkotmányos rend Szentiász lón már nincsenek asszonyok, gyerekek Dárdánál igazi háború van (Folytatás az 1. oldalról.) Tizjakovot is letartóztat­ták. Sztankevics közlése sze­rint a bizottság negyedik tagját, Oleg Baklanovot szintén őrizetbe vették, ám őt képviselői mentelmi jo­gára való tekintettel elen­gedték. A rendkívüli állapotot, elrendelő bizottság tagjai ellen haladéktalanul meg­indult a vizsgálat. Borisz Pugo csütörtök hajnalban öngyilkosságot követett el. A volt belügyminiszter, aki tagja volt a Gorbacso- vot megbuktató állami bi­zottságnak, ma reggel saját fegyverével vetett véget életének. Felesége szintén öngyil­kosságot akart elkövetni, ez azonban nem sikerült, súlyos állapotban kórházba szállították. Pugo szolgálati pisztolyá­val lőtte főbe magát. A volt minisztert és feleségét a letartóztatásukra kikül­dött biztonsági emberek ta­lálták meg, akik betörték a politikus lakásának ajtaját. Moszkva után a Balti­kumban is kezd helyreáll­ni a rend, a szovjet kato­nák szerda este és csü­törtökre virradó éjszaka el­hagyták a megszállt köz­épületeket, a tv- és rádió­adókat, telefonközpontokat, s visszatértek laktanyáikba. A Tailinnba vezényelt pszkovi ejtőernyősök me­netoszlopa a reggeli órák­ban már a köztársaság te­rületét is elhagyta. A lett tévé és rádió megszállt épületeit ugyancsak kiürí­tették a deszantosok és a fekete sapkások, s a köz- társasági tömegtájékoztatá­si eszközök ismét sugároz­zák műsorukat. A lett par­lament felszólította a rigai fekete sapkásokat, hogy önként adják fel magukat a köztársasági hatóságok­nak, ami enyhítő körül­mény lesz bűncselekmé­nyeik elbírálásánál. Vilniusban szerda éjsza­ka rövid lövöldözés tört ki a fekete sapkások és a lit­ván parlamentet védő őrség között: az összetűzésnek mindkét oldalon egy-egy sebesültje volt. Az inci­densen kívül teljes volt a nyugalom a litván fővá­rosban. A vilniusi parla­ment külön törvényt ho­zott, amelynek alapján ál­lamellenes bűncselekmé­nyért vonják felelősségre a J.anajev-puccs résztvevőit, a junta parancsainak tel­jesítőit a köztársaságban, vagy kiadják őket az orosz- országi hatóságoknak. A litván—orosz szerződés alapján — amely kölcsö­nösen tiltja az alkotmányos rend erőszakos megdönté­sére szólító propagandát és a nacionalizmus szítá­sát — Vilniusban „ideigle­nes jelleggel” betiltották a Pravda, az Izvesztyija, a Krasznaja Zvezda és más ofyan központi lapok ter­jesztését, amelyek a moszkvai junta irányítása alatt működtek. Hasonló sorsra jutottak a puccspárti köztársasági kiadványok is. Moszkvában csütörtök délben százezres nagygyű­lésen ünnepelték meg az alkotmányellenes hatalom- átvétel leverését. Borisz Jelcin oroszországi elnök beszédében élesen bírálta az SZKP és az Oroszorszá­gi KP konzervatív vezeté­sét, mint a puccsisták fő támogatóit. Hangsúlyozta, 2 ^írlan hogy a háromnapos puccs nem csak Oroszország, de Mihail Gorbacsov számára is tanulságos lecke kell hogy legyen. Jelcin a nagygyűlésen Anatolij Lukjanovot, a szovjet parlament elnökét jelölte meg az összeeskü­vők felbujtójaként. Az orosz elnök szigorú és meg­alkuvást nem ismerő fele­lősségre vonást helyezett kilátásba a puccsistákkal és támogatóikkal szemben. Hangsúlyozta: erre nem a bosszú, hanem az emberi igazságosság jegyében van szükség, hogy ne fordul­hasson többé elő hasonló eset. A gyűlésen elhangzott az a követelés is, hogy a had­sereg vezetőit, akik a pucs- csisták mellé álltak, le kell váltani. Az orosz elnök úgy véle­kedett, hogy a győzelem­mel sikerült megtisztítani az utat a reformok előtt. Az események miatt nem került sor az új szovjet szövetségi szerződés alá­írására, ez később történik meg, de mint Jelcin jelez­te, Oroszország csupán az elmúlt napok eseményei nyomán további korrekció­kat tart kívánatosnak a szerződés tervezetében. A százezres tömeg hatalmas ovációval fogadta Jelcinnek azt a bejelentését, hogy Oroszország lépéseket tesz saját nemzeti gárda felál­lítására. Szavai szerint ez a köztársaság biztonságá­nak alapfeltétele. Az orosz elnök közölte azt is, hogy a mai naptól Oroszország állami zászlaja a fehér- kék-piros trikolor. Az orosz parlament melletti teret a győzelem emlékére Oroszország szabadságáról nevezték ej. Mihail Gorbacsov elnöki rendeletével, minthogy a szovjet ügyészség eljárást indított Valentyin Pavlov A szovjetunióbeli állam­csíny-kísérlet összeomlását kommentálva a bécsi Ar­beiter Zeitung szerdán rá­mutat, hogy a puccsot pár napja sokan még világtör­ténelmi fordulatnak minő­sítették. s azóta kiderült, hogy ez legfeljebb egy kis fejezetként vagy még inkább csak lábjegyzetként kerül be a történelemkönyvek lapjaira. A Neue Kronen Zeitung azt fejtegeti, hogy az utób­bi napok folyamán Borisz Jelcin orosz elnök egy olyan újfajta nép élére állt, amely politikailag felnőtté vált, és demokratikus jo­gaiért akár életét is haj­landó kockáztatni. A szov­jet lakosság politikailag ak­tív része, különösen a nagy­városi fiatalság a demok­ratizálódási folyamat ered­ményeként hátat fordított a fásultságnak és a korábbi alattvalói magatartásnak, s a puccs elfojtásában felso­rakozott Jelcin mögé. Fi­gyelemre méltó, hogy a kommunista párt, amely egykor a legfontosabb erő volt a szovjet életben, a mostani fejlemények szín­terén egyáltalán nem mu­tatkozott, és az államcsíny elbukása után alighanem közeledik saját végéhez — véli a bécsi újság. A legnagyobb szolgálat, amelyet Gorbacsov a világ­nak tett, az, hogy a szovjet népnek visszaadta a sza­badság reflexét — mutat rá a Le Figaro vezércikké­ben Alain Payrefitt. Az­zal, hogy nem volt hajlan­dó leállítani azt a folya­ellen államellehes összees­küvésben való részvétel miatt, felmentették őt mi­niszterelnöki tisztségéből — jelentette a TASZSZ szov­jet hírügynökség csütörtök délután. A döntést még a legfelsőbb tanácsnak jóvá kell hagynia. Gorbacsov a nap folyamán Borisz Jelcin orosz elnökkel együtt máris hozzálátott egy, a nép bizalmát élvező új kor­mány összeállításához — jelentette a szovjet fővá­rosból az AFP francia hír­ügynökség. A Reuter híradása sze­rint a végleges személyi döntések meghozataláig ügyvezetőként a védelmi minisztérium élére kerül Mihail Moiszejev, eddigi vezérkari főnök, első mi­niszterhelyettes. A KGB élére Leonyid Sebarsin, a KGB egyik veterán tisztje, a belügyminisztérium élére Vaszilij Trusin tábornok, a tárca eddigi helyettes veze­tője kerül, ugyancsak ideiglenes megbízatással. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának titkársága csü­törtökön délután nyilvá­nosságra hozott határozatá­ban megállapítja: az állam- csinykísérletben részt vett a párt és a központi bizott­ság több tagja. Tevékeny­ségüket a pártvezetés tudta nélkül hajtották végre. Ve­szélybe sodorták a demok­ratikus folyamatokat, ha­talmas kárt okoztak az or­szágnak és az SZKP-nak. A titkárság ezért elrendel­te, hogy az SZKP központi ellenőrző bizottsága hala­déktalanul vizsgálja meg a kalandor tevékenységben részt vett személyek párt előtti felelősségének a kér­dését, és hozza meg a szük­séges határozatokat. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriár­kája táviratban üdvözölte Borisz Jelcint és Mihail matot, amelyet a pápa uta­zása és a Szolidaritás nyo­mása indított el Lengyel- országban; azzal, hogy nem akadályozta meg azt, hogy a példa által keltett jár­vány ne terjedjen át Bu­dapestre, Prágára, Lipcsé­re; azzal, hogy az ENSZ- bon elítélte a Brezsnyev- doktrínát, és megígérte, hagy a Vörös Hadsereg semmiképpen sem fog be­avatkozni, hogy szembe­szálljon azokkal a változá­sokkal, amelyeket a népi demokráciák akarnának be­vezetni országaikban; az­zal, hogy beleegyezését ad­ta a német egyesítéshez; azzal, hogy lehetővé tette ellenzékének bizonyos irá­nyító posztok elfoglalását, eltörölte hét évtized tota­litárius dresszúrájának ha­tását. Kétségkívül még sok­féle fordulatra lehet szá­mítani, de azok, akik bele­kóstoltak a szabadság le­vegőjébe, nem tudnak töb­bé meglenni nélküle. Ber­lin és a hazugság falai nem emelkednek fel újra, miután egyszer az igazság ereje ledöntötte őket. Vajon intermezzo volt-e csupán az állámcsínykísér- let. amelynek lecsengése után Európa és Amerika na­pirendre térhet az esemé­nyek fölött? — teszi föl a Gorbacsovot. Az orosz pra­voszláv egyház feje Jelcin személyén keresztül üdvö­zölte mindazokat, akik hő­siesen és a kompromisszu­mokat elutasítva szembe­szálltak az alkotmányos rend és a törvényesség megdöntésére törekvőkkel. Mihail Gorbacsovhoz inté­zett táviratában Alekszij pátriárka elégedetten vette tudomásul a szovjet elnök visszatérését Moszkvába, s azt a tényt, hogy ismét el­látja elnöki teendőit. Mihail Gorbacsov önkén­tes lemondásra szólította fel azokat a szovjet állami tisztségviselőket, politiku­sokat, akiknek módjuk lett volna fellépni az összees­küvőkkel szemben, de akik kiváró álláspontra helyez­kedtek. A szovjet államfő csütörtök este a néphez in­tézett tévéüzenetében beje­lentette: az államcsíny meghiúsult, az összeeskü­vők elszámolták magukat. Gorbacsov ismételten megerősítette, hogy a drá­mai 72 óra súlyos tanulság­gal szolgál mindenki szá­mára, de elsősorban magá­nak az elnöknek. Kijelen­tette: felelősséget érez a történtekért, s elsőként hi­bás személyi politikáját említette meg az okok kö­zött. Utalt rá, hogy Gen- nagyij Janajevet, az össze­esküvés vezetőjét a szovjet parlament ellenkezése da­cára az ő határozott köz­benjárása után választották alelnökké. Sürgető, mielőbb napirendre tűzendő kér­désnek nevezte a megbíz­hatatlan állambiztonsági rendszer átszervezésének ügyét. A legfőbb feladatok élén említette, hogy az országot kivezessék a sokkos ál­lapotból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fele­kérdést a Süddeutsche Zei­tung kommentátora. — Aligha, mert e három augusztusi nap két dolog­ra is rávilágított. A szov­jet demokratizálás gyöke­ret vert a társadalomban, holmi Brezsnyev-utánzók képtelenek immár vissza­fordítani e folyamatot. Más­részt viszont a Nyugat szem­pontjából végzetes dolog, ha kizárólag egy emberre tesz a moszkvai központ­ban, annak az elvnek az alapján, miszerint csakis egy erőskezű cár, bojár vagy komisszár képes ural­kodni Oroszország fölött. A moszkvai utcára vonult emberek ennek az ellenke­zőjét bizonyították. Gorbacsov visszatér ugyan Moszkvába, ám a hős, aki leverte a puccsot, kétség­kívül Jelcin. Bölcs volt, mert az első percben föl­ismerte, hogy a sztálinis­tákkal szembeni harcban csak annak van esélye, aki a legnagyobb kockázattól sem riad vissza. E fölisme­réshez párosult a bátorság, hogy a maga nevében min­dent egy lapra tegyen föl. A moszkvai és leningrádi tömegek, a nem-sztálinista katonák és tisztek tartást és orientációt kaptak egy államférfitől. Jelcin tekin­télyének gyarapodása poli­Szerda éjszaka és csü­törtök reggel is folytató­dott a tüzérségi támadás az eszéki körzet falvai ellen. A legtöbb lövedék Szent- lászlón csapódott be: on­nan korábban kiköltöztet­ték már az asszonyokat és a gyermekeket. Baranyában aknavetők­kel lőtték a településeket, főként Dárdát, ahol a Tan- jug hírügynökség szerint már igazi háború zajlik. A településről az eszéki kór­házba tizenhat sebesültet szállítottak be. A halottak számáról nincs megbízható értesülés. Az eszéki katonai helyőr­lősségre vonás során nem követhetik a puccsisták módszereit, szigorúan az al­kotmány és a szovjet tör­vények szerint kell eljárni. A szovjet elnök értékelé­se szerint a hatalomátvétel a totalitárius rendszer új­jáélesztésére irányult, veze­tői azonban elszámolták magukat: törvénytelen úton, a szabadság elfojtá­sával akartak kiutat talál­ni az ország jelenlegi, való­ban nehéz helyzetéből, ez azonban elfogadhatatlan volt a nép számára. tíkai hatalomban fog meg­mutatkozni — írja a Frank­furter Allgemeine Zeitung. A puccsisták akaratla­nul is a fejlemények ka­talizátorává váltak, fel­gyorsítva azokat a folya­matokat, amelyeket inkább feltartóztatni akartak — állapítja meg a Berliner Zeitung. — Oroszország a várt és rettegett apátiával szemben új arcát mutatta a világnak, rácáfolva a nyugati kishitűekre, akik nem hitték el. micsoda változásokat érlelt a biro­dalomban a peresztrojka és a glasznoszty. A londoni The Indepen­dent szerint a puccs nem azért bukott meg, mert a szovjet emberek vissza- vágyták Gorbacsovot, ha­nem azért, mert fölkeltek a törifenytelenség ellen. „En­nek gyümölcseit Jelcin fogja betakarítani. Gorba- csovnak pedig jó esélye van, hogy egy laza és kisebb unió elnöke lesz, s legföljebb a biztonság és a külügyek maradnak a ke­zében, az a terület, amelyen oly fantasztikus sikereket ért el" — írta a lap, és hoz­zátette: a Nyugatnak a se­gélyek odaítélésekor to­vábbra is az eddigi mér­cét kell alkalmaznia, vagy­ség követelte, hogy a helyi szervek biztosítsák a kato­nai létesítmények víz- és áramellátását, s annak el­maradása esetén súlyos kö­vetkezményeket helyezett kilátásba. A körzet válság­stábja az Eszék elleni tü­zérségi támadás miatt von­ta meg a helyi laktanyák­tól az áramszolgáltatást és a vízellátást. Zágrábi közlés szerint a köztársaság területén mint­egy 110 000 menekült van jelenleg. A Vajdaságba na­ponta mintegy ezren érkez­nek. Boszanszka Krajina- ban is mintegy tízezer me­nekültet tartanak nyilván. Tanulságként fogalmazta meg, hogy az átmeneti idő­szak elhúzódása komoly veszélyekkel jár, ezért a reformok meggyorsítását sürgette. Gorbacsov külön is elis­meréssel adózott Borisz Jel­cinnek kiállásáért és hatá­rozott fellépéséért, az ellen­állás szervezéséért. Szólt arról a támogatásról is, ame­lyet a külföld nyújtott a ne­héz napokban, a demokrá­cia és a törvényes vezetés védelmében képviselt állás­pontjával. is, hogy haladnak-e a re­formok, és milyen irány­ban. Kelet-Európa új világra ébredt csütörtökön, ame­lyet valószínűleg nem fe­nyeget többé a Vörös Had­sereg és a KGB, s talán a szovjet kommunista rend­szer jelenléte sem — írta csütörtökön a Financial Times, a brit gazdasági he­tilap. Az újság tudomása sze­rint a Közös Piac most meggyorsítja a keleti szom­szédok politikai és gazda­sági integrációját. A brüsz'- szeli bizottság széles kö- rűbb, engedékenyebb tár­sulási szerződések megtár­gyalására kért felhatalma­zást a miniszteri tanácstól. De ehhez a kelet-euró­paiaknak is segíteniük kell magukon. Abba kell hagy­ni a kicsinyes rivalizálást Lengyelország, Csehszlo­vákia és Magyarország kö­zött, és nem kell háttérbe szorítaniuk a balkáni or­szágokat — írta a Financial Times. A Szovjetunióval kötendő kétoldalú szerződések ügye most m egkön nyob bed i k a kelet-európai országok szá­mára, és ha minden sike­rül a Szovjetunióban, a ke­let-európai országok talán valóban ugródeszkául szol­gálhatnak a nyugati üzlet­embereknek a Szovjetunó felé. A kelet-európaiaknak mindazonáltal vigyázniuk kell, hogy kereskedelmük ne hagyatkozzék túlságo­san a szovjet pacra — írta a brit gazdasági lap. Vélemények a világsajtóból Jelcin az igazi hős GORBACSOV TV-BESZÉm ÜZENET A NÉPHEZ

Next

/
Thumbnails
Contents