Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

Szovjet—amerikai csúcs Új korszak kezdődik George Bush amerikai el­nök és felesége hétfőn he­lyi idő szerint 22 óra előtt néhány perccel lépett ki ki Moszkva Seremetyevo—2 repülőterén a Boeing— 747-es repülőgépből. Busht és kíséretét elsőként Gen- nagyij szovjet alelnök és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminisztert A múlt hét végén olyan hírek kaptak szárnyra a szlovák sajtóban, hogy Dél- Szlovákiában — sejthetően a szlovákiai magyarok — fegyveres konfliktusra ké­szülnek, mégpedig Izraelből becsempészett fegyverekkel. A Pozsonyban megjelenő Szabad Űjság keddi számá­ban Duray Miklós nyilatko­zott arról, hogy szerinte mi­lyen célok munkálnak az ilyen hírek hátterében. Az Együttélés politikai mozgalom vezetője tudato­san felröppentett, hamis hírnek nevezte az állítást: szerinte azzal a szándékkal született, hogy „növelje az emberek veszélyérzetét, és ily módon fokozza a ellen­ségkép-alkotás mechaniz­musát, amely a szlovák na­cionalistáknak köszönhe­tően immár két esztendeje működik". Azt mondta, hogy a közép-európai tér­ségben Szlovákiában él a legnagyobb mértékben az antiszemitizmus, és a szlo­vákok fele a magyarok ki­telepítését szorgalmazná. Megjegyezte, hogy mindezt tudományosan megalapozott szociológiai felmérések bi­zonyítják, és nem csak a köznép vélekedik így. Duray Miklós sajnálattal üdvözölte, majd a szovjet hadsereg díszegysége tisz­telgett az amerikai elnök előtt. Moszkvában nem sokkal tíz óra után megkezdődött Mihail Gorbacsov és George Bush amerikai elnök négy- szemközti eszmecseréje. Előzőleg a két államfő a Kreml György-termében állapította meg, hogy „na­gyon magas kormányszin­ten is folynak álhíresztelé­sek, amelyek szerint magyar felderítők, szabotőrök mű­ködnek Szlovákiában, sőt földmérők is dolgoznak, akik az 1938-as határvona­lat mérik". Említést tett ar­ról, hogy a bősi erőmű el­len tiltakozókat is úgy ál­lítják be, mint a szlovák nemzet ellenségeit. — Ma­rian Calfa miniszterelnök tavaly közölte velem, hogy úgy tűnik neki, mintha én a magyar kormány ügynöke volnék, mivel ellenzem a bősi vízierőművet — emlí­tette példaként a politikus. megtartott ünnepélyes fo­gadáson rövid beszédet mondott, amelyben mind­ketten kijelentették: a part­nerségen alapuló, ígéretes új korszakot akarnak nyit­ni a két ország kapcsola­tainak történelmében. Mihail Gorbacsov és George Bush négyszemköz­ti találkozója után plenáris ülésen vitatta meg kedden Moszkvában a szovjet és az amerikai küldöttség a le­szerelési kérdéseket, a két­oldalú kereskedelem fej­lesztésének lehetőségeit, a Jugoszláviában kialakult súlyos helyzetet és a közel- keleti nemzetközi értekez­let összehívásának esélyeit. A plenáris ülésen szovjet részről — az elnök mellett — Valentyin Pavlov kor­mányfő, Jevgenyij Prima­kov nemzetbiztonsági ta­nácsadó, Alekszandr Bessz­mertnih külügyminiszter, Dmitrij Jazov védelmi mi­niszter és Nurszultan Na­zarbajev kazah elnök vett részt. Borisz Jelcin orosz- országi elnök meglepetésre mégsem kapcsolódott be a tárgyalásokba, bár Mihail Gorbacsov meghívta erre az alkalomra. Vele a program szerint külön találkozik George Bush. Külföldi események - egy mondatban feSHta-jpwiiilíJlHUUll., : Németországot, Ausztriát és Magyarországot ki kellene zárni mindazon nemzetközi fórumokról, amelyek a ju­goszláviai válság megoldásáról tárgyalnak — ezt ajánlja a szerb parlament független képviselőinek felhívása, amelyet a belgrádi Politika című napilap és az újvidéki Magyar Szó is keddi számában ismertetett. A Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin kedden hajnalban megálla­podtak az új szovjet adórendszer átfogó kérdéseiről, s ezzel elhárult az utolsó nagy, akadály az új szövetségi szerződés aláírásának útjából — jelentette több hírügy­nökség Moszkvából. Hamis hírek Dél-Szlovákiábm Ellenség lenne a magyar? A BIZALOM NÉLKÜL AZ AZ EGYEZMÉNY, amelyet hétfőn Genfben pa­rafáit a szovjet és ameri­kai tárgyaló küldöttség, s amelyet ma a moszkvai csúcsértekezleten Gorba­csov és Bush ünnepélyesen aláírásával lát el, több szempontból történelmi ha­tárkő. Sok hírmagyarázó szerint tulajdonképpen ez az első olyan leszerelési megállapodás, amely való­jában mélyen belenyúl a két világhatalom legpusztí­tóbb fegyverzetének felhal­mozott tárházába és drasz­tikusan csökkenti azokat az eszközöket, amelyekkel eddig végzetes csapásokat voltak képesek mérni egy­másra, és az egész világ megsemmisülésének ijesztő vízióját villanthatták fel. Eddig ugyanis a SALT- egyezmények, amelyek e tömegpusztító fegyverfaj­tákban születtek, csakis a számszerű fejlesztés korlá­tozását célozták, azt, hogy határok közé szorítsák a két világhatalom ebbeli arze­náljának fokozására indult versengést. Most viszont a már parafáit és ma aláírás­ra kerülő 600 oldalas szer­ződés, amely a csatolt jegy­zőkönyvekkel és függelé­kekkel ezeroldalassá bővül, tényleges megsemmisítést irányoz elő, sőt lehetőséget nyújt arra is, hogy a raké­tákat előállító gyárakat bé­kés célokra állítsák át. Ha meggondoljuk, hogy évtizedeken át korlátlan volt a fegyverkezési ver­seny, s csupán az tartotta vissza a washingtoni és moszkvai vezérkarokat, hogy megnyomják a nukle­2 «’sp^rJap áris rakéták kiindulására parancsot adó „gombot”, azaz elfordítsák az atom­háború kezdetét jelző „kulcsokat”, hogy a köl­csönös megsemmisülés biz­tos kockázatával járt e mű­velet, visszamenőleg elbor­zadhatunk azon, hogy a vi­lág mily veszélyes vulkánon élt. Hiszen bármikor elő­fordulhatott, hogy a hadi- technikai versengésben bár­melyik fél olyan fölényre, elsőbbségre tehet szert át­menetileg, amely vélemé­nye szerint védetté teszi a másik oldal visszavágásá­tól, s így elsőnek robbant­hat ki nukleáris háborút. Katasztrófa-regényírók műveiben ez elő is fordult, de szerencsére megmaradt puszta fikciónak. A fordulat akkor kezdődött el, amikor az 500—5500 kilométer hatótávolságú közepes hor­dozóeszközöket kiiktatták az Egyesült Államok és a Szovjetunió hadiarzenáljá­ból, s ezek megsemmisíté­sére létrehozták a mindkét fél által egyaránt elfogadott hatékony ellenőrzési gépe­zetet. Majd további előre­lépést jelentett a tavaly Párizsban aláírt megállapo­dás a hagyományos fegy­verzet és haderők csökken­téséről. De addig, amíg a hadá­szati támadó fegyverzet érintetlen, s nem terjed ki reá a leszerelés, nem lehe­tett komoly előrelépésről beszélni, hiszen a felhal­mozott készletek alkalma­sak voltak arra, hogy több­szörösen elpusztítsanak mindent, ami él és mozog földünkön. A földrészközi rakéta-nukleáris fegyvertár a kemény magja volt mind­két fél hadiarzenáljának, s meg kellett teremteni a kölcsönös bizalmat egymás iránt ahhoz, hogy hozzálát­hassanak e fegyverzet egy részének megsemmisítésé­hez. Arra volt szükség, hogy a teljes pusztulás fenyege­tését — amelyet a felhal­mozott és egymás célpont­jaira irányzott tömegpusztí­tó robbanófejekkel ellátott hordozóeszközök jelentettek — olyan doktrínával vált­sák fel, amely a kölcsönös biztonságot úgy kívánja megteremteni, hogy fokoza­tosan alacsonyabb és ala­csonyabb szintre helyezi a veszélyes arzenált. Amikor 1982-ben a START-tárgyalások meg­kezdődtek, még úgy tűnt, hogy a Varsói Szerződés, a kelet-európai rendszerek, s benne a Szovjetunió kato­nai gépezete olyan homo­gén alakulatot képeznek, amelynek kompromisszum­készsége rendkívül behatá­rolt, s inkább csak sok esetben pusztán szavakban létezik, ha az alapvető ha­dászati támadó fegyverek­ről esik szó. Ami pedig az ellenőrzést illeti, akkor helyszíni megfigyelések ir­reálisaknak tűntek. De per­sze szerepet játszott abban, hogy a tárgyalások megfe­neklettek, a kölcsönös bi­zalom hiánya is, hiszen ha bármelyik fél hirtelen ru­galmasságot tanúsított egy- egy kérdésben, a másik egyszerűen nem hitt ennek őszinteségében. Nem a kutyák háborodtak meg Kóbor óriáskígyó egy budaörsi kertben Gyáni László néhány éve több napot töltött ketrecben összezárva egy boával és a jámbor pitonnal. ízlése vá­logatja, de az emberek többsége inkább meleg sálat teker a nyaka köré, semmint élő tigrispitont. Akkor is, ha általában veszélytelen a produkció (Vimola Károly felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) Az Állatorvostudományi Egyetem parazitológiai tan­székén Korányi Judit, a tan­székvezető professzor mun­katársa sajnálkozva, de mély megértéssel hallgatja a történteket. Tőle tudom, hogy a tigrispiton egy pincsikutyára sem veszélyes, épp ezért kár volt agyon­ütni. De azt egy percig se vitatja, hogy a kígyó meg­jelenésével veszélyhelyzetet teremt, s pontosan azt a reakciót váltja ki, amit Baj- kó úrból. — Sajnos, minden kígyó­nak ez a sorsa, ha elkóbo­rol. Éppen ezért csak jól zárható terráriumbán sza­bad tartani a gazda, a ked­venc és a közbiztonság ér­dekében — mondja Korányi Judit. — A tigrispiton csak akkor támad, ha sa­rokba szorítják. A harapása nem mérges, de szorításával képes ölni. Egyébként rend­kívül igényes tartást köve­tel: fényt, legalább 32 fokos meleget, és élő patkányt, egeret táplálékul. A szakember szerint ma­napság mind többen tart­ják, állatkereskedésekben szabadon vásárolható, egy­két hónapos korában 6—10 ezer forint az ára. A kifej­lett példányok elérik a nyolc méter hosszúságot, színes, foltos a mintázatuk. Az elmondott méretek alapján Korényi Judit 4-5 hónaposra teszi a Budaör­sön elkóborolt, majd agyonütött tigrispiton korát. ízlése válogatja: van, aki csak terráriumbán A tárgyalások hat éve új­ra kezdődtek, de egy hely­ben topogtak az amerikai tengeri telepítésű robotre­pülőgépek és a repülőgé­pekről útnak indítható cir­káló rakéták csökkentése miatt, illetve ami a másik, a szovjet oldalt illeti, ab­beli törekvéseik akadályoz­ták az előrehaladást, hogy ne vegyék figyelembe az ő rakétáik hatalmasabb toló- erejét, illetve abbeli képes­ségét, hogy nagyobb pusz­tító terhet képesek a ma­gasba emelni, mint az ame­rikai hordozóeszközök. S hogyan jussanak túl azon az összehasonlítási nehézsé­gen, hogy a nagyobb szovjet mennyiséggel a sokkal pon­tosabb amerikai célzási technika áll szemben, s hogy egy-egy rakétán elté­rő számú nukleáris robba­nófejet lehet elhelyezni, és hogy Washingtonnak előnye van a robotrepülőgépek ki­fejlesztésében? HA KÖLCSÖNÖS a jóin­dulat, minden megoldható. így jött létre az a megálla­podás, hogy a szovjet hor­dozók mennyiségét 36, az amerikaiakét 28 százalékkal csökkentik. Az egyik olda­lon sem maradhat több 1600 földrészközi, vagy tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakétánál és nehézbombázónál és ezeken 6 000 töltet maradhat had­rendben. A helyszíni ellen­őrzések ügyét is sikerült megoldani: eszerint az ösz- szeszerelő üzemeknél törté­nik majd a megfigyelés, hogy ne szegjék meg új hordozóeszközök gyártásá­val a szerződést. Mindeh­hez azonban a kölcsönös bi­zalom nélkülözhetetlen, s ez a szerződés aláírásakor megvan, s remélhetőleg ez­után is meglesz. Árkus István szereti nézni a kígyókat, van, aki megcsodálja, amint éppen egy tigris- pitonnal a nyakában lép fel a porondon a bátor hölgy vagy úr, de sokan vannak, akik egyszerűen undorodnak még a látvá­nyától is. Bajkóék közéjük tartoznak. Kertjük egyéb­ként nem is szomszédos az Avar utcai telekkel, ök is, a többi szomszéd is tilta­kozik a kígyófarm ellen. Féltik magukat, gyerekei­ket a kóborló példányok­Nem lesz fokozott ké­szültség a rendőrségnél a pápalátogatás miatt — cá­folta kedden az MTI ér­deklődésére a rendőrségi szóvivő az egyik napilap értesülését. Suha György elmondta: a megjelent hírrel ellentét­ben nem augusztus 1-jétől, hanem 10-étől lesz érvé­nyes az a rendszabály, hogy csak parancsnoki engedély­ivel lehet szabadságra tá­vozni. Augusztus 16. és 20. tói, s valahol nem alapta­lanul. Ebben az ügyben többek között az is furcsa, hogy a tulajdonos nem ke­reste az elszabadult tigris- pitonját. Mert a postás állítólag már másfél hó­napja mondta, hogy valami furcsát látott a kertben. És azóta több ízben csa­holtak Bajkóék kutyái. A gazdi meg rendre azt hitte, hogy „megháborodtak’’ szerencsétlen házőrzői... Fazekas Eszter között pedig nem lehet ki­venni a szabadnapokat. Mindezt azonban még áp­rilisban szabályozták. A szóvivő nem kívánt arra a kérdésre válaszol­ni, hogy a 24 ezer rendőr közül hányán foglalkoznak majd a szentatya látoga­tásával kapcsolatos felada­tokkal. Azt azonban hang­súlyozta: a belső átcsopor­tosítás nem mehet a köz- biztonság rovására, a rend­őrség a bűnözőknek sem ad „szabadságot”. Perselyek megyes/erte Csak két forintot Mint már arról lapunk­ban is beszámoltunk, Pohl Ferenc budapesti nyugdíjas —- több sikeres vöröske­resztes akció szervezője — újabb nagyszabású vállalko­zásba fogott. Külföldi ál­lamfők segítségét kérve szeretne egymilliárd forin­tot összegyűjteni, s a pénzt az érdi kórház építésére fordítani. Pohl Ferenc tegnap szer­kesztőségünkben járt, s el­mondta, hogy már kedvező híreket kapott külföldről, többek között Habsburg Ot­tó is segítséget ígért. A kül­honi támogatás mellett azonban az itthoni emberek együttérzésére is számít, s szeretné, ha a héten induló akció alkalmával mind töb­ben adakoznának. Nem kell megijedni, nincs szó nagy összegekről, hiszen a me* gyeszerte — boltokban, gyógyszertárakban, szóra­kozóhelyeken — elhelyezett perselyekbe mindenkinek két forintot kellene csak bedobnia. A gyűjtés csütör­tökön kezdődik, s három napig tart. A jelszó: csak két forint. H. E. Rendőrnek, bűnözőnek nincs szabadság

Next

/
Thumbnails
Contents