Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
Fanfúrok hangja adta hírül péntek délelőtt a 1magyar nemzeti zászlókkal és o Vatikáni: ár ősi Állam lobogóival feldíszített ferihegyi légikikötőben magyar földre érkezett a római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa. Az egyházfőt és népes kíséretét szállító különrepülőgép délelőtt 11 órakor landolt a magyar főváros repülőterén. A szent- atya üdvözlésére megjelent Göncz Árpád államfő, Antall József kormányfő, Szabad György házelnök, valamint a kormány több tagja. A főváros képviseletében ott volt Demszky Gábor fővárosi főpolgármester. Az egyházfő üdvözlésére összegyűltek körében volt a magyar római katolikus egyház több magas rangú vezetője, köztük Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Seregély István egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. A pápa a fogadó ország iránti megkülönböztetett tisztelet immár elmaradhatatlan gesztusaként, a repülőgép lépcsőjéről lelépvén lérdreborulva ajkával illette az anyaföldet. A pápa és Göncz Árpád köztársasági elnök a Ferihegyi repülőtéren (Hancsovszki János felvételei) II. JÁNOS PÁL PÁPA MAGYA .......4 - J Á ra: 8,(>0 forint 11/> t] XXXV. EVFOIAMfci;-.193. S3 ' 1991. AUGUSZTUS ^./.SZOMÍfcij \^\ %] — Egy év alatt két és félszeresére nőtt a lakossági devizaszámlák értéke a magyar pénzintézetekben — közölték az MTI kérdésére a Magyar Nemzeti Bankban. Elmondták, hogy ez év június 30-án 99 milliárd 607 millió forint — közel 1,3 milliárd dollár — értékben őriztek lakossági tulajdonú külföldi fizetőeszközt, míg egy évvel ezelőtt ez az összeg 39 milliárd 979 millió forint volt. A mintegy 100 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszköz 65 százalékát az OTP- nél, 11 százalékát az IBUSZ-. nál, s 24 százalékát további tizenegy kereskedelmi banknál őrzik. A KERESZTÉNY SZELLEM A SZOCIÁLIS GONDOK MEGOLDÁSÁNAK FORRÁSA EGYSÉGET, IGAZSÁGOSSÁGOT, BÉKÉT A pápai gesztus után a fogadó magyar állam nevében Göncz Árpád köszöntötte a lelkipásztori látogatásra hazánkba érkezett egyházfőt. A vendégek és a vendéglátók kölcsönös bemutatkozása után a magyar államfő beszédben méltatta II. János Pál látogatásának jelentőségét. Göncz Árpád köztársasági elnök valamennyi honfitársa nevében boldogan, meghatottan köszöntötte a ferihegyi légikikötőben elmondott beszédében a magyar földre érkezett II. János Pál pápát. Hangoztatta: e pillanat Magyarország számára történelmi. II. János Pál személyében katolikus egyházfő, először; lép arra a földre, amely 1100 esztendeje a magyarság hazája, s amelyet első szent királyunk, Szent István ezer éve ajánlott Szűz Mária, a magyarok Boldogasszonya oltalmába. Az államfő kiemelte, hogy a pápa immár a szuverenitását visszanyert Magyar Köztársaság földjére léphetett. A szuverenitás kivívásának történelmi hátterét vázolva a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a lengyel és a magyar erőfeszítések nyomán vette kezdetét Európa keleti felének történelmi jelentőségű átalakulása, a szocializmusnak deklarált kelet-európai diktatúrák felszámolása, a térség közeledése a keresztény hagyományokat magába foglaló európai jogállamisághoz. Mind a lengyel, mind a magyar nép emelt fővel állhat a világ színe elé, hiszen az első sebet e két nemzet ejtette a diktatórikus világrendszeren. 1956 küzdelmei napjainkra nyerték el értelmüket: hazánk független és szuverén állam. II. János Pál pápa ma-, gyár mondatokkal kezdett, majd.angolul folytatott vá-' lászbeszédében megköszönté az ünnepélyes és szívélyes fogadtatást. El-, mondta, hogy amikor meg-' csókolta Magyarország földjét, nagyrabecsülését fejezte ki az ország iránt, bensőséges örömét, hogy itt lehet, és őszinte vágyát, hogy együtt járhassa azt az utat, amely Magyar- országot a jobb jövő felé vezeti. Utalt arra, hogy a meghívást három évvel ezelőtt kapta, s az a közelgő szabadság korszakának egyik első jele volt. — 1956 küzdelmei napjainkra nyerték el értelmüket. Hazánk független és szuverén állam. Belpolitikájának a demokratikus jogállamiság, gazdaságpolitikájának a szociálisan igazságos piacgazdaság az irányeszméje, amely fel nem becsülhető értékű támaszt talál a Centesimus Annus enciklika szellemiségében. A társadalmi-gazdasági átalakulás nehézségei között nélkülözhetetlen a megértés és a türelem, hiszen a mindennapok mindezeknek olykor épp az ellenkezőjére indítanak. Gyűlölködéssel, meg nem értéssel és türelmetlenséggel pedig lehetetlen megteremtenünk azt az emberibb világot, amire évtizedek óta vágyu.nk', s ami a mi szemünkben Európa jellemzője. — Hiszem és vallom: a keresztény szellem maga a szeretet, ami a szociális gondok enyhítésének, sőt megoldásának forrása is — mondta a továbbiakban a köztársasági elnök. — Meggyőződésem, hogy az ön magyarországi látó gatásából erőt meríthetünk az erkölcsi megújuláshoz, a belső megértés és türelem kialakulásához, a magyarság jövőjébe vetett hitünk megőrzéséhez. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy az ön személyes jelenléte s további tevékenysége elősegíti felzárkózásunkat Európa fejlettebb feléhez, mi(Folytatis a 2. oldalon.) Csapatkivonást tárgyalások Ellenérdekeltség Délelőtt szakértői szín«' ten, délután a küldöttségvezetők bekapcsolódásával plenáris ülésen folytatódtak pénteken a szovjet csapatkivonás anyagi-pénzügyi kérdéseivel foglalkozó tárgyalások — tájékoztatta as MTI munkatársát Titkos László, a HM sajtóosztály- vezetője. A szakértők a munkacsoportokban tovább tanulmányozták egymás jávasla- tait, a plenáris ülésen pedig folytatódott a korábban átadott javaslatok vitája. Továbbra is tapasztalható a két fél álláspontjában az ellenérdekeltség, viszont abban egyetértettek: a megoldás útját tovább kell keresni.
