Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

Búza, búza, do szép tábla búza Majd meglátjuk Hosszú út és sok-sok . ember kemény, fáradságos . munkája vezet odáig, amíg . a pici búzaszemből fehér . liszt lesz. Pedig az elmúlt esztendőkben ugyancsak megváltozott minden. So­káig a szántó-vető ember és a jövő kenyerének, az életnek a jelképe volt az a gyönyörű mozdulat, ahogy a felszántott földön végig­lépkedő parasztember a mellén keresztbe vetett hamvasból széles, nagy ívű mozdulattal, lendületesen szétszórta, egyenletesen el­vetette az áldott búzama­got. Az így földbe került magra mindig ráhengerez- tek a ló vontatta fahénger- rel, hadd nyomtassa a föl­det a szemekre. Bankó János messze van már a gazdálkodástól, de szüleitől tudja, nagyszülei általában őszi búzát vetet­tek, és ha tavasszal úgy látszott, hogy a fagy kárt tett a vetésben, vagy más egyéb károsította, esetleg hiányosan, foltosán kelt ki, akkor tavaszbúzát is vetet­tek egy-két holdon a gaz­dák. Bizony, a parasztember, a kisgazda munkájához sok szerencse kellett. Ezernyi minden közrejátszott ab­ban, lesz-e eredménye a töméntelen robotnak. Aszály, belvíz sújthatta, jég elverhette a kikelt nö­vényt, de akkortájt az is megesett, hogy sáskarajok tettek tönkre egy-egy vidé­ket. Persze az ember min­dig a jóban bizakodott, és kisebb-nagyobb zökkenők­kel, de mindig megtermett a kenyérnekvaló. Az őszi búza szépen meg­bokrosodott, mire bekö­szöntött a tél, és a hó jóté­kony paplana alatt átvé­szelte a jeges évszakot. Húsvét tájékán bokáig ért, május végén hányta a fejét. Gyerekkoromban, majd ifjú legényként nagyon, szeret­tem a májusi búzatáblákat elnézegetni. Széles, kövér levelei hajladoztak a szél­ben. Ha két-három gazda vetése egymás szomszédsá­gába került, valóban úgy látszott, hogy hullámzik a búzatenger. Akkor még nem volt vegyszerezés,, kémiai gyomirtás. Ha be- le-belegázoltam egy kis táblácskába, szedhettem csokrot: kéklő búzavirág­ból, égő pirosán izzó pi­pacsból, s hófehér marga­rétából. Hogy még idillibb legyen a múlt, ifjúságom mezője, leírom, hogy a ma­gas levegőégen fejem fe­lett trillázva énekelt a pa­csirta, pillangók járták tán­cukat, s millió-egyféle bo­gár élte életét. A nyári ha­tárról egykor is, de még tavaly is azt éreztem, hogy valahogyan olyan szép ke­rek egész ez a világ. Népzenekutatók mond­ják, hogy o legtöbb népdal­A Városháza előtt Térzene Térzene lesz holnap (pén­teken) délután Gödöllőn: a Schönaichi Egyházi Fúvós- zenekar ad műsort a vá­rosháza előtti téren. A 17.30 órakor kezdődő, hangula­tosnak ígérkező rendez­vényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szerve­zők. ban a búza szerepel. Bankó Gábornétól érdeklődtem, melyik a kedvenc dala, s így válaszolt: Búza, búza, de szép tábla búza / Kihajlik a hévízgyörki útra ... A dal ismerője summás is volt, és számára a búza­tábla kémény, nehéz mun­kát jelentett. Katona Ferenc szerint az érésben lévő búzának a legnagyobb veszedelme mindig a jégverés volt. Ez elől nem lehetett elmene­külni. Ha megdördült az ég Szentlászló felől, és baljós, világító szélű, szennyes- szürke felhők tornyosul­tak, ugyancsak elkezdték . rángatni a harangkötelet — mondván, hogy a fémes hang széjjelkergeti a fel­hőket. Általában a harang­zúgás kevés eredménnyel járt. Mondogatta is a nagy­apám: — Hát, ha minden faluban harangoznak eső elibe, akkor hová menjen a felhő? Amikor aztán a maga ijesztő, félelmetes valósá­gában lezúdult a jégeső — . néha galambtojás nagyságú - —, nem volt jó ránézni a gazdák arcára. Az elkese­redés, a tehetetlen düh, saj­nálkozás a sok elveszett munkán, tanácstalanság, hogy: Istenem, mi lesz a kenyerünkkel? Ez mind egyszerre ült ki az arco­kon. Igen találóan mondják a szomorú emberre ma is: Búsul, mint akinek a búzá­ját elverte a jég. A rekkenő nyári hőség­ben az aratás erőt kiszik­kasztó munka volt. Az aratónótában vígan hang­zik: „Szól a kakas hajnal- tájban, / Szépen ring a bú­zatábla ... A valóságban nem volt ez a munka ilyen hangulatos. Olyan erős ira­mot diktált a kenyér fél­tése, hogy szó is ritkán esett. Suhantak a kaszák, hajladoztak a marokszedők. Ma kombájnok dübörög­nek. Ezeket a sorokat augusztus 8-án írom. A ga­bonának alig 30 százaléka került csak magtárba. Köz­beszólt az időjárás. Barná­ra rozsdásodott, a viharban lefeküdt gabonatáblák vár­nak a kaszára. Túrán, Dányban, Kartalon senki nem tudott válaszolni a kérdésre: mennyi szemet, ' vagyis „életet"’ takarítanak be? Fogadjuk el a szűksza­vú, vállrándítással kísért választ, miközben társam az eget kémleli: — Majd meglátjuk! Fcrcsik Mihály GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. Q A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-790. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapoóton 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. A baj után W^MrP?láT A KRESZ-táblák a 30-as főút szélén, a Csintoványi csárda előtt és után arra emlékeztetnek, hogy néhány hónapja halálos áldozatokat követelő baleset történt a diszkó közelében. Jó lenne kerékpárutat építeni az or- szágúttal párhuzamosan a csárdáig a Galga mente te­lepüléseiről. vetődött fel a gondolat többekben. Ha nem is indul mindenki drótsza­máron szórakozni, a kerék­párúton a gyalogosok is na­gyobb biztonságban lenné­nek — feltéve, ha ők is azt választják... (Balázs Gusztáv felvétele) Pénz és gondolat Már az építése idején sok szó esett erről a létesít­ményről. Vita volt arról is, hol épüljön tel. A Kossuth rádió csütörtökön 8.20 óra­kor Pénz és gen dolat című sorozatában, amely a ma­gyar kutatóhelyek átalaku­lását elemzi, a Biotechnoló­giai Intézetből ad műsort. Mozi Petőfi: Tini boszorkány. Színes, magyarul beszélő amerikai zenés vígjáték, 6 és 8 óra­kor. Frekvencia video: Terroristák, 10 órakor. A szerelemben vesztes, 16 órakor, Vacogó viskó, 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Magas barna férfi, fele­más cipőben. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai vígjáték. Este 9 órakor. GÖDÖLLŐI XVIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1991. AUGUSZTUS, 15., CoÜTOftTOK Kapucinusok között; Két eve lőttek vissza Két évvel ezelőtt, 1989. augusztus 15-én kapták vissza máriabesnyői kolos­toruk épületét a kapucinus barátok. Négy évtizedes kényszerszünet utáni visz- szatérésük nagy feltűnést keltett akkoriban Gödöllőn. „— Hé, haver, ez igazi sze­relés, vagy balhéból van rajtad?” — állította meg egyiküket egy srác az ut­cán, de mások is megfor­dultak a szokatlan, barna csuhás alakok után. Mára már megszokták, megismerték őket a gödöl­lőiek, megjelenésük szinte hozzátartozik a városkép­hez. Ám a kolostor falai között zajló életük még mindig titokzatos, zárt vi­lág a kinti emberek szá­mára ... — Jelenleg öten élünk itt: két pap, két teológiai tanulmányai előtt álló fia­tal szerzetes, és egy kisegí­tő testvér. Egyformák va­gyunk, nincs köztünk kü­lönbség. Mindannyiunkra érvényes a szegénység, tisz­taság, engedelmesség hár­mas fogadalma, mindany- nyian ugyanolyan rendi ru­hát viselünk. Csupán tevé­kenységi körünk eltérő, mivel mi, felszentelt papok misézünk, gyóntatunk, te­metünk, végezzük a szoká­sos lelkipásztori munkát, a fráterek ugyanakkor kü­lönböző gyakorlati teendő­ket végeznek a házban. Mi­vel pillanatnyilag csak egy kisegítő testvérünk van — aki sekrestyés és portás egyszemélyben —, vala­mennyien kivesszük ré­szünket minden munkából a. mosogatástól a mosáson át a takarításig. Az étke­zést — Félix testvér halála óta — ideszállított ebéddel oldjuk meg, de a jövő hét­től. amikor létszámunk bő­vülni fog, ismét helvben főzünk majd az itteni konyhán — avatott be éle­tük prózaibb részébe a fia­Ez a mi húsakciónk tál házfőnök, Nagy Tamás plébános. Kinyomtatott na­pirendjükben, amelyet megmutatott, imák, elmél­kedések, s szigorú szilen- ciumok váltakoztak taní­tási órákkal, misékkel, gyertyás körmenettel a reggel öt órai ébresztőtől az este negyed tízes vil­lanyoltásig. — Belefér ebbe még olyan „világi” időtöltés is, mint mondjuk tévézés, könyvtár, sportolás? — A rendi • szabályzat ajánlja a szerzetesek szá­mára a művelődést! Mi zömmel egyházi kiadvá­nyokat olvasunk, a tévében pedig elsősorban inkább csak a híradót nézzük meg. Sport gyanánt jókat foci­zunk a helybeli fiatalok­kal: ministránsokkal, cser­készekkel. E hét végén a pápalátogatás jelent ki­emelkedő, örömteli progra­mot számunkra: három helyszínen is találkozunk a szentatyával. Ugyanakkor mi is adunk szállást e cél­ból hazánkba érkező két erdélyi csoportnak. A készülődésben most még részt vesz Brúnó test­vér is, aki szeptembertől Szegeden kezdi meg papi tanulmányait. Vékony, bar­na, jóképű fiatalember, s hasonlóan a többiekhez — híven Szent Ferenc szelle­méhez — ő is szakállt vi­sel. Érettségi után pár évig fogyatékos gyerekekkel foglalkozott, aztán katonás­kodott, majd pedig eljött ide, a szerzetesek közé. Hogy miért? — A szerzetesség lényege a kereszténység, a keresz­ténység pedig azt jelenti: Isten hív! Az ember meg­rendül ettől a szeretettől, és válaszolni akar rá. A vá­lasz az, hogy odaadom ma­gam Istennek, az ő tervei­nek, az ő szolgálatára. El­jöttem ide, mert ez növi-' ciátus, ahol a fiatalok be­vezetést kapnak a rendi életbe, a liturgiába, a szo­kásokba, hogy aztán meg­kezdhessék tanulmányai­kat, és papok lehessenek!: — A szerzetesség egy­fajta elzártságot ' is jeleiét. Nem fél ettől? — Nem élünk elzártan, a fogadalomtétel után a kolostorból kijárhatunk. De a lényeg nem is a fizikai elzártság, hanem az, hogy a klauzúra, az Istennek szentelt hely, ahová nem engedek be senkit, az a szívemben legyen! Járha­tok én akár zajos kocsmák­ba is, csak belül tartsam meg a csendet. Nyilván könnyebb megtartani, ha a fizikai lehetőség is biztosí­tott. Egy csendes, elzárt he­lyen kedvezőbbek az adott­ságok. Ez itt megadatik. — Nem lesz családja gyereke. Ez nagy lemondás, mégis vállalja ... — A szerzetesi hármas fogadalom számomra nem három nemet jelent, ha­nem egyetlen óriási igent Isten felé. Pozitív beállí­tottságról van szó: követem Isten akaratát. Ugyanakkor természetesen nem vetem meg a másik, az általános életformát, csupán máskép­pen értékelem. Feladom sa­ját akaratomat, elképzelé­seimet, igaz. De ha Isten kegyelme indít/ akkor ez nem fájdalmas szakítás, hanem boldogság. Áldozat is, de az öröm van túlsúly­ban. Legalábbis most, a hi­vatás kezdetén így ér­zem ... Visszatérésük második évfordulóját, mint megtud­tuk, nem ünnepük külön programmal a besnyői ka­pucinusok. Mi mindeneset­re kívánunk még sok bé­kés, szép „születésnapot”/ — Pillér — I Gödöllőn is sokakat vonzóit a kedvezményes húsakció. A Dózsa György út 1. szám alatti üzlet a múlt héten 47 mázsa húst kapott, amely bizony nem elégítette ki az igényeket. A kedden érkezett 15 mázsa kimérése után — legalábbis pillanatnyilag — csak drágább fagyasztott húst tudnak kínálni a vásárlóknak (Győri András felvétele) Kézilabda Szent István Kupa A GSC férfi kézilabda­csapata szervezésében a kö­vetkező mérkőzések szere­pelnek a Szent István Ku­pa műsorán: Augusztus IS., vasárnap: 9.00: Dunakeszi—Csömör, 10.15: Soltvadkert—Ferenc­város, 11.30: Gödöllő—Du­nakeszi, 15.00: Váci Izzó—; Soltvadkert, 16.15: Csömör .—Gödöllő, 17.30: Váci Izzó ■—Ferencváros. Augusztus 19. hétfő: 15.00: ötödik—hatodik helyért. 16.15: Harmadik- negyedik helyért. 17.30: El­ső—második helyért. Két napig Verseny a javából Az Autóker-OSC Autó­sport Egyesület — az el­múlt évhez hasonlóan — augusztus 16-án és 17-én újra megrendezi a Nemzet­közi Autóker-Budapest Ralit. Érdekessége, hogy a verseny útvonala érinti a Galga mente két községét, Domonyt és Galgamácsát. A rendezőbizottság tagjai méltán remélik, hogy az ér­deklődőknek látványosságot és jó szórakozást nyújthat­nak majd, hiszen az egyik gyorsasági szakasz a két említett község közötti föld­úton fog megtörténni. Ter­veik szerint útelzárások a következő időpontokban lesznek: 1991. aug. 16-án: kb. 15.30 —20.00 óráig. 1991. aug. 17-én: kb. 6.00 —17.00 óráig. K. I. Cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents