Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-02 / 180. szám

Kevés a kovács Manapság már csak kevés kovácsműhely található Cegléden. Közülük talán a leg­régebbi a Bajcsy-Zsilinszky téren a hetvenkilencedik életévében járó Király László kovácsmesteré. E helyen 1893 óta áll a műhely és sokfélül hordják hozzá patkóin! a lovakat (Apáti-Tóth felvétele) A Ceglédi Hírlap július 18-i számában 16 gépelt sornyi kisinformáció jelent meg — többek között — arról, hogy Jászkarajenőn az önkormányzat Kecskés Lászlóné korábbi helyettes direktort választotta meg és nevezte ki az általános iskola igazgatójának. Az írásban egy mondat erejéig arról is említés történt, hogy az ugyancsak pályázó Cseh Máté veszített. Ennek kapcsán a tanár úr levelet írt szerkesztőségünknek, amivel — finoman fogal­mazva — nem nagyon tud­tunk mit kezdeni. Ugyanis nem értettük írójának szán­dékát. De inkább beszélje-' nek a leírt szavak:. „Lapjukban, az 1991. jú­lius 18-i számában tájékoz­tató jelent meg a jászkara­Lelrta, de nem közlésre Kecskésné az igazgató jenői iskola igazgatóválasz­tásával kapcsolatosan. Eb­ben a személyemről leírtak nem igazak, éppen ezért helyreigazítását kérem önöktől! A valóság kedvé­ért a történtek, melyeknek közzétételét nem kérem, az alábbiak voltak.. És következik a leírás, melyet nem tehetünk köz­zé. De akkor miért rekla­mál a tanár úr? Egy do­logban igaza van. A tan­testület kiállt mellette. Ám a döntő szót az önkor­Sirűn ázott a határ Lassan már elég Átlagos évek harmada- negyede csapadékmennyi­ségét teszi ki a júliusi égi ajándék; július 3-án 20,8 mm, majd 14-én 32,1 mm eső áztatta a földeket. A következő nagy esőhullám 25-én érkezett, a Perzsa- öböl tájáról indult légtöme­gek hallatlan nagy mennyi­ségű párát hoztak fölénk. A nyugati ciklonviszonyok feltartóztatták a nedves légtömegeket a Kárpát-me­dence felett, s lön sok-sok eső. A legszomjasabb pói’usú föld is teleitta magát. Jú­lius 25-én_23,5 mm, majd 27-én 43,2 mm, végül 28-án 21,7 mm esett, ami azt je­lenti, hogy átlagosan más­fél hektoliter víz jutott a ceglédi adatok szerint a ta­lajfelület minden négyzet­méterére. Valójában az volt a jó az esőzésekben, hogy országos esőknek bizonyultak, nem sávosan, nem szeszélyesen, hanem egyöntetűen jutott belőle mindenhová. Ez ak­kor is igaz, ha például a soproni mérőállomás mű­szerei szerint egyik júniusi felhőszakadás után nem kevesebb, mint másfél hek­tó víz zúdult minden négy­zetméternyi területre — két óra leforgása alatt. Szeren­csére, a rossz csatornarend­szerünket a nyári esőzések ennyire nem tették próbá­ra. bár voltak kritikus na­pok. A sok csapadék meglát­szik a gyepeken, üdébbek, mint bármikor más évek­ben. A volt hadipark kör­nyékén szinte úgy érzi az ember magát, mintha az őrségben nézelődne, any- nyira dús a fű. Akad is elég munkája Jóska bácsinak, aki szorgosan kaszálja a pázsitot, de nem hagyja meg a kórónak igyekvő ka- tángokat sem. A betyárkó- ró és a vadkender azonban előretört, már-már itt is ve­szélyezteti a nemesebb nö­vényeket. A tamariskabokrok tövé­ben a tengelicek önfeledten csicseregnek, fürödnek, de nem a porban, hanem a jú­liusi tócsákban, tocsogók­ban. A kukorciatáblák is bőségesen kaptak vizet, a terméskilátások jók lehet­nek, ha soha nem látható üszöggomba-fertőzés nem lép közbe. A Cegléd környéki szike­seken is áll a víz, a bíbicek, pajzsos cankók lába aligha lesz sáros a lúgos tavacs­kákban. A békák mintha tavasszal kevésbé lettek volna aktívak, esetleg vala­mi, netán nagymérvű vegy­szerszennyezés elvette a szerelmi érzésüket, illetőleg gyengítette azt. A kurutty- ból kevesebb volt az idén, így könnyen lehet, hogy a vártnál több gólyafi hízik majd gyíkon, siklón, gőtén. A víz valóban élet, ettől függ szinte minden. Ám a gyomok és fertőző növényi betegségek támadása miatt — már elég is lenne, mert a munkákban való elmara­dás terméskiesést idézhet elő. ESDÉ mányzati képviselő-testület mondta ki. Ök pedig nem Cseh Mátéra szavaztak. Titkosan. Ennek jogosságát megkérdőjelezni enyhén szólva dőreség. Amellett: ha akarnak, indokolnak, ha nem akarnak, akkor nem. A döntés miatt pedig az önkormányzat kulturális bizottságának szakértelmét megkérdőjelezni nehéz nem sértődöttségnek titulálni. Téves a tanár úr azon állí­tása is, hogy a szavazáson 6:5 arányban nevezték ki az igazgatót. A valóság: he­ten szavaztak Kecskésnére, ketten tartózkodtak és ket­ten nem voltak jelen a 11 tag közül. Tehát bárkinek bármeny­nyire fáj, teljesen törvénye­sen választották meg a kö­zelmúltban Jászkarajenőn az általános iskola igazga­tóját. (r. i.) CEGJ.ÉDI ———■———-----------———■—.—fi«—, X XXV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK Ládából is mérhetnék A minőség a mérvadó A Budapesti és Pest Me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat abonyi malomüzeme 400-500 vagon búzát vásárol az idén. Tárolókapacitásuk ennél jóval nagyobb, mintegy 650-700 vagon gabonát ké­pesek befogadni, de megle­hetősen jelentős mennyiség (száz vagon feletti) maradt tavalyról, ezért több termés raktározására nincs mód. Általában a 650-700 vagon­ra való adag az újig, a kö­vetkező év augusztusáig ki­tart, a folyamatos üzeme­léshez elegendő. Gyapjas Kálmán üzemve­zető tájékoztatásából kide­rült, az idei felvásárláskor élénk figyelmet fordítanak a gabona minőségére. Csak kifogástalan búzát vesznek meg. Teszik mindezt azért, mqrt csak remek termény­ből lehet kapós, jó lisztet készíteni. Márpedig ez igen fontos, hiszen idén január­tól önelszámoló egység let­tek. Ez a gyakorlatban azt jelenti: a bevételekkel köz­ponti felügyelet mellett ma­guk gazdálkodnak, s nekik kell az áru elhelyezéséről, szállításáról gondoskodni. Az üzem mindenképpen tartani akarja a színvona­lat. Egyfelől azért, hogy ed­digi vásárlóit megtartsa, másfelől újakat szerezzen, és még több jó minőségű vég­terméket tudjon készíteni, hiszen manapság a lisztpia­con túlkínálat van. Akárcsak a bornál, a jó lisztnek sem kell cégér. Ügy tűnik, erre már eddig is rá­szolgáltak, hiszen vevőkö­rük egyre bővül. Tőlük vá­Ügyeletek A Rákóczi úti rendelőin­tézetben: központi orvosi ügyelet hétköznap 13-tól 15 és 17-től 19 óráig. Az éjsza­kai 19-től reggel 7 óráig. Hét végén, pénteken 17-től hétfő reggel 7 óráig. Tele­fonszám: 11-200. A Reiner utcai rendelőben központi gyermekorvosi ügyelet szombaton, vasárnap, vala­mint munkaszüneti napo­kon 7-től 19 óráig. Telefon­szám: 11-994. Fogorvosi ügyelet szombaton 7.30-tól 14 óráig, míg munkaszüne­ti napokon 9-től 15 óráig. (Csak sürgős esetben vehe­tő igénybe!) Augusztus 3-án, szomba­ton 8-tól 5-én, hétfőn 8-ig az alábbiak tartanak állat­orvosi ügyeletet: Cegléden, Ceglédberce- len dr. Kiss Mihály, Cegléd, Szolnoki út 18/A., telefon: 10-724. Abonyban, Jászka­rajenőn, Törteién, Köröste- tétlenen dr. Bódi Gyula, Jászkaraj enő, Néphadsereg u. 84., telefon: 6. Albertir- sán, Csemőn, Dánszent- miklóson, Mikebudán dr. Ádám Tamás, Albertirsa, Dózsa Gy. u. 23., telefon nincs. Ceglédi származású költőnő műve Szörnyűségek gyűjteménye A ceglédi születésű költő­nő, Dobozy Eszter Csak a napnyugtát néztük című kötete nemrég jelent meg. A Csokonai Kiadó gondozá­sában kiadták a Felső-Ti- sza-vidék néhány reformá­tus falva fehérnépének szörnyűséges szenvedéseit, amit ők 1945-ben háborús „kártételként kaptáik”. Döbbenetes volt, ahogy Dobozy Eszter egyszer csak vette a magnetofont, és az elektronika jóvoltából idős, megfáradt asszonyokat hí­vott mikrofonja elé, meg­gyóntatva őket, vallatva a kényszerű távoliét okairól, a donyeci útról. Ezek a lá­nyok, asszonyok sokszor évekre elszakadtak az ott­honiak számára, nem volt érdekes, 18 év alatti-e az il­lető, vagy épp karonülő gyérmeke mellől ragadták el. Menniük kellett, mert a keret hiányai az embertelen katonai bürokráciának gon­dot okoztak. Szénbányába, múlt századi színvonalú gazdaságokba álltak be dolgozni. Valami­vel jobb sors várt a magyar nőkre, mint a férfiakra, hisz szinte visszatérő volt, hogy az adatközlők a lakpsság segítökészségét emlegették. Olykor-olykor az őrök is se­gítettek. Megváltozott vilá­gunkban, hogy a közelmúlt­ról reális képünk maradjon, bizony tudni kell ezeket, mert különben téves követ­keztetésekre juthatunk. Sajnos, még a családokra sem voltak egykor tekintet­tel. Akadtak olyan tiszala- dányi házak, ahonnan há­rom fehérnép is Donyecbe került; pedig az itteniek még jól is jártak. Ugyanis két-három év után vissza­jöttek. A máshonnan valók öt évét is gyötrődtek a messzi idegenben. A legnehezebb időben hurcolták el az említett né­pességet, kopaszra nyírt fejjel, megalázó fertőtlení­téssel. Sokan odavesztek, nem bírták az éhezést, a sa­nyarú bánásmódot, és a ki- látástalanságot, a minden­napos megaláztatásokat. Megtizedelték őket a járvá­nyok, a sortüzek. Igen, a sortüzek, mert a halott fo­goly nem beszél... Szörnyűségek gyűjtemé­nye a kötet. Talán az a leg­nagyobb érdeme, hogy még a nagy út (a halál) előtt könnyíthettek magukon — a megsanyargatottak. Jóvá­tétel ugyan mi lehet, ho­gyan lehetne az elpusztított fiatal évek illúzióit, szerel­mes vágyait, meleg öleléseit pótolni? Ügy vádol a könyv, hogy semmit sem ír róla a szer­ző, nem beszélnek erről az alanyok sem. Az álombéli védekezések azt jelzik, sej­tetik, hogy sokak számára cseppet sem volt ez afféle kellemes utazás. A Malen- kij robot — egy életre szóló fájdalom, vagy gyors halál a részesnek. S a túlélők és az itthonmaradók gyásza sem sokkal kevesebb. Már csak a könyv ürü­gyén említem, hogy meg kellene kezdeni a feltáró munkát, gyűlölködés nélkül, mert voltak kivételek, de nem ideológiai alapon, ha­nem emberségből. Ott van­nak azok a hősök, akik az ellenkező oldalon segítet­tek, tisztességesen viselked­tek, hogy béke lehessen környezetükben. Ezek em­lékébe kell kapaszkodnunk, a még meghurcoltak, meg- becstelenítettek unokáinak is emlékezetébe vésve. Surányi Dezső sáralja az Abonett elneve­zésű termékhez a helyi Üj Világ Tsz, a fővárosból a McDonald’s a hamburger­hez szükséges lisztet. Mos­tanában egy amerikai érde­keltségű, pizzát készítő cég érdeklődik termékük iránt. De vevőik vannak Szolno­kon, Tószegen, Zagyvaréka- son, Újszilváson és nem ke­vesen helyből: pékségek, óvodák és az önkormány­zat. Nem jelentéktelen meny- nyiségű lisztet adtak kilón­ként 12,70 forintért az abo­nyi önkormányzatnak, amit ugyancsak jutányosán kap­tak meg az idősek, a nyug­díjasok és más rászorulók. A malom nem zárkózna el (sőt szívesen venné), ha- a Ceglédi ÁFÉSZ is vevőjük lenne. A 12,70 forintos lisz­tet kimérve vagy házilag csomagolva 16-17 forintért értékesíthetnék a boltokban. Az üzem ugyanis nincs be­rendezkedve az áru „kisze­relésére”, azaz csomagolásá­ra, de volt rá példa — igaz, elég régen —, hogy a bolt­ban ládából mérték a ke­nyérnek-, kalácsnakvalót. Megérné, főleg a vásárlók vennék jó szívvel, hiszen minden kilón 2-3 forintot nyernének, ami sokak napi gondján enyhíthetne. Gy. F. Ceglédi^apróhirdetések, Cegléden svájci kilósruha-vásár a Kossuth Művelődési Központban (Kossuth tér 5/A). Nyitva: augusztus 2-án (pénteken) 9-től 18, augusztus 3-án (szombaton) 8—14 óráig. (66 054/1K) Másfél szobás, nagy konyhás, nagy éléskamrás, kis előszobás, félkomfortos, kertes családi ház része eladó. Érdeklődni a helyszínen: Cegléd. Béke u. 8., Takácséknál. (67 200/1K) KÖZLEMÉNY KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazon rokonoknak, szomszédoknak, jó ismerősök­nek, jó barátoknak, akik drá­ga jó édesapánk, szerető nagy­apánk, dédnagyapánk, id. Sze- beni Dávid temetésén részt vet­tek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek vagy táviratot küldtek, és ezzel gyászunkban osztoz­tak. Külön köszönetét mon­dunk a Búzakalász Tsz veze­tőinek és dolgozóinak, a kesz­tyűüzem dolgozóinak a küldött koszorúkért. A gyászoló család. (67 194/1K) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. f A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka» társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 18. 27<tt. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22­6353. Q Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. «rcféíiiOD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents