Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-13 / 189. szám

A PÉNZ IS PÉNZBE KERÜL Mene gumi a NAGYBÖJT LESZ A HÉTEN IS? Rátörték az ajtót a hentesekre ^ Hiúba nevezte hecckampúnynak az FM politikai ^ államtitkára a húsakcióról megjelenő sajtóvissz- $ hangot, az emberek köznapi tapasztalatai is azt § igazolják, hogy a jó szándékú kezdeményezés zök- | kenői nem sajtókacsák. Az újságírók pedig aligha ö tehetnek arról, hogy a múlt héten az olcsó húst árusító boltokban már a szállítást követő egy-ket S óra elteltével nem volt áru. Sok helyen csak a ^ dühös vevők és a tehetetlen kereskedők néztek ^ farkasszemet egymással az üres pultok fölött. Idén épp 45 éve, hogy megjelent a forint. Az év­forduló okán hívjuk a Ma­gyar Nemzeti Bankot. §2 Jó napot kívánok, fo­rintot szeretnék venni. Mennyibe kerül? — Az attól függ, bank­jegy-e vagy érme — feleli Verzár Péter, az emissziós (pénzkibocsátási) főosz­tályvezető. — Természete­sen az összeg az előállítá­si árra vonatkozik. ü Akkor mondjuk legye­nek érmék. —■ Az egyforintos most 1,20-ba kerül áfával együtt, a kétforintos 5,10-be, az ötös 9,7&-ba. A tízforintos 8,64, a húszas pedig 13,50. Tehát a két legnagyobb címletű érmét kivéve többe kerül a fémpénz, mint a névértéke, a filléresek neon különben. fi Tehát nem nagy üzlet pénzt venni? — Nézze, ha valutát vált, természetesen a forintot a névértéken kell megfizetnie, a bank nem adhatja a gyártási költségért. Képzel­je csak el a fordítottját, ha az ötezer forintos bankjegyet 7 forintért kaphatná ... ü Elterjedt, megszűnnek a filléres címletek. Igaz? — Téves a hír, marad a fillér. g Pedig ma már egy fo­rint a tizedét sem éri an­nak, amennyit ért 45 éve ... — Pontosabban 12-13 fil­lért — mondja Malatinszky Jenő, az MNB információs főosztályának vezetője —, 1946-ot alapul véve a fo­gyasztói árindex körülbelül 800, ami azt jelenti, hogy az akkori egy forint most 12,5 fillért ér. B Rákosiék 1946-ban azt mondták: a forint fedezete a munka. Most az arany? — Az új forint fedezete valóban nem az az arany volt, amit az MNB a pincé­jében őriz. Sőt, soha nem volt az, hanem az az áru­A sorozat szerzője, la­punk nyugállományú fő­szerkesztő-helyettese, sok évtizedes külpoliti­kai újságírói munkája során, számos esetben volt tudósítója fontos világpolitikai esemé­nyeknek. Most fellapoz­ta egykori jegyzetfüze­teit, s ezek eredménye e riportsorozat, amely nemcsak az akkori, tő­lünk oly távoli emberek életét mutatja be, ha­nem felvillantja az egy­kori események mai folytatását és az azóta bekövetkezett változáso­kat is. KAIRÓBÓL KARTÜM­BA a szudáni légitársaság kimustrált, a második vi­lágháborúban katonai gép­ként használt és azóta pol­gári célokra átalakított re­pülőjén utazhattam. Ké­sőbb kartúmi barátaimtól megtudtam, hogy egy egész éjszakán át tartó légi út után, az úgynevezett In- sallah géppel érkeztem meg hozzájuk, ami mohamedán szóhasználat szerint annyit jelent, hogy ha Allah akar­ja, leszáll rendeltetési he­lyén, ha pedig a kiszmet- ben (az iszlám sors könyvé­ben, ahol előre meghatáro­zott minden esetmény) úgy rendeltetett, hogy lezuhan­jon, akkor az valóban így is történik. A repülőtéren minden­esetre olt várt a meghívó, a Nemzeti Demokratikus Szö­vetség üzenete, amely ak­kor, 1958-ban, a világsajtó más orgánumainak tudósí­tóival együtt Omdurmanba tömeg, amit a társadalom egy évben megtermelt. Ma is ez a fedezet. De hozzá­teszem: bár a forint mö­gött is áll arany, egyetlen állam központi bankjában sincs akkora aranykészlet (még a legkeményebb valu­tájú országokban sem), amennyivel az illető ország egész forgalomban lévő pénzmennyiségét aranyra válthatnák. Nem is beszélve arról a pénzmennyiségről, ami nem bankjegy és ér­me, hanem úgynevezett számlapénz (bankszámla) formájában van forgalom­ban. H Elterjedt, hogy leérté­kelik a forintot, majd a Nemzeti Bank cáfolta, hogy a közeljövőben tervezne le­értékelést. Mit értenek az alatt: közeljövőben? — Erre egyetlen központi bank sem szokott válaszol­ni. Különben ez nemcsak a mi kompetenciánk, hanem a kormányé is ... S Érdeke-e valakinek, hogy rémhíreket terjesz- szen a forint leértékelésé­ről? — Ez nagyon kevés em­bernek, talán a valutával feketén kereskedőknek le­het csak az érdeke. üf S lesz-e konvertibilis forintunk? — Természetesen lasz, fokozatosan haladunk felé. Az én véleményem az, hogy a forint sokkal kon- veríibilisebb már ma is, mint néhány ország pénze, amelyről deklarálták, hogy szabadon átváltható, mint például a lej. Ugyanis ná­lunk mindazok, akik a kül­kereskedelemben árut im­portálnak, és rendelkeznek forinttal, gyakorlatilag ma is szabadon tudnak a bank- rendszeren keresztül devi­zához jutni. Azaz, a kül­kereskedelemben gyakor­latilag konvertibilis a fo­rint, ugyanúgy, mint a Magyarországon beruházó invitált, a legnagyobb ellen­zéki erő választási központ­jába. Kartúm és Omdurman két világ. Az_ egyik az an­golok műve: "széles utcák földszintes házakkal, nagy kertek rengeteg virággal. Ilyen, mértanilag meghatá­rozott utcasorokat láthat­tam mindenütt, ahol valaha is britek rendezkedtek be, Accrától Delhiig. Itt, Szu­dánban a két városrészt a Nílus-híd választja el. Ta­xink már a hídon megre­ked: bégető birkák halad­nak az út közepén, s persze türelmesen várni kell, amíg tovább nem mennek. De az idő itt nem pénz. A Nílus másik partján a földszintes villák világát vályogviskók váltják fel. Az építkezés itt az arab világ „szabványa szerint” készült el. A magas keríté­sek mögött eltűnnek a há­zak is. Egy mohamedán férfi a Korán, a muzulmá­nok szent könyvének elő­írása szerint négy feleséget forint? külföldiek számára, akik beruházott tőkéjüket, ha kívánják, szabadon ki is vihetik az országból, akár­csak az adózott nyeresé­güket. B Mi a véleménye: lesz megint jó forint? — Arról, hogy egy pénz jó, vagy nem jó, többféle érte­lemben is beszélhetünk. A forint jó pénz, és remélhe­tőleg az is marad, mert ér­te az áruk egyre nagyobb választékát lehet megvásá­rolni, beleértve a legjobb minőségű hazai és külföldi termékeket is. Ám abból a szempontból nézvést, hogy mennyire őrzi meg értékét a forint, azaz mennyire inflálódik, az elmúlt két évben sajnos sokat romlott a helyzet a korábbi időkhöz képest. De a statisztikai ki­mutatások azt érzékeltetik, hogy csökkenőben van az infláció üteme, bízunk ben­ne; egy-két év alatt ismét egy számjegyűre lassul... V. G. P. Előrehaladott tárgyalások folynak Moszkvában 500 ezer tonna magyar búza exportjáról, s várhatóan még a héten megszületik a szerződés is — közölte hét­főn a távirati iroda kér­désére az NKGM illetéke­se. Tímár László főosztály- vezető elmondta, hogy az Exporthieb szovjet külke­reskedelmi vállalat 18 hó­napos hitelre kívánja a ga­bonát megvásárolni. Mint ismert, a magyar kormány összesen 1,3 millió tonna búza szovjet exportjának finanszírozására adott ál­lami garanciát Szintén küszöbön áll a megállapodás a Tatár Auto­és korlátlan számú ágyast tarthat, csak éppen anyagi­lag bírnia kell a dolgot. A magas falaknak csakúgy, mint az egyes helyeken még létező fátylaknak az a hivatásuk, hogy elrejtsék az asszonyokat a kívülállók elől. A Nemzeti Demokratikus Szövetség választási irodája látszólag ugyanolyan vá­lyogház, mint a környezők. A kapuban azonban ott áll­nak a szövetség aktivistái, hogy beinvitálják a jöven­dő szavazókat a széles ud­varba. Itt a fák és bokrok között a szövetség jelölt­jeinek életnagyságú fény­képeit ábrázoló plakátok előtt az érdeklődőket fris­sítőkkel kínálják. S közben ismertetik velük a szövet­ség választási programját, amely elsősorban a földre­formot és a 95 százalékos analfabetizmus csökkenté­sét irányozza elő. Ezért ak­kor minden szavazócédulán a pártok nevei mellett egy- egy állatjelet is feltüntet­Az áruellátás annyira rossz volt — nemcsak vi­déken, hanem a fővárosban is —, hogy például az újon­nan megnyílt Rákóczi téri vásárcsarnokban péntek délután és szombat délelőtt már csak fagyasztott húst árultak. Állítólag a hente­sek könyörögtek a szállító húsos cégeknek, legalább mélyhűtött árut küldjenek, hogy legyen mivel kiszol­gálni a vevőket. Hogy az akció miért si­került úgy, ahogy, arról nőm Köztársasággal, amely ezer tonna búzát akar ven­ni, s ezért kőolajjal fizet. Ezenkívül Ukrajnában is élénk az érdeklődés a ma­gyar búza iránt, amelyet a vodkagyártás alapanyagá­nak kívánnak felhasználni, s cserébe vodkát szállíta­nának Magyarországra. Nemcsak a Szovjetunió kíván magyar búzát vásá­rolni, hanem a többi kö­zött Albánia, Egyiptom és Irán is — mondták a Föld­művelésügyi Minisztérium­ban. Még ezen a héten ha­zánkba érkezik egy iráni delegáció, amely első lép­csőben 200-300 ezer tonna gabonát kíván importálni. tek: például elefántot, oroszlánt és bivalyt. EGY FEKETE BÖRÜ, har­minc év körüli aktivista, akinek mindkét orcáján „E” betűre emlékeztető törzsjelet vágtak be még gyermekkorában, Sámuel ibn Beguin néven mutat­kozik be. ö a koordinátor a szövetség választási bi­zottsága és a nemzetközi sajtó között. Mivel látja, hogy Szudánban szokatlan keresztneve meglepetést kelt bennem, elmagyarázza, hogy apja fekete bőrű, dél­ről származó kopt keresz­tény volt, anyja ősei vala­mikor arabok voltak, akik északról Szudán déli részé­be vándoroltak. A Sámuel név kopt édesapja öröksé­ge, az ibn (fiú) arab szót nevében önkényesen hasz­nálja. Hozzáteszi, hogy déli rokonaival lehetetlen most kapcsolatot tartania, mivel az ottani természet­imádó törzsek fellázadtak. Ott, délen most az elszaka­dásról beszélnek, s a szö­vetség alig folytathat vá­lasztási hadjáratot. A két és fél millió négyzetkilométer­nyi Szudán mintegy 15 mil­liós lakosságának fele, szemben az északi arab né­pességgel, fekete bőrű. Dé­len nem az északihoz ha­sonló sivatagos földrajzi viszonyok között, hanem az esőben gazdag trópusi őser­dőkben él a lakosság. Ezt az ellentétet az idegen ér­dekeltségek mindig is szí­tották, és szívesen játszot­ták a „döntőbíró” szerepét az arabok és fekete bőrűek viszályodásaiban, háborús­kodásaiban. Árkus István (Következik: Technikai csodák az ókorban) mindenkinek megvan a kü­lönvéleménye. Hallani rossz igényfelmérésről, szállító- eszköz hiányáról, gyenge szervezésről. Az okokat vél­hetően az illetékesek ki­vizsgálják, az azonban már biztosra vehető, hogy az akció során sebet kaptak a szervezők, a kereskedők, a húsipari cégek, s nem utol­sósorban a vevők is. Sajná­latos ez, hiszen a kedvez­ményes vásár nem kis pénzbe kerül — ki tudja, mit mutat majd a végel­számolás —, mégsem lehe­tünk elégedettek. A vásár első néhány napja alatt igazán nem Európába illő jelenetek zajlottak le a húsboltokban, s még csak azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a legin­kább rászorulókon legalább segített az árcsökkentés. Egyes ironikus megjegyzé­sek szerint a húsakciónak leginkább a Keravill ke­reskedői örülhettek, hiszen az elmúlt hetekben a fa­gyasztóládák ismét kapó­sak lettek. Egyelőre csak remény­kedhetünk abban, hogy az árusítás második hetében már kevesebb kellemetlen­séggel kell számolniuk a vevőknek. Hogy így lesz-e, arra nezve még a boltveze­tők sem tudtak információ­val szolgálni, s az üzletek­ben hétfő délelőtt még nem voltak tisztában azzal, hogy a két t húsmennyiségből mennyit fognak megkapni. A fóti ABC-ben például Juhász Kálmán vezető el­mondta, hogy nem sok jóra számíthatnak e héten sem, ugyanis a váci húsosok sze­rint könnyen előfordulhat, hogy a napokban nem szál­lítanak, mert hiánycikk az éló sertés. A hírt megerő­sítették a Penomah köz­pontjában is, ahol újólag közölték, hogy a termelők egyre drágábban árulják a disznót — akad gazda, aki már hetven forintra srófol­ta az árat — s a pénzt is nyolc napon belül kérik. A húsipari vállalatok viszont az áttételes szovjet barter- üzletekből csak 90 napos átfutással jutnak a pén­zükhöz. Friss információ­ként tálalták azt is, hogy a húsipari vállalatok igazga­tóit hétfő délelőtt behív­ták az FM-hez, állítólag azért, hogy tájékoztassák őket: a szállítandó hús­mennyiség kontingenseit feloldják. A Penomah központjá­ban hallottuk azt a hírt, hogy a vállalat káposztás- megyeri mintaboltját — amely egyébként hétfőn­ként zárva tart — a hét első napján is ki kellett nyitni, mert az üzlet előtt várakozók, miután látták, hogy hús érkezett, betörték az ajtót, s követelték, hogy kezdjék meg az árusítást. A kereskedők engedtek a vásárlók haragjának; ki­nyitottak, s kimérték a boltba érkezett friss szál­lítmányt. II. É. ★ Háromezer tonnás pótkeretet biztosít a Földművelésügyi Mi­nisztérium az o hónap 7-ép kezdődött hüsakcióhoz. Ez 120 millió forinttal terheli meg az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium, valamint az agrárpiaci rendtartás költségvetését. É döntés azon az államtitkári egyeztető tárgyaláson szüle­tett, amelyet hétfőn tartottak a húsakcióban részt vevő hús­ipari vállalatok, a Húsipari Egyesülés, valamint a Húscéh vezetőinek részvételével a Földművelésügyi Minisztérium­ban. Nagy István, az FM kereske­delmi főosztályának osztályve­zetője az MTI munkatársának elmondta: az akció az eredeti terveknek megfelelően augusz­tus 17-ig tart. A 3 ezer tonna többlet már valószínűleg ele­gendő lesz az akció zökkenő - mentes lebonyolításához. Az a 8 ezer tonna hús, amelyet így végül is az akció ideje alatt értékesíteni fognak, az ország mintegy 2 havi fogyasztásának felel meg. A vállalati vezetők elmondták, hogy az ellátásban elsősorban a fővárosban van­nak gondok, míg vidéken ki­egyensúlyozottabb a helyzet. Arra is lehetőséget kaptak a húsipari cégek, hogy fagyasz­tott. zsír nélküli húst is forga­lomba hozzanak. Erről az osz­tályvezető elmondta, hogy ez az áru egyenértékű a friss hússal, ám csak ügv tárolható tovább, ha a lakosság még fa­gyott állapotban teszi a hű­tőszekrényekbe. A szakembe­rek véleménye szerint a pót­kerettel együtt már várha­tóan elegendő lesz a _ hú9 mennyisége az akció befejezé­séig. Tevekaraván érkezik az omdurmani híd közelébe Ő mondfa Kacifántos Ahogy mondani szok­ták, nem semmi! Négy teljes oldalt kapni a Vi­lág legutóbbi (91132.) számában. Kacziba An­tal ezredes, a bűnüldö­zés hazai főrendőre kap­ta ezt a terjedelmet. Megtudhattuk a beszél­getésből a többi között, hogy „más a hozzáállá­sa a rendőrséghez az ér­telmiségnek, és más a társadalom egészének”. Ami érdekes nézőpont... Erősen hasonlít bizo­nyos korábbi, nagyon is jól ismert szemüvegek­hez, melyeken át nézve a valóságot, úgy tűnt, rendben van itt minden, csak némely gyanús ér­telmiségiek békétlen- kednek... De persze nem ez a bajunk K. A. kissé kacifántos társada­lomszemléletével. Végül is egy főrendőrnek lehet ilyen véleménye, kérdés persze, 6 vajon nem ér­telmiségi? Nem más, hanem K. A. saját szavai fogalmaz­tatják meg velünk ezt a kérdést, ugyanis azt is mondotta, hogy például ami a bűnügyi techni­kusokat illeti, „legalább ötszáz kiváló szakem­berre lenne szükség, ehelyett van 150 autodi­dakta.” Hm Csak úgy, egy kalap alatt bárkire ráütni ezt a minősítést, némileg furcsa. Még ak­kor is, ha a főnök teszi ezt. Vagy éppen azért. Amint nehezen tudunk bármit is kezdeni azzal a megállapítással, hogy „a mintegy ötezer nyo­mozóból 1500 képzet­len”. Általában az vagy szakterületét nézve? S ha képzetlen, akkor mi­től függ, hogy valamely tigyben-esetben képzett avagy képzetlen ember­re bízzák a nyomozást?! S vajon vannak főnökök is a képzetlenek között? Esetleg képzetlen főnök oszt ki parancsokat kép­zett nyomozóknak? Csu­pa talány. K. A. megró­ja a polgárt, hogy szub­jektív biztonságérzete „sokkal rosszabb”, mint az objektív biztonsági helyzet. Csoda-e ez, ha ennyi autodidakta és képzetlen bábáskodik a biztonságunk körül?! KLIENS A KORABELI TUDÓSÍTÓ JEGYZETEIBŐL (1.) Insaílah géppel Szudánba A tatárok kőolajjal fizetnek Búzát vodkáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents