Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
MONORI XXXIIi. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 13., KEDD Az alpolgármester ellenzi Inkább adják bélbe Nagy Illés, Monor alpolgármestere egyike volt azoknak, akik a legutóbbi képviselő-testületi ülésen a dr. Juhász György orvos igazgató által előterjesztett tervezetet a hulyi egészségügy privatizálásáról, a Monomert Kft. megalakításáról — nem támogatta. Ellenérveit többoldalas írásos anyagban sorakoztatta fel, s kérte annak közlését. Ennek terjedelmi okok miatt nem telietünk eleget, viszont közöljük az előterjesztés egyes részleteit. Mivel már mások is jelezték, hogy nyilvánosságra szeretnék hozni véleményüket, a közérdekű vitának igyekszünk helyet adni hasábjainkon. Húsos huzavona Megállt az idő? Országszerte nagy a kiábrándultság a nagy dérrel-uurral beharangozott kedvezményes scrtéshúsvásárral kapcsolatban. Monoron a Forrás Áruház ABC-részlegé- ben az akció első napján több mint félszá- zan várakoztak már a nyitás előtt fél órával. Aztán bcntről kiüzentek a hentesek, hogy nemcsak leértékelt, de más hús sincs, így mehettek haza a sorban állók. Aztán előfordult olyan is, hogy a boltokban csak olyan húsáru volt, amely nem tartozott a keretbe, azaz nem kedvezményes áron kínálták eladásra. Persze mindenki az olcsóbb húst kereste... A monori Kossuth Tsz Petőfi utcai hússzékében, úgy tűnik, megállt az idő. Amint megtudtuk, az egyszemélyes kft. nem tartotta szükségesnek, hogy ők is bekapcsolódjanak az akcióba. Ők továbbra is a régi áron kínálják portékáikat. Az eredmény: pang a bolt, áru van, vevő alig. Mindenesetre a mostani akció balsikere is bizonyítja, ezt már megint jól kitalálták. S amikor e sorokat írom, reggel hat órakor a szerkesztőségben, a rádióból hallom az illetékes tárca államtitkárának nyilatkozatát: aggodalomra semmi okunk, lesz elegendő hús az elkövetkezendő napokban is az országban. Hát, ha csak úgy nem, mint eddig ... (G.) Levelesládánkból Sok-sok élmény A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége áprilisban pályázatot hirdetett 6—18 éves fiatalok részére: „Minden faluban, tanyán van élmény és felfedeznivaló”, témakörben. Az alábbiakban az egyik díjnyertes beszámolóját közöljük a háromnapos jutalomkirándulásról. „Egyetértek azzal, hogy az egészségügy finanszírozási rendszere átfogó reform előtt áll, ami a szabad biztosítási rendszert vagy a társadalombiztosítási alap önkormányzatok közötti felosztását illeti, azonban egyetlen fórumon sem hangzott el az, hogy a rendelőintézetek felszámolásának közeli perspektívájáról lenne szó. A rendeletek tételesen sorolják azokat a feladatokat, amelyeket a gyógyító- megelőző ellátásnak a társadalombiztosítási alap által finanszírozva kell végezni, és ezek között bőven van szakrendelés. Itt csupán arról lehet szó, hogy a szakorvosi rendelés fogalmának 40 százalékát majd a családi orvos fogja ellátni. Annak feladata bővül ezzel, s nem korlátozódik a i,beteg igénye szerinti” Vény megírására csupán, hanem valóban értelmesebb és felelősségteljesebb munkát tud végezni, az igazán szakorvosi munka pedig megmarad ott és azoknak, akik ezt a tevékenységet mesteri fokon végzik. Monor és környéke lakosságának nem kell félnie amiatt, hogy szakorvosi ellátásban nem részesül, mert a települések lakossát ának java része a fővárosán dolgozik, s ott valóban részesülhet és válogathat a különböző felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények gyógyellátása között. Ez így „csak” valóban pénz kérdése lesz, hogy Juhász urat idézzem. Véleményem, hogy nem a feladatot, a feladatkört kell finanszírozni, hanem a normatív finanszírozást (kezelt beteg száma) kellett volna bevezetni, mert erre mód van. Ezt bevezetve garantáltan elég a költségvetésben meghatározott ösz- szeg. Semmilyen struktúra nem fog összeomlani, ha a pazarló, nem kontrollálható feladatfinanszírozás helyett a normatív finanszírozást vezetjük be. Ha a kormányzat megszünteti a szakorvosi rendelőintézet direkt TB-finanszííozását, s emiatt a szakorvosi intézet dolgozói kenyér nélkül maradnának, emiatt fájjon a Munkaügyi Minisztérium feje, neki kell előteremteni a munkanélküli-járadékot. Nem hiszem, hogy talál valaki nálunk nagyobb balekot széles ez országban, aki támogatni képes egy olyan programot, amely ugyan kész a mindenkori gazdasági, társadalmi és strukturális változások naprakész és rugalmas követésére, azokhoz való teljes akalmazkodásra. az ingyenesen bérbe vett köztulajdon alapján, csak épp a tevékenységet felejti el tisztán és világosan megnevezni, továbbá egy bármilyen jellegű gazdasági társulás legfőbb célját: a hasznot láthatatlan paraméterek hosszú sora jelzi csupán. Nem világos számomra az, hogy azonkívül, hogyha a termelőeszkö-. zeit a város ingyen és bérmentve egy szűk és meggazdagodni vágyó érdek- csoportnak átadja, még mibe kerül, mert mindez, úgy érzem, nem fedezi a Mono- med Kft. kapacitásának és kondícióinak teljes mértékű szakmai és üzleti nagy formátumú kihívásait. Ügy gondolom, hogy az önkormányzatnak nem csupán érdeke és szándéka, hanem törvényben előírt feladata az alapvető egészségügyi szolgáltatás biztosítása és ennek a feladatának a kft. alapítása nélkül is eleget kell tegyen. Annak előrebocsátásával, hogy a kft. alapítását különválasztanám a Monort teljesen kiaknázandó egészségügyi és gyógy-idegenfor- galmi rt.-től, annyit: a városnak korábban kellett volna lépnie ahhoz, hogy kórháza legyen. Ezt a korábbi járási vezetők érdektelensége akadályozta meg. Eredetileg a Kerepestar- csán megépült kórházat Monor kapta volna meg. Arra a célra, ami az előterjesztésben van, nem javaslom szakmai szempontból kórház építését. Ezeket a beavatkozásokat, programozható műtéteket nem kell helyben elvégezni, ezt Valahol meg lehet venni. A sürgősségi esetekre pedig kitalálták a távhívású mentőautót, ami 0—24 óráig biztosíthatja a szolgáltatást egy jól képzett teammel, mert például az infarktusos beteg nem azért hal meg, mert nem a szomszédban van a kórház, hanem rossz a prehospitalos ellátás. Monornak csak épp Kerepesíarcsa irányában van rossz közlekedése, bármely más irányt választva 30 perc alatt elérhető a kórház. Ezenfelüi 400 ágyas kórháznál kisebbet csak dzsungelben létesítenek, ennél kisebb kórház eleve gazdaságtalan. Ami a vállalkozást illeti a gyógyel látás terén, erre alkalmas forma lehet egy egyszerű bérbeadás is. Budapest rendelőintézeteiben ez terjed (jelenleg 30 Ftóra/négyzetméter). Ha mi féláron biztosítanánk ugyanezt, holnaptól ki tudnánk adni, s anyagilag jobban járnánk, mint az ebben az előterjesztésben megfogalmazottal.” Pi'is Önkormányzati ülés Pilis nagyközség önkormányzati képviselő-testüle- te augusztus 15-én, csütörtökön délután fél 5-kor tartja soron következő ülését a helyi polgármesteri hivatalban. Napirendjén szerepel az 1. félévi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló, tájékoztató a gamesz munkájáról, továbbá a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelettervezet, a megemelt törlesz- tőrészletű lakáscélú hitelek szociálpolitikai támogatása és az első lakáshoz jutók segítése. Ugyancsak a csütörtöki ülésen kerül kinevezésre a 2. Számú Általános Iskola új igazgatója. ÁFÉSZ Kupa Péteri győzelem Labdarúgó ÁFÉSZ Kupa: Péteri—Gyomra 2-1 (0-1), Űri, 150 néző. Óriási potya- góllal nyert, a szerencsésebb Péteri. Gól: Béres, Pikál, illetve Lénárt. Űri—Kókai KSK 7-0 (3-0), Űri, 300 néző. Vezette: Mészáros F. Kiütéses győzelem. Gól: Farkas, Gccser, Dobos J. (2—2), Kiss F. Az 1—2. helyért Péteri— Űri 2-1 (0-0), Űri, 400 néző. Vezette: Jeszenszki. Megérdemelten nyerte a kupát a Péteri. Gói: Tóth II. L., Hegedűs, illetve Farkas. A 3—4. helyért Gyömrő— Kóka 2-0 (1-0), Űri, 150 néző. Vezette: Varga. Gól: Mohácsi (2). A torna legjobb kapusa: Gregus Ferenc (Péteri), legjobb játékosa Folt Gábor (Péteri), gólkirálya: Farkas Imre (Űri). A díjakat Bori Pál, az Alsó-Tápió Menti ÁFÉSZ elnöke adta át. Megérkeztünk Császár- töltésre. Az idő bor.ongós volt, és esett az eső. Szálláshelyünkre siettünk, hogy a nehéz csomagoktól minél eJibh megszabaduljunk. Családoknál helyeztek el, mi Anna néni takaros házában laktunk. Kis pihenés után buszba ültünk, és elmentünk madárlesre. Ezt követően falunézésre mentünk, megnéztük a templomot, az ottani építészeti stílusú házakat, pincesorokat. Mire visszaértünk, a vacsora tálalva volt. Teli gyomorral mély álomba merültünk. Reggel kakaskukorékolásra ébredtünk. Vezetőnkkel, Marika nénivel, aki vadász és tanárnő, elmentünk a parkerdőbe vadlesre, valamint erdőjárásra. A hosszú gyaloglás után jólesett a bográcsban főtt ebéd. Délután Kalocsára mentünk. Utolsó nap délelőtt Marika néni tanyájára látogattunk el. Ott megnéztük büszkeségeit, trófeáit, kitömött ma- radait, amiket férjével lőttek vagy fogtak. A többi tanyát és udvart is megnéztük, ahol rengeteg állat volt. Nekem a lovak tetszettek a legjobban. Felejthetetlen élményekkel tértem haza városomba, Mo- norra. Kovács Tamás Monor KÖZLEMÉNYEK Köszönetét mondunk mindazoknak, akik a végtisztességet megadták Flix Ferencné (Seres Katalin) temetésén. Édesanyja és férje. (GO 918/1K) A magam és a családom nevében ezúton köszönöm meg mindazoknak, akik édesanyám, özv. Csonka Sámuelné 100. születésnap ünnepségén részt vettek, körülvették szeretetük- kel, és sok szép virággal. Külön köszönöm a Gyömrői Polgármesteri Hivatal képviseletében Murvainé (Ancika) megható üdvözletét, ajándékát, valamint dr. Varga Ernő jegyző úr megjelenését, az SZDSZ képviseletében Hartai tanár úr megjelenését és ajándékukat. Megköszönöm továbbá Vancsó József evangélikus tiszteletes úr megható imádságát, valamint végül, de nem utolsósorban a Monori Hírlap munkatársának, Gér József úrnak az édesanyámról írt riportot és Bagóczkyné, Erika fényképfelvételeit. (69 297/1K) Augusztus 20-fo szabadtéri rendezvényünkhöz vásárosok jelentkezését várjuk. Felvilágosítás minden nap 11—17-ig: Maglód, Petőfi Sándor Művelődési Otthon. (68 643/2K) _______________ T etőtér-beépítéses, alápincézett, azonnal beköltözhető családi ház áron alul eladó Pilisen. Érdeklődni: Pilis, Költői A. u. 11/A., Biácsiné. (68 644/ 2K)______________________________ S zoba-konyha kiadó. Boros- hordók. kád, prés, szőlődaráló eladó. Monor, Tomoa M. u. 9., Szabó János. (68 917/1K) MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. # A szerkesztőség vezetője: Vercszki János. 0 Munkatársak: Gér József és Kob- lenez Zsuzsa. # Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. 0 Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtő! • péntekig 8-tó! 11-ig. ^J^özmunhan ét idősebb hölgy ballag előttem. Egyikük nagy átéléssel meséli a másiknak egy olvasmánya tartalmát. Hogy az miiven gyönyörű volt. És hogy megrí- katta. Amikor például a szőke asszony a magán- klinikára került, és akkor a délceg gárdakapitány ... Lelkendeznek. Eszembe jut egy kórház — azt hiszem, bármelyik kórház eszembe juthatna —, ahol a betegek kézről kézre adják Claire Kenneth regényeit, s egy vizit meg egy vérvétel között alél- tan tárgyalják a herme- lines hölgyet meg a római randevút. Csodás — mondják, és a vaságyakon repülnek a gazdagok miliőjébe, szolid és katartikus lelki nyavalyái közé. Különös — tűnődöm —, az emberek nagy része milyen empátiával képes azonnal belehelyezkedni a vagyonosok lelkivilágába. Megkönnyezi a szőke asszonyt, aki lemond a gyémántjairól a gárda- kapitányért — és kikerüli itt, a Bocskai utcában az inas, vékony kis embert, aki a tizenhét éves fiával meg a lapátjával a közmunkán dolgozik. Mert mi érdekes van egy hatgyerekes családapán, aki térdig áll a vízben, és az akác- gyökerekkel küszködik, hogy le tudjon folyni a sáros lé az árokban? És ugyan miért ríkatna meg bárkit, hogy egy tizenhét éves gyerekembernek a közmunka az első munkahelye, és az apja azt mondja, hogy rendes a srác, csinálja, azért csinálja, mert a testvéreinek is enni kell? Ez itt az élet. Amúgy tizenöt fős brigád dolgozik M'ono- ron közmunkában a belvízelvezetésen, az árokrendszer tisztításán, karbantartásán. Habár épp ma reggel szedték szét a már-már jól összeszokott csapatot. Heggel a polgármesteri hivatalban a műszakiak azt mondták, hogy ez a hat ember ide megy, amaz a négy amoda, itt alig maradtak páran. Aminek az lesz az eredménye — mondják —, hogy egyik helyen se megy a munka rendben. Ha együtt maradhattak volna, ezt a szakaszt ma sikerülne befejezni, másnap megint csak együtt vonulnának a következő sürgős helyre. De hát a inüszakiak döntenek, nekik nincs szavuk. Ók senkik. Mondták reggel az értekezleten azt is, hogy nagyon kéne már egy bódé. Egyrészt nincs hova rakni a szerszámokat. Hol az egyik portára könyörgik be a lapátot, csákányt, hol a másikra, de nem mindenki engedi szívesen. Másrészt meg óránként elkezd esni az eső. Az emberek feje fölött nincs tető. Azzal megbckülnének, hogy az árokparton ülve kell reggelizniük, de ronggyá ázni. nem akarnak. Meg aztán ott a vécé ügye is. Balog János adja elő érzékletesen a gondot. — Ugye, rájön az emberre, és nincs hova menni. Itt még csak hagyján, közel a piactéri vécé. Ha van az embernek öt forintja, beengedik. Iia meg nincs? Hazamegy. Én másfél kilométerre lakom innen. Közbe jön a főnök, kérdi, hol a Balog? Hazament vécére. Eltelik egy óra, megy az idő, a főnök, naná, hogy levonja a ledolgozott munkaidőből. Balog Jánosék amúgy örülnek a közmunkának. — Jobb szeretem, mintha be lennék zárva egy gyárba — mondja Balog 'János. — Nem baj, hogy kemény fizikai munka ez. Tizennégy éves koromban én már ezt csináltam. Aztán meg öntödében gépformázóként is lehúztam tizenöt évet. Elvégeztem egy hat hónapos tanfolyamot, vizsgát tettem, aztán az öntödének vége lett. Másfél évig voltam munka nélkül. Az asszony kapta .csak a leszázalékolási pénzt, ötezer-valahány- száz ^forintot. A gyerekeknek meg enni kellett. Fölépítettem a háromszobás házamat, félig sincs kész, és nincs egy rendes ágyunk, amibe lefekhetünk. De ez a közmunka most megvan, hatezer-valaliány- száz forintért, aztán az ember beletörődik, hogy egyik napról a másikra kell élni. Visszakérdez Balog János: hát hogyne fogná el néha az embert a reménytelenség, de nagyon? Itt a gyerek is, a Zsolti. Gumicsizmában, lapáttal. Lehetett volna belőle szakmunkás is, ha „lett volna rá kerete” az apjának. Így meg, lehet, ezzel megy ki az egész élete. A többiek bólogatnak. Csak Páljai Sándor, a munkavezető nem bólogat. ö nem olyan fajta. Kaptak a helyi munkaalkalmon — mondja —, de úgy tűnik, nagyon elbánnak velük. Ha ja vaslatuk lenne, meg se hallgatják őket. Velük szemben csak elvárások vannak. Beleszólás nincs. Azt mondták például még az elején: akinek három igazolatlan hiányzása van, mehet a munkakönyvéért. Na, ő küldte is az igazolatlanokat a hivatalba, ott meg úgy megdicsérték őket, hogy asszonymunkára osztották, söpröget- ni. önnek-mennek a járókelők, kerülgetik a gumicsizmás, lapátos csoportot. A két idős hölgy a gárdakapilány történetével már messze jár. K. Zs.
