Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

XXXV. ÉVFOLYAM. 178. SZÁM 1991. JÜLIUS 31., SZERDA Ára: 8,60 forint A megyék összefogtak, de sok a kérdőjel Épül-e M4-es autópálya? így ross* hír, meg egy jó Antall József magyar mi­niszterelnök kapta idén a tekintélyes strasbourgi Ró­bert Schuman-díjat, jelen­tette a DPA német hírügy­nökség kedden. A hambur­gi székhelyű F. V. S. alapít­vány a rangos európai ki­tüntetés odaítélésével a magyar kormányfőnek az európai egység előmozdítá­sa érdekében tett különle­ges érdemeit ismeri el. Az 50 000 német márkával járó kitüntetést szeptember 11- én adják át a strasbourgi Rohan-palotában, az Éuró- pa-tanács ünnepélyes ülé­sén. Az autósok, utazók körében közismert, bogy út­jaink állapota mennyire siralmas, sok esetben nemcsak a beruházásra, sincs elegendő pénz. A fővárosból Cegléden és Szolnokon át a határig ve­zető 4-es út is egyre zsúfol­tabb és azokon a települé­seken, amelyeken áthalad, a közlekedés mind elvisel­hetetlenebb gondokat okoz. Ezért a három érintett me­gye, Pest, Jász-Nagykun- Szolnok és tíajdú-Bihar önkormányzata összefogva közösen keresi a megoldást egy körülbelül 200 kilomé­teres új autópálya kiépíté­liancm a karbantartásra sere, a 4-es út tehermente­sítésére. Papp Péter, a Pest Me­gyei önkormányzati Hiva­tal műszaki irodájának fő- munkátársa elmondta, hogy a 2000-ig szóló országos köz­úthálózat-fejlesztési prog­ramban ugyan Pest megyé­re 50 milliárd forintot irá­nyoztak elő, de a 4-es útnál tervezett, albertirsai átkö­tés az Mö-ös felé, nem old­ja meg a problémákat. Ezért hívmos magyar tiltakozás A FELVÍZCSATÖ1A A Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közle­ménye szerint SZolcai Imre, a Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára kedden bekérette a minisztériumba a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivőjét, és szóbeli jegyzéket adott át. Ebben a Magyar Köztársaság kor­mánya megerősíti: tovább­ra is határozott szándéka az államközi tárgyalások folytatása a bős—nagyma­rosi vízlépcső sorsáról, és folytatja a felkészülést a FELTÜLTÉSt MIATT szeptemberben esedékes tárgyalásokra. A helyettes államtitkár aláhúzta az egyoldalú lépé­sek elkerülésének szüksé­gességét. A magyar kor­mány ilyen egyoldalú lé­pésnek tekinti a bős—nagy­marosi vízlépcső felvízcsa- tornájának 1991. július 27- én megkezdett feltöltését, és ezért tiltakozását fejezi ki. Egyidejűleg felkérte a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányát a folyamatban lévő munkála­tok leállítására és a továb­bi esetleges egyoldalú lépé­sek elkerülésére. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA állapot Jelenség volt, némelyek bíztak abban, hogy az is marad, de nem: állapot lett belőle. A megye gazdaságában a munkanélküliség most már tartó­san, azaz állapotként van jelen, s a jövőben is az marad. Bizonyos mértékű munkanélküliséggel — mondják a szakemberek — hosszú távon is szá­molni kell a megyében. No igen, de mi az a bizo­nyos mérték? Június végén a megyében az ún. munkanélküliségi ráta — azaz az összes foglalkoz­tatott és a munkanélküliek számának egymáshoz viszonyított aránya — 3.7 százalékot tett ki. Jobb volt, mint az országos átlag (3,9), ám figyelmez­tető, hogy gyorsan növekszik. A félév, végén 11 856 munkanélkülit tartottak nyilván a megyében — az ún. regisztrált munka- nélküliek számánál azonban jóval nagyobb a tény­leges, de a hivatalos szerveknél nem jelentkezett munkanélküliek csoportja —, ugyanakkor á beje­lentett betöltetlen álláshelyeknek a mennyiségé mindössze 274 volt...- A két adat összevetése érzé­kelteti, mekkora feszültségek lelhetők a munka­erő piacán. Ott a baj az előbbiekkel, hogy szemben a hiva­talos bizonykodással, ez a piac nem piac. A keres­let és kínálat szabályozta viszonyoknak nyoma sin­csen. Ma lényegében a véletlenek sorozata dönt arról, ki mikor lesz munkanélküli és ki meddig marad az, mikor talál állást. Június végén a me­gyében 8959 személy részesült munkanélkül-ellá- tásban, de egy részük iskolázottsága, képzettsége csekély esélyt ad arra, hogy rövid időn belül el­helyezkedjenek. Ugyanakkor észlelhető, gyorsan terjed a feketemunka: az egy-két napos, egyhetes, mindenféle hivatalos nyom nélküli foglalkoztatás. Vannak, akik azon is keresnek, hogy mások ki­szolgáltatottak lettek. (M) Augusztusban már levonják a bruttó keresetek szerin­ti 0,5 százalékos szolidaritása járulékot. A Foglalkoztatási Törvény szerint a júliusi keresetek alapján esedékes elsőként ez a befizetés, de mivel a júliusi munkabéreket augusztusban fizetik, így a járulékfizetést is ekkor kell teljesíteni. májusban határozták el, hogy a másik két megyé­vel közösen próbálnak meg tenni valamit. Előzetesen tárgyaltak Kálnoki Kis Sándor helyettes államtit­kárral is. A tárca képvise­lője nem zárkózott el a megbeszélés elől, de egyelő­re a tervek elkészülte nél­kül semmiféle ígéretet sem tettek az útépítésre. Ami már bizonyosra ve­hető, a megyei önkormány­zati hivatal 200 ezer forin­tot áldozott arra, hogy a Közlekedési Szolgáltató Kft.-vel elkészíttessenek egy megyei tanulmánytervet, amely a kétszer kétsávos leendő autópálya anyagi és területi feltételeit vizsgál­ja. Ha mind a három me­gyében meglesznek a tanul­mánytervek, akkor azokat összedolgozzák, s felmérik, van-e realitása az új út megépítésének. A kivitele­zés nem kis pénzbe kerül, jelenleg egy kilométernyi autópálya beruházási költ­sége körülbelül 300 millió forint, így a tervezett beru­házás 60 milliárd forintba kerülne. Az új út koncesz- szió keretében • valósulhat­na meg, s elképzelhető, hogy a beruházásba az ér­dekelt települések önkor­mányzatai is beszállnának. Papp Péter hangsúlyozta, hogy mindez, egyelőre csak terv, kérdés, a közlekedési tárca támogatja-e a beru­házást, hiszen mint hírlik, a Közlekedési Minisztérium elsősorban az M3-as, Ml-es és M7-es autópályákat kí­vánja koncesszióba adni. A megbeszélés időpontja egy­előre még nem ismert, a Pest megyeiek szeretnék, ha már a közeljövőben a tárgyalóasztal mellé ülhet­nének tisztázni a pénzügyi, tervezési feltételeket. II. É. A járulék összegére nem kell személyi jövedelem- adót fizetni. A befizetése­ket az adóhatóság gyűjti össze és utalja át a Mun­kanélküliek Szolidaritási Alapjába. Szintén ebbe az alapba fizetik be a munkál­tatók a bruttó bérek sze­rinti 1,5 százalékot. Az alap a költségvetésből szár­mazó 9 milliárd forinttal kezdte meg működését, de a további kiadásokat — a biztosítási elvnek megfele­lően — a munkavállalók és a munkáltatók befizetésé­ből kívánják fedezni. Idén csaknem 6 milliárd forintos járulék befizetésére számít az alap. Ez a pénz más for­rások bevonása ellenére sem lesz elegendő a mint­egy 300 ezerre becsült mun­kanélküli ellátásához, ezért költségvetési kiegészítés­sel vagy a Foglalkoztatási Törvény módosításával, a járulékok emelésével, a já­radékok csökkentésével fe­lelhetnek csak meg az igé­nyeknek. A kormányzat szakszer­vezeti kérésre késznek mutatkozott arra, hogy a vállalatok — a bérszabá­lyozás keretei között — adómentes béremeléssel el­lentételezzék a dolgozók­nak a 0,5 százalékos befize­tést. Az Érdekegyeztető Ta­nács ülésén a munkaválla­lók, a munkaadók és a kor­mányzat is elfogadta, hogy az adózást meghatározó al­só bérnövekedési sávha­tárt a 0.5 százalék féléves mértékének megfelelően 025 százalékkal, 18-ról 18,25 százalékra, a felső sávhatárt pedig 28-ról 28,25 százalék­ra emeljék. így tehát a vál­lalatoknak elvileg meglesz a lehetőségük a levonások ellentételezésére. A strasbourgi Robert Schuman-díjat 1986-ban a neves francia politikus, az európai egység megálmodó­ja születésének 100. évfor­dulóján alapították, és két­évenként ítélik oda. Antall József előtt Mario Soares portugál elnök és Paul Pou- pard bíborosfa vatikáni Kulturális Ügyek Tanácsá­nak elnöke kapta meg.-------------------------------------------------------------------------------, BMIPOUTIKAI KRÓNIKA g# . ■ y Kerry Walter Sibraa az Ausztrál Szenátus elnöke és a képviselőik, akik Szabad György, az Országgyűlés elnö­kének meghívására csütörtökön érkeztek hazánkba, kedden a kora délutáni órákban elutaztak Budapestről. # Elhárult az egyik fontos akadálya annak, hogy megkez­dődjön a közvetlen barter-kereskedelem a legnagyobb szovjet köztársaság, Oroszország és hazánk között, mert létrejött a kereskedelemmel kapcsolatos pénzügyi elszá­molásokat végző két bank között a megállapodás arról, hogyan teremtik meg az áruforgalom stabil banki hátte­rét. • A kisebbségi magyar diákszervezetek állandó fó­rumának létrehozására vonatkozó javaslattal utazott kedden Erdélybe a kisebbségi magyar egyetemisták augusztus 6-ig tartó konferenciájára a Szabad Demok­raták Szövetsége ifjúsági szervezete (IDE) ügyvivőinek küldöttsége. Nem a kutyák háborodtak meg Kóbor óriáskígyó egy budaörsi kertben Indiában honos óriáskí­gyóra bukkantak egy buda­örsi kertben. A csecsemő­korában járó tigrispiiont Hajító Ferenc egy lapáttal ütötte agyon első kétségbe­esésében, és az vesse rá a követ, aki hasonló találko­zás után nem így jár el, már ha egyáltalán lett volna hozzá bátorsága. — Asszonyom, csináljon valamit, mert csak sejtjük, hogy honnan jött hozzánk a hívatlan vendég, arról viszont fogalmunk sincs, hogy miitor várhatjuk egy újabb példány megjelenését — kért segítséget a minap a Bajkó házaspár a buda­örsi jegyzőtől. Dr. Ándráskóné dr. Hor­váth Olgának először földbe gyökeredzett a lába, s töré­keny nő lévén, a hátán is végigfutott a hideg. Mert ahhoz hozzászokott már, hogy a városban mindig történik valami váratlan, de hogy óriáskígyót találtak a Réz utcai kertben? A bejelentők már túl vol­tak az első riadalmon. A te­temet azon nyomban bevit­ték az Állatorvostudományi Egyetemre, ahol megnyug­tatták őket: ennek a kígyó­nak a harapása nem halá­los. A jegyzőnő — tudva, hogy a hatósági osztály munkatársai kivétel nélkül hölgyek — a műszakiaktól kért azonnali segítséget. Szik György főelőadónak jutott a háládatlan feladat: menjen ki a vélt helyszínre, próbáljon kapcsolatot te­remteni az ingatlan tulaj­donosával, s egyáltalán: nézzen körül a telken. ' . — Hát nem jutottam sokra — mondja Szik György —, ugyanis a tulaj­donost nem találtam otthon, bár kétszer is kinn jártam az Avar utcában. Mon­danom se kell, nem volt ál­maim netovábbja a megbí­zás teljesítése. Miután meg­hagytam a mezőőrnek: ha ordítok, azonnal jöjjön utá­nam, elindultam a portán. Terráriumra utaló nyomo­kat láttam, meg félig „el­fogyasztott” patkány- és csirketetemeket. Az ingat­lan tulajdonosa azonban nem került elő. így csak írásos értesítést hagyhattam neki, hogy azonnal jöjjön be a városházára. Kedden délig hiába vártuk... A szomszédok hamar felfedez­ték', hogy idegen jár a por­tán, s megerősítettek abban: jó helyen járok. Tőlük tu­dom, hogy a tulajdonos a legújabb budaörsi látvá­nyosság gyanánt terrénu­mot kíván berendezni a tel­kén, csakhogy ez egyáltalán nincs ínyére a szomszédok­nak, s ilyen körülmények között nyilván a polgármes­teri hivatalnak se tetszik a dolog. Mert az állattartásról szóló rendelet, ugyebár hül­lőkre nem vonatkozik, el­kóborló kígyókra meg pláne nem! A környék lakói nyil­ván nem lehetnek felhőtlen viszonyban a vállalkozó szellemű, ám igen egyedi hobbival megáldott szom­széddal, mert a nevét sem tudták megmondani. Egy­előre nincs más megoldás, mint várni a jelentkezésére, mert senki sem tudja, hogy miket gyűjtött be, s honnan bukkanhatnak elő kedven­cei... (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents