Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
Ő MONDTA Ungorkodó Se szeri, se száma tisztjeinek, címeinek, kitüntetéseinek. Most éppen tárcanélküli miniszter is, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, akit ilyen minőségében kérdezett a Reform (91/30.). Dr. Pungor Ernő úgy látja, a kutatásoknál a „pénzhiány óriási tévedés”, a gondok forrása nem ez, hanem az, hogy az érintetteknek „nincs elég megvalósítható ideájuk”. Ami a jövőt illetően nem sok jóval biztat. Illetve, van azért biztató elem is, hiszen P. E. véleménye szerint „aki azt állítja, hogy ebben a kormányban nincs szakértelem, az kérem tisztelettel hazudik”, A riporter persze felteszi azt az ungorkodó kérdést is, vajon jelen tisztében mennyi volt a szerepe annak, hogy egy házban lakik P. E. a miniszterelnökkel, ám az akadémikus, az Állami Díj birtokosa, a Kilváló Feltaláló cím kétszeres tulajdonosa, az Akadémiai Aranyérem elnyerője stb. röviden megadja a feleletet azzal, hogy „ez butaság”. Persze azért előfordult, hogy „valakit korábban, úgymond haveri alapon neveztek ki”, ám örömmel vesszük tudomásul, hogy ez csak korábban volt így, s ma az ilyesmi elképzelhetetlen. Felhőtlen örömünket csupán egy valami zavarta meg az interjú olvasása közben. Az a rész, amikor P. E. azt mondta bizonyos teendőkkel kapcsolatban, „ ... meg lehet majd oldani úgy, hogy ne minősítsünk vissza akadémikusokat, egyetemi tanárokat ...” A miniszter (stb., stb.) úr bizonyára nálunk sokkal jobban tudja, hogy akadémikusokat „visszaminősíteni” lehetetlen. Illetve ... Ungorkodó kérdésünk az, ha legutoljára Ráko- siék otromba közbeavatkozására lehetett megtenni azt, amit nem szabadott volna, akkor most miért látszik kegynek az, ami természetes?! És ki osztja a kegyet? KLIENS Felosztották a foglalkoztatási alapot Az átképzés a nyerő A napokban ülést tartott a Pest Megyei Munkaügyi Tanács, s a résztvevők döntöttek arról, hogy a harmadik negyedévre szóló megyei foglalkoztatási alapot hogyan osszák fel. A Foglalkoztatási Központ, a munkáltatók és a munka- vállalók képviselői 63 és fél millió forint felosztásáról határoztak. A listáról kitűnik, hogy elsősorban az átképzéseket, valamint a közhasznú munkákat támogatják. Értékelték a munkahelyteremtő beruházások létesítésére kiírt pályázatokat is. A bírálók a beérkezettek közül hetet tartottak sikeresnek, s részükre 9,9 millió forintot szavaztak meg. Mint megtudtuk a pályázók között van vállalkozó, kft., tsz és alapítvány is. Nevüket egyelőre azonban nem kívánják nyilvánosságra hozni, mert nem tudni kivel sikerül szerződést kötnie a Foglalkoztatási Központnak. A pályázók ugyanis a tervezett beruházásuk hoz mindannyian több pénzt igényeltek, s kérdés, hogy a kevesebb forintból is meg tudják-e valósítani a terveiket. A Munkaügyi Tanács új pályázatot is kiírt. A szakmunkásképzés problémáinak megoldására 25 millió forintot oszthatnak szét. Szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák és gimnáziumok — ahol van gyakorlati képzés — pályázhatnak. A milliók sorsáról szeptember végén döntenek majd, akkor értékelik a beérkező anyagokat. H. É. Meteorológiai mindent mérő Az ország legmagasabb pontján — 1015 méteren — működik az Országos Meteorológiai Szolgálat Kékesiétől Főállomása. Feladata Kelet-Magyarország 10 állomásának óránkénti adatainak feldolgozása és továbbítása a budapesti központ felé. Az állomás az éghajlati adatokat, csapadék, hőmérséklet, légnyomás, látótávolság, talaj- hőmérséklet, szélirány, hó- és zúzmaravastagság adatait is méri. A csernobili katasztrófa óta a radioaktivitás szennyezettségét is figyelik. Az állomás fontos adatokat továbbít, nélkülük ma már az ipar, a mezőgazdaság, a bányászat, a repülés, a vízügy munkája elképzelhetetlen. Ez a berendezés a zúzmaraképződést méri Türelmetlenségből lekommunistázták őket Nagyobb rohamot vártak Még néhány nap, s megkezdi munkáját a megyei kárpótlási hivatal. A zökkenőmentcsebb ügyintézés érdekében hasznos, ha az érintettek először a szükséges okiratokat megszerzik a földhivatalokból, levéltárakból. Pest megyében kilenc földhivatalban és három kirendeltségen intézik az ügyfelek ügyes-bajos dolgait. Munkájukat koordinálja a Pest Megyei Földhivatal, ahová általában már csak a problémásabb ügyek kerülnek. Bölkényi János hivatalvezető-helyettes elmondta, hogy a kárpótlási törvény elfogadása után tulajdonképpen nagyobb rohamra számítottak. A vártnál valamivel kisebb forgalom annak tudható be, hogy az érintettek közül sokan már egy éve — a földtörvénytervezet vitájakor — hozzáláttak az okiratok megszerzéséhez. Így a helyi földhivatalokban már egy év óta megfigyelhető, hogy megduplázódott a földtulajdoni lapokat igénylők száma. Csúcsidőszakok természetesen akadnak, ilyenek általában az ünnepek körüli napok, amikor a külföldről hazatérők a rokoni látogatást összekötik az ügyintézéssel. A zsúfoltság, várakozás elkerülése érdekében a megyei földhivatalok létszámát negyven dolgozóval megerősítették. Elsősorban a nyugdíjas szakembereket, a volt tanácsi dolgozókat alkalmazzák, olyan munkaerőket, akik értenek a földügyek intézéséhez. Problémás a budaörsi földhivatal helyzete, ahova azért nem tudnak kisegítőt felvenni, mert nincs helyük, az új dolgozót nem tudnák hová leültetni. Mint megtudtuk, a helyiségprobléma megoldására tett erőfeszítések egyelőre zátonyra futottak. Ami jó hír, a hivatalok mindegyike új fénymásoló berendezést kapott, s a gyors, modern masinák csatasorba állásával már nem kell kézzel írNem vonzó a vendéglő? Ritkán koppén a kalapács Az előprivatizációs törvénynek megfelelően a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál is megkezdődött az üzletek árverése. Elsőnek öt bolt került kalapács alá, s mint megtudtuk, csak egynek — a pilisvörösvári Tárna étteremnek — a tulajdonjoga cserélt gazdát; aki alapáron juthatott az étteremhez, nem akadt versenytársa, aki licitált volna. Az érdi Bak- terház falatozóra is volt előzetes jelentkezés, de végül- is a pályázó visszalépett, mert nem sikerült megszereznie a szükséges hitelt. A vállalat következő árverését szeptember elején tartja, s a megmaradt négy üzlet mellett újabb hétre lehet majd ráígérni. Egyelőre nehéz megjósolni, milyen lesz az érdeklődés. Ügy tűnik, a fővárosi vendéglátó- helyek iránt nagyobb a harc, bár a szakemberek véleménye az, egy árverés viszonylagos érdektelenségéből még nem lehet meszszemenő következtetéseket levonni. Ami biztos, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat — az Állami Vagyonügynökséggel folytatott egyeztetés alapján — év végéig ötven üzlet tulajdon-, illetve bérleti jogát kívánja átadni. —i —a ni a tulajdonlapok másolatait. A földhivatalok munkatársainak véleménye szerint az ügyfelek egyelőre türelmesek. A kánikulai nyári napokban azért előfordultak kisebb-nagyobb konfliktusok is. Volt, ahol a türelmetlen várakozók lekommunistázták az ott dolgozókat, vagy nemes egyszerűséggel melegebb éghajlatra küldték őket. Szerencsére inkább az effajta magatartás számított kivételnek. Az ügyfelek türelmére várhatóan ezután is szükség lesz, s az sem ártana, ha az érdekeltek először a családi irattárban kutatnának, s valamiféle régi.írásos adatot, helyrajzi számot szereznének a keresett földdarabról. Ugyanis nagyon nehéz úgy tulajdonlapot szerezni, ha valaki csak annyit tud, hogy valahol a falu határában volt két hold földjük. Az egyszerűbb esetekben rövid várakozás után megkapható a kért tulajdonlap, a problémásabb helyzetekben viszont előfordulhat, hogy 1-2 hetet várni kell. Ilyenkor az ügyfél postán kapja meg a nyomtatványt, vagy később kell bemennie a hivatalba. A legnagyobb a forgalom a tapasztalatok szerint a budaörsi, szentendrei és ráckevei hivatalokban, s ahogy haladunk az alföldi területek felé, egyre kevesebb az érdeklődő. Hiába, a Duna-parti telkek értékesebbek, s errefelé a kisebb földtulajdon után is érdeklődnek. Bár a törvény kárpótlásról szól, úgy tűnik, sokan reménykednek abban, hogy a régi földjüket kaphatják vissza. (hargitai) K ertekalja állomás nem a világ közepe. Viszont megáll ott a vicinális. Mert az a dolga, hogy mindenkit elvigyen a környékről Pestre, este meg hazahozza őket. Ker- tekalján nem randevúznak az expresszek, de van épülete, azon nagy betűkkel a megálló neve, sőt pénztár is, s megáll itt a helyiérdekű. Szóval, Kertekalja állomás hivatalos, legális vasúti megálló. Kedden reggel is megállt a hajnali zötyögős, s fölszálltak a bejárók. A szerencsések, a bérletesek nyugodtan, a többiek, ezen esetben egy fiatalember, kissé méltatlankodva. A hivatalos állomáson, amely a menetrendben is szentesítve van, általában nem lehet reggelenként jegyet kapni, mert a kis állomás pénztára menetrend szerint zárva van. Most is. Ez a bérleteseknek már szintén föltűnt. Mert ha egy állomás nem a világ közepe, akkor ugyan az expressz- nek csak integethetnek, cserébe viszont ismerik a pénztárost. Nos, Kertekalja pénztárosát nem ismerik. Vakvágány Törzsutasok esküsznek rá, hogy még nem is látták soha. Pedig lennie kell. Egy menetrendszerű vonathoz egy menetrendszerű állomáson menetrendszerűen jár a pénztár. Nem egy számítógépes, frinces-fran- cos, automatizált, csilingelő csodamicsoda, hiszen Kertekalja nem világváros. De egy morcos, borostás, olykor talán borvirágos Lajos, elkelne erre a kis állomásra is. Egy mindenki Lalija, aki kiadja a jegyeket, ha éppen jön a vonat. De Ker- tekalján senki nem adja ki a jegyeket, ha pedig jön a vonat, a pénztárat még be is zárják. A menetrendszerű járaton pedig tudja ezt a menetrendszerű kalauz. Jön is menetrendszerűen, Ker- tekaljától Vecsésig menetrendszerűen megcsípi a jegy nélkül utazókat. És menetrendszerűen kasszíroz. Büntetéssel, dorongolással, s kellő üzleti érzékkel. Vállalkozó szellemű üzleti érzéke abban nyilvánul meg — mint a keddi kalauzé is például —, hogy két állomással élőbbről, Hosszúbe- regtől számolja a pótjegyet. Mert ugye az drágább. Ha nyolc forinttal, ha tizenkettővel, az is tiszta nyereség szegény kenyéradó gazdájának. És örüljön a potyautas, ha ennyivel megússza. A keddi bliccelő azonban nem így gondolta. A fiatalember jegyet akart venni Kertekalján, mert ott szállt föl. Pénztár zárva. Sebaj, jött rögtön a kalauz, kérte tőle. Az mondta, Hosszúbereg. A bliccelő mondta, Kertekalja. Kalauz mondta, szálljon le. Fiatalember mondta, eszibe sincs. Addig-addig, míg a kalauz megállította a menetrendszerű vonatot, Ve- csésen. Megakasztotta a rendet, megállította az időt, bajszát akasztotta a világ rendjére. Egyenruhája volt, hatalma hozzá. Jegyet nem ad, csak Hosszúberegtől. A fiatalember civil volt, állampolgár, hatalom nélkül, tömegközlekedésnek kiszolgáltatva. És azt mondta, nem fizet többletet. Negyed órát állt a menetrendszerű. Az emberek, a bérletesek zúgolódtak. A menetrend csatlakozik a munkaidőhöz. És különben is. Többen együtt szálltak föl a fiatalemberrel a Kertekalján. Tanúskodtak. Mondták a kalauznak, szálljon le ő. Az egyenruhás le is szállt, hozta a nagydarab palacsintás embert, meg a nem kisebb állomásfőnököt. Állampolgár meggyőződött róla, hogy okosabb, ha fizet. Hosszúberegtől akár, mert izmos hivatal ellen nem célszerű az apelláta. A vonat végül engedélyt kapott az indulásra, s nem is késtek csak öt-tíz percet a munkájukba vicinálissal bejárók. C sak húsz kilométer Kertekalja Pesttől. Nem a világ közepe. És nem is lesz, mert időben mesz- szebb van, mint ha egy mongol vakvágány lenne előtte. J- a. Rádiótelefont a vállalkozóknak is! A jövő század hírközlése B alatonvilágoson tegnap ünnepélyesen megnyitották a magyar—amerikai Westel Rádiótelefon Kft. tizenhetedik magyarországi irodáját. A US West és a Magyar Távközlési Vállalat közös vállalata, a Westel ez év végéig további 31 bázissal kívánja bővíteni rádiótelefon-szolgáltatását Bécs, Győr és Miskolc irányában. A telekommunikációs cég tavaly csaknem tízmillió, idén viszont már több mint harmincmillió dollárt fektet ebbe az üzletbe, amely a vezetékes telefon mellett kiegészítésképpen terjeszti el hazánkban is a jövő század hírközlésének egyik legmodernebb formáját, a rádió- telefont. Pest megye azért fontos a Westel számára, mert a Balaton és Miskolc felé bővülő hálózata ezeket a területeket is érinti. A tavaly októberben kezdődött tervszerű telepítés és báziskiépítés nyomán eddig Budapesten és környékén együttesen csaknem ötezer celluláris, hordozható, vezeték nélküli telefont adott el és kapcsolt be szolgáltatói hálózatába a Westel. Sugár András, a Westel vezérigazgatója szerint a celluláris rádiótelefonok hazai bevezetése mérföldkő a magyar telekommunikáció történetében is, ugyanis ez a fajta telefon a hagyományoshoz képest egy egész sor előnnyel jár a telefonáló számára. A celluláris telefonok behozatala azért is jelentős hazánknak, mert — az US West közreműködése révén — egyúttal a Cocom-lista korábbi feloldásának gyakorlati megvalósítását is jelenti. A Westel vezérigazgatója kiemelte, hogy Pest megyében nemcsak az üzletembereknek és az egészségügyi intézményeknek ajánlható ilyen telefon, hanem a népes vállalkozói rétegnek is. A különböző nagyságú készülékek gépkocsiba szerelve, hordozható üzemmódban és rögzítve is használhatók, ezenkívül olyan egyedi szolgáltatásokra alkalmasak, mint például a hívásvárakoztatás, a hívásirányítás és a háromoldalú, úgynevezett konferenciakapcsolás, ami azt jelenti, hogy három személy is beszélhet egymással egyazon időben. A hívásvárakoztatás lényege, hogy a készülék telefon- beszélgetés közben észleli a beérkező hívást, és lehetővé teszi, hogy azt a beszélgetés befejezése után fogadja a beszélő. A hívás- irányítás pedig azt jelenti, hogy a beérkező hívásokat a rendszer átirányítja egy előre megadott telefonszámra. —kk— hírlap 3
