Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP Kárpótlás a gyakorlatban * Érdemes Tárni (CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA) ARANYDIPLOMÁS JOGÁSZ Portré ellenfényben Hetvenhat év. A nagy életrejtvény hetvenhat kockája. A megfejtést az élet és az ember együtt írta be az időnégy­zetekbe. Aki már ennyit megélt, annak a történelem te­kintélyes szelete beleágyazódott a sejtjeibe. Az emléke­zet filmszalagján felbukkan és kimerevedik néhány jel­legzetes kocka. Itt a kárpótlás a nyakun­kon, és ismét azt kell ta­pasztalnunk, hogy egeret szültek a hegyek. Békétlen- kedik az is, akit illet, hát még az, aki ellene van. A törvény beharangozásakor azt mondták, hogy ha elké­szül a végrehajtási utasítá­sa, akkor majd sokkal átte­kinthetőbbé válnak a dol­gok: Nos, aki erre számított, alaposan csalódott. De mit tapasztaltunk a városi föld­hivatalban? Erről szólnak az alábbiak. Késésben vannak Nagy László, a hivatal vezetője elmondotta, mun­katársaival az a legnagyobb gondjuk, hogy az augusztus 12-én hatályba lépett ren­delethez augusztus 9-én bo­csátották ki a végrehajtási utasítást. Gyorsan fénymá­solták á közlönyt, az újság­árusoknál kapható különfé­le útmutatókat, a kárpótlási egységcsomagot. Olyan ez, mint amikor annak idején az orosztanár egy leckével járt a diák előtt... Augusz­tus 23-án tartanak egy me­gyei értekezletet, ahol közö­sen értelmezik a leírtakat, és nyilván mindenki el­mondhatja, hogy a maga ol­vasatában mit ért a dodonai fogalmazású cikkelyeken. Ezért az ügyfelek megérté­sét, türelmét kérik. Jó len­ne, ha belátnák: jobban járnak, ha csak szeptember elején kopogtatnak be a földhivatalba, ahol egyéb­ként fölkészültek érkezésük­re. Összeállítottak egy külön csapatot, amelyik csak a be­térőkkel foglalkozik, taná­csot ad, kutatást végez, fénymásol, iktat és postáz. Szükség szerint annyian látják el ezt a feladatot, ámennyit a forgalom meg­kíván. December 31-ig szóló szerződéssel két személyt vettek fel kisegítőnek. Egyi­kük régi földhivatali nyug­díjas, a másik is jártas a hivatali teendőkben. Ennyit az erősítésről. Iratvadászat Lesznek, akiknek hatósá­gi bizonyítványra lesz szük­ségük, másoknak inkább te­lekkönyvi betétmásolatra, egyéb okmányokra. Azt ta­nácsolják a kárpótlást kere­sőknek, hogy először az adatlapokat és a kitöltési útmutatót tanulmányozzák, és ennek alapján döntsék el, milyen hiányzó iratokat kell beszerezniük. A földhi­vatalban készült iratmáso­latok 1. oldaláért harminc, minden többiért húsz forin­tot kell fizetni, amit illeték­bélyegben ró le a megren­delő. A hatósági bizonyít­vány háromszáz forintba kerül. A tőlük kikerülő va­lamennyi irat, másolat hite­lesnek tekinthető. Akinek postán küldik ki a kért pa­pírokat, annak válaszlevele­zőlapra felragasztva kell be­küldeni utólag a megfelelő értékű okmány bélyeget. Cegléd területén kívül az egykori járás községei, to­vábbá Tápiószőlős és Új­szilvás is ide tartozik, de el­képzelhető, hogy az utób­bi községekben érintettek­nek a nagykátai földhiva­talt is fel kell keresniük. Nagykőrösön kirendeltsé­gük működik, s az tartja számon a nyársapáti és a kocséri földeket. Augusztus 21-én, szerdán 17.30-kor a városgazdálko­dási vállalat ebédlőjében a 10-es számú váJasztókerü­Az aranykorona-kimuta­tások megvannak vala­mennyi települést illetően. Ez nem okoz gondot. Az vi­szont annál inkább, hogy a ledöntött vagy sorsukra ha­gyott tanyák mekkorák vol­tak, milyen épületekből áll­tak. Tanyakataszter ugyan­is sohasem készült. Aki ke­vés támpontot tud adni a kereséshez, annak — föld- tulajdon tekintetében — se­gítséget tudnak adni a név­mutató vagy a helyrajzi számok regisztere fellapo­zásával. Van, aki csak a dű­lőnévre emlékezik vagy a szomszédokra. Annak tér­képen próbálják kikeresni, melyik határrészen feküdt a birtoka. Lehetetlen kéré­seket természetesen nem tudnak teljesíteni. Félfogadás Cegléden a Bocskai utcai hivatalban folyamatos az ügyfélfogadás reggel fél nyolctól délután négy.óráig. Kivétel a szerda, amikor es­te hat óráig, és a péntek, amikor csak délután egy óráig állnak a jelentkezők rendelkezésére. Telefon­számuk: 11-986 — ez az elő­adóké —, és 10-262, amely a hivatalvezetőé. A Pest Me­gyei Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal címe: Buda­pest, Karinthy Frigyes út 3. 1519 Pf. 230. Telefonszáma: 185-2411, 185-2048. let jelöltjei közül bemutat­koznak Müller Sándor (1V1SZP), Anka György (MDF) és Marosi Mihály (SZDSZ). Dr. Benkő Lajos jogtaná­csos tavaly ősszel arany­diplomát vett áj Szegeden a József Attila Tudomány- egyetem ünnepélyes tanév­nyitóján. ötven év kiváló szakmai tevékenységének elismerése ez az okirat. Mit lehet ebből szavakba önte­ni? Erre kerestük a választ az akkori ünnepelitek BAROKK VILLA VOLT — Édesapám is a jogi pályán működött, 1925-ben nevezték ki közjegyzőnek Cegléden, és 1943-ban be­következett korai haláláig látta el ezt a hivatalt. A főutcán sokak számára em­lékezetes „Benkő-villát” 1930-ban építtette. Egy olasz művészeti lapban megje­lent a Szende Lajos építész tervezte épület fényképe azzal a szöveggel, hogy ez Magyarország legszebb ba­rokk stílusú villája ... Ami­kor lebontották, két csalá­di ház épült fel építőanya­gából. — Eredetileg az volt a családi szándék, hogy én veszem át édesapámtól a közjegyzőséget, erre azon­ban nem kerülhetett sor. 1939-ben szereztem meg a jogi diplomát a Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem ál­lam- és jogtudományi ka­rán. Közjegyzőjelölt let­tem. A Pest megyei fő­ügyész mellé osztottak be gyakornoknak. Időközben katonáskodtam, majd 1941- ben kerültem vissza a fő­nököm mellé. 1942 tavaszán ismét behívtak, akkor már mint tartalékos zászlóst, és az újonckiképzésben vet­tem részt Nagykőrösön. — Édesapámnak az volt az elképzelése, hogy beke­rüljek a hadbírói karba, gondolván, hogy ott messze lesz egyetlen fia a frontvo­naltól. Szegény, ha tudta volna, mekkorát tévedett. 1942 őszén Kassára kerül­tem tizenhat hónapig tartó joggyakorlatra, letettem a hadbírói vizsgát. Kérésem­re a fővárosba osztottak be, a légierő-parancsnokság bí­róságára. 1944 végén köl­töznünk kellett Szombat­helyre. Ott volt az eskü­vőnk is. Tíz nap múlva tá­bori bíróság vezetésével bíztak meg. Feleségestül ki­vittek Ausztriába. Linz kör­nyékén amerikai fogságba kerültem. Aztán a sors ki­számíthatatlansága folytán olyan zónába jutottam, amely orosz megszállás alatt állt, s az ő foglyukként lett és litván területeken töltöttem éveket. A hadi­fogságban némettudásom­nak és zongoraismeretem­nek köszönhettem viszony­lagos jólétemet. (Egy évig ugyanis a Zeneakadémiára jártam.) Odakinn zongorá­kat kellett javítanom. 1947 őszén sikerült hazajutnom. BORKERESKEDŐ KÁNTOR — Itthon simán igazol­tak. Hívtak vissza a had­bíróságra, de nem volt ked­vem az uniformishoz. Itt­hon senki sem állt szóba velem. Református kántor­ként borkereskedéssel fog­lalkoztam. 1951 elején kap­tam munkát, a kecskeméti Áfor-telepen rakodóként viaskodtam a teli hordók­kal. Kettős életet éltem. Amikor munka után haza­jöttem, gyors fürdés után fehér inget, nyakkendőt vettem, és mentem a cuk­rászdába zongorázni. Ala­kítottunk egy kis zenekart, s azzal a környéket is be­jártuk. — A kecskeméti ÉPSZER Vállalatnál lettem jogász, de valaki szemet vetett a helyemre, és ez volt az egyetlen hely, ahonnan nem magamtól búcsúztam el. Később felvettek a ceglédi ügyvédi munkaközösségbe, ám kevés nyugdíjra szá­míthattam volna, s mivel a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-be hívtak jogtanácsos­nak, elvállaltam. Hatvan­három évesen kértem a nyugdíjaztatásomat. Utána hét évet nyomtam le a Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál. — Most sem tétlenkedem. Nyelvórákat adok, állító­lag nem rossz eredménnyel. Későn ébredtem rá, hogy talán pályát tévesztettem. Pedagógus is lehettem vol­na. Emellett mind a mai napig magam Is tanulom az angolt, tökéletesítem, csi- szolgatom a nyelvtudáso­mat. ISMÉT SZÁZADOS — Szeretek utazni, akár Európa távolabbi tájain, akár a határokon belül. Itt a falon a saját színes fel­vételeim nagyításait láthat­ja. Van egy Ljubitel—2-es gépem, azzal kattogtatok. Kedvenc témám a táj el­lenfényben. — Régebben rendszere­sen fejtettem keresztrejt­vényt, s erre egy egész klu­bot szerveztem. Országos bajnokságot is nyertünk, de lassan abbamaradt,' a tár­saság szétszéledt. — A rendszerváltás az én életemben is változást jelent. A fogságban töltött évek után némi nyugdíj- kiegészítést kapok. Politi* kailag rehabilitáltak, el­vett hadbíró századosi ran­gom visszakaptam. Egyéb­ként e hányatott élet elle­nére személyes haragot nem táplálok senki iránt — hallottuk az aranydiplomás jogásztól. T. T. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. « Telex: 22* 6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-703. hírlap 7 3JL i/onaóo i Fogy a nyár, nő a kül­földi turistautakról ha­zatérők száma. Az áru­házi csomagolcon kívül érdekes történeteket is hoznak magukkal. Egyet én is kaptam, ajándé­kul. Gimnazista volt, ami­kor — nyelvgyakorlás céljából — kiválasztotta az egyik újságban a német Renate címét. Irt, választ kapott. Szorgal­mas levelezésbe fogtak. A család, az iskola, a szórakozás témák bá­rányfelhői egyre távo­labb szálltak, s egyszer csak felragyogott — a szerelem napja. Virágos­illatos borítékok, színes rajzok, szívdobbanású sorok vitték-hozták a vágyakozó vallomásokat. „Ich liebe Dich!” Istennőt imádott, ifjú életének oltárára tett képmást, eleven lényét azonban nem láthatta, nem érinthette. Majd megíratlanul maradt a levélpapír. A valóság győzött a kép­zeleten, de végleg_ le­győzni nem tudta. Harminc év telt el. Mivel egyedül maradt, ezen a nyáron elindult — Renátához. VVelmar - ban, a Goethe ház előtti lugasos parkban várta. Sokkal korábban érke­zett, bement a lakóház­múzeumba, de szétsza­ladt figyelme. Szoron­gott. Elérkezett az idő. Nyüzsgött a tér. Ismer­tetőjelet nem kért, nem adott, hiszen nagyon „jól”, nagyon „közelről” ismerik ők egymást. Ott, talán ő? Vagy amaz? A kútnál álló? A rózsalu­gas alatt ülő? A nők ar­cába meredt kutatón. Volt, .aki visszautasítóan elfordult, más mosolyog­va vagy közömbösen — továbbment, öt sem szólította meg senki. Már sötétedett. A Marktplatz felől zene szólt, arra igyekezett mindenki. Pedig érezte, határozottan: itt járt Renate! Csak itthon jött rá, hogy mindketten akkori szerelmüket keresték. S azok nem voltak ott a téren. ★ Ünnepség: „Cegléd Dózsa és Kossuth váro­sa.” Helyi kiadvány: „Ceg­léd Dózsa és Kos­suth .. Kormánytag idekor­mányozva: „Cegléd Dó­zsa és...” Avatás: „Cegléd ...” De tessék mondani, ha kimegy az ember az ut­cára, ha itt éli hétköz­napjait, ezt a sorsmozdí­tó szellemet miért nem tapasztalja? ★ Eddig az egyfülűekre hullt a dicsőség. Most a háromfülűek- nck forog a világ. Különös: ezek a két- fiilűek mindig kilógnak a sorból... ★ Levélrészlet: „Emlékszel? A tükör elé álltunk, összebúj­tunk, s néztük a fénnyel valósággá rajzolt álom­képet. Azóta ezt látom a kezemre hullt eső­csepp, a harmat lepte falevél, a napra vissza­villanó üvegcserép tük­rében is.” ★ Abonyban új mondást jegyeztek föl (az égre): Vannak olyanok, akik úgy váltogatják világné­zetüket, pártállásukat, mint ahogyan a tehén csapkodja a farkát a legelőn: balra ..., jobb­ra ... ★ Az esztendő karámjá­ban 365 pompás paripa sorakozik. Mindegyik­nek van (volt) nyergeid gazdája, némelynek több is. Augusztus 20.: az al­kotmány, az új kenyér, Szent István ünnepe ... Elbír-e még — esetleg — újabb történelmi lo­vast? Kohói Adóm (t—i) Szerdán Három jelölt bemutatkozik

Next

/
Thumbnails
Contents