Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
(Folytatás az 1. oldalról) ként azt a Szentszék közel ezer esztendővel ezelőtt is segítette. Bízom benne — küldetésének és személyes tulajdonságainak ismeretében —, hogy ez a látogatás további ösztönzést ad az állam és az egyház kapcsolatainak megújításához, továbbfejlesztéséhez, a magyar—szentszéki kapcsolatok erősítéséhez. — Kívánom — a hazánkban élő magyarok és nem magyarok, hívők és nem hívők nevében is —, hogy lelje örömét a népünkkel való találkozásban. Isten vezérelje lépteit Magyarországon! — fejezte be üdvözlő beszédét Göncz Árpád. A szabadság nem old meg mindent A katolikus egyház feje megköszönte a szívélyes üdvözlést, és köszöntötte a fogadására megjelent egyházi vezetőket, a kormány tagjait, valamint a televízió nézőit. Néhány magyar mondat után beszédét angolul folytatta. — Szerető köszöntéssel ölelem át a magyar nemzet minden fiát és leányát; azokat, akik itt élnek hazájukban, és azokat, akik külföldről jöttek el, különösképpen pedig azokat, akik a szomszédos államokban élnek. Jól tudom, mennyire örültök annak, hogy ismét szabadon láthatjátok vendégül barátaitokat, mindnyájukat, bárhonnan jönnek is — és remélem, hogy engem is közéjük soroltok. Emlékszem, amikor 1988 augusztusában meghívtak, hogy látogassam meg hazátokat, ezt a meghívást a közelgő szabadság korszakának első jeleként fogadtátok. Három esztendő múlt el, és most örülök, hogy itt lehetek, és megoszthatom veletek a kivívott szabadság örömét. Persze időközben azt is megtapasztalhattátok már, hogy a szabadság felé való haladás nincs kockázat nélkül, hogy meg kell fizetni az árát, és ez bizony igen nagy is lehet. Most már jól tudjátok, hogy a szabadság új légköre egymagában még nem oldja meg életetek minden problémáját. — Mennyi fájdalom nyomta rá bélyegét hazátokra! Hány hadsereg sorakozott fel ezen a síkságon Buda várával szemben! Mennyi vér és könny öntözte ezeket a földeket! De ez az ősi fájdalom „szentelt fájdalom”, mert nem maradt meddő szomorúság. Elődeitek gyakran ismételték a hagyományossá vált mondást: „Él magyar, áll Buda még!” Ezt a derűs biztonságot első szent királyotok hite oltotta belétek, aki egy fájdalmas pillanatban ígv kiáltott fel: „Ha Isten velem, ki ellenem?” Törhetetlen népetek ezért tudta minden nagy nemzeti csapás után újrakezdeni az ország felépítését. A rettenetes háború és a rákövetkező évtizedek szörnyű pusztulást okoztak országotokban, de most lehetővé vált, hogy a múlt romjain új világot építsetek, követve elődeitek példáját, akik sohasem engedték kialudni a reménység lángját. Jobbra akarjátok fordítani hazátok sorsát, de nem akartok visszatérni a múlt korszerűtlenné vált életformáihoz, bármilyen szépnek látszott is valaha. Azt a feladatot tűztétek magatok elé, hogy új otthont építsetek fel, amelyben a jövendő nemzedékek boldogan nevelkednek. Azért jöttem hozzátok, hogy ebben a fáradságos munkában szóval és imával segítselek benneteket. — Magyarország fiai és leányai! Hazátok most teljes függetlenséget vívott ki, és szabadon építhetitek a nemzet életét. Most azonban újabb ellenségek jelenII. János Pál és Paskai László bíboros nek meg a láthatáron, másféle nehézségeket kell legyőznötök, más ábrándokat szétoszlatnotok. A társadalom belső nehézségeire gondolok, az egyes személyek és csoportok önző érdekeire, amelyek szembefordítják egymással az embereket. Történelmetek arra tanít, hogy mindez a jövőtöket sodorhatja veszélybe, és meghiúsíthatja erőfeszítéseiteket egy igazságosabb és emberibb társadalomért. Örök erkölcsi értékekre építkezni — Amikor az egység, az igazságosság és a béke megteremtésére szólítalak fel benneteket, jól tudom, hogy mindez nem jöhet létre pusztán politikai és gazdasági tárgyalások eredményeként, . és elérésükhöz nem elegendőek az előnyös kompromisszumok. Az igazságosság és a béke — amely a valóban emberi társadalomnak elengedhetetlen követelménye — csak azokra a végső és örök erkölcsi értékekre épülhet, amelyek minden emberi élet alapját alkotják. — Kettős cél vezetett, hogy ellátogassak hazátokba. Részben azért jöttem, hogy megerősítsem hitükben testvéreimet, akik az egyházhoz tartoznak, részben pedig azért, hogy minden magyarnak feltárjam a keresztény világszemléletet — az emberi személy megmentése és az emberi társadalom felépítése — érdekében. Azért jöttem, hogy megosszam örömötöket és gondjaitokat, és fel kínáljam nektek a hit mérhetetlen erejét. Felkínálom ezt mindnyájatoknak, a zsinat szavai szerint „nemcsak az egyház fiaihoz szólva, nem is csak azokhoz, akik Krisztus hívei, hanem különbség nélkül minden emberhez fordulva”. Azért is jöttem, hogy együtt imádkozzam veletek. Közös imádságunk szívünk legszentebb vágyait szólaltatja meg. Ezután a szentatya magyarul fejezte be beszédét: „Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal, azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbön álló új évtizednek egy még szebb Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, áldd meg a magyart! Az ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett megtartott repülőtéri fogadtatási ceremónia után II. János Pál pápa helikopterrel magyar- országi lelkipásztori látogatásának első helyszínére, Esztergomba indult. Néhány perccel negyed egy után Esztergomba, az államalapító Szent István születési helyére, a hazai római katolikus egyház fővárosába érkezett II. János Pál pápa. A szentatya e városban találkozik először magyar híveivel, a lelki vigaszt kereső tömegekkel. Az esztergomi bazilikában pontifikáit szentmise előtt II. János Pál csendes imával rótta le kegyeletét Mindszenty József herceg- prímás sírjánál. A szentmise kezdetén Paskai László bíboros, esztergomi érsek köszöntötte magyarországi lelkipásztori kőrútjának első állomásán II. János Pált. A bíboros köszönetét fejezte ki II. János Pál pápának az esztergomi látogatásért, és a pápai himnusz fohászával zárta szavait: „Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!” Az ünnepi szentmisén valamennyi magyar egyházmegye és minden, már működő szerzetesrend képviseltette magát. A papok, a szerzetesek és a szerzetes- nővérek szentatyával való találkozóján a teljes magyar püspöki kar részt vett. Az asszisztenciát az esztergomi szeminárium papnövendékei adták. A magas pódiumra pápai trónust emeltek. A pápa a trónusnál állva kitárt karral köszöntötte a jelenlévőiket, majd Paskai László üdvözölte magyarországi lelkipásztori kőrútjának első állomásán II. János Pált. A bíboros köszönetét fejezte ki II. János Pál pápának az esztergomi látogatásért, és a pápai himnusz fohászával zárta szavait: „Tartsd meg Isten szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!”. II. János Pál pápa Pasbai László szavai után közös bűnivallomásra, lelkiis- meretvizsgálatra hívta az egybegyűlteket. A szentatya magyarul és latinul elmondott beszédében emlékeztetett arra: a lelkipásztori munkát az elmúlt évtizedek során sokféleképpen akadályozták, majd — immár az egyház jelenlegi helyzetét taglalva — arra a gondolatra hívta fel a figyelmet, hogy a papság létszámban megfogyatkozott. Ha Isten hívó szavát közvetíteni tudjátok élő tanúságtételetekkel, akkor ismét lesznek elegendően olyanok, akik az evangéliumot közvetíteni tudják — mondotta biztatásképpen a katolikus egyházfő. II. János Pál a szentmisén megemlékezett Mindszenty József hercegprímásról, hangsúlyozva: a kardinális a Krisztushoz és az egyházhoz való hűségének, valamint a hazaszeretetnek tündöklő tanúságtételét hagyta hátra. A szertartás őszentsége elbocsátó áldásával, és a Himnusz közös eléneklésé- vel ért véget. II. János Pál pápa és kísérete ezt követően hajóval Budapestre utazott. A vatikáni állam feje a Parlamentben Budapestre visszatérve este a Parlamentben előbb Göncz Árpáddal, majd Antall Józseffel folytatott négyszemközti megbeszélést 11. János Pál; az eszmecseréken a magyar állam és a katolikus egyház megújuló viszonya éppúgy szóba került, mint a nemzeti kisebbségek kérdése, illetve a Szentszék és hazánk közötti — immár rendezett — államközi kapcsolatok távlatai. A családias légkörű találkozón az államfő és a pápa kölcsönösen megajándékozta egymást. Göncz Árpád egy féldrágakövekkel ékesített gyertyatartópárt ajándékozott II. János Pálnak, aki a kedveskedést egy vatikánvárosi látképet ábrázoló olajfestménnyel viszonozta. Az államfő és az egyházfő ezután négyszemközti megbeszélést folytatott angolul. Az MTI értesülése szerint a Magyar Köztársaság elnöke elsősorban a nemzetiségi kisebbségi kérdés köré csoportosította mondanivalóját. Arra kérte a római katolikus egyház vezetőjét, hogy az eddigiekhez hasonlóan támogassa azt a gyakorlatot, amelyet Magyarország valósít meg e kérdésben a nemzetközi színtéren. Rámutatott, hogy a Vatikán és Magyarország felfogása a nemzeti kisebbségek ügyében igen közelálló, ami megkönnyíti az együttes állásfoglalást az égető kérdésekben. Megérkezésének percétől a késő esti órákig, amikor az Országház lépcsőjén szívélyes búcsút vett Göncz Árpádtól és Antall Józseftől, a hívők sokasága és az érdeklődők ezrei keresték fel a látogatás első napi helyszíneit, hogy személyes élményként őrizhessék a szentatyával való találkozást. Külföldi események egy mondatban Japán tegnap tiltakozott a Szovjetuniónál amiatt, hogy két szovjet bombázó megsértette a szigetország légterét. Js A szlovák kormány, illetve néhány szlovák tömegtájékoztatási eszköz már nem ökológiai, energetikai vagy hajózási kérdésként fogja fel a bősi vízi erőmű problematikáját, hanem nemzetiségügyi ügyként, presztízs-, illetve hatalmi kérdésként. A Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára pénteken azt nyilatkozta: semmi lényeges dolog nem zavarta meg a közel-keleti túszügy megoldását, s heteken belül jelentős előrehaladás lehetséges. ^ Több százmillió dollár értékű fegyvert szállított törvényellenesen Iránnak az Egyesült Államok és más NATO-országok. Ál Alekszandr Jakovlev, a szovjet peresztrojka elindítója, a közelmúltig Gorbacsov egyik legfőbb tanácsadója a támadások hatására önként kilép az SZKP-ból. Á Húszezerre nőtt a hét második felére Bulgáriában azoknak a bányászoknak a száma, akik bérük háromszoros emelését és munka- körülményeik javítását követelik a kormánytól. Ál Az Oroszországi Föderáció közvetlen kapcsolatokat kíván kiépíteni Japánnal, erről Ivan Szilajev orosz kormányfő tárgyal majd a szigetország vezetőivel. Pikáns öltözetben ne menjen a misére Az egész ország várta _ r,. ■ . . ■ II. János Pál pápa megér- ^ZÓltak, dllCJEcUTI ©I . . kezését. Érdekességképpen 1 annak néztünk utána érkezése délutánján, miként változott a fővárosban és a megyében az utca képe. Az újságospavilonokba pillantottunk be először, kíváncsiak voltunk arra, eltűntek-e, a sokak által nemkívánatosnak tartott szexújságok. Megkérdeztük, hogyan intézkedtek ez ügyben. Legnagyobb meglepetésünkre, nem találtuk őket a kirakatok középpontjában. A legtöbb újságárus arról tájékoztatott, a rend őrei, illetve a polgármesteri hivatalok illetékesei kérték őket, takarják le az intim képeket, s amíg őszentsége hazánkban tartózkodik, ne rakják ablakaikba. A legtöbben eleget tettek a kérésnek. Mások az intézkedést úgy értelmezték, elég, ha a képet lefedik, a cím az látható, s voltak, akik nejlonzacskóba csomagolták az állítólag most is kelendő kiadványokat. Az ilyen jellegű könyvek, illetve videókazetták is eltűntek a kirakatokból. Azt mindenki tudja, hogy a szentmisékre, amelyeket II. János Pál pápa celebrál, nem lehet semmiféle szúróvágó eszközt magunkkal vinni. Pedig a Blaha Lujza téren egy hónapja Végh Lajos éppen ilyesmikkel kereskedik. — Nekem 14-én szóltak, hogy egyes árucikkeimet pakoljam el. S mint látja, itt vannak. Árulom ma is, pedig már megérkezett a pápa. A pikáns lapokat ugyan letakarják, az ifjú hölgyek azonban mintha mit sem tudnának a pápalátogatás eseményéről: ugyanúgy félig fedetlen keblekkel, férfiakat izzasztó forrónadrágban járnak-kelnek az utcán. Mi történik, ha igy mennek el a Hősök terén rendezendő misére, vagy az ifjúság és a szentatya találkozójára? Választ Han- za Gábor egyetemi tanártól, a Szent István és Európa című munka szerzőjétől és a pápalátogatás sajtó- központja munkatársától, Paulik Pétertől kértünk. A professzor úr szerint nincs olyan egyházi és világi (jogi) törvény, amely azt szabályozná, hogy a szentatya jelenlétében hogyan kell öltözködni. Legyen irányadó a jó ízlés, lehetőleg mindenki tisztes nyári, az évszakhoz illő ruhában jelenjen meg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Vatikánban, a Szent Péter téren is sétálnak könnyű, áttetsző blúzokban, apró szoknyácskákban az ifjú hölgyek. — És nem szól rájuk senki? — Nem bizony. Sőt, maga a szentatya se prűd — mondja Hanza Gábor —, különben aligha jelenhetett volna meg róla fürdőnad- rágos kép. — S mi lesz a magyar szertartásokon? — Reméljük, ezeken is mindenki a jó ízlésnek megfelelő ruhában jelenik meg. — És ha mégse? Lesz aki elvezeti, elparancsolja őket a térről? — Rendezőgárda lesz, s ha ilyesmit látnak, bizonynyal megkérik az illetőt, borítson magára valamit, vagy hagyja el a szertartás színhelyét. De hatósági jogosítványokkal ők sem rendelkeznek. Paulik Péter, a pápalátogatás sajtóirodájának munkatársa azt is hozzátette: úgy kell öltözni, mintha templomba menne az ember. Férfiak azért lehetőleg ne legyenek rövid nadrágban, a nők ne hagyják szabadon a combjukat, takarják el keblüket, viseljenek melltartót. Ä. Cs. A látogatás tiszteletére a pornőlapokat is eltakarták
