Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
„ Vízfejként99 nehezedett a városra Függőben a könyvtár sorsa A Szentendrei Művelődési Központ és Könyvtár sorsa már korábban megpecsételődött, a megyei közgyűlés döntése szerint ugyanis kettéválik, külön művelődési házra, amely a helyi önkormányzat hatáskörébe kerül, és könyvtárra, amely megosztva helyi és megyei funkciókat lát el. Bár az intézmény még együtt van, a könyvtár későbbi, szétválás utáni sorsa már terítékre került, hiszen időbe telik, amíg új profilját, szervezettségét kialakítják. Sorsáról Szentendre város képviselő-testülete 13-án, kedden tárgyalt. A döntés értelmében Szentendre tudomásul veszi a megyei közgyűlés korábbi határozatait, és kéri Pest megye közgyűlését, hogy december 31-i határidővel számolja jel a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár jelenlegi intézményét. A város képviselőtestülete a benne lévő ingóságokat hajlandó átvenni, az épület az önkormányzat tulajdonában áll. A Megyei Könyvtár sorsa függőben maradt. Hogyan fogják felosztani úgy, hogy helyi és megyei feladatokat egyaránt ellásson? Milyen személyi problémákat vonz magával a munka felosztása? Elképzelések szerint a települési és a megyei önkormányzat érintett — művelődési és ügyrendi — szak- bizottságainak kellene egymással a kapcsolatot felvenniük, és nekik megállapodniuk október végéig a könyvtár sorsáról. Biczák Péter, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy az intézményt még annak idején, 1975-ben a Pest Megyei Tanács létesítette, ezzel egy időben a városi művelődési ház és könyvtár megszűnt, illetve beépült a megyei „integrált’’ intézmény szervezetébe. A döntés után sajátos, országosan is példa nélküli helyzet állt elő, 15 Asszonyi munka Kenyér és kalács A kenyér magyar elnevezése korai őspermi alapnyelvből származik, és megfelelőjét megtaláljuk a zűrjén, a votják és a mordvin nyelvekben egyaránt, csakhogy itt „dara, darakása, derce” jelentéssel ismerik és használják. Vagyis a szó megmaradt, de közben az általa jelölt fogalom a történeti fejlődés évezredes útját járta be, amíg a mai kelesztett, foszlós, mindennapi kenyérig eljutott. Az ilyen, gabonából készült kelesztett kenyeret — bár nagy múltra tekint vissza — a nyelvterület nem minden részén sütötték általánosan. A liszt előkészítése már a sütést megelőző nap estéjén elkezdődik. A kamrából annyi mennyiséget hoznak be, ahány kenyeret akarnak sütni. Először átszitálják az egészet, és korábban bükkfából, később nyárvagy fűzfából készült tek- nőbe öntik. Ezután kerül sor a kovászolásra. A liszt egy kisebb részét elválasztják, és ehhez keverik hozzá a kovászt, letakarják, ráteszik a kovászfát, majd több órán keresztül érlelik. Mikor megkelt, a többi lisztet a hozzá szükséges sóval, vízzel összegyúrják vele, és az egészet állni, vagyis kelni hagyják. A jó gazdasz- szonynak mindig van kovásza, amit nem szívesen ad másnak, mert azt gondolja, hogy azzal a kenyér hasznát elveszti. A dagasztás az asszonyi munkák legnehezebbike, amit még az is súlyosbít, hogy rendszerint éjszaka végzik, mert a kovász éjfélre kel meg. Ekkor a mennyiségnek megfelelő langyos vizet szűrnek rá, és a kovászt szétnyomkodják. Ezután következik a dagasztás olyanformán, hogy négy ujjúkat belenyomják a tésztába, majd összeszorítják azt, és az ökölbe szorított kezük fejét előrelökik. Ez a munka körülbelül két óra hosszáig tart, egészen addig, amig lyukak nem keletkeznek a tésztában, és könnyen el nem válik a teknő oldalától. Akkor összehajtják, és a teknő egyik végébe helyezik. Letakarják, hogy most már az egész tészta együtt keljen meg. Utána egy kis pihenőt tarthatnak, de nemsokára hozzákezdenek a kemence fűtéséhez. Az alföldi kemencékben a nagyméretű és mindig kerek alakú kenyerek általában három óra alatt megsülnek. A többihez képest feleennyi méretű cipó számára rövidebb idő is elegendő. Általában egy hétre sütöttek, ezzel azt érték el, hogy vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyértésztából egy darabot kiszakítanak, és a teknő oldaláról is levakarják az odaragadt tésztát, ezt összegyúrják, és ebből sül az öklömnyi vakaró, a gyerekek kora reggeli kedvelt csemegéje. Kenyértésztából készült a lepény alakúra elnyújtott lángos, melyet tejfellel ízesítettek. Ezeket a kemenceszáj közelében vetették be, mert számukra félórai sütés is elegendő, és innen könnyebben ki tudták szedni! A lángos a kenyérsütés napjának kedvelt reggeli eledele. D. A. éven keresztül a város valamennyi kulturális és köz- művelődési intézményét a megye irányította. A funkcionálisan is elhibázott intézményi szervezet 100 tagú apparátusával ugyanakkor „vízfejként” nehezedett a városra, és bekövetkezett a lakosságtól való elidegenedés folyamata is. E tarthatatlan állapot gyökeres megváltoztatására az önkormányzati törvény életbelépésekor nyílt lehetőség. A tárgyalások most a tulajdonviszonyok rendezése körül folynak, nehezíti a helyzetet, hogy habár az épület valóban a város tulajdona, az intézményhez azonban még két ingatlan, a Somogyi-Bacsó parton lévő Dunaparti Közösségi Ház, és a Visegrád, Fő ut- ■cai üdülőépület — tartózik, amelyek viszont a megye tulajdonát képezik. A városi képviselő-testület május elején már létrehozott egy 3 tagú munka- csoportot, hogy előkészítsék az intézmény átszervezését. A mostani döntés a többi között ennek eredményeként született. Biczák Péter igazgató, saját és dolgozói nevében annyit fűzött hozzá: — Remélem, hogy most már hamarosan megszületik az a határozat, amely sorsunkat végre végérvényesen rendezi. Jó lenne, ha ez mielőbb bekövetkezne, hiszen hosszú hónapok óta végezzük úgy a munkánkat, hogy jövőnkről, további egzisztenciánkról szinte semmit sem tudunk. Sz. K. I. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 18„ VASÁRNAP D U N AJ A J SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • EOT • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTKényelmet és tiszteletet Visszavárják a vendéget Hamarosan vége a nyári vakációnak. Leányfalu, amely a Dunakanyar kedvelt üdülőhelye, lassan elnéptelenedik, s minden a megszokott kerékvágásba kerül. A nyári szezonnak azonban mint eddig, most is vannak tanulságai. Ezekről kérdeztük Adorján Istvánná polgármestert. — Talán azzal kezdeném — mondja —, hogy egyre kevésbé teher számunkra a vendég, sőt: azt szeretnénk, ha időben mindinkább kitolódna a nyári szezon. Ez azonban elsősorban a strand nyitva tartásától függ, minél később zár, annál tovább van vendégforgalom. Az idei év elég mostoha volt, egyrészt általában is kevesebb külföldi érkezett, másrészt a strand májusban csak a hétvégeken volt nyitva — ezzel sok üdülőt elriasztottunk. Ha pedig — ahogyan tervezik — augusztus 20-án valóban bezárnak, ezzel gyakorlatilag vége lesz a szezonnak. Mi feltétlen abban bízunk, a strand taiSikeres pályázat Budakalászi krónikáskönyv A lakóhely iránti ragaszkodás szép példája az a sokoldalú szorgos tevékenység, amivel a Budakalászi Baráti Kör szépíti környezetét. Nagyvonalú terveik megvalósításához az idén már nem tartották elegendőnek a helyi lakosság áldozat- készségét. Éltek a lehetőséggel. Megpályázták a művelődési tárca kiírását, amivel a kistelepülések kulturális életének színvonalát kívánják emelni. A pályázat elnyerte a bíráló- bizottság elismerését, s ez 150 ezer forintos segítséget jelent a településnek. A várt, de mégis váratlanul . érkezett . pályadíj to- váJbb serkenti a munkakedvet. Gondos mérlegelés után úgy döntöttek, hogy az elnyert összeg nagyobb részéből felújítanak öt szép régi faluszéli keresztet. A munkát azzal kezdték, hogy az időskorú lakóktól már összegyűjtötték a hagyományőrző adatokat s a keresztekhez kapcsolódó legendákat. Most napirendre került a gyakorlati munka, amit rövidesen megkezdenek. Nagy segítséget jelent a baráti körnek, hogy a két évvel ezelőtt első ízben kiadott kalendáriumét az eddiginél szebb kivitelben bocsáthatják majd a lakosság rendelkezésére. A kalendárium szép olvasmányt jelent majd idősnek és fiatalnak, ugyanakkor számot ad a település régi életéről, a holnap emberének pedig megőrzi Budakalász mai napjainak históriáját. A díszes kötetben az eddiginél töct'o fényképet kívánnak majd elhelyezni, hagy ezzel is szemléltetően őrizzék meg napjaink krónikáját. K, Z. Ián megkapja azokat az anyagi támogatásokat, amelyek által tovább is nyitva tarthat. — Szezon alatt bizonyára sokszorosára nő a lakók száma. Ez a körülmény az ellátást nem akadályozza? —• Valóban, nyáron öt- ször-hatszor nagyobb lesz a település lélekszáma, ugyanakkor jönnek az átutazók, kirándulók és strandolok, akik szintén itt töltik a napot — tehát itt szeretnének igénybe venni bizonyos szolgáltatásokat. Nos, nagy a tehertétel, de ugyanakkor a lakók egy részének munkaalkalmat s kereseti lehetőséget ad; aki teheti, fizetővendég-szolgálatot tart fenn, avagy kis üzletet működtet. Amióta kedvező feltételek alakultak ki a vállalkozások számára, erősödött ez a réteg, s ennek köszönhetően nincs fennakadás az élelmiszer-ellátásban. Több kis üzlet este kilencig is nyitva tart, s működik már egy diszkontüzletünk is. Vannak vendéglátóegységek is, jóllehet egy jobb színvonalú étterem még elkelne Leányfalun. — Bizonyára adódtak negatív tapasztalatok is ... — Nagy gondunk a megoldatlan parkolás, s ebben az a visszás, hogy parkolónk kettő is van — az egyik a kempingnél, a másik a gyógyszertár alatt. Csakhogy innen valamicskét gyalogolni kell a strandig, ezért — bár ide ingyen le lehet tenni a kocsit — az autósok nem itt állnak meg. Inkább a főút szélén, ahol azonban komoly forgalmi akadályokat, a gyalogosközlekedésben pedig fennakadásokat okoznak: Ezen feltétlenül szeretnénk változtatni, s a most alakuló, a rendőrség munkáját segítő védegylet ígéretet is tett a közreműködésben. — Kulturális programokkal felkészültek-e a nyárra? — Szentendre közelsége némiképpen sajátosan érint minket, sokan ugyanis odamennek ilyen irányú igényeiket kielégíteni. De szerény eszközeinkkel mi is arra törekszünk, hogy kulturális kínálatunkat bővítsük: vannak kiállításaink, megemlékeztünk a Móricz- évfordulóról, a lengyel menekültekről-, e munkát javarészt a leányfalui baráti kör szervezi. A jövőben azonban változást várunk, éppen most van folyamatban a művelődési ház igazgatói posztjára beérkezett pályázatok elbírálása, az új vezetőtől azt várjuk majd, hogy a nyári szezonban is folyamatosan biztosítson kulturális programokat. — Van-e pénz a falu szépítésére, tudnak-e áldozni arra, hogy még vonzóbbá tegyék Leányfalut? — Szerény kerettel rendelkezünk, s elsősorban az üdülőhelyi díjakból és díjátalányokból gazdálkodunk. Parkosítunk, s még a tél beállta előtt meg kell oldanunk bizonyos útkarbantartásokat: a nagy nyári esőzések meglehetősen tönkretették a hegyi utcákat, s bár mindenütt nem lesz mód a javításra, a legsürgősebb munkákat elvégezzük. Megpróbálunk tehát minden tőlünk telhetőt, azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a Dunakanyar vendégeinek megtartásában döntő, hogy a környék három strandja közül — a le- pencei, a leányfalui, Papszigeti — legalább az egyik nyitva tartson, ezzel .biztosan meghosszabbítható az üdülőszezon. Ez természetesen valamennyiünk érdeke, mint ahogyan az is, hogy Leányfalu olyan település legyen, ahová érdemes visz- szajönni a vendégnek — mert szép, s mert szeretik és tisztelik itt a vendéget. Vasvári Éva l eesési Sándortól Döinsödnek Vecsési Sándor, a Duna menti festőművészeik egyik kiváló mestere nemrégiben hat akvarellel ajándékozta meg a dömsödi Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központot. A szándék már a ház építése sorain megfogalmazódott a művészben, akit igen erős érzelmi szálak kötnek a településhez. Most az adott alkalmat a nagyvonallá gesztusra, hogy a művelődési központban nemrégiben rendeztek tárlatot a művész hatvan alkotásából. dunatAj hírlap V ezc tő m u n Katars : M óz a Katalin. $ Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. ® Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. f. Pf.: 311. Ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067. 10 rfsygSS ÁRPÁD NÉPE <CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA)
