Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

A szovjet fordulat

megremegtette a világot

(Folytatás az 1. oldalról) egy időben Moszkvában és több nagyvárosban páncélosok vonultak fel, körbevették a szovjet parlament épületét, elfoglalták több szovjetköztársaság közintézményeit, s a Szovjetunió teljes területére bevezették a cenzúrát. Kedd estig csak a központi televízió 1-es csatornája ad műsort, s csak néhány, központilag engedélyezett újság jelenhetett meg. Súlyos összecsapásokra azonban mindeddig nem került sor.

Mihail Gorbacsov egészségi állapotáról, hollétéről egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot. Vannak, akik feltételezik, hogy a nagy reformer szovjet államfő esetleg már nincs is az élők sorában, más jelentések szerint nyári szabadságának színhelyén tartják fogva, vagy egy katonai támaszponton őrzik. Moszkva központi részét katonai gépjárművek, harckocsik szállták meg, ugyanakkor, elsősorban az orosz parlament környékén, tömegek tiltakoztak a puccs ellen. Az orosz köztársasági vezetés, élén Borisz Jelcin elnökkel, alkotmányellenesnek ítélte a konzervatív puccsot, a polgárokat ellenállásra, általános politikai sztrájkra szólította fel. Figyelemre méltó, hogy Jelcin felhívására máris a bányavidékeken és Moszkvában több helyen elkezdődött a munkabeszüntetés, s hírek érkeztek arról is, hogy Moszkvában és Leningrad - ban katonák álltak át az orosz köztársasági vezetés oldalára. Nem tudni, hogy a puccsisták bizonytalansága vagy taktikai megfontolása áz oka, de a moszkvai városparancsnok engedélyezte a keddre meghirdetett nagygyűlést, s mindeddig az átállt katonákkal szemben sem léptek fel.

Janájev hétfői sajtóértekezletén azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy Gorbacsov a hosszú évek kemény munkája alatt elfáradt, s reményét fejezte ki, hogy még visszatér a politikai életbe. Azt is kilátásba helyezte, hogy nem térnek el lényegesen a gorba- csovi reformpolitikától.

A Szovjetunióból továbbra is meglehetősen nehezen és ellenőrizhetetlenül érkeznek a hírek, hiszen a puccsisták csupán a TASZSZ működését engedélyezik. Észtország, Litvánia és Lettország nagyobb városaiban a hadsereg szintén megszállta a középületeket. A telefon- és telefaxvonalak elhallgattak, az utcákon tankok járőröznek. Mindhárom köztársaságban jelezték, puccsnak minősítik a történteket, s felkészülnek az ellenállásra. A balti köztársaságokon kívül Nazarbajev kazah elnök is kilátásba helyezte, hogy ellenállásra szólítja fel a köztársaság polgárait, s hogy támogatja Borisz Jelcint. A független orosz hír- ügynökség azt is bejelentette, hogy szerdára összehívják az oroszországi parlamentet a rendkívüli helyzet megvitatására, azt azonban nem tudni, hogy a katonai hatóságok lehetővé teszik-e az ülés megtartását. Alekszandr Jakovlev és Eduard Sevardnadze, akiket korábban Gorbacsov legközelebbi munkatársaiként tartottak számon, közleményt juttattak el az AFP francia hírügynökséghez, amelyben felszólítják a nyugati államokat, hogy alakítsanak bizottságokat a szovjetunióbeli demokrácia

"xJfírlaD

támogatására, ök is támogatják Jelcin sztrájkfelhívását, s a puccsot a szabadság és a demokrácia elleni merényletnek minősítették. Meg nem erősített hírek szerint egyébként a két reformpárti politikus otthonát a KGB emberei őrzik.

Kedden 200 ezres tüntetés volt délben Moszkvában az oroszországi parlamentnél. Ezen Alekszandr Ruc- koj oroszországi alelnök a sztrájk folytatására, kitartásra és a szélsőségelvtől való tartózkodásra hívta fel a hírzárlat ellenére is hatalmas tömeget. Bejelentette: követelik, hogy a „puccsista szélhámosok csoportja” azonnal vonja visz- sza rendeletéit, a katonákat vonják vissza a helyőrségekbe, állítsák vissza Gorbacsov elnöki jogait, vagy ha tényleg beteg, akkor egy nemzetközi orvosbizottság vizsgálja meg egészségi állapotát. Tegyék azonnal lehetővé, hogy Jelcin találkozhasson Gorbacsovval, biztosítsák az oroszországi vezetés és a parlament tagjainak szabad mozgását, engedélyezzék a tömegtájékoztatási eszközök működését. A tömeg ezenközben ütemesen skandálta: „Le a fasiszta juntával!”.

A puccsisták kezén lévő szovjet központi televízió esti kilenc órás híradója gyorshírben jelentette, hogy Valentyin Pavlov kormányfő súlyos, de nem életveszélyes állapotban kórházban fekszik.

Egyes hírek szerint az új szovjet vezetés tagjai közül nemcsak Pavlov kormány fő, hanem Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter is megbetegedett.

Ugyancsak ebben az adásban Ovcsinnyikov tábornok hazugságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint egyes hadosztályok átálltak volna az oroszországi vezetés oldalára. A tábornok cáfolta, hogy több főtiszt eltűnt volna, és hogy egyesek közül ük öngyilkosságot követtek volna el.

Mihail Gorbacsov teljesen egészséges, és a híresztelésekkel ellentétben nem Moszkvában, hanem még mindig a Krímben tartják fogva, és elszigetelték a külvilágtól — mondta Borisz Jelcin orosz elnök kedden telefonon John Major brit kormányfőnek.

A szovjet puccs hírét a világ megdöbbenéssel, a vezető politikusok meglehetősen nagy zavarral fogadták. Pedig Gorbacsov hatalmának várható megdöntését több reformpárti politikus is jelezte, de úgy látszik, nem hittek nekik. Tegnap már a világ számos országának vezetői értékelték a történteket. Bush amerikai elnök a szovjet alkotmány előírásaival ellentétesnek minősítette Gorbacsov leváltását, s figyelmeztetett arra, hogy a Moszkvában lezajlott fejlemények súlyos következményekkel járhatnak az egész világ számára. Bejelentette azt is, hogy azonnali hatállyal leállítják a Szovjetuniónak nyújtandó segélyeket,

ugyanakkor korainak tartotta megítélni, hogy az események milyen hatással lehetnek a szovjet—amerikai párbeszédre.

Csupán néhány ország ítélte törvényesnek a hatalom- átvételt: így Kíné, Kuba és Irak vezető politikusai.

Gorbacsov leváltása, a hatalomátvétel törvénytelen módja miatt Antall József miniszterelnök konzultációra hívta össze a parlamenti pártok vezetőit, s mint tanácskozásuk után külön- külön elmondták, teljes az egyetértés a történtek megítélésében. Antall József miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Bush amerikai elnökkel, aki biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy az Egyesült Államok támogatja és nem hagyja magára Magyarországot és a térség többi országát. Felajánlotta, hogy az USA rendszeresen tájékoztatja a magyar miniszterelnököt minden olyan lépésről, amely hazánkat is éi'inti. Hasonló eszmecserét folytatott a miniszterelnökünk Kohl német kancellárral is. Miniszterelnökünket a szovjet nagykövet hivatalosan is tájékoztatta a szovjet fejleményekről.

A Magyar Honvédség és a határőrség az elmúlt két napban több közleményt adott ki arról, hogy a magyar—szovjet határ menti kapcsolatok normálisan működnek, Magyarországról rendben visszatért az a több tízezer zarándok, aki a pápalátogatáson vett részt,

H. JÁNOS PÁL nONAP

Féken kell tartani az egyéni jólét gátlástalan, önző keresését

(Folytatás az 1. oldalról.)

A szentatya a bazilikától pápamobillal hajtatott a Hősök terére, ahol délelőtt 10 órakor kezdetét vette a

szentmise.

Az államalapító napjának tiszteletére a szentmise oltáremelvényén, a felállított feszület tövében helyezték el a szent jobbot.

Miután II. János Pál pápa helyet foglalt a Hősök terén felállított díszes trónusán, Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek köszöntötte.

Ezután következett a szentmise. A katolikus egyház feje homíliájában köszöntötte hazánk megjelent vezetőit, az egyház kiemelkedő magyar és külföldi személyiségeit. Ezután a pápa méltatta István király érdemeit, aki — szavai szerint — rendkívül bölcs ember és az egész nemzet közös javának első szolgája

Fohász

a reformokért

A v Ll á g h í r ii g y n ök ség ek feltűnő tálalásban számolnak be arról, hogy II. János Pál pápa a budapesti Hősök terén pontifikáit istentiszteletén elismerő szavakkal szólt Mihail Gorbacsovról és idézik azt a kijelentését, amely szerint lelke mélyéből fohászkodik azért, hogy a »Szovjetuniót ne sújtsák újabb tragédiák.

Egyébként ez volt a pápának a Szovjetunióban zajló eseményekkel kapcsolatos első nyilvános állásfoglalása, Szentbeszédében több ízben kifejezte reményét. hogy a Szovjetunióban folytatódik a Gorbacsov által kezdeményezett reformpolitika.

A hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy az istentisztelet helyszínén más diplomatákkal együtt ott volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesíi nagykövete, de a szentbeszéd kezdete előtt távozott a helyszínről.

volt. Minden nemzedék tovább folytatja az ő építő munkáját.

A nemrég bekövetkezett történelmi változásokra utalva kijelentette: — Ma Magyarországon űj helyzet állt elő, most nem fenyegetik külső ellenségek. Ez egyedülálló lehetőséget nyújt az ősöktől épített ház megerősítésére. Ennek a vállalkozásnak sikeréhez azonban az szükséges, hogy a benne lakók féken tudják tartani egyéni jólétük önző és gátlástalan keresését, valamint az ellenségeskedés kísértését, amely újra meg újra egymás elleni küzdelemre uszítja az állampolgárokat, a társadalmi rétegeket és osztályokat — mondotta, majd az új és annyira szükséges evangeli- zálás megkezdésére szólított fel.

A Hősök terén tartott szentmiséjének végén II. János Pál röviden reagált a Szovjetunióban bekövetkezett változásokra.

II. János Pál pápa magyarországi lelkipásztori látogatásának utolsó programjaként a magyar katolikus püspöki kar tagjaival találkozott.

Szólt arról is, hogy a jövendő vallásosság külső megjelenési formái valószínűleg kevésbé lesznek feltűnőek, mint a régebbiek. A harmadik évezred küszöbén a magyar püspök alakja is sokkal szerényebb, mint a régen ábrázolt ünnepélyes főpapoké. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „a hitélet dinamizmusa nem tűr meg semmiféle merev ragaszlco- dást a múlt kultúrák világához”.

A találkozó után a pápa közös ebéden vett részt a magyar püspökökkel, s elutazása előtt rövid pihenésre vonult vissza.

II. János Pál díszes kíséretével délután öt órakor érkezett a Ferihegy I. repülőtérre, hogy ötnapos látogatását befejezvén búcsút vegyen Magyarországtól. A reptérre őszentségét Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Szabad György házéi- nők, valamint a kormány számos tagja elkísérte, s ott volt a magyar római katolikus egyház több magas rangú vezetője, köztük Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Seregély István egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke.

II. János Pál pápa a következő szavakkal búcsúzott a fogadó országtól s annak polgáraitól:

— Azért jöttem Magyar- országra, hogy veletek együtt hálát adjak Istennek a lehetőségért, melyet ő ajándékozott nektek, hogy új életet kezdjetek; a lehetőségért, Rogy igazságosságon és szabadságon alapuló új társadalmat teremthettek. Ám két alapvető szempontot soha nem szabad elfelejtenünk, amikor a társadalom új életének megteremtésén fáradozunk — ajánlotta valamennyiünk figyelmébe. — Az első, hogy senki sem önmaga miatt kapta az életet. Az élet közös örökség és közös kötelezettség; arra vagyunk hivatva, hogy új társadalmat építsünk, új, emberséges rendet teremtsünk ebben az országban, Európában és a világban. A másik szempont az, hogy bár életünkhöz szükségünk van anyagi javakra, az emberi boldogságot nem lehet merőben anyagi jólétre építeni. Igaz, hogy azon kell fáradoznotok, hogy legyőzzétek a súlyos gazdasági nehézségeket és szociális problémákat. De a boldog és igazán emberi társadalmat nem lehet megteremteni irgalom, szeretet és megbocsátás nélkül.

II. János Pál különre- pülőgépe nem sokkal fél hat után felszállt a Ferihegy 1. repülőtérről.

Habsburg Ottó és Katona Tamás nyilatkozata a Pest Megyei Hírlapnak

A LEGVADABB BOLSEVIK SEM MERNÉ MEGTÁMADNI MAGYARORSZÁGOT

A Szent István-napi megyei ünnepség alkalmával Vác vendógc volt de. Habsburg Ottó és családja, s a városba érkezett dr. Katona Tamás külügyi államtitkár, ország- gyűlési képviselő is. A Szovjetunióban aznap hajnalban lezajlott események természetesen ugyanúgy foglalkoztatták a két politikust is, mint a közvéleményt. Ezért ragadtuk meg az alkalmat, hogy mindkettőjüktől kérjük: mondják el véleményüket a moszkvai fordulatról.

Kérdéseinket először dr. Habsburg Ottónak, a Páneurópai Unió elnökének tettük fel.

— ön szerint, a szovjet puccs után fenyegeti-e veszély hazánkat is?

— Először is, azt szeretném mondani, hogy pánikra semmi ok nincs. Adjunk hálát Istennek azért, hogy a szovjetek már nincsenek ebben az országban, s mert tagjai vagyunk az Európa Tanácsnak. Biztos vagyok benne, hogy a legvadabb bolsevik sem merné megtámadni azt , az országot, amely ma az Európa Tanács tagja. Mi, magyarok biztonságban vagyunk, bár feltehetően fog némi zavart okozni a gazdaságban, s azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy van közös határunk.

— Mégis, ez a fordulat a Gorbacsov nevével jelzett demokratizálódási folyamat végét jelentheti, s ez Európa számára nem lehet közömbös.

— Mindig azt mondták, hogy Gorbacsov hozta a változást, de ha az ember tárgyilagosan nézi, meg kell állapítani, hogy a változásnak mások az okai, ez bárki alatt megtörténhetett volna. Ne felejtsük el azt sem, hogy Gorbacsov ebből a rendszerből jött, politikai karrierjének felét a KGB- ben érte el, ami nem éppen egy keresztényi társaság. Egy kemény ember, aki a kemény rendszerből jött. Próbálta a saját útját járni, de ez nem sikerült. Véleményem szerint, a vég Londonban vette kezdetét: az volt az utolsó lehetőség, hogy valamit hozzon. De ez nem következett be.

— Hogyan jellemezné ön a bekövetkezett eseményeket, és mennyire véli tartósnak az új irányzatot?

— Egy szélsőséges próbálkozás a resztálinizációra, de nem fog sikerülni. Én azt hiszem, ellenkezőleg: gyorsítani fogja a Szovjetunió bomlását.

— De ez a bomlási folyamat, akár polgárháborúval is járhat, s ettől joggal aggódunk mi is, Európa is . ..

— Lehetséges egy polgárháború, de ennek csak közvetett hatása lehet Magyarországra. Szóval pánikra nincs ok!

Amikor dr. Katona Tamás külügyi államtitkárnak feltettük kérdéseinket, természetesen még nem volt ismert a kormány hivatalos állásfoglalása.

— Államtitkár úr, hogyan fogadta a kormány a Szovjetunióból érkező híreket?

— Aggodalommal tölt el bennünket, ami történt és ahogy történt. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy olyan békés kibontakozás menjen végbe a Szovjetunióban, amelyik az eddig elért eredményeket nem semmisíti meg, nem kényszerül vissza egy elszigetelődésbe, ami Európa számára is kínos és veszélyes.

— Mit tehet ebben a helyzetben a magyar kormány?

— Nem tudunk mást tenni, mint a világ bármely más kormánya, próbálunk

az információkból levonni következtetéseket. Nem készülünk semmiféle lépésre, határ lezárására és egyebekre. Örömmel konstatáltuk, hogy a máriapócsi zarándoklatra átjött kárpátaljaiak akadálytalanul térnek vissza. Nem tudni, hogy a Gorbacsovot felváltó csoport milyen fellépésre határozza el magát. Valószínű azonban, hogy elsősorban nem a külpolitikai vonatkozások fogják foglalkoztatni, hiszen a Szovjetunión belül rengeteg a megoldatlan probléma. A kulcskérdés az, hogy a központi kormány és az egyes köztársaságok viszonya hogy fog alakulni. A köztársaságok vezetői sehol nem bátorították ezt a lépést, amely aligha véletlenül a szövetségi szerződés aláírásának idejére volt időzítve.

— Az 5n véleménye is az, hogy egy resztáliniziciós folyamatnak, a diktatúra erősödésének vagyunk tanúi?

— Nem hiszem, hogy sztálinista típusú diktatúrát akarnak létrehozni, hiszen ők óvatos, konzervatív reformerek. A jelen helyzetben nem rendelkezünk elég információval ahhoz, hogy állást tudnánk foglalni. A szovjet helyzet olyan, hogy bármi, akár tragédia is előfordulhat. De azt hiszem, hogy a Szovjetuniónak és Európának egyaránt az az érdeke, hogy a polgárháborút el lehessen kerülni.

(Borgó)