Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-02 / 180. szám

COCA-COLA-KULTURA HELYETT A gyermek a fontos, nem a zászló Emlékszel még a zamárdl nyárra? Az együtt töltött kedves napokra? Nem maradt más belőle csak álom, de visszatér a szívünk még oda. Ezüs­tös holdsugár... Ennek a régi dalnak a sorai ju­tottak először eszembe, amikor melkaptam a meg­hívót a volt Pest megyei úttörőtábor 35. születés­napi ünnepségére, Zamárdiba. Amikor 1964-ben akkori csapatvezetőm, mintegy jutalomként, el­küldött a táborba, még csak kilencéves voltam. Fel sem fogtam, mi az úttörő-, a kisdobosélet, de men­teim, örültem, és ma is szívesen emlékszem az ott töltött tíz napra. Játékok, tábortüzek, ta­nulás, az éppen ott lévő Jelvényt osztogató néme­tek, Kanalas Jancsi, az ak­kori kádei cigány fiú, akit a gyerekek imádtak, Ter- ray Barnabás, Forray Ka­talin neve jut eszembe. Nem tudom, mi lett velük, hová sodorta őket az élet, de ott, akkor, együtt vol­tunk. És éveken, évtizede­ken át együtt voltak ezjpk és ezrek, vidáman, boldo­gan, barátságokat szövö­getve, szoros napi program­ban élve és utálva a regge­li tornákat. A rendszer változott, ma már alig vannak úttörők, s az egykori tábornak is más lett a gazdája, nevezetesen a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány. így tehát egyszerre ünnepelték fi felavatás 35. évfordulóját és az alapítvány kuratóriu­ma azt, hogy egy éve az övék, illetve rajtuk keresz­tül a megye százezres if­júságáé maradt. A zamárdi tábor szülő­atyja Rakó József volt, s vele együtt megjelentek azok a ma már nyugdíjas korú férfiak, akik építet­ték, szervezték és évtizede­ken át nyaraltattak Zamár- diban. Nemoda István, az alapítvány kuratóriumá­nak titkára a megemléke­zésen hangsúlyozta, úgy tűnik, mára stabilizálódott a tábor funkciója és tulaj­donjoga. Elmondta, hogy a táborban egyszerre több megyei település csoportja van jelen, ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy nines közös, kötött program, hi­szen a gyerekek ebben a korban nagyon fogékonyak, és ezt a nyári pihenések táborozások alkalmával is ki kellene használni. A kötetlen baráti beszél­getés során sokan nosztal­giáztak. Borbás Ottó gyöm- rői tanár például emléke­zett, hogy az avatásra nem készült el a vakolás, és plé­dekkel takarták le a falat, hogy az ünnepet ünnepi körülmények között tart­hassák meg. Részleteket olvastak fel régi újságcik­kekből, nézegették az egy­kori képeket. Az alapítvány vezető em­bereinek többen javaslato­kat tettek. Hideg Ilona, aki Dunakesziről érkezett, in­dítványozta, hogy a tábor­ban a jövőben rendezzenek szaktáborokat. Ezekben dol­gozzák fel a megye tradíci­óit, legyen információs, ha­gyományőrző és kutató jel­legű kurzus is. — Ügy érzem, a megye valamennyi általános isko­lájában elbizonytalanodott a helyzet. A tanárok közül Kapuk külföldre A kiviteli tervek engedé­lyezésének hiányában még mindig nem kezdődhetett ti á Pozsonyi Magyar Kul­turális Közpo-nt végleges székházának felépítése — adott információt Halász Ferenc főelőadó, a Művelő­dési Minisztérium nemzet­közi kapcsolatok főosztá­lyának munkatársa. A köz­pont — amely jelenleg egy c célra ideiglenesen beren­dezett épületben működik — a Vojanszki rakpart 13. szám alatti 693 négyzetmé­teres telken áll majd. Más külföldi magyar kulturális intézetek helyze­tét elemezve kifejtette: a bukaresti Magyar Kultúra Háza ez év végén vagy jövő év elején nyitja meg ka­puit, miután az 1363 négy­zetméter alapterületű épü­let teljes felújítása és be­rendezése befejeződik. Jelenleg 14 külföldi vá­rosban működik ilyen inté­zet. Közülük legnagyobb múltra az olaszországi te­kint vissza. A római Ma­gyar Történeti Intézetet és a Magyar Művészházat Fraknói Vilmos történész, címzetes püspök 1895-ben alapította. Ennek utóda, a Római Magyar Akadémia 1928-ban költözött a Via Giulia 1. szám alatti Falco- nieri-palotába, ahol ma is megtalálható. Az első Európán kívüli magyar kulturális intézet 1974 őszén Kairóban nyílt meg, de 1977 decemberében az akkori egyiptomi vezetés több szocialista ország, így hazánk kulturális központ­ját is bezáratta. Az egyéb­ként 600 négyzetméteres alapterületű központ újbóli megnyitására 1988-ban ke­rülhetett sor. Program producereknek A Filmiroda Rt. által lét­rehozott „Korda Sándor- alapítvány’’ keretében Film- és Tv-produceri Akadémia kezdi meg mun­káját 25 hallgatóval szep­tember 16-án. Ezt Szakácsi Lajos, a Filmiroda Rt. ve­zérigazgatója szerdán hozta az MTI tudomására. Az akadémián a film- és tv-szakma diplomás p gyártásvezetői hároméves posztgraduális szakmai to­vábbképzésben részesül­nek, külföldi tapasztalat- cserén vesznek részt, ter­vezési, irányítási és bank- technikai ismereteket sze­reznek. A program célját ismertetve Szakácsi Lajos hangsúlyozta, el akarják érni, hogy a producerek el­sajátítsák a televíziós- és filmalkotások vállalkozás­szerű létrehozásának isme­reteit és gyakorlati segít­séget kapjanak versenyké­pes, külföldön is eladható produkciók létrehozására. csak azok tesznek a gyere­kekért, akik megszállottak, a többség azonban várako­zó álláspontra helyezkedett, Nem lép, nem szervez, nem nyújt pluszt, örülnék, ha az alapítvány szolgálná a különféle szerveződéseket — hallhattuk. — Ma már nem a nyak­kendő színe és a szervezet neve a lényeg. A gyerme­kekért kell dolgozni, kultú­rával, kulturáltan, meg­szüntetve az aluljáró- és Coca-Cola-kultúrát. Mind­annyian tudjuk, az ifjúság jogainak éve az idei. Itt most régiek és újak, akik a gyermekekért élünk, együtt vagyunk és nekünk kell tennünk a jövőjükért. És ezt úgy kell megtenni, hogy a fiatalok ne kerülje­nek konfliktusokba, erő­södjön a jövőbe vetett hi­tük és bizalmuk. Ne számít­son, hogy milyen zászló alatt sorakoznak, hiszen körülöttük úgyis fellazult minden, most értük kell dolgozni. Segít az alapít­vány és bízom abban, hogy a munkában partnerek lesznek a pedagógusok és szülők — mondta el gon­dolatait Németh István, a Pest Megyei Pedagógiai Szövetség képviselője, aki a kuratóriumon belül a cser­készeket képviseli. A tábor Zamárdiban te­hát a megyéé, a mi 'gyer­mekeinké. Élni kell a lehe­tőségekkel és maximálisan ki is kell használni. Hi­szen azok, akik eljöttek a 35. születésnapra, va­lamennyien a gyermeke­kért dolgoztak. A szó klasz- szikus értelmében. Nekik nincs villájuk a parton, ők ezt a tábort építették, for­málták. Igaz, akkor egy zászló alatt, s ez megma­radt. Ma is gyermekek pi­henhetnek ott, nemre, faj­ra és felekezetre való te kintet nélküL Mert voltak régen is, úgy ahogyan van­nak ma is, akik a jövőt, a jobbat és szebbet, az ifjú Ságban látták és látják. —árvái— PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell A rapszodikus Időjárás ugyancsak sok gondot okoz ezekben a napokban azok­nak, akiknek vállán a kü­lönböző szabadtéri progra­mok felelőssége nyugszik. A szervezők gyors döntései azonban mindenkor segíte­nek, hogy a közönség sem­mit ne érezzen az eget kém­lelő izgalmakból. Mindig felkészültek arra, hogy ha az eső megzavarja a meg­hirdetett programot, akkor a közönséget más vonzó szórakozási lehetőség várja a művelődési házakban. Vácott a hangszerek ba­rátainak például különle­gességet ígér a művelődési háziján az a kiállítás, ahol a hegedűk csodálatos vilá­gával, a legkülönbözőbb mesterek keze alól kikerült zeneszerszámokkal ismer­kedhetnek a látogatók. Az értékes látványosságot Er­délyi Sándor hosszú évek során gondosan gyűjtött hegeaűmúzeuma szolgáltat­ja az érdeklődőknek. Vácrátóton augusztus 3-án este 7 órai kezdettel az ősfák lombjai alatt az Állami Hangversenyzené- kar zene- és énekkara ad koncertet Déri András ve­zényletével. Hegedűn Kiss András működik közre. A műsoron Mozart Don Gio- vanni-nyitánya és hegedű- versenye, valamint Haydn Nelson-miséje szerepel. Szentendrén is folytatód­nak a nyári kulturális prog­ram eseményei. Augusztus 2- án, ma este 9 órai kezdet­tel a főtéri Teátrum sza­badtéri színpadán a Hon­véd Együttes Táncszínháza megismétli nagy sikerű mű­sorát, amelynek keretében A helység kalapácsa című néptáncszvitet adják elő. Ezen a napon este 7 órai kezdettel a Nosztalgia ká­véházban Psola Irén tartja előadói estjét. Szombaton — augusztus 3-án — dél­előtt 11 órakor a Teátrum színpadán a Tini-tanoda előadásában a Tini-suli-buli várja a fiatalokat. A város­háza udvarán augusztus 3- án és 4-én a Dody ’54 társulat közreműködésével reneszánsz vásárt rendez­nek. A Péter Pál-templom- ban szombaton este fél 8 órai kezdettel Karasszon Egyesülés helyett egyesület Soványodik az irodalom A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü­lése a napokban úgy dön­tött, hogy ezentúl egyesület­ként működik tovább. A több mint százéves szerve­zet 74 tagvállalatot tömö­rít, soraikba tartozik a Da- basi Nyomda is, amelyet az egyesületben igazgatója, Bálint Csaba képvisel majd. A hír hátteréről Gémes László igazgatóhelyettestől kaptuk azt az információt, hogy az egyesülésből egye­sületté alakulás nem jelent lényeges és tartalmi válto­zást a szervezet életében. Inkább az egyszerűbb sza­bályozási forma miatt vál­toztatnak, s a hatékonyabb érdekvédelmi és szakmai funkció erősítéséért. Bár Gémes László tájékoztatása szerint a Dabasi Nyomdát még nem érte el a privati­záció, és arról sincs tudo­mása, hogy a nyomdászok sztrájkolni készülnének. A társadalom, illetve a gazda­ság változásai azonban már érezhetőek a nyomdában. Megváltoztak ugyanis a megrendelők, megváltoztak a könyvek, amiket Dabason készítenek. Ma már elenyé­sző az irodalmi művekre, illetve a tankönyvekre ér­kező megrendelés. Ez Utób­bi csökkenését maga a nyomda sem bánja, nem volt igazán jó üzlet. A ha­gyomány okán azonban azt a kevés rendelést, amelyet még kaptak a Tankönyvki­adótól, már teljesítették is. A nagyüzem a hitéleti és a természetgyógyászati köny­vekből van, s ezek az igaz­gatóhelyettes szerint, vi­szonylag jól ellátják a nyomdát munkával. S mint­hogy ők is a piacról élnek, abból, ami után kereslet van, abból, amire megren­delés érkezik — nemigen foglalkoznak azzal, hogy milyen az általuk nyomott, készített könyv tartalma. Pusztán rögzítik a tényt, mint Gémes László is, hogy egyre soványabb az iroda­lom. Amivel a könyvesbol­tokat járó olvasók is egyet- érthetnek, amikor a tucat­nyi krimi, pornó, lektűr kö­zött hiába keresik az igazi olvasnivalót, r-ja Dezső orgonamuzsikájában gyönyörködhetnek e hang­szer kedvelői. Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vasárnap sok látványossággal várja a közönséget. A látogatók ka népi iparművészeti al kotásai is. A szobi Börzsöny Mú zeumban a Zebegénybei élő festőművész, Kórust József — Európa számol kiállítótermében bemutatót nemcsak a népművészet al­kotásaival, hanem azok ké­szítési módjával is megis­merkedhetnek, A megye határain túl, Esztergomban, a Várszín­ház szabadtéri színpadán augusztus 2-án és 3-án este 7 órától a Honvéd együttes és a veszprémi Petőfi Szín­ház közös produkciójában a Parasztbiblia előadását lát­hatja a közönség. Érdemes ellátogatni augusztus 5-én az óbudai Társas Kör szabadtéri szín­padára (III., Kiskorona u. 7.), ahol Pege Aladár és g Pege-kvartett ad koncertet. A kiállítótermek is sok­féle látványosságra invitál­ják az érdeklődőket. A gö­döllői művelődési központ­ban az Agrártudományi Egyetem Népművészeti Stú­diója a népi iparművészek szép alkotásait mutatja be. Itt láthatók Kunszt Veroni­— alkotásaiból rendezned tárlatot augusztus 2-ától. A zebegényi Szőnyi Ist­ván Emlékmúzeumban a New Yorkban élő Tar László festőművész művei­ből rendeztek kiállítást. K. L. Vásárkalauz Gazdag vásári kínálat várja e hét végén a Pest megyeieket. Szombaton egyetlen helyen — Abony- ban — lesz állatvásúr, vasár­nap azonban több lehetőség közül válogathatnak, az ér­deklődők. Országos állat- és kirakodóvásárt Pest megyé­ben vasárnap Kókán és Tápiószentmártonban tar­tanak, au lóvásárt Érden rendeznek. Ugyancsak autó- vásár lesz augusztus első vasárnapján Gödöllőn is. A pubertás éveinek gondjai Segítő megértéssel A pubertáskor sok lel­ki és testi problémát jelent a fiatalok életében. Az a bonyolult élettani folya­mat, amikor a gyermekből felnőtt válik, elsősorban a testi átalakulásban nyilvá­nul meg. A fiúknál a csont- és izomrendszer hirtelen fej­lődése, a hangszín megvál­tozása és az arcvonások elmélyülése a jellemző. A lányoknál kigömbölyö- dik a mell, a comb, a csí­pő. Ezzel egy időben a ka­rok és a comb külső felü­letén érdessé válik a bőr. Tapintásra ez igen kelle­metlen. Ez a jelenség (rendszeres meleg vizes áz- tatással, durvább mosdó- kesztyűvel való dörzsölés­sel) gyorsan és nyomtala­nul megszüntethető. A külső változásoknál bonyolultabb a belső át­alakulás. Ez a folyamat ön­magában is fokozott inger­lékenységet, sértődékeny- séget, sőt, sokszor félénk­séget is okoz. A hormonháztartás kiala­kulása még külső jelekben is megmutatkozik, kivirul­nak a pattanások, a bőr zsíros fényűvé lesz, fokozott izzadás és pirulás kíséri ezt a folyamatot. A fiatal ekkor úgy érzi, hogy az élet borzasztó nehéz szá­mára. Ha pedig valaki sa­ját magával elégedetlen, azt előbb-utóbb okkal vagy ok nélkül környezete la bíráló megjegyzésekkel il­leti. Mindez akkor, abban az életkorban jelentkezik, amikor a fiatalnak legin­kább szüksége van arra,' hogy magabiztos, céltudatos legyen, s reális énképe ala­kuljon ki. így tud csak a társadalomba beilleskked- ni, csak objektív önisme­rettel képes hivatást vagy foglalkozást választani, sőt, ez a párválasztását is nagy­ban befolyásolja. Az élet első megpróbálta­tásait elviselő kisleánynak szeretetteljes és együttérző szavakkal kell félelmét enyhíteni. Ilyenkor környe­zetétől sokkal több időt és energiát követel a beszél­getés, a lelkűkkel való tö­rődés, problémáik meghall-’ gatása. Pedagógusnak, csa­ládtagoknak, de még a köz­vetlen környezethez tarto­zó ismerősöknek is ilyenkor sok türelmét kell tanúsíta­niuk. Ez utóbbiak segítsé­gét esetenként nem árt igénybe venni. Idegen sze­mélytől sokszor jobban megfogadják a jó tanácso­kat, mint a szülőktől. Ré­szükre csalt az tanácsolha­tó,' hogy félretéve a hiú­ságot, csak a gyermek ér­dekét tartsák szem előtt. A későbbiekben ez a ma­gatartás sokszorosan meg­térül a szülő számára, gyer­mekének kiegyensúlyozott boldogságát tapasztalja. Bizsu a divat Soha ekkora divatja nem volt a kitűzőknek, mint napjainkban. Viselik min­dig, mindenütt, pulóverre, kalapra, de még kesztyűre tűzve is. A hagyományos bross — a blúz nyakát éke­síti — is visszakért. A di­vatnak hódolva tartsuk szem élőit a viselt bizsuk harmóniáját. A nyaMámc, a kitűző és a fülbevaló min­dig azonos stílusú legyen. Az öltözködésben tolót hódít a húszas évek divatja, a csípőre csúsztatott öv. Ki­hez a csípővonalig leérő, közepes nagyságú, egysoros teklagyöngy illik. Esti al­kalmakra, kivágott ruhához a kétszínű, apró szemű tek- la nyaklánc való, amit elöl brossra emlékeztető nagy, strassz csat fog össze. Ki­egészítője lehet akár strassz, akár tekla fülbe­való.

Next

/
Thumbnails
Contents