Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám

FEGYVERDÖRGÉS HELYETT TŰZIJÁTÉK Moszkvában helyreállt az alkotmányos rend Merevek maradtak az álláspontok Megállapodás nem született Moszkva tűzijátékkal ünnepelte, a világ megnyugvás­sal vette tudomásul, hogy a konzervatív puccskísérlet véglegesen meghiúsult. Mihail Gorbacsov tegnap hajnal­ban visszatért Moszkvába, késő délután pedig már sajtó- értekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Borisz Jelcin, aki jelentős szerepet játszott a válság megoldá­sában, délben százezres nagygyűlésen jelentette be, hogy a közeljövőben sor kerül az új szövetségi szerződés alá­írására, amelynek megakadályozása — úgy tűnik — a puccsisták elsőrendű közvetlen célja volt. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország a tervezettnél is na­gyobb önállóságot és súlyt igényel magának a létrejövő unióban. „Istennek hála. a törvényesség visszatért!” — Ezekkel a szavakkal kommentálta az államcsínykísérlet bukásá­nak hírét II. János Pál pápa. A Gorbacsov mellett — éppen Budapesten — igen határozottan kiálló egyházfő szavainak igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a junta tagjai közül egyelőre szabadon en­gedték a parlamenti képviselőket — mivel mentelmi jo­guk van. Nem kétséges azonban, hogy igazságos és ke­mény felelősségre vonás várható. Borisz Pugo volt belügy­miniszter ez elől az öngyilkosságba menekült, aka­ratlanul is cáfolva azokat a spekulációkat, amelyek sze­rint a puccs csak egy — esetleg Gorbacsov beleegyezé­sével megszervezett — színjáték lett volna. A magyar közvélemény és a politikai vezetés egyaránt örömmel és megkönnyebbüléssel fogadta a kedvező moszkvai híreket. Göncz Árpád és Antall József távirat­ban köszöntötte Mihail Gorbacsovot, illetve Borisz Jel­cint. A magyar belpolitika jövőbeni alakulására is ked­vezően hathat a tény, hogy a szovjet folyamatok megíté­lésében a hat parlamenti párt egységes és azonos állás­pontot képviselt. .— Az egész világnak tudni kell, hogy egy ilyen kalandorpolitika sohasem érvényesülhet. Az, hogy most itt vagyok, a pereszt­rojka győzelme — jelentet­te ki igen fáradt hangon Mihail Gorbacsov a szov­jet rádiónak adott interjú­jában azt követően, hogy moszkvai idő szerint haj­nali negyed kettőkor meg­érkezett Vnukovo—2 re­pülőterére. Mihail Gorbacsov köszö­netét mondott az elszánt és a demokratikus reformo­kat mindenképpen folytatni kívánó szovjet embereknek, Borisz Jelcinnek, akinek — szavai szerint — óriási része van abban, hogy sor­sa jobbra fordult. A szov­jet államfő elismerését fe­AZ ÁR ELLEM ÚSZVA WSSETE& Nevezhetjük akár zuhanásnak is azt a lejtme- netet, amelyet a megye állami ipari üzemei — ritka kivételtől eltekintve — ebben az esztendőben megtesznek. Soha nem látott mértékben csökken a termelés. A legnagyobb veszteseknek a megyé­ben lényeges szerepet játszó híradás- és vákuum- technikai ipar. valamint a műszeripar üzemei lát­szanak. Az első félévben ezeken a helyeken 40-50 százalékkal (!) esett vissza a termelés, a műszer­iparban kevésbé, mint a másik területen. Vesztes az építőanyag-ipar is, a kiszállíthatatlan áruhegyek miatt erőteljesen visszafogni kényszerültek a ter­melést. A csökkenő termelés természetesen jelen­tős állami bevételektől fosztja meg a költségvetést, azaz vesztes az állam is, hiszen nem kapja meg a számított milliárdokat hiánytalanul. Az a kér­dés, létezik-e olyan helyzet, amikor csakis veszte­sek vannak? Látszatra ma ilyen helyzetben vagyunk. A való­ságban azonban a nagyvállalatok a hosszú időn át halasztott teendők árát fizetik meg a zuhanással felérő lejtőn haladva. A mesterségesen fenntar­tott prosperitásnak a keserves számláit most kell kifizetni. Amiben persze csak részben hibásak a vállalatok, egy másik, jelentős rész a korábbi gazdaságpolitikáé. A számlát viszont ma már csakis a vállalatok fizetik, az állami irányítás nem óhajtja vállalni a maga részét, viszont na­gyon is fenntartja jogait az irányítás seregnyi más kérdésében. Ami persze igazságtalan helyzet, csak éppen ma már rendezhetetlen. A kik mit örököl­tek kérdésében az állam hatalmi szóval -úgy dön­tött, hogy ő a tulajdonosi jogokat, a cégnél levők viszont a ballépések következményeit. Az érintet­tek ezt érzik igazságtalannak. (M) jezte ki továbbá az orosz- országi parlamentnek hosz- szas kitartása miatt, és megköszönte a világ veze­tő politikusainak, hogy mindvégig erkölcsi támoga­tásban részesítették a tör­vényes szovjet vezetést. — Ezek a kalandorok a jelenlegi nehézségeinket akarták felhasználni, gond­jainkat az élelmiszer-ellá­tással, a nemzetiségek kö­zött kirobbant véres konf­liktusokat. Amikor odajöt­tek hozzám, és arra kértek, hogy csatlakozzak kezde­ményezésükhöz, akkor én határozottan ez ellen vol­tam. Követeltem, hogy bármi történjék is, azonnal hívják össze a legfelsőbb taná­csot. — A szovjet elnök a rá­dióinterjúban drámaian ecsetelte, hogy 72 órán ke­resztül a szárazföldön és a tengerről teljesen körül­vették, és elszigetelték a külvilágtól. Végezetül közölte, hogy rövidesen részletesen be­számol a szovjet népnek és a világnak arról, hogy mi történt vele az elmúlt na­pokban, és részletes elem­zést ad a drámai esemé­nyeket szervező puccsisták tevékenységéről — mondta a rádióinterjúban Mihail Gorbacsov. Moszkvában a reggeli órákban folytatódott a si­kertelen hatalomátvételi kísérlet irányítóinak letar­tóztatása. Szergej Sztankevics, a moszkvai városi tanács egyik vezetője azt közölte az Eho Moszkvi nevű rá­dióban. hogy Vlagyimir Krjucskov KGB-főnök után Dmitrij Jazov védelmi mi­nisztert és a bizottság egy másik tagját, Alekszandr (Folytatás a 2. oldalon.) Megállapodás nélkül zá­rultak a megbeszélések a szovjet csapatkivonással kapcsolatos pénzügyi kér­désekkel foglalkozó tárgya­lásokon Budapesten — tá­jékoztatta a sajtó képvise­lőit csütörtökön Annus An­tal, a magyar tárgyalóde­legáció vezetője. Elmondotta: annyi ered­ményt sikerült elérni, hogy felmérték a pontos helyze­tet, és világosan megfogal­mazták mindkét fél javas­latait, valamint a megol­dásra alternatívákat dol­goztak ki. Az álláspontok azonban nem közeledtek. Várhatóan további szakér­tői munkára van szükség, hogy ezeket a javaslatokat pontosítsák, s azt követően kerülhet sor újabb megbe­szélésekre. A Szovjetunió Magyaror­szágtól 53,4 milliárd forin­tot követel az itt hagyott katonai létesítmények, épü­letek ellenében. Ugyanis a létesítmények egy részét a szovjet hadsereg felújította, új épületeket építettek, s ennek ellenértékét szeret­nék Magyarországtól meg­kapni. A magyar követelés ösz- szességében ennél jóval, mintegy 33 milliárd forint­tal nagyobb. Ez részben a környezeti károkkal kap­csolatos pénzügyi kiadások­ból, az elmulasztott állag- megóvás, karbantartás költ­ségeiből és egyéb tételek­ből tevődik össze. Állag- megóvás elmulasztása cí­mén Magyarország 14,3 milliárd forintot követel a Szovjetuniótól. Ezt az igényt a partnerek elisme­rik. Vitatkoznak ugyanak­kor az általuk okozott kör­nyezeti károk nagyságáról. A Szovjetunió csupán 2,62 milliárd forintot kíván megtéríteni a környezeti károkból, míg a magyar igény ennek sokszorosa, 60,2 milliárd forint. Nincs egyetértés abban sem, hogy mi legyen a ki nem fize­tett számlákkal, a műemlé­kek megrongálásából adódó károk költségeivel. Magyar- ország ilyen címen 12,7 milliárd forintot követel a Szovjetuniótól. A megbeszéléseken első­sorban a környezeti károk­kal kapcsolatos kérdések­ben maradtak merevek az álláspontok. Több javasla­tot dolgoztak ki azzal kap­csolatban, hogy hogyan hasznosítsák az ingatlano­kat. Továbbra is napirenden van a javaslatok között az úgynevezett nullamegoldás. Ennek értelmében mindkét fél igényét úgy összesíte- nék, hogy se a Szovjetunió­nak, se Magyarországnak ne kelljen egy fillért se fi­zetnie. Lekerült viszont a napirendről az a korábbi szovjet indítvány, hogy a csapatkivonással kapcsola­tos elszámolásokat együtt intézzék a külkereskede­lemben korábban keletke­zett jelentős, mintegy más­fél milliárd dollárra rúgó magyar aktívum rendezésé­vel. Milliárdos veszteségek Szárnyaszegett szárnyaspiac Harapófogóba kerültek a baromfitenyésztők és -fel­dolgozók. Az agrárgazdaság egykoron szebb napokat megélt ágazata válságba került. Megbízható értesü­lések szerint idén az esz­tendő első felében megha­ladta a 3 milliárd forintot is a szárnyasokon keletke­zett veszteség. Súlyosbítja a pillanatnyi helyzetet az is, hogy a közelmúltban le­zajlott kedvezményes ser­téshúsakció révén a bel­földi piacon mindig a leg­olcsóbbnak számító barom­fi különösen hátrányos helyzetbe került. Dr. Kállay Béla, a Ba­romfitenyésztők Országos Egyesülésének igazgatója úgy ítéli meg, hogy ötven, sőt egyes területeken meg­közelítőleg száz százalékkal emelkedtek az eladatlan belföldi készletek. A tőkés export stabilnak nevezhető, s az utóbbi öt esztendő eredményeit tekintve, a Közös Piac tagországaiba szállított magyar szárnyas őrzi a megszerzett piaci po­zícióit. A Közel-Keleten vi­szont olyannyira leverték az árakat, éppen a brazil és az amerikai szállítók ré­vén, hogy ott nem képes megvetni a lábát a magyar baromfi. Dr. Kállay utalt arra is, hogy a szovjet piac képes volna teljes egészében át­venni az exportra szánt jó­szágot. de fizetésképtelen. A magyar szállítók pedig nem tudják megelőlegezni az egy-másfél évre szóló hiteleket. Még barterüz- letekre sem nyílnak kilátá­sok. A tornyosuló készle­tektől pedig a feldolgozók mindenáron szabadulni sze­retnének. Információink szerint a sertéshúsakcióhoz hasonló kedvezményes ba­romfiértékesítéshez szeret­nének az érintettek az ille­tékes minisztériumoktól tá­mogatást kapni. A Barom­fitenyésztők Országos Egye­sülésének igazgatója azon­ban elmondta, hogy ennek kivitelezésére vajmi kevés a remény az Agrárpiaci Rendtartás révén finanszí­rozott sertéshúsvásár miatt. Próbálkoznak a szezonba- romfiexport növelésével, s van is remény arra, hogy az olasz és a német piacon ezekre a termékekre lesz igény. Az FKGP országos köz­pontja közleményben tu­datta: a Független Kisgaz­dapárt kezdeményezésére augusztus 22-én hivatalos találkozót tartottak az FKGP és a magyarországi zsidó hitközségek vezetői. Mint a pártközpontból kiadott közleményben írják, baráti tárgyalásokon egyez­tették nézeteiket a haza sorskérdéseiről, a válságból való kiút lehetőségeiről. Teljes volt egyetértésük abban, hogy nemzeti ösz- szefogásra, a társadalom meghatározó erőinek új ki­egyezésére van szükség, a gazdaság talpraállításában meghatározó a tulajdonos polgárság szerepe. A kis­gazdavezetők veszélyesnek tartanák, ha felerősödné­nek a szórványosan előfor­duló antiszemita jelensé­gek. s egyetértettek tár­gyalópartnereikkel abban, hogy az 1945 előtt elszen­vedett sérelmekért a zsi­dóságot is megilleti a kár­talanítás. Az FKGP azt szeretné, ha a magyar zsi­dóság — melyet a nemzet részének tekint — itt, e hazában találná meg bol­dogulását. Egyetértés volt abban, hogy az egyházak­nak teljesen egyenrangúak­nak és az államtól függet­leneknek kell lenniük, az oktatási és karitatív tevé­kenységeikhez az államtól normatív támogatásban ré­szesüljenek. A tárgyaló felek megál­lapodtak, hogy rendszeres kapcsolatot fognak tartani. Lezuhant egy katenai repülőgép A Magyar Honvédség pá­pai „Stromfeld Aurél” ho­ni vadászrepülő osztályá­nak egy MÍG—21 típusú katonai repülőgépe csü­törtökön, a déli órákban — kiképzési repülés végre­hajtása közben, eddig is­meretlen okok miatt —■ Gyermely község közelé­ben, lakott területen kívül lezuhant — tájékoztatta a? MTI-t a Honvédelmi Mi­nisztérium sajtóosztálya. A repülőgép vezetője, Groszmann István főhad­nagy, 29 éves vadászpilóta a katasztrófa következtében életét vesztette. Polgári ja­vakban kár nem keletke­zett. A szerencsétlenség okainak vizsgálatát a Ma­gyar Honvédség repülőfő­nökének vezetésével egy szakértői bizottság haladék­talanul megkezdte. Országos összehasonlítás­ban Pest megye nem tar­tozik a jelentősnek mond­ható baromfitenyésztői te­rületek közé. Az egyedüli feldolgozó bázis Hernádon, a Március 15. Tsz területén található. Ott, mint hírlik, kevésbé nyomasztók az értékesítési gondok. Vi­szont Dunavarsányban, a Petőfi Termelőszövetkezet már nagyon megérzi a ba­romfipiac pangását. Ez a közös gazdaság kimondot­tan a háztájiban, a kisgaz­daságokban felnevelt szár­nyasokat értékesítette, il­letve értékesíti. Mivel ve­vőt maholnap már lasszó­val is képtelenek lesznek fogni, így küszöbönáll a szövetkezet baromfiágaza­tának összeomlása. Erre utalnak az előjelek, köztük az, hogy a termelők száma már a felére zsugorodott. A téesz takarmánykeverője csak fél kapacitással üze­mel, mert tápért már egyre kevesebben állnak sorba. (gyócsD

Next

/
Thumbnails
Contents