Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
Hirdetés A főutca egyik üzletének kirakatában kézzel írt papírlap lóg az alábbi szöveggel: „Intelligens, szorgalmas fiatalt eladónak felveszek”. Anélkül, hogy moralizálni lenne kedvem, ízlelgetem a szavak értelmét. A fiatalhoz fűzött jelzőket: intelligens, szorgalmas. Utoljára a háború előtti hirdetések között bukkanni ilyesmire. Azóta az intelligencia polgári csöke- vénnyé jelentéktelene- dett, amit jobb volt titkolni az előmenetel érdekében. A szorgalom meg balekságra vallott. Intelligencia és szorgalom. Ez az üzletember hisz valamiben. A jövőt látja maga előtt, amikor remélhetőleg megint nevelkednek ilyen fiúk és lányok. Kívánom, hogy emberére találjon. (t.) Pang a piac F űrész Máig érvényes a dalba szőtt megállapítás, amely szerint „Erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni". Mikebuda környékén apránként fűrész szisszen a faitörzsek tövénél. A NEFAG erdejéből a vállalat helybeli fűrészüzemébe masíroznak a faderekak. Nagy szolgálatukra van a nemrég beszerzett olasz Costa Multiprisma gépsor, melynek körfűrészlapjai huszonnyolc centi- méteres átmérőig szabdalják a fát, deszkákat hasítva a rönkökből. Farkas Zoltán telepvezető-helyettestől megtudtuk, hogy főleg akác, tölgy, ritkábban nyárfa alapanyagot dolgoznak fel. Sajnos a pangás a fapiacot is elérte. Kevés a munka, szakaszosan futnak be a megrendelések. Szerencsére azért van mit csinálni. Alkalmanként olasz, német, holland és osztrák exportra dolgoztak. Parketta alapanyagot az olaszoknak, fűGyógyító hüvelyesek A reformkonyhák számtalan értékes és hasznos terményt és terméket hoztak a köztudatba; igazi öröm ez az ínyenceknek. Bár az új nyersanyagok egy része nem annyira új, mint gondoljuk (articsóka, galambbegy, lablab, okra, avokádó, új-zélandi spenót, mangó stb.). Amennyiben megvizsgáljuk a reformkonyhai anyagok kémiai összetételét, már más a helyzet. Rájövünk arra, hogy nem egy csak divatcikk, s messze nem ér any- nyit, mint amennyit fizetünk érte. A paraszti életmód leginkább megszívlelendő gyakorlata az ökologikus és egyben ökonomikus életvitel nagyszerű ötvözése. Ma a táplálkozási szakértőknek az egyik legnagyobb élvezetet jelenti a régi ételek fiziológiai értelmezése. Egyik talányos dolog a népbetegségek aggasztó mérete, soha ennyi szív- és érrendszeri megbetegedés nem fordult elő a magyarság körében, mint manapság. Elég csak a családom nem urbánus és iparos részét vizsgálnom, s kiderül, hogy a talicskaszarv nyomása a tiszai gátak építésénél, vagy Pannonhalmán a gimnázium alakításánál napi szalonnázás, de a hagymafogyasztás is velejárója volt. Viszont a paprikás krumpli sem lehetett ritka vendég akkortájt. És mégsem voltak az említett őseim, illetve az akkori emberek talán annyira betegek. Ma, főleg angol kutatások alapján, a rejtélyt kezdik megfejteni. Ugyanis a régi ételek körében a bab, a borsó, a lencse, a fekete és a barna kenyér fogyasztása igen kiterjedt volt. Épp ezek tartalmazzák a legnagyobb mértékben a szív- és érrendszerünket jótékonyan befolyásoló s védő cinket. q, A Bíró—Lindner összeállította Tápanyagtáblázat című munkában találhatók az érdekes adatok. A bab 100 grammja 2,17 g, a lencse 1,34 g, a borsó 1,24 g cinket tartalmaz; a gabonafélék körében pedig a Graham-liszt 0,6 g-nyi cinktartalma feltűnő. Olcsó poénnak tűnne, de tény, hogy e lebecsült terményeket régebben sokkal nagyobb mértékben fogyasztották, mint jelenleg. A zöldborsó és a zöldbab konyhai használata viszont a mirelitcikkek drágasága miatt csökkent: és kész a magyarázat... Érdemes erre felhívni a figyelmet, meg az új táplálék, a szója fontosságára, hisz benne 3.6 g cink található. Vagyis kincsesbánya az említett húspótló nyersanyag, amelyet egyre többen kedvelnek meg, ha másért nem, a lecitintar- taima miatt. A hüvelyesek mint káliumforrás sem lebecsülhetek, minden százgrammos tételben 1-2 g kálium található. Tehát, ha nem is saját feje szerint, az ember is sokat tehet az egészségéért. Ha nem kell, miért legyünk idő előtt betegek? Á reformkonyha nem divat, hanem az egészséges életért tett fáradozás életünkben... S. D. A közelmúltban elterjedt egy hír, mely szerint a piacon a konténeres illemhely a privatizáció sorsára jutott. A hír igaz. De a tula jdonos és az üzemeltető továbbra is a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat. Eddig nem is lenne baj. Ám számosán jelezték, hogy a több mint 200 ezer forintot érő egészségügyi létesítményt nem lehet igénybe venni a forgalmas ceglédi piac nem éppen elhanyagolható helyén. A dolognak természetesen utánanéztünk. Illetlenségünk jeléül bevalljuk, hogy az illemhelyet nem vettük igénybe. Viszont valamiről meggyőződtünk. Arról, hogy az a hely, ahová a király is gyalog jár, végül is a rendszer- váltás után zavartalanul működik. A minap saját szememmel láttam, hogy egy hölgy ült a nyitott ajtó előtt. A falon felirat díszelgett: ára hat forint. Hiába. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen ... Mellesleg: a vécés néni bizonyos ideig beteg volt. (r.) CEG1E.D XXXV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 13., KEDD A mérések megnyugtatóak Békés hulladékégető Manapság a települések többsége — Cegléd is — egyre inkább rákényszerül a hulladékok megsemmisítésére, anélkül, hogy az élő szervezetre az ártalmas lenne. Az Agrokontakt Kft. hulladékégető kivitelezésén munkálkodik. Az elképzelések megvalósítása ígéretes lendületet vett. Ennek apropóján beszélgettünk Úcsai Sándor igazgatóval. szisszen részelt, hegyezett oszlopokat az osztrákoknak szállítottak. A mikebudai üzem tizennyolc állandó alkalmazottnak ad megélhetést. Gépkezelők és segédmunkásak lártják el a feladatokat. Nem dolgoznak raktárra, megszokták, hogy a határidőket be kell tartani, amikorra jön a kamion vagy megrendelik a vagonokat, szállításra készen kell állnia az árunak. Most éppen 35 ezer darab szőlőkaró készült a Mátra Vidéki Szőlőgazdaságnak. A fűrésztelepein reggel háromnegyed 6-kor kezdődik a műszak. Fél óra reggelizőszünetet tartanak, és délután 2-kor ér véget a munka. Utána mindenki siet haza, mert a szerény keresetet kiegészítendő szinte mindannyian állattartással, kertészkedéssel pótolják a jövedelmet, 'bár az ismert árviszonyok és átvételi lehetetlenség miatt ez nem nagyon sikerül. Olasz vendégekkel Kórusfesztivál Augusztus 17-én, szombaton 18 órakor a Malom téri iskola aulájában kezdődik a ceglédi nyári nemzetközi kórusfesztivál. Közreműködnek: Materai Énekesek Csoportja (Olaszország) Alessandra Barbaro, a Kossuth-gimnázium leánykara, Soltészné Lédeczi Judit, illetve a Kardos Pál pedagógus-énekkar Holló Gyula karnagy vezényletével. Az eseményt megnyitja Mácz István polgármester, a fesztivál fővédnöke. Olaszhon énekesei 18-án, 11 órakor a római katolikus templom miséjén is közreműködnek. Ezt követően körülbelül fél egykor ugyanitt önálló koncertet adnak. Köszöntőt mond Kiszel Mihály esperes. Augusztus 18-án 18 órakor Jászkarajenőn a római katolikus templomban szintén hangversenyt ad az itáliai kórus. — Nincs elég baja? Miért éppen egy efféle beruházással foglalkozik? — Körülbelül fél éve támadt ez az ötletem. Az egyik munkatársam’ — aki nemrég még üzleti partnerem volt — az elmúlt két évtizedben nagy gyakorlatot szerzett a környezetre káros hulladékok megsemmisítésére alkalmas kazánok tervezésében. Csak nem talált menedzsert, aki a gyártást vállalta volna. Én az idő tájt már foglalkoztam e témával. Ezért úgy gondoltam, hogy belevágok. Nem a bajt kerestem magamnak. Mégis azt hiszem, komoly terhet vettem a vállamra. — Kinek, kiknek az érdeke az elképzelés megvalósítása? — Kizárólag a lakosságé. Persze nehogy azt gondolja valaki, mind ezt csupán emberbaráti szeretetből csinálom. Vállalkozom. Ebben a berendezésben magas hőmérsékleten, bonyolult folyamattal elég a hulladék. A keletkező füstgázokat néhány másodpercig továbbégetjük. A szilárd szennyeződéseket — por, korom, pernye — masinákkal kiválasztjuk. A füstgázokat átmossuk vízben, amit vegyszerekkel közömbösítünk. A technológia legvégén ártalmatlan gáz és vízgőz távozik. — Honnan teremti elő a szükséges pénzt? — Ez az egyik legkomolyabb gond. Tudniillik az elmúlt időszakban sokan próbálkoztak ilyen ötletekkel, s ezt a témát eléggé lejáratták. Ezért napjainkban a pénzintézetek nem szívesen adnak támogatást hasonló vállalkozásokhoz, vagy egyáltalán nem. Saját anyagi erőmmel kezdtem el a megvalósítást. Bízom abban, hogy találok egy banki partnert, amely nemcsak üzleti fantáziát lát ebben az egészben, hanem egy fontos megoldást i/5. — A hivataloknál menynyire ütköznek falakba? — Eddig még nem ütköztem áttörhetetlen falakba. De a hivatalok, szakhatóságok malmai — „hála” a bürokráciának — lassan őrölnek. Én viszont szeretném minél gyorsabban kivitelezni a beruházást. A polgármester úr és az ön- kormányzat támogatja az ötletem. — Hol lesz a létesítmény, s mekkora teljesítménnyel működik? — A város vezetésével és a környezetvédelmi szakemberekkel azt tervezzük, hogy a törteli úti volt szovjet laktanyában állítjuk fel a berendezést, amely napi három tonna hulladék elégetésére alkalmas. Egyébként már dolgozunk a tíztonnás teljesítményű égető tervein. — Az elmúlt egy-két évben bárhol az országban felvetődött a gondolata egy ilyen objektumnak, általában erős tiltakozást, ellenérzést váltott ki. Nem fél egy hasonló fogadtatástól? — Nem félek. Ahol a lakosság idegenkedett, az elsősorban azért volt, mert hiányzott a megfelelő információ. Ma már a hulladékok tárolása nehéz és költséges. Elkerülhetetlen ezek biztonságos megsemmisítése. A ceglédi kórházban képződik bizonyos mennyiségű környezetre káros anyag, amit bérben égettetnek el. Ezt is mi végeznénk majd el. És persze a kommunális hulladékot ir szeretnénk megsemmisíteni. Tehát az utóbbiról van szó, és véletlenül sem tárolásról. Két miskolci intézményt — a Tüze léstechnikai Kutató Intézet laboratóriumát és a Műszaki Egyetem kémiai tanszékét, illetve annak vezetőjét kértem fel a számításaink ellenőrzésére. A nemzetközi hírű szaktekintélyek — Bíró Attila professzor, aki öt esztendeig a houstoni egyetemen adott elő, s nemrég tért haza — megnyugtatták, hogy a számításaink jók. A napokban jártak itt. A beruházás minden fázisában ők végzik a vizsgálatokat, beméréseket. — Ez garancia arra, hogy a beruházás környezetre ártalmatlan lesz? — Ez teljes meggyőződésem. Ebben megerősít az is, hogy a fejlettebb országokban mindenütt így oldják meg a hulladék megsemmisítését. Ennek a városnak szüksége van erre. — Mikor lehet a próba- üzemelés? — Pesti úti telepünkön elkezdtük a berendezés gyártását. A próbaüzemelést az év végén, illetve a jövő esztendő első hónapjaiban tervezzük. Akkor a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei három hónapig folyamatos mérésekkel ellenőrzik, hogy semmilyen ártalmas gáz vagy gőz nem kerül a környezetbe. A város, valamint a városgazdálkodási vállalat vezetőivel végső megoldásként hosszú távon azt képzeljük él, hogy majd a kommunális hulladékot osztályozni kell. Ami éghető, azt különválasztani attól az anyagtól, amelyet még továbbra is fel lehet használni. Fehér Ferenc T áblahalál Helyközi megállóhelyet jelző tábla Cegléden. A menetrend olvasásához szíveskedjenek térdre ereszkedni! (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A rossz viccek néha egészen torz formában jelennek meg. A gyakori esőzések miatt a kerékpárosok talán a szokottnál is gyorsabban igyekeznek zárt helyre. Ezért talán kevésbé figyelmesek a védett kerékpár- utakon. A Világszél melletti szakaszon egy két-három méter hosszú kiszáradt kőrisfa törzse jelentett úttorlaszt. Erről azért tudni kell, hogy előtte nem volt orkán, nem volt hatalmas égiháború. Ezért elégséges ok van feltételezni, hogy a fatörzset odatették. A nagy humorú személy okosan számított. Hisz a törzsön aligha ment át bárki az esőben. Vagy az úttestre kényszerült kerülni, vagy a másik, rossz irányból pró- báltá azt elkerülni. Ott éppen a temető melletti kanális csörgedez, így könnyű elképzelni, mi volt a cél. Hogy most mentőnek nem kellett jönni, nem kellett gipszelni, csak a jó szándéknak köszönhető. De félő, hogy ostoba emberek még sokáig élnek Cegléden is, olcsó ostobaságokkal bő- szítve a ceglédi többséget. /TT«T)É) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 220353. a Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-703. Torlasz a kerékpárúton
