Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKÁI KITEKINTÉSI A tisztázódás m Kinek és mire alkalmas a jugoszláv lélegzetvételi szünet? Ankara iraki biztonsági zónája új feszültség forrása lehet Jelzés értékű, hogy a túszügyek elmozdultak a holtpontról ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Bár még szórványosan dörögnek éjszakánként a fegyverek, és egy-egy po­kolgép fel-felrobban Hor­vátországban, mindez nem hasonlítható a mostani tűz­szünet előtti helyzethez. Igaz, a létrejött megállapo­dásnak azt a részét, hogy a szemben álló felek között demilitarizált zónát létesít­senek, s a katonai és fegy­veres polgári egységeket visszavonják néhány kilo­méterrel, nehogy összecsa­pásokba bonyolódhassanak, nem tartották be. A harcokban támadt e lé­legzetvételi szünet azután jött létre, hogy az Európai Közösség úgynevezett jó- szolgálati bizottságának — amely a holland, luxembur­gi és portugál külügymi­niszterből állt — múlt hét végi közvetítési kísérletei eredménytelenül végződ­tek. S a kudarc nyomán az EK keddi hágai külügymi­niszteri értekezletén általá­ban Szerbiát tették felelős­sé a fiaskóért. A gazdasági szankcióktól, Horvátország és Szlovénia függetlenségé­nek elismeréséig, katonai béketeremtő erők küldésé­től az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa elé utalt válságmeg­oldásig, sok minden felve­tődött. Azt azonban Hágá­ban világossá tették: addig nem kerülhet sor az EK to­vábbi közvetítésére, amíg létre nem jön a szemben álló felek közötti tűzszünet. A tizenkettek persze talál­tak időnyerésre még egy kiskaput, mivel nézetelté­réseik voltak a polgárhábo­rú továbbterjedésének meg­akadályozásában és a rend­szabályok hatékonyságának megítélésében, Prágában összehívták az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet 35 tagállamának válságrendező gépezetét, amely az egyes külügymi­nisztériumok tapasztalt diplomatáinak küldöttsé­geiből áll. A 35-ÖK FELHÍVÁSA Bár a válságrendező gé­pezet nem hozhat olyan döntéseket, amelyek kötele­ző erejűek lennének egy olyan tagállamra, amelynek nemzetiségei fegyveres harcban állnak egymással nem egy vidéken, mégis az a tény, hogy az európai biztonság feletti őrködés autentikus nemzetközi szer­ve ez a testület, határoza­tait sem Belgrádban, sem Ljubljanában, sem Zágráb­ban nem hagyják nyilván figyelmen kívül. A 35-ök a tűzszünet megtartására intéztek nyomatékos fi­gyelmeztetést a szemben álló felekhez, s kifejezték készségüket a békés, erő- szakmentes megoldásokban való. együttműködésre, se­gítségre. Ha létrejön az ütközőzóna — jelentették ki —, készek fegyvertelen megfigyelőket küldeni oda, hogy miközben az összecsa­pások szünetelnek, valóban gyümölcsöző tárgyalások kezdődhessenek a kiútkere­sésről. Abban is egyetér­tés született, hogy a jelen­legi megfigyelők számát — akik eddig csak Szlovéniá­ban látták el feladatukat 2 -Cffirlco —, ki kell bővíteni és más, a tizenketteken kívüli álla­mokból is kell őket tobo­rozni, oly módon, hogy Ju­goszlávia közvetlen szom­szédai változatlanul ne ve­gyenek részt e misszióban. Arról azonban a határozat egyelőre nem szólt, hogy Horvátországra is ki akar­ják-e terjeszteni e megfi­gyelő tevékenységet. Miközben a nemzetközi közösség ily komoly erőfe­szítéseket tesz a polgárhá­ború elfajulásának meg­akadályozására Jugoszlá­viában és arra, nehogy a válság kiszélesedjen és át­terjedjen a délszláv állam szomszédaira, Belgrádban, Zágrábban és Ljubljaná­ban folytatódnak a kölcsö­nös vádaskodások, arról, hogy mindegyik fél a maga javára igyekszik kihasznál­ni a jelenlegi lélegzetvételi szünetet. Belgrád szerint Zágráb titokban fegyvere­ket igyekszik szerezni, s ebben segítségére vannak Horvátország szomszédai, köztük hazánk is. A horvát fővárosból azért adnak le vészjeleket, mert szerintük a nagy szerb állam létreho­zására törekvők, akik erő­szakkal kívánják vérbe foj­tani a szlovén és horvát nemzeti-demokratikus erők. szabad választáson meg­nyilvánult akaratkifejezé­sét, katonai felvonulást rendeznek, hogy adott pil­lanatban, arra való hivat­kozással, hogy a „másik ol­dalon” szegték meg a fegy­vernyugvást, leszámoljanak Zágráb és Ljubljana el­szakadási szándékaival. Tűi ezen, a horvát vezetők sze­rint titkos paktumról is szó van, amelyeket a szerb politika irányítói Bosznia és Crna Gora helyi irányí­tóival kötöttek, s amelyek szerint Horvátország és Szlovénia elszakadási tö­rekvéseinek elfojtására nyújtott segítségük fejében különleges előjogokat kap­nának a szerbek által egy­értelműen vezetett új Ju­goszláviában ... A tisztázódás, amely el­vezethet az erőszakmentes megoldáshoz, még minden jel szerint messze van. Amíg a csapatszétválasztás nem történik meg, addig bármikor megvan az esély arra, hogy a harcok elemi erővel kiújulnak. ISMÉT A KURDOK nek, még a gyártás primi­tív, kezdeti szakaszában vannak. De hogy ilyen gyá­rak léteznek, s hogy ezeket a bagdadi rendszer el akarta titkolni, önmagukért be­szélnek. Eközben Irak északnyu­gati részében új feszültség- góc van kialakulóban. Mi­közben Bagdad az Irakon belüli autonómiáról tár­gyal két nagy kurd szerve­zet vezetőivel, egy másik szélsőséges szervezet a tö­rök határvidéken egy ön­álló, Irán, Irak és Törökor­szág kurd lakta területeit egyesítő állam megteremté­sén fáradozik. A Kurd Munkáspártnak nevezett fegyveres szervezet Ankara állítása szerint eddig már sok török határőrt ölt meg, és ezért a kormányzat megindította csapatait, s már mintegy tíz kilométer mélységben nyomult be iraki területre, hogy ott egy „biztonsági zónát” léte­sítsen, s megakadályozza a kurdok „törökországi fel­forgató akcióit.” Nem két­séges, hogy ez a lépés újabb feszültségi gócot te­remt a térségben — sok hírmagyarázó szerint. ÜZENET A FŐTITKÁRNAK Szaddam Husszeinnek az a törekvése, hogy humani­tárius okokra való hivatko­zással elérje a Biztonsági Tanács iraki embargóját feloldó határozatának el­fogadtatását, kudarcot val­lott. Az indoklás az volt, hogy Bagdad nem teljesítet­te'a fegyverszüneti egyez­ménynek azt az előírását, amelynek értelmében ké­sőbbi megsemmisítése vé­gett teljesen fel kellett vol­na fednie Irak vegyifegy­ver- és nukleáris arzenál­ját, illetve az utóbbikból azokat a készleteket, ame­lyek alkalmasak lehetnek, még ha a távoli jövőben is, atombomba előállítására. Immár a negyedik nemzet­közi szakértő-delegáció fe­jezte be kutatásait, s je­lentésében, amelyet a Biz­tonsági Tanácshoz küldött, ismét csak arról számolha­tott be, hogy Szaddam Husszein kormányzata je­lentős nukleáris hasadó­anyagokat próbált rejteget­ni. Persze ezek az urán­készletek, amelyek később nukleáris bombákba kerül­Az 1984-től kezdődő sza­kaszban volt egy idő, ami­kor az iráni és szír támoga­tást élvező palesztin szélső­séges fegyveresek úgy akarták kivívni több köve­telésük teljesítését, hogy európai és amerikai túszo­kat ejtettek. Amíg ki nem derült, hogy ez az út nem járható, kilencven embert raboltak el, s köztük egye­sek meghaltak a fogságban, majd másokat időközben szabadon bocsátottak. Ma­radtak azonban olyanok, akik több mint fél évtized óta vannak fogságban. Ezek közül egyet, John Mc­Carthy brit újságírót en­gedték el most fogvatartói, azzal az ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenettel, hogy a többiek is kiszabadulnak, ha Izrael szabadon bocsátja az arab foglyokat. Ha az arab szélsőségesek izraeli fogvatartottakat is elengednek, Jeruzsálem hajlik az ügyletre — hang­zott az előzetes válasz. Nem kétséges, hogy mindez be­leillik a nagypolitikába: ha békeértekezlet készül a Közel-Keleten, úgy a tú­szok szabadon bocsátása kedvező légkört teremtene ehhez. Túl ezen, az arab ügy iránt nagyobb jóindu­latra számíthatnak az ér­dekeltek, ha nem lesz töb­bé túszügy... Árkus István ÖNÁLLÓ KÉPVISELŐI INDÍTVÁNY LESZ A KÖTELEZŐ VÉGKIELÉGÍTÉS? A munkaadók és a munkavállalók vitája A kötelező végkielégítés, a jövő évi adókoncepció és a munkavállalói beleszólás a privatizációba szerepelt eredetileg az Érdekegyezte­tő Tanács pénteki plenáris ülésének napirendjén. A végkielégítés vitájának el­húzódása miatt az adókon­cepció nem került megvita­tásra. A kötelező végkielégítés kérdésében már az ülés kezdetén világossá vált, hogy a tárgyaló felek állás­pontja az alapos előzetes egyeztetés ellenére is na­gyon eltérő. A kormány — a tervezet előterjesztőjének képviselői — egyrészt el­fogadhatónak találták a munkavállalók technikai jellegű módosító javasla­tait, másrészt ragaszkodtak ahhoz, hogy csak akkor terjesztik sürgősséggel a Parlament elé a kötelező végkielégítésről szóló tör­vénytervezetet, ha arról a munkaadók és a munka- vállalók konszenzusos meg­állapodásra jutnak. A mun­kaadók kezdetben mereven ragaszkodtak ahhoz az ál­láspontjukhoz, hogy az új Munka Törvénykönyve jövő év januári bevezetéséig nem rendezhető a végki­elégítés kérdése. A szak- szervezetek legfőbb érve az átmeneti szabályozás szük­ségessége mellett az volt, hogy az év elkövetkező hó­napjaiban több tízezren válhatnak munkanélkülivé. Többórás és többszöri szünettel megszakított tár­gyalás után a munkaadók végül is benyújtottak egy, az eredeti tervezethez ké­pest igen szigorú feltétele­ket tartalmazó tervezetet. A szakszervezetek a terve­zet több pontjában is haj­lottak a kompromisszumra, de azt már elfogadhatat­lannak tartották, hogy csak az adott vállalatnál ötéves munkaviszonyt igazolni tu­dók részesülhessenek vég- kielégítésben. Végül is mi­után a megállapodásra már semmiféle esély sem mu­tatkozott, a tanács mind a három fél egyetértésével úgy döntött, hogy egy jó- szolgálati etikai bizottságot bíz meg az eltérő álláspon­tok közelítési lehetőségei­nek feltárásával. A- bizott­ság összehívására egyhetes határidőt szabtak. A második napirendi pontban teljes volt az egyetértés a tárgyaló felek között. Mindhárom oldal elfogadta az állami vállala­tok átalakulásával és az ál­lami tulajdon privatizálá­sával összefüggő munka- vállalói beleszólásról be­nyújtott kormány tervezetet. A tervezethez egy fontos kiegészítése volt a munka- vállalói oldalnak, amely I Külföldi t egy mondatban 1 ! taane A jugoszláviai tűzszünet betartását szorgalmazó határo­zatot fogadtak el péntekre virradóra Prágában az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet jugoszláviai válsággal foglalkozó tanácskozásán. Ügy döntöttek, hogy a tényleges fegyvernyugvás előmozdítása érdekében je­lentősen megnövelik a tűzszüneti megfigyelői csoport létszámát. A „A Győzelem napját” ünnepelték csütörtö­kön Irakban, az 1980—88-as Irak—iráni háború befeje­zésének évfordulóján, de az országban a közhangulat csak kevéssé volt diadalittas — jelentette az AP ame­rikai hírügynökség. A A horvát kereskedelmi miniszter Zágrábban bejelentette, Horvátország úgy döntött, hogy részlegesen befagyasztja gazdasági kapcsolatait Szerbiá­val — jelentette a Tanjug. A Németország ismét nyújt exporthitel-garanciát Szlovéniának és Horvátországnak, ám Szerbiának továbbra sem — közölték Bonnban pén­teken. szankciókat kért a tájékoz­tatás elmulasztásának ese­tére. A kormányzat képvi­selői a kérést elfogadták, így a törvénytervezet ki­egészül azzal, hogy az át­alakulásokat, illetve a pri­vatizációt nem engedélye­zik addig, amíg a munka- vállalókat nem tájékoztat­ták a megfelelő módon. A munkaadók néhány határ­idő módosítását kérték, amit a kormányzati oldal szintén elfogadott. ★ Az MTI értesülései sze­rint miután az Érdekegyez­tető Tanácsban nem szüle­tett megállapodás a köte­lező végkielégítés kérdésé­ről, az ÉT munkavállalói oldalán képviselt szakszer­vezetek támogatásával ön­álló képviselői indítvány­ként is a Parlament elé ke­rülhet az erről szóló tör­vénytervezet. Palkovics Imre (MDF) képviselő a pénteki ÉT-ülés után elmondta: ő személy szerint kész arra, hogy ja­vasolja az Országgyűlésnek a kötelező végkielégítés kérdésének sürgősséggel való megtárgyalását. Véle­ménye szerint a munka­adók által szabott feltéte­lek elfogadhatatlanok az érdekvédelmi szervezetek számára. Lehetetlennek nevezte azt, hogy ötéves munkaviszonyhoz kössék a végkielégítés folyósítását. Ez különösen súlyosan érintené o fiatal korosztá­lyokat és az idősebbeket is, főleg, ha figyelembe vesz- szük a munkaadóknak azt a kívánságát, hogy az át­helyezést a végkielégítés tekintetében ne tekintsék folyamatos munkaviszony­nak. A .képviselő véleménye szerint az indítványhoz —> aminek az alapját képez­heti a kormány által elő­terjesztett és a szakszerve­zetek által elfogadott ter­vezet — minden bizonnyal más országgyűlési képvise­lők is csatlakozni fognak. Nagy valószínűség szerint a Parlament nem zárkózik majd el a törvénytervezet sürgősséggel történő meg­tárgyalásától, hiszen a kö­zelmúltban már több, a szakszervezetekkel kapcso­latos törvénytervezetet is napirendjére tűzött —; mondta Palkovics Imre. Ausztriába várják a hozzátartozókat A iák és ti vezető együttes hibája A magyar Külügyminisz­térium megbízható infor­mációja szerint 13 halott­ja és 30 sebesültje van az ausztriai magyar buszsze­rencsétlenségnek — közöl­te péntek reggel az MTI érdeklődésére a Külügymi­nisztérium illetékese. A halottak és a sebesültek azonosítása azonban, mint Sáringer László, a konzuli főosztály helyettes vezető­je elmondta, még mindig tart. Sok utas ugyanis nem ismeri társait, s a baleset­nél az útiokmányok egy része is elveszett. A Külügyminisztérium il­letékesének tájékoztatása szerint az osztrák hatósá­gok előreláthatólag szom­baton ismertetik a szeren­csétlenség következtében elhunyt utasok azonosítá­sának eredményét. A magyar nagykövetség készségesen áll azok ren­delkezésére, akik sebesült hozzátartozóikat kívánják meglátogatni. Valószínűleg a fék és a vezető együttes hibája okozta a magyar autóbusz ausztriai katasztrófáját — jelentette az APA osztrák hírügynökség a vizsgálat vezetőjére hivatkozva. Mint a leobeni kerületi bíróság illetékes vizsgáló­bírónője közölte, feltéte­lezhető, hogy a buszvezető túl nagy — négyes — se­bességgel haladt lefelé a lejtőn. Arra vonatkozólag, hogy műszaki hiba is volt-e, a busz roncsának a vizsgála­ta tud majd végleges fel­világosítással szolgálni, de a rövid, első kihallgatáson a súlyosan sebesült busz­vezető maga hivatkozott arra, hogy a fék felmond­ta a szolgálatot, és két má­sik sebesült utas szintén megerősítette a hibás fék­ről szóló feltételezést. A roncs vizsgálatát egy különleges műhelyben, pén­teken Leobenben végzik a bíróság megbízásából. A végleges eredmény csak a jövő hét végére várható. Az azonban már most kizár­ható, hogy a fék teljesen rossz lett volna; az első információkkal ellentétben ugyanis a tragédia színhe­lyén nagyon jól lehetett látni a féknyomokat. Az Ausztriában balesetet szenvedett magyar busz ügyé­ben a magyar rendőrség szak­értői bizottságot küldött a helyszínre. A busz utasai közül többe­ket még nem tudtak azonosí­tani, ezért a szakértői bizott­ság a triebeni osendőrség ké­rését tolmácsolva az alábbi felhívást juttatta el az MTC- hezs Telefonon vagy személyesen jelentkezzenek azok a hozzá­tartozók, akik még nem vet­ték fel a kapcsolatot az oszt­rák csendőrséggel! Jelentkezni lehet: grazi csendőrség. Levélcím: Landes Gendarmerie Kommando Für Steiermark Postfach 1146 8021 Graz Telefon: 0316/282-545. Személyes megjelenés ese­tén: Strasgauger str. 280. Graz.

Next

/
Thumbnails
Contents