Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

1. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1991. AUGUSZTUS, 15., CSÜTÖRTÖK BU^>VIDEKI vifiMap BUDAÖRS • ÉRD • SZA7.HALOMBATTA « HAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • I PILISVORÖSV AR • BUDAKESZI • BIATOR- PATY • ZSAMBÚK • SOLYMÁR • TÁRNOK PERBAL • TŰK • TINNYE • ÜRÖM Ipartelep a nevesincs utcában Három a „kisfiú” Budakeszin Gombamód nőit ki egy kis ipartelep Budakeszi határá­ban, a nevesincs utcában. A földeket — a helyi pártok tiltakozása ellenére — annak idején a Kertészeti Egye­tem Tangazdasága adta el. Most három különböző vál­lalkozás él, dolgozik ott, láthatóan egymással jól barát­ságban. A terület rendezett, az egyik üzemcsarnok pél­dául alig két hete készült cl, de már harmadszor nyír­ják körülötte a zöld pázsitot. Elsőként az Intermedia Reklám- és Ipari Szolgál­tató Kft. telepedett meg itt. A német—magyar kft. ügy­vezető igazgatója, Tagai Ist­ván Budakeszi szülötte. Megjárta Mexikót, dolgo­zott Algírban, majd a fe­jébe vette, hogy visszatér szülőfalujába, s ott keres helyet vállalkozása számá­ra. S milyen a véletlen: apósa egykori földje is benő­ne van abban fiz egyhek- táros területben, amit a kit. négymillióért vett meg a KET-től. — Hat különböző típusú utasvárót gyártunk és olyan hirdetéshordozókat, ame­lyekből az idén hétszáz da­rabot exportálunk Ausztriá­ba — mondja Tagai István. — Termékeinkkel elsősor­ban a fővárosban lehet ta­lálkozni, mivel Budapest­nek ingyen adtunk három­száz utasvárót, nem titkol­tan a referencia miatt, jól­lehet az oldalukra szerelt hirdetéshordozók a mi be­vételeinket gyarapítják. Vi­déken is kötöttünk sikeres üzleteket, többek között Pest megyében, a mogyo­ródi önkormányzat rendelt tőlünk. Hazai alapanyag­ból, német tervek szerint dolgozunk, s mert az önkor­mányzatoknak manapság kevés a pénzük, igyekszünk közületeknek, sőt a lakos­ságnak is kínálni termé­keinket: az utasvárók egyes elemeiből előtetőket készí­tünk, így a Hungária Biz­tosító fővárosi székházá­nak, valamint Somogy me­gyei kirendeltségeinek be­járatai fölé. Tisztességes árakat kalkuláltunk, mert hosszú távon szeretnénk a piacon maradni. Ugyanez az elv érvényesül akkor is, amikor a lakosság meg­rendelésére, családi házak portáljait. tesszük hangula­tossá, egyben praktikussá. Az üzemcsarnokban ka­tonás a rend. A termelés során keletkező hulladék­anyaggal borították a fala­kat, hő- és hangszigetelés okán. Tizenhét — többség­gel helybeli embernek ad kenyeret az Intermédia. Ugyancsak a budakeszi munkavállalókra számít a szomszédos vállalkozás, a GOMA Bt. A nyugati színvonalú, küllemében i< rendkívül mutatós üzem­csarnok három hónap alatt épült fel, a Binder Építke­zési Vállalkozás kivitelezé­sében. Az emeleti raktár­ba teherlift viszi az árut, a magyar tulajdonos, Molnár György kamiont vesz, hogy ne legyen kiszolgáltatva a szállítóknak. — Magyarországon első­ként készítünk virágköté­szeti szalagokat. Két mű­szakban mindössze nyolc embert foglalkoztatunk, jö­vőre azonban harminc- negyven bedolgozóra szá­mítunk. Néhány hete sok­sok budakeszi nő kötözte ezeket a masnikat — mu­tatja Molnár György —, a vagy négyféle anyagból, arany-fekete színkombiná­cióból álló masnikölte­ményt. Német megrende­lésre készült belőlük jó pár­ezer darab. Mint megtudtuk, a dísz- csomagoláshoz szükséges színes szalagokat eddig a Lajtán túlról szerezték be a virágosok, vagy Olaszor­szágból, Lengyelországból érkezett a fekete áru. A na­pokban a budaörsi virág­piacon már bárki megvásá­rolhatja a GOMA Bt.-től, s ők terítik e termékeket a Piérf, az Ápisz, illetve a Centrum üzleteibe is. Maros utcai szűkös te­lephelyéről költözött Buda­keszire a Styl Bútoripari Kisszövetkezet. Németh János műszaki vezetőtől tudjuk, hogy egyedi meg­rendelésre dolgoznak, al­kalmanként Hornicsek László Kossuth-díjas belső- építész tervei nyomán. Asz­talosaik keze munkáját di­cséri a Parlament több dol­gozószobája, s kivették ré­szüket az országgyűlési te­rem felújításában is. Pil­lanatnyilag a Vegyépszer vezérigazgatói szobájának belső berendezésén dolgoz­nak. — Egyik munka hozza a másikat — állítja Németh János. — A Külkereskedel­mi Banknak dolgoztunk 1933-ban, azóta mindig megkeresnek bennünket, ha valahol az országban új fió­kot nyitnak. Természetesen lakossági megrendelésre is készítünk bútorokat meg­lévő tervek alapján, vagy ennek híján ajánlunk bel­ső építészt is. Ha a mun­kánk megengedi, nem küld­jük el az állampplgárokat, amikor a közeli fatelepen vásárolt anyagokat szeret­nénk méretre vágatni, meg­munkáltatni. A Styl jócskán belelen­dült Budakeszin az építke­zésbe, ami annyi adósságba verte a szövetkezetét, hogy utóbb kénytelen volt eladni a megvásárolt telek egy ré­szét. Így jutott területhez a szomszédos GOMA Bt. E vállalkozások a helyi önkormányzatnak fizetik az adót, munkahelyeket bizto­sítanak a helybelieknek, környezetük rendezett. így aztán a letelepedésükkel kapcsolatos kezdeti ellen­érzéseket — úgy tűnik — sikerült leküzdeniük. (fazekas) Önállósull a Prospcro bábegyüttes Szponzorok kerestetnek Százhúszezer forintos in­duló tűkével az amatőr bábjáték, illetve bábok- tatás támogatására tett ala­pítványt a biatorbágyi Ná- nási Istvánná. Az alapít­vány a helyi Prospero báb- együttes működési feltéte­leihez — a műhelymunká­hoz, a fellépésekhez, a fesztiválokon való részvé­telhez — kíván hozzájárul­ni, .továbbá célul tűzte ki az együttes szakmai to­vábbképzésének segítését, illetve az utánpótlás neve­lését is. Az alapítvány kezelője és képviselője az együttes mindenkori művészeti ve­zetője, aki díjazás ellené­ben látja el feladatát. Ö Nánási István, az alapít­ványt tevő hölgy férje. A művészeti vezető kinevezé­séről az alapítvány és örö­kösei határoznak. Mindebből az követke­zik, hogy ha valaha is konfliktusba keveredne az együttes művészeti vezető­jével, kenyértörésre bizony demokratikus módon nem kerülhetne sor. A bábegyüttest egyébként a biatorbágyi önkormány­zat anyagilag támogatja, fizeti továbbá a művészeti vezető bérét, és annak köz­terheit, a klubkönyvtárban helyet biztosít a műhely­munkához, a gamesz pedig rendelkezésre bocsátja a bábok és díszletek szállítá­sához nélkülözhetetlen mik- robuszt. Nemrég a testü­let hozzájárult, hogy az együttes gazdaságilag ön­állóvá váljon, noha fel­merült: éppen az önállóság, a több fellépés vállalása okán Biatorbágyon szere­pelnek majd kevesebbet a bábosok. Azaz, nemhogy erősödnének, hanem in­Ngí kézilabda Újoncok sikere A Sasad SE NB II-ben újonc női kézilabdacsapata nemrég Magyar Kupa-mér­kőzésen a Kecskeméti TE együttesével mérte össze a tudását Budaörsön. A ha­zai gárda az első félidő vé­gén 15-7-re vezetett, s a második játékrészben to­vább növelve a gólkülönb­séget, végül 27-17-re győ­zött, tehát továbbjutott. A következő MK-mérkőzés szintén Budaörsön a Sasad- pályán lesz (Alsóhatár u. 14.), augusztus 28-án 18 órától az NB I/B-s Miller- Gödöllöi SC a következő ku­paellenfél. Előtte pár nap­pal, 25-én 11 órakor ugyan­csak itt, az NB II első for­dulójában a Doroggal ját­szik a Sasad SE. (k.) Repülőjegyre gyűjt a náddudás Nem csak üzlet a számára Lassú, mackós lépteivel a letámasztott bicikli mellől odébb ballag bár métert, tarisznyájából nyugodt, ki­mért mozdulatokkal nádsí­pokat vesz elő, gondos vizs­gálat után az egyiket a szá­jához emeli, és egy régi magyar népdal kezdőhang­jait szólaltatja meg. Aki a nádsípot fújja, egyben a készítője is: Gyöngyössy Péter, a mackótermetű, , százkilós türelem megtes- ’ tesítője. •— Zsámbékra járok, a Tanítóképző Főiskola har­madéves diákja leszek szeptembertől — kezdi a beszélgetést Péter. — Nád­dudákat készítek, magam faragom és árusítom. A ba­rátnőm szintén itt dolgozik, a Balaton másik partján. Öt Papp Zsuzsának hívják, és szintén Zsámbékon ta­nul, ahol én. Ö Balaton- széplakon, a Corvett Cam­ping Kft. építőtáborában konyhalány. Azért éppen itt vagyok, mert Tihany idegenforgalmilag is egy je­lentős település, ahol ren­geteg ember megfordul. Így keresek pénzt. — Egész nyáron? — Á, dehogy! A vizsga- időszak végén egy gyerek- táborban tartottam foglal­kozásokat — kisiskolások­nak. Én népi hangszerek­kel — nádduda, fűzfasíp, nádihegedű stb. —, azok készítési módjaival ismer­tettem meg a gyerekeket. A nagymamám — Csókos Györgyi képzőművész — irányította a tábor művé­szeti részét. Így a kicsik el­sajátították a szövés-fonás, nemezelés, agyagozás tech­nikáját. — Mi a terved azzal a pénzzel, amit ilyen módon keresel? — Nem csak a pénz miatt csinálom, bár valahol fontos az is — válaszol mosolyogva Péter. — Ugyanis a Balaton környé­ke tele van mindenféle ál­magyarság-szimbólummal. Muszáj, hogy a valódi nép- művészeti értékeinkkel, kincseinkkel is találkozzon az erre vetődő idegen, mi­vel egy adott ország kultú­ráját is ebből ítéli meg. Jó lenne, ha mások is felis­mernék, hogy nemcsak üz­letet jelent a magyar folklór, hanem hagyományt is, amit ápolni kell. Úgy gondolom, hogy az én hangszereim — jellegüknél fogva — játékos módon hozzák emberközelivé egy letűnt idő zenei kultúráját. Talán ezért is van akkora sikere itt, az utcán. Mert a fősuli szervezésében szep­temberben Angliába uta­zunk a barátnőmmel és év­folyamtársaimmal, hogy gyakoroljuk az angol nyel­vet. A repülőjegyekre gyűjtöm így a pénzt, mely­nek jó része már össze is jött. Miután magára hagytam Pétert, pillanatokon belül összedudált maga köré egy rakás külföldit, ök persze vásároltak rögtön a furcsa szerzeményekből, és Péter türelmesen magyarázta ne­kik, hogyan kell megszó­laltatni, dallamot játszani az egyszerű hangszerekkel. V. M. kább lazulni fognak az összekötő szálak. E felté­telezéshez az is alapul szolgált, hogy megszűnt a felnőttcsopoct utánpótlását biztosító általános iskolások bábcsoportja. Erre — mint megtudtuk — azért került sor, mert az életteret biztosító klub­könyvtárban a Prospero is szűkösen fér el, másrészt a Nevesincs együttes a 14. életévüket betöltött, öt esztendeig már bábozó, te­hát az alapokat elsajátí­tott tagjai beolvadtak a felnőttegyüttesbe. Ha a bábcsoport átköltözhet majd a régi vasútállomás épületébe — ahol az új művelődési intézményt kí- Vánja kialakítani az ön- ko~múnyzat —, akkor a Prospero újra vállalja az iskolás gyermekek képzését, számukra a fellépési lehe­tőségek megszervezését. A biatorbágyi képviselő- testület a gazdasági önál­lóság pályájára állította az együttest, bízva az ígéret­ben, miszerint ezentúl töb­bet szerepelnek majd a faluban is. Erre apró ga­rancia lehet, hogy a bábo­sok mikrobuszt kívánnak vásárolni maguknak, hi­szen így tudják kiiktatni a gamesz kocsijától való füg­gésüket. Ez a tény egyéb­ként jól jön a gazdasági­műszaki szervezetnek is, mert a kocsit az együttes kívánsága szerint alkal­manként a munkából kel­lett kivonni. A ma már önálló együt­tes további szponzorokat keres. Ajánlólevelükön a megyei és az országos bá­bosképzésben elért eredmé­nyeik, hazai és külföldi si­keres fellépéseik szerepel­nek. F. E. Pilisszentlászló Ivóvizet kutatva Még mindig nyomós ku­takból kapják az ivóvizet Pilisszentlászló lakói. Vöd­rökben, tömlőikben — ki, miben — viszi haza a csa­lád szükségletének megfe­lelő mennyiséget. Mosásra, fürdésre, a ciszternákban gyűlik össze annyi víz, mely elegendő egy-egy háztartás­nak. Vannak ugyan olyan települések, amelyek ennél is rosszabb helyzetben van­nak, legalábbis a vízellátást illetően. De azért mégis az a kényelmes, ha az ember megszomjazik, hát kiereszti a csapot, és kész. Ezt szeretnék természete­sen a helybéliek is. Franyó Rudolf polgármestertől megtudtuk, a helyzet javí­tására már tettek lépéseket. Egyfelől, a Szentendréről érkező víz felhasználására kiviteli terveket készíttet­tek, amelyhez az Állami Számvevőszék dotációját nyerték el. Tekintve a mun­kálatok csaknem 27 millió forintos költségeit — termé­szetesen a dotáció a kiadá­sok egy részére vonatkozik csak —, ez igen jól jött a falunak. Más módon is igyekeznek megoldást talál­ni a vízellátás gondjainak enyhítésére. Mégpedig úgy, hogy helyi kútfúrással kí­vánnak víznyerási lehetőség után nyomozni. Talán, a hónap közepén, végén ke­rülhet sor a próbafúrások­ra. Erre egyébként pályá­zatot írtak ki, a legkedve­zőbb ajánlatot a csehszlová­kiai Zsolnáról kapták. Az ottani bányászok ígéretük­ben azt vállalták, ha nem jár sikerrel a próbafúrás, a megbízatás díjának felét kérik csupán. Ez az ő koc­kázatuk. A falué az, hogyan tudnak megegyezni a vám­üggyel ebben a kérdésben. Még az áremelkedés előtti napon sikerült vízvezeték- csövet — ' vagy kétezer- nyolcszáz métert — vásá­rolniuk. A kiadások jelen­tős részéhez hozzájárult a lakosság. Hiszen a mielőbbi megoldás az érdekük. A helybéliekkel beszélgetve úgy tűnt, annak örülnének igazán, ha találnának vizet a faluban. Ügy vélik, ez ke­vesebbe kerülne, s persze, az övék lenne ... Miként alakulnak a tervek, elkép­zelések, hamarosan kiderül. A próbafúrások után min­denképp. —bó Csobánkau Bál az óvodáért Csobánkán, mivel a gyer­meklétszám magas, azt ter­vezik. a meglévő, három- csoportos óvodát négyre bővítik. Hozzáépítéssel, amelyhez a tervek már el­készültek. A szakhatósági engedélyre várnak, anélkül nem kezdhetik meg a mun­kálatokat. — Gyakorlatilag már er­re is megvannak az embe­rek, abban a pillanatban — mondotta Kajtor János polgármester —, hogy kéz­hez kaptuk az engedélyt, kezdődhet a munka. Az el­képzeléseinkhez képest, fél hónapos késedelmünk van, abból adódóan, hogy a vár­va várt engedély még nem érkezett meg a hatóságtól. Azért, reménykedünk még abban, hogy október else­jére használatba vehetően elkészül az új csoportszo­ba. Egyébként augusztus 19- én jótékonysági bált ren­dezünk, amelynek bevétele az óvodára fordítódik. Nem azért, mert nagy összegek­re számítunk, inkább azért, mert hiszünk abban, közös­ségkovácsoló szerepe lenne a rendezvénynek. Az a szándékunk, hogy a viszonylag magas belépővel tudatosodik mindenkiben, milyen célt kívánunk szol­gálni ezzel. A talpalávalót az este folyamán a Pilis- szentkeresztről érkező ze­nekar szolgáltatná. A vacso­ra bográcsgulyás lesz. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a pápalátogatásra ha­zaérkező, Németországba telepített csobánkaiak is el­jönnek a svábbálra. Mivel sramlizene lese. azért mondom, hogy a bál ehhez a nemzetiséghez kapcsoló­dik. Bízom abban, minden jól alakul, s az engedély sem várat sokáig magára. —bó BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. @ Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. ti. 6. Pf.: 311, ír. sz.: H46. Telefon: 138-4761, 138­4067.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents