Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

Megújulás <■ M*’* I. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM 1991. JÜLIUS 31., SZERDA D U KATAJ vifiílittP SZENTEN DK El-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZ1G ETSZENT­MIKLÓS • EOT • GOD A hadiüzem első békeéve (li.) Vizsgálatot kell indítani Az emberekben megvan az alkalmazkodóképesség, csak építeni kell rá — mondta Ligetvári Tibor, a Me­chanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vál­lalat dunakeszi gyáregység igazgatója — tavaszi beszélge­tésünk alkalmával. Nem titkolta viszont, hogy sokan ra­gaszkodnak még a régi termékszerkezethez, noha az idők változása kérlelhetetlenül mást követel. Ezt a mást ne­héz megtalálni. Mint ahogy akkor fogalmazott, szerinte bár nem a vezetés első vonalának tendenciája, mégsem biztos benne, hogy egyesek nem akarják e vagyontár­gyak értékesítésével megalapozni a központ anyagi hely­zetét. Több tíz éven keresztül az enyészetnek adták Pomá- Bon a veit malom épületét. Szégyene volt a községnek az erre kirándulók szemé­ben. Mára új ruhát öltött és szorgos kezek szép, mu­tatós épületet varázsoltak belőle. Bárcsak minden szégyenfolt így eltüntethe­tő lenne! (Erdősi Ágnes felvétele) Joósné dr. Frey Mária jogtanácsos állítja, hogy a vállalat vezérigazgatójától szerzett értesülés szerint az összes dunakeszi és pé­csi vállalati ingatlant tár­saságokba akarják apport­ként beadni. Ennek persze a különleges előzmények miatt, a vállalat sajátos helyzetéből következően jo­gi akadályai vannak. Ma­gát Ligetvári Tibort igen Károlyi és a fótiak Bizonyosság a levél Főt polgárai akkor üdvö­zölték levélben Károlyi Mihályt, amikor 912. június 4-én Tisza István a véderő- törvény ellen tiltakozókat, így Károlyit is súlyosan in- zultálva, kivezettette az ülésteremből. Élt a demok­rácia az emberek szívében, erre bizonyság a fóti levél: „Első pillanatban a bámu­lat és rögtön az az öröm töltött el mégis bennünket, mikor Nagyméltóságod fen­séges szavai elhangzottak a torvénytiprás tiltakozásán, Fót község összes lakosai leírhatatlan és önzetlen ér­zelmeket tanúsítanak, ha kell, életünkkel s vérünk­kel adózunk, ha hazánk al kotmányát, szabadságunk védőinek hívó szavát hall­juk, kérjük ezúttal Nagy­méltóságod hazaszeretetét a Felséges Isten tartsa meg. hogy ezen törvénytelen ál lapotokat törvényes keret­be engedje és segítse.” A le­vél kelte 1912. június 6. — az esemény után két nap­pal reagáltak a fóti polgá­rok. A ceglédi történet is fi­gyelemre méltó. Még 1877- ben Cegléd száztagú kül­döttsége Turinban Kossuth Lajosnak ajánlotta fel a ceglédi képviselőséget, de ő megköszönve a figyelmessé­get, udvariasan elhárította a hazafias kérést. 1896-tól 1914 májusában bekövetke zett haláláig azonban Kos­suth Ferenc lett Cegléd képviselője. Elhunyta után hamarosan az első világhá­ború küszöbén Gombos La­jos és Takács József, a Füg­getlenségi Párt ceglédi el­nökei 1914. június 22-én a következő levelet intézték Károlyi Mihályhoz: „Cegléd város polgárai, • Kossuth eszméinek tántoríthatatlan hívei, méltóságodat, a ma­gyar nemzeti függetlenség harcosainak törhetetlen energiájú vezérét ma egy­hangú lelkesedéssel képvi­selőjükké választották. Kül­földi útján áldásunk kíséri, idehaza szeretetünk várja.” Károlyi örömmel fogadta ezt a bizalmat, s miután Cegléd képviselője lett, le­mondott kápolnai mandátu­máról. Losonci Miklós erős kritikával illeti, mert szerinte gyáregységi főmér­nökként, majd igazgatóként törvényben előírt kötelessé­ge lett volna a dolgozókat munkával ellátni, a termék­szerkezet-váltás előre lát­ható követelményét már évekkel ezelőtt figyelembe venni. Ha ez történik, ma nem kellene 70 százalékos állásidőket elrendelni, el­bocsátani arra hivatkozva, hogy nincs munka. Kérdés persze, hogy a gyáregység vezetőjét miben korlátozza Budapest? Egyet­értett e például azzal az év eleji döntéssel, ami szerint a 65 millió forintos nyere­séget a dolgozók között osztották ki, holott, ahogy a jogtanácsos véli, ezzel a pár ezer forinttal az embe­rek nem voltak kisegítve. Jobban képviselték volna a közösség érdekeit, ha mint a jogszabályok lehetővé te­szik, az adózott nyereség­ből magánszemélyekkel, a dolgozók csoportjaival tár­saságokat alapítanak, vál­lalkozásaik palettáját szí­nesítik. Arra, hogy mégis ki volt érdekelt az eredeti változatban, egy megjegy­zés vonatkozik: a mérleg és a vezetők prémiuma még a vállalat jogtanácsosa előtt is titkos. Képtelenségnek tartja a jogtanácsos egyebek közt még azt is, hogy több eset példájaként a Hantarex olasz céggel olyan egyez­séget kötöttek egy kft. lé­tesítésére, miszerint: a vál­lalat nagy értékű apporttal száll be, amire az olaszok csak 4 százalékot adnak, ők maguk 70 százalékos érde­keltséghez jutnak. Ezen kí­vül gratis elővásárlási jogot kapnak további, pécsi in­gatlanokra. Ezt az üzletet a Hunital Tanácsadó Kft. közvetítette, melyért a jog­tanácsos tudomása szerint milliós nagyságrendű ösz- szeget fizettek a Mechani­kai Laboratórium vezetői. Csődnek nevezi dr. Frey Mária, hogy a vállalatnál a termelés csökkenése elle­nére nőtt az önköltség, s történetük óta elször, a 65 milliós nyereség ellenére fizetésképtelenné váltak az év második felére. Az ál­lapot tetőzését a dolgozók 200 fős csoportonkénti el­bocsátásával, életképtelen kft.-k létrehozásával akar­ják elodázni. Ezek a hibák alapjában véve már nem a pártállamban keletkeztek, az utóbbi két esztendő ter­mékei — állítja az anyag szerkesztője. Bátorságának alapja minden bizonnyal a tények ismerete. Csupán ezeket kívánjuk mi is leír­ni, ha már megtisztelt ben­nünket a bizalmával, s la­punk hasábjain megterem­ti a nyilvánosságot. A bizonyítás nem a mi dolgunk, mint ahogy a fel­soroltakat sem mi állítjuk. Bizonyára megszólalnak majd a témában érintet­tek, akiknek teret kell ad­nunk, véleményük kifejté­sére, s ezt szívesen meg is tesszük. Kovács T. István Leírhatják a helyi adóból Csatornaépítők Telt ház van Szentend­rén, különösen a hétvége­ken keresi fel sok juris ta a Dunakanyar legszebb vá­rosát. Színei, jellegzetes, dombról lefutó utcasorai, egyedi építészeti arculata- hangulata tízezreket vonz nyaranta. Szerencsére a kirándu­lók, a múzeumlátogatók semmit nem érzékelnek a település gondjaiból. Leg­feljebb az itt-ott töredezett járda vagy úttest figyel­meztet arra, hogy nincs minden rendben. Időnként tehát csetlik-botlik a sé­tálgató, azután tovább­megy, napirendre tér fö­lötte. Nem így a város képvi- selő-testülete. Ezen a héten vizsgálja felül a rendezési tervet, amelyet még a ko­rábbi testület kezdeménye­zett és hagyott jóvá. Ter­mészetesen a programot tovább kell folytatni, ez a megbeszélés pedig hozzá­tartozik az ügymenethez. Egyik, igencsak fontos kér­dés ezen belül a csatorná­zás. A vezetékes ivóvízzel csaknem teljesen ellátott város ugyanúgy küszködik a hiány okozta gondokkal, mint bármelyik másik te­lepülés a megyében. Sok helyen szivárogtatják vagy szétlocsolják a szennyvizet. A szippantás, a szennyvíz- szállítás és -elhelyezés költ­sége növekedett, emiatt ke­vesebben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. — A képviselő-testület tagjaitól kaptam jelzést, hogy vannak olyan terüle­tek, ahol már szemmel lát­ható a környezetszennye­zés okozta növényzetkáro­sodás — tájékoztat Németh Gábor, Szentendre polgár- mestere. — Hogy a szenny­víz ne a patakokba, a Du­nába vagy a kertekre ke­rüljön, egyetlen megoldás: a csatornarendszer bővíté­se. Tavaly elkészültek azok a tervek, amelyek Pannó- nia-telepre és a László-te- lep egy részére vonatkoz­nak. Az idei első testületi ülésen azonnal igényeltük azt a hatvanszázalékos tá­mogatást, amelyet a köz­ponti költségvetés biztosít. • Mekkora ez az összeg? — Harminchárommillió forint, a város költségveté­se hozzáad további húsz százalékot, és a lakossági hozzájárulás szintén húsz százalék lenne. A Ez mennyit tesz ki családonként? — Még nem tudjuk. Költ­ségvetésünk ugyan van, azonban még nem rendel­kezünk vállalkozói szerző­déssel. A pályázatot most augusztusban írjuk ki, és meghirdetjük a társulat­szervezést a lakosság köré­ben. Mindenképpen szeret­nénk még az idén elkezde­ni a kivitelezést és jövőre befejezni. • Megkapták a támoga- tást? — Még nem, de legké­sőbb jövőre megkapjuk ezt a pénzt. Erre az 1991. évi 21. törvény értelmében szá­míthatunk. A törvény a he­lyi önkormányzatok idei céltámogatásáról intézke­dik. Tisztítóművé van a városnak, fejlesztési terv készül a dunakanyari re­gionális szennyvíztisztítás keretében. A Biztos, hogy a lakos- ság nagyon szeretné a csa­tornázást. de a mai anya­gi helyzetben nem mind­egy, hogy mennyiért. — Kötelezni nem lehet senkit, hogy fizessen, de minél többen vesznek részt a társulásban, annál ki­sebb lesz az egy családra jutó hányad. Jövőre min­denképpen bevezetjük a helyi adót, ebből a város polgárai leírhatják saját hozzájárulásukat. Amíg ez az összeg el nem fogy, bem kell helyi adót fizetniük, így láthatják, hogy saját közvetlen környezetükre fordítjuk az adóra fizetett pénzüket. Azt gondoljuk, hogy ez a lehetőség jelen­tősen megkönnyíti majd a társulat szervezését. A Hol nincs még csator­názás? — Több helyen: Pis- mányban, a papszigeti üdü­lőterületén, és ízbégnek is va<n még ellátatlan rész?. Az elkövetkező időkben ezekről is szeretnénk gon­doskodni. (vennes) dunataj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: min­den hétfőn 12—IS óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. í. Pl.: Ml. Ír. sz.: 1416. Te­lefon: 134-4761, 138-1067. 8 “ápffiriqp Az ötágú korona emblé­más, kék-arany színekben pompázó kocsikból csatolt, majd 400 méter hosszú szerelvény július 26-án is­mét befutott a Nyugati pá­lyaudvarra. Európa nosz­talgiát kedvelő, tehetős polgárai érkeztek kéthetes pihenésre, országjárásra. Mi most e patinás expressz (rég)múltját idézzük. A naptár 1883. június 5-ét mutatta. A párizsi Gare de Strasbourg (a mai Gare de l’Est) pályaudva­ráról elegáns szerelvény gördült útjára. A prüszkö­lő vasparipához két pogy- gyász-, három luxuskivite­lű háló- és egy hasonlóan berendezett étkezőkocsit csatoltak. A Strasbourg, Stuttgart, München, Bécs, Pozsony, Budapest, Szeged, Orsóvá, Bukarest, Giurgie- vo közötti 2627 kilométeres távot a vonat 60 óra alatt futotta be. Budapesti közjáték A Pesti Napló olvasói megtudhatták, hogy a Bu­dapesten áthaladó szerel­vény „ ... igen kényelme­sen van berendezve ágyak­kal, vendéglővel. A wag- gonokra nagy, aranyos be­tűkkel ez van írva: Orient expressz, felette a félhold. A menetdí j Párizstól Kons- tantinápolyig (hajóúttal együtt 457 frank, az ellátá­Jön a luxusvonatok királya Soroksáron az Orient sért a menetdíj 20 száza­léka fizetendő.” A célállomásra érkezését június 8-án — „A Duna barátként üdvözli a Szaj- nát" — távirat tudatta Pá­rizzsal. Az utasok 1 óra 30 perc alatt keltek át a Du­nán. A bolgár Rustsukból hétórai zötykölődő vonato­zással érkeztek a fekete­tengeri Várnába, majd 15 órás hajóúttal a mesés Ke­let kapujába. A Duna part­járól visszatérő express* mindössze 8 utassal haladt át fővárosunkon. Az Orient fekete napját 1883. szep­tember 23-a jelentette, amikor a romániai Ver- ciorovánál földcsuszamlás­ba futott és kisiklott. Az Orientet 1883. október 4-én mutatták be az előke­lőségeknek. A vonatot üze­meltető Nemzetközi Háló­kocsi Társaság új, korsze­rű, négytengelyes kocsijai e napon indultak első út­jukra. Az esemény híre be­járta Európát. „Maga az elkényeztetett Párizs sem bírta legyőzni kíváncsisá­gát, és seregestől tódult a pályaházhoz, hogy az első igazán modern keleti vil­lámvonat elindulását lát­hassa. Az utazótársaság 40 személyből állt. A meghí­vott miniszterek, diploma­ták és bankárok társaságá­hoz Bécsben két hölgy csatlakozott” — olvashat­tuk a Kölnische Zeitung tudósításában. A szebbik nemet képviselők „szerep­léséről” bővebben egyik lapban sem olvashattunk. Útját ásta a háború Az Orient expressz hét­köznapjai nem voltak egy­hangúak. A Szerbiában és Bulgáriában 1883-ra ki­épült vonalak használatba­vétele után Párizsból Tö­rökországig a 3186 kilomé­teres utat átszállás nélkül vasúton lehetett beutazni. A következő negyedszá­zadban a híres vonat útját kolerajárvány, vasutas- sztrájk, árvíz, no meg a balkápi háborúk akadá­lyozták hosszabb-rövidebb időre. Románia viszont sé­relmezte,, hogy hálózatát az Orient elkerülte. Az exp- resszhez így Bukarestbe tartó kocsikat is kapcsol­tak. A szerelvény szétcsa­tolását Budapesten végez­ték. És még egy hazai vas- űttörténeti érdekesség: az Orient expressznek hosszú éveken át Soroksáron, Tak­sonyban és Dömsödön is volt megállója. Az Orient expressz fény­kora az I. világháború kez­detével véget ért. 1914. jú­lius 23-ától a végállomása Budapest lett, majd a for­galmát teljesen beszüntet­ték. A békeidők Orientjé- ről számos anekdota, tör­ténet maradt fenn. Szá­munkra talán a legemlé­kezetesebb, hogy Érsekúj­váron a vízvétel céljából megálló vonat utasait a tartózkodás ideje alatt díszmagyarba öltözött ci­gányzenekar muzsikája szórakoztatta. A Párizs—Budapest- Bukarest útvonalon 1922- től újra indított Orient már nem volt a régi béke­idők „igazi luxusvonata”. A győztes hatalmak a két háború között a Nyugat és Isztambul vasúti kapcsola­tát Magyarország elkerülé­sével szervezték. A II. vi­lágháború után Európa két tömbre szakadásával az egykoron híres vonatok eredeti útjuk töredékén közlekedhettek. A hatva­nas években Párizs—Buda-' pest és Bukarest között az Orientet megpróbálták új­jászervezni, de eredeti va­rázsából a nevén kívül más nem maradt. Nosztalgikus utazások A vasúti közlekedésben is tért hódító nosztalgia adta a svájci Intraflug AG utazási cég nagy ötletét. A vonatok királyának „ex­kluzív jellegű” újraindítá­sát vették programjukba. A különböző helyeken fel­kutatott kocsikat a brémai és belga vasúti műhelyek jókezű mesterei a húszas éveket idéző formájukban élesztették újjá. Az első menet 1976-ban Milánóból indult Isztambulba. Hazán­kat 1982-ben érintette elő­ször a 14' kocsiból csatolt szerelvény A legendás vo­nat 1991-ben a London- Budapest útvonalat 170— 180 utassal, havonta két al­kalommal futja végig. A szervezők most a MÁV-val az egykori háromrészes kormányzati vonat bérle­téről tárgyalnak. A külföl­di vendégek országjárásá­hoz ezzel akarnak kényel­mes lehetőséget teremteni. (Megjelent az Esti Hír­lapban) Keller László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents