Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
GODQUO I XV1U. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1991. JÜLIUS 31., SZERDA Gaígamácsa GödöUcfi kopogtat Négyezer liter tej Bár a gödöllői piacon mégiscsak lehet továbbra is árusítani a tejet, az ottani forgalom csak tizenhatod része annak a mennyiségnek, amit a városlakók becsülhetően elfogyasztanak naponta. Az önkormányzat azon szorgoskodva, hogy közelebb hozza a termelőket és a fogyasztókat, tejfórumot rendezett a minap a városházán. Az érdeklődés kisebb volt a vártnál — csak harminc-egynéhá- nyan mentek el —, de izgalmas vita tükrözte napjaink gazdasági átalakulását. Gödöllőn körülbelül 16 ezer liter tejet fogyaszt el naponta a harmincezer ember. A galgamácsai termelőszövetkezet 4000 liter tejre keres piacot — közölte Ar. Gémesi György polgár- mester. Ez nagy zsírtartalmú és — nem úgy, mint a piaci — pasztörizált. Értékesítése — ellentétben a környezetszennyező zacskós megoldással — adagolóautomatából történhetne. A gépek helyben vannak: értékesítésükkel a városi Zootechnika Kft. foglalkozik. E sorok szerzője a fórumon azt tapasztalta, hogy erre az üzletre a leginkább a termelő szorul rá, még jobban, mint a vevők, akik pedig tejfölt is készíthetnek a zsíros tejből. Kecskés Sándor, a galgamácsai tsz főállattenyésztője elmondta: a tejipar 15 forint 70 fillért adna a tej literéért — szemben a minisztérium 17,10-es védőárával. Beruházni is hajlandók azért, hogy körülbelül 18 forintos áron el tudják adni a fehér italt, megmentve ezzel dolgozóik munkahelyét. (Ahogy elmondta, csak azért nem csökkent nagyobb mértékben az országban a tejtermelés, mert a tehenet sem tudják elég gyorsan eladni a termelők ...) Ha Gödöllőn kell a tej, vásárolni fognak pasz- tőrözögépet, és szombaton, vasárnap is szállítani tudnak. A kereskedők képviselői nem voltak elragadtatva az ajánlattól. Mint kiderült, egy gép várhatóan augusztus 10. után üzemelni fog az ÁFÉSZ Áruházban — igaz, a váci tejipartól és a váci tejipar tejével. De még egvre van remény, mivél a Zootechnika képviselője, a sok aggály hallatán felajánlott egyet referenciaképpen. Dr. Kürtfalvi Árpád ügyvezető igazgató azokat az edényeket is bemutatta, melyekbe tölteni tudják a vásárlók a tejét. ■ A legfontosabb ellenvetésük az volt a kereskedőknek, hogy mikor fog nekik megtérülni a körülbelül négyszázezer forintos beruházás, amibe egy adagólór automata vásárlása kerül. Egyikük szerint soha, míg dr. Fábián Zsolt alpolgármester közelítően kiszámolta: nem is volna olyan rossz ez az üzlet. Boltosaink attól is félnek, hogy ha kevesebb tejet rendelnek a tejipartól, akkor kevesebb tejterméket is kapnak. Erre mondta azt a polgármester, hogy meg lehet találni azt az utat, amelyen haladva a tehenet nem kell eladni és a boltot sem bezárni. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, Tóth Mihály szerint vannak hibái a hagyományos kereskedelemnek, de nem annyi; mint amennyit a közvélemény hisz. Számokat is mondott : egy köbméter hideg víz 57 forint, egy fehér köpeny ezer, s a nyolcszázmilliós félévi forgalmukból csupán hatmillió forint nyereség keletkezett, aminek a felét be kell fizetniük. A tejadagoló automatához kétszázhatvan literes tartály tartozik, amit cserélni lehet, ha kiürül. Ez olyan jól szigetelt, hogy egy nap alatt a bele töltött tej csupán két fokot melegszik. Legközelebb Budapesten üzemelnek ilyen készülékek, és körülbelül ezer- ezer liter tejet lehet naponta kicsorgatni belőlük. Gödöllőn viszont egy boltban nem fogy el ennyi. Az ÁFÉSZ Áruházban nyolc hektó kél el, de háromféle zsírtartalmúból. Már a levegőben lógott a kereskedők véleménye,. amikor végre el is hangzott: most a termelő érdeke a tej eladásá. Vegye meg ö a tejadagoló automatát! Kérőbb — azt hiszem — egy vásárló fordított a kérdésen, és ezzel fején találta a szöget: mi lenne, ha a termelő venné a gépet, de az is adná el a tejet a lakosságnak? Nos. ezen a termelőszövetkezet illetékesei is gondolkoznak, és lehet, hogy el is fogadják.' A fórumon az a bűvös mondat is elhangzott, hogy először a termelőnek kell talpon maradnia. A kereskedők ezután arról panaszkodtak — s ebben is lehet valami —, hogy ma már minden utcában van üzlet, de alig van olyan, amelyikben például mirelittermékek eladásával foglalkoznának. Ha a többi üzletnek csak a veszteséges cikkek maradnak, nem tudnak nyereségesen kereskedni. A sok panasz közben azonban talán igaza lehet a laikus polgármesternek, aki szerint a monopóliumok mindenkit kihasználnak, legyenek azok termelők, kiskereskedők, vásárlók. Valami azonban elkezdődött! Szarvason hat hét alatt készült el olasz tőkéből egy sajtüzem, és a beruházók Gödöllőt is megkeresték már. A hústermelők is jelentkeztek a polgármesteri hivatalnál, mert meg akarnak élni, és a kenyéripar is át fog alakulni környékünkön, ha nem akar csődbe jutni. Végre „helyzetben vagyunk”! Balázs Gusztáv Gaíga-expedíció A folyóra fűzött falvak Talán az egyetlen téma, amelyről a tollforgató embernek mindig van szép és fontos, közérdekű s mégis szemérmesen vallomásos mondanivalója: a szülőföld, a gyermekkor ízei, hangulatai, tájai, emlékezetes figurái, embert nevelő élményei. Ezért van, hogy mindig meghatódom, amikor arról hallok, hogy néhány lelkes pedagógus — Békési István, Szarvas László, idősb és ifjabb Takács Pál és társaik — vezetésével a túrái általános iskola gyerekei közül ötvenen-hatv&nan — de volt rá eset, százan — elindulnak a Galga mentén, hogy a Galga-ex- pedíció tagjaként megismerkedjenek a folyóra kalárisszemhez hasonlóan felfűzött falvak embereinek életével. Néhány éve csatlakoztak a turaiak kezdeményezéséhez a bagi és a galgahévízi tanulók is. Az idén — július 29-én — tizennyolcadik alkalommal, Ácsán verték fel a táborukat, ahol többször is érezhették a falu népének kedvességét, vendégszeretetét. Tudom, bármennyire is szorítanak majd a különböző munkák, felkeresem áz expedíciót, hogy beszélgessek az ifikkel és azokkal a szülőkkel, akik már gyermekükkel együtt táboroznak, hiszen tizennyolc esztendő alatt a gyerekből felnőtt. lett. Jó együtt emlékezni az olyan pedagógussal, aki az expedíció hatására választotta a nevelői pályát, vagy az orvossal, a mérnökkel, a kőművessel, esztergályossal, aki azért nem tudott ottíiont és hazát cserélni, mert a Galga menti falvak felfedezése közben találta meg az egyént örökre magához láncoló szépségeket, titkokat, valóságos kis csodákat ebben a tájban. A hagyományőrző galgá- sok már hónapok óta készültek az expedíció kilenc napjára. Szarvas Lászlótól tudom, hogy minden évben nagy gondot okozott a költségek előteremtése, mert munkájuk értékét sokan megkérdőjelezték, vitatták, mások eltűrték, de csak kevesen támogatták. Az idén tovább csökkent a segítők száma, de akadtak, akik a pénztárcájukba nyúltak. Anyagi támogatást adott a Hagyományőrző Szövetség, a galgahévízi polgármester és képviselő-testület, a Galga ÁFÉSZ és a Galga Menti Termelőszövetkezet. Igazán sajnálják, hogy a bagi és túrái önkormányzatok elGramoxon-vizsgálat Nem mutatható ki! A gödöllői polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a Gramoxon gyomirtó szerrel fertőzött máriabesnyöi területek talajának, talajvizének, gyomnövényeinek, valamint az ásott kutak vizének szerma- radék-ellenőrző vizsgálatát az idén is elvégeztették. A vizsgálat eredményéből megállapítható, hogy paraquat sem a talajvízben, sem a növényekben, sem az ásott kút vizében nem mutatható ki, s a szennyeződés mértéke a talaj pa- raquatmegkölő képességét sem haladta meg. A vizsgálatot a jövő év tavaszán megismétlik. zárkóztak a kérésüktől. Lehet, hogy jövőre megtörik a jég! Vigasztaló, hogy az Ácsai Általános Iskola az első pillanattól megértőén és segítőén állt melléjük. Nézem a programot és sajnálom, hogy nem lehetek az expedíció tagja. Mennyi élményt adó lesz a tábornyitást jelző esti tűz, mennyi élményt ad majd az ismerkedés Püspökhatvannal, Galgagyörkkel, s mekkora csatát vívnak majd Csővár bevételéért, s hogyan tisztelegnek Pencen a Petöfi-emlékek előtt! Csendes áhítattal szemlélik a nógrádsápi erődtemplomot, s megcsodálják Becskén a Galga forrását, és sokan szüleik kezét fogják, úgy emlékeznek Nógrádkö- vesden a régi expedíciók emlékkövének koszorúzás! ünnepségén. Egerbe és egy másik napon Jászberénybe is eljutva — találkozik a kis haza, ismerete az ország ismere-í tével, és teljesedik ki a hagyományőrzők által megfogalmazott gondolat —: „Olyan szövetség tagjai vagyunk, amely történelmi, népi hagyományaink őrzését, a haza, a szülőföld minél jobb megismerését és a hazáért, egymásért érzett szeretet, barátság elmélyítését tűzte zászlajára”. F. M. Galgahévíz Tábor - helyben Véget ért a Galgahévízi Faluszépítő Egyesület egyhetes tábora a Szent And- rás-domb melletti tisztáson. A táborozás során a gyerekek ismerkedtek szülőfalujuk múltjával, kézműves tevékenységekkel és kirándulásokat tettek a környékre. Kézilabda Szent István Kupa Szent István Kupa férfi kézilabda-villámtornát, szervez a Gödöllői SC kézilabda-szakosztálya augusztus 18-án és 19-én a GATE KÖZLEMÉNY Élelmiszer 6s vegyi diszkont kisáruház nyílik augusztus elején Veresegyház, Szt. Imre u. l/A alatt. Olcsó árak, nagy parkoló.. Hétfőn szünnap, keddtől csütörtökig 8—18, pénteken 8— 19, szombaton 7—13, vasárnap 8—12- óráig. Aktívum Gmk. (tíö 819/1K) sportcsarnokában. A torna résztvevőit a szakosztály hívja meg. A kupáért két hármas csoportban körmérkőzéseket vívnak, majd a csoportok azonos helyezettjei helyosztót játszanak. A torna várható összes ráfordítása megközelíti a százezer forintot. Az ünnephez méltó megrendezés költségeinek fedezéséhez támogatókat keresnek. Az érdeklődő leveleket a GSC postacímén — Gödöllő, Pf. 9 —, a telefonokat a 10-098-as számon várják. Kínlódom a nyilvános telefon szerkentyűjével, sanyargatom, rángatom, a pénzt belepotlyantom, ám vonalat nem kapok, és természetesen a készülék az ötforintosaimat is elnyeli, őrzi, ki nem köpi. Homlokomon redők gyűrűznek. A fülke előtt várakozó embertársam mutogatja az óráját, figyelmeztet, hogy letelt a három perc, s mivel megértem sietségét, nem próbálkozom tovább, átadom a helyem, s ettől kezdve én figyelek az üvegen át. Látom, a sietős úr sürgős kísérletezése is meddő. — Rajtunk a nagy magyar átok — mormogom magamban, s rájövök, hogy tulajdonképpen életünk, hétköznapjaink minőségével találkoztam itt és most a távolsági autóbuszok Népstadion állomásánál, ahová naponta csak az úgynevezett túrái járatokon több százan érkeznek. Van időm töprengeni azon a józan paraszti ész- szeí fel nem fogható helyzeten, hogy rendszerváltozás ide, rendszerváltozás oda, minálunk ez a helyzet. Nehezen változnak, alakulnak a dolgok. A minap Hatvanból autóztam hazafelé. Hatvan, vagyis Heves megye hatá-. rát elhagyva, Túrára érkeztem, s az autóm mintha emberöltőket lépett volna vissza a múltba: a két megye útjai között ég és föld a különbség. Mi lehet az oka e belhoni minőségi ellentmondásnak?. Miért van az, hogy az egyik faluban a kertvések gyomosak, az árokpartok elvadultak, a Hétköznapjaink minősége Rajtunk a magyar átok ? középületek fala málladozik? Ott van, itt nincs ész, igényesség, törekvés, törődés, hozzáértés? Reménykedtünk: ha majd a szabad választások után megcsorbul a kinevezett hatalmasságok uralma... Ha majd a tudás, a tisztesség birtokosai kerülnek vezető tisztségekbe ... Verem a telefonkészülék oldalát, hogy adja vissza az ötöseimet. — Ne izgassa magát — figyelmeztet az új várakozó. — Visszakaphatja' a pénzét, csak írjon a központnak. Én szívesén tanúsítom, hogy több mint húsz forintot bedobott a masinába! — Megnyugtatásul azt is közli: „rohad itt minden!” Indulok tovább, s azzal békítgetem magam, ha mindenért, ami visszásságot látok, tapasztalok, így felmegy bennem a pumpa, hamarosan megüt a guta. Ki ne tudná, tapasztalná, hogy amilyen mértékben romlik az élet minősége, olyan mértékben csökken az ember tűrőképessége, amit nyugtató szentbeszédekkel megszüntetni nem lehet. — Nézze, én általában még mindig elégedett vagyok, ha be kell is osztanom, de eszem és néha iszom is ,— mondja Kiár István Gödöllőn —, csak vásárolni, ügyet intézni, rendelőbe, gyógyszertárba mennem ne kelljen. Valamennyien tapasztaltuk, mit jelent ezeken a helyeken ügyfélnek, betegnek, vevőnek lenni, nem csoda hát, hogy az állampolgár kékül-zöldül és sopánkodik — itt élni lehetetlen. És az emberekben az apró bosszúságok sokasága felszabadítja a haragot, a gyűlöletet. Ideges mindenki, s az idegességünknek több oka van. Egyikünk a mindennapi kenyér megszerzése miatt rándul naponta görcsbe. Másokat a közeledő ősz keserít el, mert. ruha, cipő kell a gyereknek és tankönyvek, tanszerek. A tüzelő beszerzésére gondolni sem mernek sokan. Akadnak, akiknek a vágyaik nőttek az égig, s étvágyuk kielégíthetetlen. Olvastam, nálunk is kapható olyán robot,- amelyik mos, mosogat, porszívózik, takarít és állítólag mindent tud, ami az asszony dolga — sorolta körzetünk sikeres vállalkozója, és fogad- kozott: — Karácsonyra összehozom az árát, hadd örüljön Pannikám a Jézuskának ! Nem titok, hogy élnek körülöttünk úgynevezett ultikirályok, akik egyik este lakóházat, másik este márkás gépkocsit veszítenek a kártyán. De ahol vesztes van, ott a nyertes is az asztal mellett ül. Csoda-e, ha a diszkó fiataljai közül néhányan ebbe az „elitnek” nevezett körbe vágynak? Lehetnek a kártyázó. vadászó, nőző, ivó ulti királyok példaképek? A telefon nem ad vonalat. Vacak, tökéletlen. Mondjuk meg — panaszkodás helyett — úgy, ahogy van: az álmok kergetése, a lehetőségek kitárulkozása, a munka nélkül szerezhető és szerzett millióknak egyesek ölébe való hullása közben mit számít egy süket telefon, amelynek otthont adó fülkéjének a bejáratán ott a felirat: „Becsüld meg, óvd és védd, mert életet menthet!” Milyen életet? Fercsik Mihály godoixoi hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezetőle: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10 tol 13 óráig. Q Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
