Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

MOblORI aaXIK. EVtOLYAM, 196. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Gyanús nyomok a feltételezett helyszíneli Terroristák? Kommandósok? Vasárnap reggel még ha­zánk vendége volt II. János Pál pápa. Ezen a napon Máriapócsra, Nyíregyházá­ra és Debrecenbe várták a szentatyát. Moszkvából még csak a szokványos hírek érkeztek, nem sejthettük, hogy másnap már másfajta világpolitikai helyzetre éb­redünk. A Pest megyei Tápióbics- kén országos bajnoki és nemzetközi motokrosszver- senyre készültek, s már kora délelőtt szurkolók százai gyülekeztek a hely- . színen. Egy-egy ilyen sport- - rendezvény előtt mindig nagy a nyüzsgés, a brancs- beliek és az egyszerű sport- kedvelők kisebb-nagyobb csoportokban latolgatják az esélyeket... Ám azon a reggelen főleg a környék­belieket más téma foglal­koztatta. Izgatottan cserél­gették információikat, amik között első hallásra is meg­alapozatlan feltevések is akadtak, ám a lényeget a helyi motorosklub egyik vezetőjének segítségével mégis sikerült kihámozni. A múlt héten, mint la­punkban megírtuk, már dördültek el lövések Tápió- bicske közelében. Ám az a lövöldözés, ami állítólag szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka történt, a helybeliek elmondása sze­rint nem a Tápióbicske és Nagykáta, hanem a Tápió­bicske és Ság közötti útsza­kaszon tört ki. A környék­beliek tudni vélik, hogy magyar kommandósok autóval menekülő fegyveres arabokat (terroristákat?) üldöztek, majd tüzet nyi­tottak rájuk, akik viszonoz­ták azt. Ä magyar Komon­dorok a tűzpárbajban szét­lőtték a külföldiek autó­ját, valószínűleg súlyos, ha nem halálos sérüléseket okozva nekik. A feltételezett helyszínen láthatók voltak gyanús nyomok, de azokból egy laikus nem vonhat le sem­miféle következteléseket. A tápióbicskei motokrosszver- seny helyszínén szolgálatot teljesítő rendőrök az ügy­gyei kapcsolatban semmi­lyen felvilágosítást nem tud­tak vagy nem akarlak adni. Pedig jó lenne, ha az ille­tékesek vagy megcáfolnák a környéken futótűzként terjedő hírt, vagy megis­mertetnék az esetleg tör­téntekkel a közvéleményt, amely annál inkább hajla­mos a gyorsan terjedő szó­beszédnek . hitelt adni, mi­nél inkább késik az őszin­te, szakszerű tájékoztatás. Informátoraink tegnap délután megerősítették, a hír tartja magát, sőt bur­jánzik. S az emberek jog­gal szeretnék tudni: ezután is. csak a rémhírterjesztők ötleteitől ' vagy éjszakai fegyverropogástól is kell tartaniuk. Vereszki János Kacsa volt? Megkíséreltük kideríteni, mi az igazság, van-e alapj-a a hí­reszteléseknek. — Az ügy — ha van ilyen — nem miránk tartozik, a rend­őrséget keresse — mondta egy magát megnevezni nem kívánó hölgy a polgári titkos szolgá­latokat felügyelő miniszter titkárságán, miután röviden "konzultált vaLamelyik felette­sével. Szabó Ferenc alezredes, a rendőrségi különleges szolgálat osztályvezetője: — A hír így biztos nem igaz. Az említett napon, s a pápalá­togatás egész ideje alatt tel­jes állományunk a pápa uta­zását biztosította, ilyen kiren­delés sem akkor, sem koráb­ban, augusztus 16-án nem jött hozzánk. Veszteg Kupa Egy évig Monoré Eső, napsütés, színvona­las, küzdelmes játék. Ez jellemezte a Veszteg Kupa négy résztvevőjének (Péte­ri, Monor, Üllő és Úri) két­napos tornáját. Az első napon zuhogó esőben: Monor—Üllő 2-1 (2-0). Góllövő: Jancsika, Lengyel, illetve Krausz. A második mérkőzésen: Péte­ri—Úri 1-1 (1-0). Góllövő: Pikál, illetve Dóczi. Tizen­egyesrúgásokkal (9-8) a Péteri került a hétfői dön­tőbe. A harmadik helyért Üllő nagy küzdelemben 1-1-es Tobcrzó Az MSE labdarúgó­szakosztálya kéri azokat a fiúkat, akik 1976. augusztus 1.—1980. jú­lius 31-e között szület­tek, és focizni szeretnek, jelentkezzenek ifj. Tóth János edzőnél a monori sportpályán 1991. au­gusztus 22-én (csütörtö­kön) 17 órakor. MONOR! HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 0 Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. 0 Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől péntekig «-tői 11-ig. döntetlen után, tizenegye­sekkel (5:3) biztosította a dobogó harmadik helyét. Góllövő: Krausz, illetve Farkas. A döntőben: Monor—Pé­teri 4-0 (1-0). Péteri, 700 néző, vezette: Viczkó. Az NB Ill-as monoriak Bodnár, Kiss L, Rottenbil- ler és Nosztrai góljaival fektették két vállra a lelkes, a mezőnyben egészen kivá­lóan játszó hazaiakat. A napsütéses időben nézőre­kord született, sokan jöttek el a környező községekből is. A Monorból kitűnt: Ele­kes, Bodnár, Rottenbiller és és Kiss 1. A Péteriből: Hrutka F., Szűcs S., Palkó- vics és Kalina L. A legjobb kapus díját Monpri S., a legjobb mezőnyjátékos dí­ját Lengyel S., s a legered­ményesebb csatár díját a vecsési Krausz érdemelte ki. A Veszteg János Kupát és oklevelet az elhunyt, ki­tűnő futballista édesapja, Veszteg Mihály adta át az első három helyezettnek. Űri oklevelet kapott. Dicséret illeti a Péterie­ket a kitűnően előkészített és megrendezett sporttalál­kozóért, amely rangos ese­ménnyé vált az utóbbi években! Iiörömpő Jenő (A Dvorákovies—ifj. Szabó- cmlúhk tornáról holnap számo­lunk be.) — Fs más kommandóscso­port nem jöhet szóba? — A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányságon nincs komman­dós alakulat, más megyéből pedig ide nem jönnek. A ka­tonák az említett jellegű fel­adatban nem vehetnek részt. Tehát meggyőződésem, hogy a hír kacsa, nem igaz. Illés Lstyán alezredes, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság s a j tóos ztál y v ez e tő - h ely ettes e: — Semmi olyasmiről nincs információnk, tudomásunk, ami egybevágna az önök állal említettekkel, vagy akár csak hasonlítana ‘ arra. Korábban, augusztus 14-én és másutt, Nagykáta és Tápióbicske kö­zött valóban rálőttek egy ár­tatlan ember kocsijára, de erről hírt adtak a lapok. Bű­nöző banda tette. Igaz, ez az eset nem altkor és nem ott tör­tént. Horváth András alezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány- helyettes : — Nem, nem történt az emlí­tett körzetben semmi ilyesmi liS-ára virradóan, én is azt hi­szem. hogy a P.-.-st Megyei Hír­lap által korábban is ismerte­tett (augusztus lf6-i és 17-i hír­oldalunkon számoltunk be. A szerk.) gépkocsi-megtámadás eltorzult visszhangjáról van szó csupán. V. G. P. Önkormányzati háborúságok Egyik sem enged A képviselők többségének kezdeményezésére rendkívüli nyilvános ülést tart ma — csütörtökön — délután négy órakor a város önkormányzati testületé a polgármes­teri hivatal földszinti tanácskozótermében. A kiküldött meghívó szerinti napirendi javaslatot lapunk tegnapi számában ismertettük. Eszerint a képviselők megtárgyal­ják dr. Rados Mária polgármester fegyelmi ügyét, kezdeményezik orvosi rendelésé­nek megtiltását, s megvitatják a polgármester és alpolgármester közötti munka- megosztást. Hogy ezeken túl még mi minden kerül szóba, nehéz megjósolni, hiszen úgy tűnik, időnként az érzések mellett már az indulatok is szerepet játszanak. Aláb­bi összeállításunk talán tükrözi, mennyire bonyolult, tisztázatlan helyzetről van szó. Az bizonyosnak látszik, hogy az a képviselő-testü­let, amelyik — igaz, a má­sodik fordulóban — nagy többséggel választotta meg dr. Rados Máriát pol­gármesternek, az most még egységesebben áll ki — el­lene. Sőt — mint hiteles forrásból megtudtuk — épp egy hete a városban mű­ködő pártok is megállapod­tak abban, hogy támogat­ják a képviselők többségé­nek kezdeményezését, vagyis szorgalmazzák a polgármester asszony le­mondását. Ám dr. Rados Mária többször is kijelen­tette, hogy nem hátrál meg. Korábban1 felvetődött, hogy ebben az esetben a város­atyák mondanak le testü­letileg. A helyzet azonban megváltozott. Nyilatkoz­ni ugyan nem nyilatkoztak róla, de két mértékadó képviselő is megerősítette, hogy a testület semmiképp nem mond le. Ezt azzal in­dokolják, hogy fenn kíván­ják tartani a város műkö­dőképességét, s nem akar­ják az időközi választások anyagi, idegi terheit ráhá­rítani. Ellenkező előjelű példa­ként említették és kifogá­solták a polgármester asz- szony — szerintük önké­nyes és a pénzügyi osztály- vezető ellenére meghozott — intézkedését, miszerint a múlt héten körülbelül 1,5 millió forint körüli jutal­mat osztott szét a hivatal dolgozói között. Volt, aki 50 ezer forintot kapott. A két képviselő emlékeztetett ar­ra, hogy korábban a testü­let részben takarékossági okokból utasította el pe­dagógusok, orvosok jutal­mazását. (Igaz, még koráb­ban a megyében elsőként emelték a lehetőségeket maximálisan kihasználva a tanácsok, tanítók bérét.) Nem tudni tehát, ma mi­lyen döntés születik. Egye­lőre úgy tűnik, egyik, fél sem enged. A képviselők állítólag arra is elszánták magukat, hogy ha lemon­dásra kényszeríteni nem is tudják, lehetetlenné te­szik a polgármester asz- szony helyzetét. Mód van — elméletileg — például arra is, hogy a fegyelmi vizsgálat idejére kitiltsák a polgármesteri hivatalból! A délutáni testületi ülés­ről természetesen tudósí­tunk, de egyik fél oldalára sem kívánunk állni. Mi a harmadiknak szurkolunk; a városnak. V. J. A volt pártvezetők Elnézést kérnek A már megszűnt Vállal­kozók Pártja monori cso­portjának volt vezetősége kérte szerkesztőségünktől a következők közlését. Bajári Jánost a Vállalko­zók Pártja monori csoport­ja segítette a képviselői tisztségre, mivel rendkívül aktívan vett részt a párt helyi szervezésében, s ezért viszonzásul a választási listán az első helyet tartot­ta fenn magának. A volt vezetőség elnézést kér a vállalkozóktól, hogy Bajári Jánost a képviselői tiszt­séghez juttatta. 1990 decemberében le­mondásra szólították fel, de miután ez eredménytelen volt, visszahívását kezde­ményezték, ami ugyancsak sikertelen volt. A Vállal­kozók Pártjának helyi cso­portja január végén meg­szűnt — Bajári János mö­gött sem párt, sem vállal­kozói támogatás nincs. A volt vezetőség elutasítja a képviselő meggondolatlan, etikátlan, apolitikus meg­nyilvánulásait, amelyek nem egyeztethetők össze a vál­lalkozók elgondolásaival. E közlés közzétételét Ilé- ri Gábor, Juhos János, Da­rázsi Erzsébet. Darázsi Ká­roly, Juhosné Ölvcdi Krisz­tina, Topor Sándor és To­pomé Keszeg Tünde, a Vállalkozók Pártja volt ve­zetősége kérte. Válasz A Monori Hírlap 1991. augusztus 16-i számában közzétett „Politikai sí­kon” című írásukkal kapcsolatban közlöm, hogy dr. Rados Máriát sértő szándékkal soha nem érintettem meg, és testrészeit sem rángat­tam meg. Az tény, hogy dr. Rat dos Maria minden reá-; litásérzéket nélkülöző magatartása kihozott a soürombúi. Sajnos habi­tusom erőteljesebb az átlagnál, ezt nem azon a napon tapasztalta elő­ször az apparátus. De már-már igencsak elfo­gadják és ezek szerint is értékelik munkámat. Szerintem Borzsákné nem a hangos jelenet miatt adhatta be a fel­mondását, hanem, mert ő is rájött, hogy rossz oldalra állt, és a hely­zet tarthatatlanságára! Továbbá szintén nem igaz a nekem tulajdoní­tott becsmérlő kifejezés, miszerint én Monor pol­gármesterét, dr. Rados Máriát lehülyéztem vol­na. De nagyon sok bizo­nyítható vádpontot so­roltam fel, amelyről vi­szont a polgármester — saját jól felfogott érde­kében — nem tájékoz­tatta a sajtót. Azért, mert így szerette volna elérni, hogy ne kapjak szerepet az ellene ala­kítandó fegyelmi bizott­ságban, hocry ne legyen a legtámadhatább olda­láról. a vállalkozások kezelésének oldaláról markáns vállalkozói képviselet. Bajári János, az ipari-kereskedelmi bizottság elnöke Levelesiádánkbó] Üzenet a testületnek Az alábbi levelet, mivel valójában névtelen — és ez éppoly szomorú, mint ami­ről szerzője ír —, kivétele­sen s azért közöljük le, mert a városban lépten- nyomon találkozunk ha­sonló véleményekkel. „Sok-sok monori lakos nevében szeretném, ha le­közölnék az alábbiakat. Olvasván az 1991 augusz­tus 14-i, szerdai számot, a monori polgármesternő le­mondásáról, úgymond ki­nyílt a bicska sokunk zse­bében. Feltettem magam­ban a kérdést, vajon med­dig bírják még elviselni a tisztelt monori képviselő urak, hogy a polgármester nő legyen, bármennyire is aggódnak a város sorsa miatt. Vajon meddig bírja cérnával ez a „vónasszony- nak is sok lenne” testület a csámcsogást a polgármes­ter nagymamaságáról, az orvosi pályájáról, a határo­zottságról, ami nem min­denkinek tetszik természe­tesen. Szomorú, hogy mióta a választás megkezdődött, azóta a tisztelt képviselő- testületnek nincs más gond­ja, csak az, hogy dr. Rados Mária mit csinál, mit mond, hogyan viselkedik, annak ellenére, hogy lenne itt, Monoron igen-igen sok egyéb, amivel foglalkozni kellene. Ne takaróddzanak a monori lakossággal a kép­viselő urak, ne sértődjenek meg minden szótól, ami a vita hevében elhangzik. Gondoljanak arra, hogy a vita vitte előbbre mindig a haladást, de nem a sértő- dékenység, nem a sárdobá­lás. Emlékezzenek a tisztelt képviselő urak — mert a monori lakosság emlékszik, attól nem kell félni —, hogy még a polgármesteri szék meg sem melegedett a polgármesternő szoknyája alatt, már felelősségre von­ták azért, amit mástól még három-négy év után sem illik. Azóta ha a Monori Hírlapot vagy egyéb monori illetőségű újságot a ke­zünkbe veszünk, nem mú­lik el napról nap, hogy Ra­dos Mária nevét ne olvas­hassuk benne. Vajon így, ilyen körülmények mellett tudna dolgozni akár a bi­zottság, akar az alpolgár­mester? Mert ne feledjék el, aki másnak vermet ás, maga esik bele, és netalántán még ők is besározódhatnak, amit nagyon nehéz letöröl­ni. Miért csinálnak nagy ügyet abból, hogy a polgár­mesternő dolgozni akar a pályáján? Miért nem kérde­zik meg a tisztelt képviselő urak, hogy az Országgyű­lésben hány képviselő egyetemi tanár mondott le végleg a pályájáról? Vajon egy előadást sem tart egyik sem? Egy állatorvos sem megy ki egy beteg kutyá­hoz? És még sorolhatnám tovább, de minek. Majd még a következő képviselő - ülésen ezt is a napirendi pontra tűznék, aminek biz­tosan a polgármesternő len­ne az oka. Jó lenne, ha a monori képviselő-testület végre oda jutna ebben a nagy demok­ráciában, hogy az olyan na­gyon féltett városuk prob­lémájával, útjaikkal, orvosi ellátásával — és ebben se­gítségként vegyék figye­lembe dr. Rados Mária ténykedését is — foglalkoz­nának, ami előbbre viszi a város sorsát, és nem az örökös haragosdiról, hanem a haladásról lenne híres a megyében. Vegyék azt is fontolóra, hogy vajon a tisztelt kép­viselő urak mind feddhe­tetlenek, egyikben sincs hiba?” Sok-sok monori lakos ne­vében Zs. É. (A levél eredeti példánya szerkesztőségünkben fellel­hető.)

Next

/
Thumbnails
Contents