Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám

Magukra maradi váiiaikozók Csömöri paradicsomcsömör Nemcsak az idősebb korosztály, hanem a középkorúak is emlékeznek arra, hogy néhány éviizeddel ezelőtt lovas kocsik járták a megyét, hordták a dinnyét és a paradi­csomot, hogy az akkori szorgalmas asszonyok betűzhes­senek. Hozzájutott így az a vidék is. ahol éppen nem termesztették azt a növényi kultúrát. Még én is emlék­szem: 50 fillér volt a dinnye és a paradicsom, de aszá­lyosabb években elkérték a 80 fillért vagy az egy forin­tot is. A falvak olykor illatoztak a hatalmas üstökben fortyogó paradicsomtól. Különösen nagy hagyományai voltak a paradicsomtermelésnek Csömörön, a jő ter­mőföldeken. A hagyományból mára is maradt valami. A Szilas- msnti Termelőszövetkezetéi ezek a földek, és ha nem is olyan mértékben, mint ré­gen, azért terem még para­dicsom azon a vidéken. A szövetkezet mezőgazdaság­gal foglalkozó ágazatánál Szekeres Andrásné számvi­teli vezető tájékoztatott arról, miként is megy ez napjainkban, amikor az árak magasak, és az érté­kesítés ugyancsak' gondo­kat okoz. — Csömör határában je­lenleg 11 hektáron érik a paradicsom. A gazdaság a főidét előkészítette, bérbe megtermeltette a palántá­kat, maid a kiültetést kö­vetően kiadta a területet magánvállalkozóknak. Egy- égy ember 800 négyszöged területet bérelhetett, A vál­lalkozók dolga a paradi­csom szedése és értékesí­tése. ■ A művelés, a gyomir­tás és a permetezés kinek a feladata volt? — Ezeket a munkákat a termelőszövetkezet végezte, és a bérleti díj az elvégzett munkálj értékét tartalmaz­za. ■ Milyen terméssel szá­molhatnak a vállalkozók? — Pontos adataink még nincsenek, de a tavalyinál lényegesen jobb a termés, annak ellenére, hogy az esőzések miatt sok a rot­hadt paradicsom. Az el­múlt aszályos évben hektá­ronként átlagban 150 má­zsa termett, az idén azon­ban ennél jóval többre számítunk. B Az értékesítés hogyan történik? Vannak-e gond­jaik n vállalkozóknak, és kérnek-e segítséget önök­től? — Sajnos- sok problémá­juk van. Nehezen tudják eladni a terményt, mert a konzervgyárak nem vevők a paradicsomra. Támogatá­sért fordulnak hozzánk is. de sajnos mi nem segíthe­tünk, ezt mindenkinek ma­gának kell megoldania, B Tavaly Csömörön még működött egy paradicsom- feldolgozó iéiizem. Ök ma már nem vásárolják meg a Szitás földjein termelt pa­radicsomot? — Az a léüzem meg­szűnt. Egyszerűen bezárták, mondván, nincs rá igény, nem kell a paradicsomlé. Így a vállalkozók teljesen magukra maradtak. B Mennyire nyereséges ma ez a vállalkozás? Ho­gyan látja ön, megéri-e a pluszmunkát? — A bérleti díj hozzáve­tőlegesen 12-15 ezer forint. Ha 10 forintért el tudják adni a termést, az jó, és akkor marad úgy 40-50 ezer forint, Ebből persze még számtalan kiadás le­jön. gondolok itt a szállí­tási költségekre, a szedési kiadásokra. Hogy' megéri-e? Ez mindenkinél más mérce alapján dől el. —árvái;— Magyar csotrogánynak tilos a behajtás Nickelsdorfnál nem viccelnek Számos személygépkocsii és bitsz.t visszaküldött szer­dán u nicketsdorfi hatáiátkelulielyiul az Ausztria útjain közlekedő jármüvek műszaki ellenőrzésére jogosult osztrák szövetségi vizsgáló intézet. Az ellenőrzések az útlevélkezelés előtt, az úgynevezett senki földjén vol­tuk. Az Intézet munkatársai az üreg, lerobbant autókat választották ki a gépkocsiáradatból. Elsősorban a fékhatást, a kormánymű állapotát és a gumik minőségét vizsgál­ták, a teszt eredményéről igazolást is adtak. Ame­lyik jármű állapota nem felelt meg az előírásoknak, azt visszafordították. Az in­tézet szakemberei nem csalj a magyar járműveket el­lenőrizték, állítva, akciójuk nem függ ősze a stájeror­szági magyar busz tragé­diájával. A műszála vizsgá­lat rendszerességéről nem adtak felvilágosítást. • Mii tehet és mii tesz. a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet a határainkat átlépő magyar autók mű­szaki állapotának javítá­sáért? — kérdeztem DeJi Kálmánt, a megyei felügye­let műszaki osztályának ve­zetőjét. — A műszaki feltételek­re vonatkozó hazai ós nem­zetközi előírások egyre szi­gorúbbak, de még tovalb­SZAJTATVA Turbóhopp Értem én, de még meny­nyire, hogy megértem a tulajt, aki a tíz egyforma színű Trabant, Lada stb. közül szeretné a maga jár­gányát azonnal meglelni. Cicomázza tehát a drágát lu hasznos, ki haszontalan holmik tömegével. Félmil­liónál több fut a Zsiguli, a Lada különböző típusaiból útjainkon, utána a leggya­koribb márka a Trabant, majd a Wartburg. Van te­hát, hová és mit ragaszta­ni, préselni, aggatni. Semmi meglepőt nem ta­lálok benne, éppen az előbbiek miatt, ha a kis Polski kamionkürttel bő­dül, ha a nyöszörgő, hör­gő motorú öreg Lada 120&- as füstszínű üvegekkel pompázik, ha a négyüte­mű Trabantokon egyre gyakrabban láthatok, ki tudia, honnét szerzett VW- emblémákat . . . Már ne­hogy az a kétütemű ügy vélje, rokonnal van dolga! Arcizmom sem rezzen, amikor gumivégtag- lóg ki a csomagtartóból, világító koponya vigyorog rám a hátsó szélvédő mögül . . . Hallom az időszaki mű­szaki vizsgát lebonyolító állomásokon, némely ko­csin a cicoma értéke fe­lette van annak, amibe a fékbeállítás, a hűtőcső javí­tás stb. kerülne... ha megcsináltatnák. Ezt nem, ám hifitornyot igen, pót- fényszórókat igen, tiltott dallamkürtöket igen . . . Azt mondják a szakemberek, egyre elszomorítóbb álla­potban lévő jármüvek vizs­gáztatását kísérlik meg a tulajdonosok . . . S hogy bi­zonyítsák igazukat, meg­mutatták a vénséges vén 850-es FIAT-ot, amely az ud­var sarkába félretolva vár­ta a feltámadást. Horpadt orrán, farán ugyanúgy ha­talmas TURBO felirat. Ilyet a Mercedes, a Scania vagy éppen a Volvo kamio­nokról lehet „szerezni” . . . A tulaj szerzett. A baj vi­szont az, hogy behorpndt a járgány nózija éppen itt, a műszaki állomáson. A tulaj nem tudott megállni. Fék nélkül nehéz is. Ű a kézi­fékben bízott . . . MOTTO HA FELÉPÜL VÉGRE A HÁZUNK... Egy évvel ezelőtt még a Fóti Tanács adott területet 52 vállalkozó kedvű fiatalnak, akik arra vágytak, hogy a családalapításhoz a lakást megépítsék. A telek árának kétharmadát fedezte az akkori hivatal. A többit OTP- hitelböl és szülői, rokoni segítséggel kellett előteremte­ni. Képünkön: egy fiatal házaspár, Rikker Tamás és felesége szinte Önerőből építkeznek. Számításaik szerint így is két és tél millió forintba kerül a 80 négyzetméte­res ház —■ ha majd elkészül (Vimola Károly felvétele) ÉVTIZEDEK teltek el azóta. Természetesen azután is különös figyelemmel kö­vettem a szudáni esemé­nyek menetét. Gyakran változott a helyzet. A sza­bad választások évében be­következett a katonai hata­lomátvétel, amelyről mint veszélyről ottlétemkor annyit beszéltek. Abbud tábornok puccsal véget ve­tett az Umma párt kor­mányzásának, majd ismét a civilek következtek, s a Nemzeti Front visszaküldte a katonákat a kaszárnyák­ba. De . a parlamentáris rendszer újra csak tiszavi­rág életű volt, hiszen a koalíció felbomlott, és so­rozatos katonai államcsí­nyek után hosszabb időre Nimeri tábornok, a Port Sudan-i katonai főiskola parancsnoka tornázta fel magát az elnöki székbe. A katonai rendszernek konfliktusa támadt Egyip­tommal, majd Líbiával, s közben állandóan tartott a déli felkelőkkel vívott pol­gárháború is. Északon is erősödtek a demokratikus erők, s az a szárny, amely a hadseregben Nimerit uralomra segítette, fokoza­tosan elszigetelődött. Meg­jelentek a menekültek is Szudánban, és bár az ENSZ A KORABELI TUDÓSÍTÓ JEGYZETEIBŐL (8.) Milliók az éhhalál szélén hozzájárult élelmezésük­höz, ez csak csepp volt a tengerben, hiszen a száraz­ság és a polgárháború Szu­dánt is mindinkább sújtot­ta. Szomáliából, Etiópiából százezrek menekültek át a szudáni határokon. Az ENSZ menekültügyi szer­vezeteinek szállítmányai, amelyek életet menthettek volna meg, kirakatlanul mentek tönkre, mivel nem akadt vállalkozó, aki el­juttatta volna azokat a rá­szorultaknak. Amikor a gépkocsioszlopok az éhe­zők lakta területek felé ha­ladtak, a gerillák tüzet nyi­tottak, és visszafordulásra kényszerítették a lisztet, a rizst szállító konvojokat. Máskor pedig maguk a szudáni kormánycsapatok tiltották meg, hogy az ín­ségeseknek szánt küldemé­nyek eljussanak céljukhoz. Igv akarták kiéheztetni, s kétségbeesésükben meg­adásra bírni a déli lázadó­kat, akik kihívást intéztek, és fegyveres harcra vállal­koztak a kartúmi kor­mányzat ellen. A katonai diktatúra ösz- szeomlása Karfámban, nem vetett véget ennek az áldatlan helyzetnek. Bár a Szomáliái menekültek nagy része visszatérőben van hazájába, és az erit- reai, tigrei, és etióp belhá- borúk elől menedéket ke­resők is hazafelé indultak, még jó időbe telik, amíg Afrika e részében helyreáll a rend. A polgárháború ugyan csillapult, de van­nak déli fegyveres alaku­latok, amelyek nem akar­ják figyelembe venni a megkötött tűzszünetet, és továbbra is támadásokat intéznek az ENSZ segély- szállítmányait az ínsége­seknek eljuttató konvojok elten. Mint közzétették leg­utóbb, mintegy kétmillió szudánit fenyeget az éhha­lál. mivei a szárazság és a polgárháború miatt lehetet­len volt megtermelni az élelmezéshez oly nélkülöz­hetetlen mezőgazdasági cikkeket. Ami pedig az ENSZ-szállí talányokat il­leti, á világszervezet adott tilalmi utasítást helyszínen működő tisztviselőinek, gépkocsivezetőinek, orvo­sainak. Az történt ugyanis, hogy a közelmúltban e szállítmányokat vagy a kormányzat, vagy a geril­lák semmisítették meg, s foglyul ejtették vagy kivé­gezték a jószolgálati akció­ban részt vevő ENSZ-alkal- mazottakat. Így az éhhalál által fenyegetett vidékek lakóit Észak és Dél ádáz el­lenségeskedése a legsúlyo­sabban veszélyezteti. NEM SZABAD, hogy ennyire mindent elborítson a vak gyűlölet — állapítják meg nemzetközi kommen­tárok. S a tudósító, aki va­laha bejárta ezeket a vidé­keket, csak remélheti, hogy végül is felülkerekedik a józan gondolkodás, és Szu­dán napjainkban fokról fokra újra olyan országgá válik, amelynek ókori di­csőségéről és csodáiról oly büszkén beszélt annak ide­jén Bangui, aki származá­sában egyszerre volt északi és déli, s megtestesítette az egységéért és felvirágzá­sáért való legszebb törek­véseket. Árkus István (Vége.) biakra is szükség van. Éneikül nem léphetünk mi sem előre. Ez év februárjá­tól a közlekedési felügyele­tek — köztük a miénk is — nem adnak ki például Bar­kasok tehertaxizására és Wartburgok taxizására, vagyis ilyen célú üzemiben tartására engedélyt. Ugyan­csak a kétüteműek vissza­szorítását célozza a jövő év január 1-jétől életbe lépő hazai rendelet, amely meg­tiltja minden kétütemű járműnek a közforgalmi szállítást. Ezekre az intéz­kedésekre főleg a nyugat- európai országok közössé­gének korábbi nemzetközi határozata miatt kénysze­rültünk, amely kimondja, hogy jövő év január 1-jétől a közforgalmú személyszál­lító járművek — azaz a bu­szok — csak ABS-sel (Anti Bloch System), vagyis a füstemissziót csökkentő be­rendezéssel léphetik át a nyugati határt. Ez a kifeje­zetten kemény intézkedés a magyar buszokat üzemel­tető és gyártó cégeket és vállalkozókat érinti. A Pest Megyei Közleke­dési Felügyelet ezenkívül évente a hagyományos köz­lekedésbiztonsági napokon — legutóbb májusban, az egyik szombaton volt — négy Pest megyei állomá­sán, Cegléden, Gödöllőn, Vácott és Budapesten in­gyenes műszaki vizsgálatot tart, de aki akarja, annak egyúttal a díjköteles ható­sági vizsgálatot is elvégzik, vagyis érvényesítik a for­galmi engedélyét. Érdekes, hogy sem az előbbivel — bár ingyenes —, sem az utóbbival nem élnek olyan mértékben a Pest megyeiek, mint ahogy azt az érdekük megkívánná. Talán a mos­tani ausztriai buszbaleset és a nickelsdorfi vissza­fordítások ráébresztenek mindenkit: műszakilag ki­fogásolható járművel nem indulhat útnak. Sajnos nemcsak emiatt van probléma, hanem azért is, mert az osztrákok mű­szaki feltételei sok szem­pontból szigorúbbak a mieinknél, bár a magyar feltételek összhangban van­nak az ENSZ idevonatko­zó előírásaival. Nincs mást tenni, alkalmazkodni kell a Nyugat, például Ausztria követelményeihez, ha azt akarjuk, hogy beengedje­nek minket. % Mire figyeljen a kül­földre utazó magyar autós indulás előtt? — Egyrészt jó, ha az Autóklub által kiadott, er­re vonatkozó jogszabályo­kat tartalmazó kis pros­pektusokat átböngészi, da még jobb, ha beviszi a ko­csiját egy szervizbe, és tö- viről-hegyire átnézeti. Csak megbízható szervizbe adjuk be az autót, és lehetőleg ne bízzuk másra az ügyinté­zést. Fontos, hogy a kapott számlát is elolvassuk. Sze­repeljen rajta, hogy' a vég­zett munkáért, a beépített anyagokért és alkatrésze­kért, a beállítási adatokért a szolgáltató műszaki el­lenőrző vagy javító cég vállalja a felelősséget. Vi- gyázzunk rá, hogy ezek a számlák áttekinthetők le­gyenek, ne érjük be egy olvashatatlan aláírással vagy odafirkantott, isme­retlen célú számmal. Fel­ügyeletünk négy forgalma közúti ellenőre folyamato­san járja Pest megye út­jait, és egyebek közt eze­ket is ellenőrzi, de ezenkí­vül 49 helyen 7 vizsgabi­zottságunk gondoskodik a műszaki vizsgáztatásról. Utazás előtti szervizelés­kor feltétlenül ellenőriztetni kell, illetve be kell állít­tatni a kormányművet, a gumiabroncsokat és kont­rolláltatni az üzemeltetés egyéb személyes és műsza­ki feltételeit. Ezt mi is szí­vesen elvégezzük közleke­désbiztonsági napjainkon, Arra ugyancsak ügyeljünk, hogy ne hamisított sor­számcímkét kapjunk a szer­vizelő cégtől — mostaná­ban sajnos elég sokan ha­misítják ezt a műszaki és jogi alkalmasságot igazoló, forgalmi engedélybe ra­gasztható címkét. Vegyük igénybe a fényszóró-beál­lítás lehetőségéit is, pél­dául a mi megyei felügyele­tünk két állomásán, Ceglé­den és Budapesten a Fáy utcában már korszerű, an­gol berendezés van, Gödöl­lőn pedig szeptemberben adják át a harmadikat ren­deltetésének. 9 A zöld kártyától re­mélhetjük-e a járműpark műszaki állapotának javu­lását? — Igen, de ez egyelőre még hazai viszonylatokra jogilag kidolgozatlan. Nem született döntés például ar­ról, engedélyezik-e, hogy az egy-két vagy három évente kötelező motorrevíziót és a vele kapcsolatos bizonyla­tolást vállalkozók is végez­hessék. A mostani ausztriai buszbaleset mindenesetre legyen intő példa: nem vicc, nem elhanyagolható az autók előzetes műszaki ellenőriztetése, bármennyi­re is kevés az emberek pénze. Inkább ne autózzon az, aki a biztonsági felté­teleket nem tudja megfizet­ni. K. K. Belviz ellen mederlapok Keresik az új piacot Az építőipar visszaszoru­lása arra készteti a beton- eiemgyártókat és -forgal­mazókat, hogy termékeik választékát bővítsék és új piacok után nézzenek. A fóti Keszi Beton Kft. is így tesz mostanában, mert nem akarja lehúzni a rolót. Mi­vel a házalapnak, járdának és födémnek való transz­portbeton készítése és el­adása csökkent, náluk be­ton mederlapok gyártására és forgalmazására tértek át, mert Fótnak erre van szük­sége. A község évek óta küsz­ködik a belvizek levezetésé­nek megoldatlanságával, ezért most polgármesteri határozat nyomán több száz méter csatornát építenek, amelyhez a Keszi Beton mederlapjait használják. Ez az újdonság csupán a Keszi Beton talpon mara­dásához elég, ezért a nye­reség érdekében p. régi ter­mékeik gyártásával és el­adási kísérleteivel sem hagytak föl. Egy év múlva Alagon várhatóan nagysza­bású építkezés kezdődik — banképület és üzletközpont készül —, amelyben részt kívánnak venni. Az ezzel kapcsolatos előzetes tárgya­lások már megkezdődtek. — kk —

Next

/
Thumbnails
Contents