Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-30 / 177. szám
Csökkent az ipar termelése Az ipar termelése az első félévben valamennyi ágazatban csökkent, a termelési érték az első hat hónapban 697,9 milliárd forint volt. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szerint a termelés mennyisége 20 százalékkal maradt el az elmúlt év hasonló időszakához képest. A visszaesés az alapanyaggyártásban és a feldolgozóiparban volt a legerőteljesebb. A kohászati termékek termelésének csökkenése meghaladta a 20 százalékot, aminek oka, hogy nagymértékben visz- szaesett a belföldi kereslet, illetőleg az export ebben az ágazatban. A feldolgozó- iparon belül a legnagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — a gépipar termelése csökkent. Az ok itt a belföldi kereslet csökkenése és a kelet-európai piaci lehetőségek beszűkülésén túl az, hogy elhúzódott a legnagyobb gépipari vállalatok átszervezése. A vegyiparon belül a műtrágya és növényvédő szer gyártása 31 százalékkal, a gumiipar termelése 26 százalékkal esett vissza. Hasonló a helyzet a köny- nyűiparban, ahol a textilipar termeléscsökkenése a legszembeötlőbb. A termelés visszaesése miatt a vállalatok az első félévben 1,7 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint az elmúlt év első félévében. Az ipari termelés túlnyomó többségét 700 gazdálkodó szervezet adja, ahol mintegy 752 ezren dolgoznak. Ezek az üzemek 300 dolgozónál többet foglalkoztatnak. Az iparban az átlagbér 15.901 forint, ez 34,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek száma 165 ezer volt június végén. Az elbocsátások legnagyobb arányban továbbra is az ipart, ezen belül elsősorban a gépipart érintik. Emellett jelentős a megrendelések visszaesése miatt az építőiparban tapasztalható munkanélküliség is. Rákosok országa tettünk ........... ... —— ..... ■ i ■——« G enerációk életveszélyben A TEHENEKET NEM VÁGJÁK LE, UGYE? Elegendő a hátraarc Magyarországon évtizedek óta a második vezető halálok: a dagantos betegségeké. Az elmúlt évben mintegy 38 ezren haltak meg rákban, s ami megdöbbentő, hogy férfi daganatos mortalitásban világelsők vagyunk. Százezer férfi közül Magyaroszágon mintegy 349-en balnak meg rákban. A fiatalok ötször-hatszor érzékenyebbek a daganatot kiváltó okokra, mint az idősebbek. A rákhalál lehetséges okairól dr. Farkas Ilona, az Országos Onkológiai Intézet módszertani és szervezési osztályának főorvosa részletes összefoglalót adott a Pesti Hírlap 1991. július 18-i számában. A főorvosnő elmondta, hogy országos elemzéseik nyilvánosságra hozatalával évtizedes hallgatást törnek meg. A kormányok gyakorlatilag nem vettek tudomást a daganatos betegségek ijesztő emelkedéséről, míg az VSA-ban, de a szomszédos Ausztriában is látványosan csökken a rákhalál, addig nálunk a gyomor- és méhnyakrákot kivéve minden más daganatos betegség drasztikusan emelkedik. Az egészségügyet sokáig a mennyiségi szemlélet vezette, s a maradékelvű finanszírozás az ágyszámok és orvosok gyarapodó számát dicsérte. Arról például szó sem esett, hogy sugárterápiás lehetőségeink rosszabbak, mint a románoké, sok helyütt nem létezik önálló onkológiai osztály sem, és a rákbetegek szakmán belüli megítélése is változó. Az országos adatok rendkívül riasztóak. Senki sem ellenőrzi Az okok között első helyen állnak o környezeti ártalmak és a kemizáció. A növényvédő szerek például kizárólag napfény hatására bomlanak le a zöldség- és gyümölcstermésből, ugyanakkor egész télen fólia alatt nevelt primőrt fogyasztunk. Senki sem ellenőrzi, hogy a piacra kerülő árut mivel kezelték, meddig fogyasztható. Nos, a termelőknek vezetni kellene bizonyos permetező kiskönyvet, de ez az eladáskor nem komoly szempont. Koncentráltan kering A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek sincsenek tisztában azzal, hányféle vegyszerrel, műtrágyával mérgezik a földet és a környezetet. Gyümölcs- és zöldségtermesztésünk az ex- tenzív gazdálkodás következtében teljesen műtrágya- és növényvédőszer-közpon- tú, s mint kiderült, ezek jószerivel mindannyian rák- keltőek. Egyetemi kutatások már évekkel ezelőtt igazolták, hogy a mindennap használatos növényvédő szerek nemcsak a használót, de az utódot is károsítják. Mindannyian emlékezünk a DDT nevű univerzális rovarirtó szerre. Használat közben derült ki, hogy ez a kemény rákkeltő szer le sem bomlik, hanem koncentráltan kering mindenben, amibe belekerül, legyen az tehéntej vagy sárgarépa. Itt volt a Xyladecor nevű fakonzerváló és gombaölő szer esete. A benne található dioxin súlyosan rákkeltő, belégzéssel és fűrészporral terjed. Mindezt bőven tudták róla, de mégis évekig forgalomban volt, éppen úgy, mint a Gramo- wone nevű halálos permetező szer. Nyugaton a zöld pártok Es már az is bekövetkezett, amit soha nem gondolt volna. Hogy valaha is kivehetik a kezéből a kalapácsot. És erre a legkevésbé. Hat éve, hogy a brigád öt tagját Állami Díjjal tüntették ki. Ott voltak a Parlamentben, a ,,nagyok” között. Fényképalbumból mutogatja, hogy szóba állt vele, velük Grósz, Maróti, Lázár, Gáspár, Kádár János. A főtitkárral később is találkozott. Két év múlva, a 75. születésnapjára meghívta az országházi ünnepségre. Deminger Ferenc pedig még autogramot is kapott tőle. Őrzi is a többi dokumentum között mint becses ereklyét. Pedig van belőlük nem is kevés. Ha valamelyik fejes ellátogatott a Csepel Autógyárba, mindig a Fürst Sándor brigád fogadta. Deminger Ferencnek aláírja a brigádnaplót Kádár elvtárs. Deminger Ferenc szerelőt lakásán keresi föl Korom elvtárs. Kis piros könyv, nagy piros könyv. És kitüntetések. Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Brigádja. Kiváló Véradó. Vállalat Kiváló Brigádja tizenegyszer. És Deminger Ferencnek a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Mindez rendbe rakva, dobozba zárva. MONDJANAK VALAMIT Kádár születésnapja óta nem viselte a kitüntetéseit. Nem volt olyan jeles alkalom, mondja. És már a brigád sem teljes. Viola János egy évvel az Állami Díj után öngyilkos lett. Záhonyi László, a brigádvezető betegen jött haza Tengizből, nemigen találkoznak. Horváth József lakatos viszont újra köztük van. ö két cikluson át tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának, el is járt becsülettel az ülésekre. De hát, mit tudott intézni? Otthon ül, s várja, a többiekkel együtt, hogy mondjanak valamit a vezetők. Neki is meglehetnek az emlékei, talán ő is dobozba zárva őrzi a szép idők fényképeit. Néha fölhívják egymást telefonon: tudsz valamit? Deminger Ferenc nem tud semmit. Augusztus végére ígérték a gyár vezetői, hogy szólnak hozzájuk. És ő szakszervezeti bizalmi létére ölbe tett kézzel kénytelen várni. Olvassa az újságban, hogy az Ikarusnak bezzeg sikerült talpra állnia. Arra gondol, hogy náluk talán szándékosan nem akarnak lépni, talán szándékosan rontják el a dolgot. Szervezkedni? Kérdezni? Bekopogni? Asztalra csapni? Hát igen, régen ő is ilyen volt. Hiába voltak ők kitüntetett brigád, hiába mondtak rájuk mindenfélét, hiába irigykedtek a többiek, ők megérdemelték a kitüntetést, és nekik soha nem írták elő, hogy mit mondjanak a Kádár elvtársnak. És bizony ők nem fogták be a szájukat. Kádár elvtárssal persze nem volt idő beszélgetni, meg amikor levelet írtak neki, arra sem válaszolt, de bizony a gyári gyűléseken ők mindig elmondták a magukét. Amikor a régi igazgatót leszavazta a munkástanács, ők kiálltak mellette. Nem lett eredménye, de legalább nem tűrtek szótlanul. KITÜNTETÉSSEL AZ UTCÁRA Most nem így van. Egy gyűlést sem lehet megszervezni, hiszen nem is találkoznak. És hát mindenki fél. Retteg, hogy végleg elveszíti az állását. Lehet így szervezkedni? Majd augusztusban. Talán. Ha akkor sem mondanak semmit. De fognak. Akkor már biztosan mondanak valamit. Deminger Ferenc is, s meg még hányán, harminc éve hűségesek ehhez a gyárhoz. És ezen nem lehet csak úgy továbblépni. A sok túlóra, a sok szombati műszak, a sok társadalmi munka. A sok kérdés, amire ők soha nem mondtak nemet. A közös kirándulások. A közösen elköltött jutalompénzek. A biztonság. Hogy számítanak rájuk, hogy elismerik őket. A hit. Hogy a munkásokat nem lehet leváltani. Abban reménykedik Deminger Ferenc, hogy ezekből talán csak maradt valami. Neki és a többieknek. Legalább annyi, hogy ne dobják kitüntetéseivel együtt az utcára. Jakubovits Anna egyre inkább hallatják a szavukat, de az önszerveződő csoportok is sokkal hatékonyabbak. Nálunk egyszerűen nincs lakossági érdek- védelem, a szakszervezetek pedig mostanság egészen mással vannak elfoglalva ... Az elmúlt években a nyilvánosság is erősen korlátozott volt. A legnagyobb titoktartás övezte az ipari botrányokat. Ilyen volt például a dél-alföldi arzénes vizek esete. A hetvenes években kiderült, hogy ar- zénesek a kutak. Teljes volt a hírzárlat, hiszen a Békéscsabai Konzervgyár termékeit, de a Gyulai Húsipari Kombinát áruinak forgalmazását is azonnal be kellett volna tiltani. Most már keverik a vizet, de az arzén lassan koncentrálódik a szervezetben. Fultkklik a város A legdrámaibb a helyzet Budapesten. A Mártírok úti ólomszennyezés csak az egyik vészjelzés a sok közül, de fuldoklik a Belváros is. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, az itt lakó férfiak öt évvel halnak meg hamarabb, mint budai társaik. A világ kéndioxid-szennyezésének két százalékát Magyarország engedi a levegőbe a kétütemű robbanómotoroknak köszönhetően. A Kárpátmedence jellegéből adódóan minden környezeti és ipari szennyezés az időjárás függvényében visszahullik a fejünkre .., A földek is mérgezettek: nehézfémekkel, kadmiummal, ólommal, nikkellel, higannyal, és nem tudni, még mit hagytak itt a kivonuló szovjet csapatok. A daganatos betegségek szomorú sorrendje: a férfiaknál első helyen áll a tüdőrák, oka a cigaretta és a környezeti ártalmak. Második a gyomor- és bélrák, a zsíros és korszerűtlen táplálkozás, a harmadik a prosztatadaganat. Negyedik helyen osztozik a vese- és a hólyagrák. Ezek keletkezésében nagy szerepe van a mértéktelen ivásnak -is. ötödik helyen áll a gégerák és a májcirrózis. A nőknél vezet az emlőrák és a bélrendszeri daganat. A helyzet nagyon rossz, s ha a felismerést nem követi összehangolt környezetvédelmi és egészségpolitikai stratégia, akkor generációk kerülnek közvetlen életveszélybe. Seszták Ágnes A minisztérium megszül-, te, a kormány rendeletbe iktatta, a termelő a kárát látja. Az „alkotás” ment a maga megszokott, bürokratikus útján; mások véleményét kérdezve, de azt nem meghallva megjelent a döntés, a tejtermelés korlátozását vállalók egyszeri támogatásáról szóló kormányrendelet. Ez a döntés szakszerűtlen, ellene mond a piaci módszernek, s a józan ésszel sem feltétlenül párosítható. A rendelet szerint az a tejtermelő, aki az 1991. évre vállalja, hogy a tavalyihoz képest 4500 literrel csökkenti a tej értékesítését, 10 ezer forint egyszeri támogatásra jogosult. Ez eddig rendjén is volna, hiszen a hazai fizetőképes kereslethez és az elérhető külföldi piacokhoz képest sok a magyar tej, a termelők is vállalták az önkorlátozást. A támogatásnak azonban „további feltétele, hogy a tejtermelő a saját tulajdonú tehenet vágásra, vagy élő exportra 1991. december 31-ig értékesíti, és vállalja, hogy három évig tejértékesítését nem növeli, illetve tehénállományát a vállalt szinten tartja”. Bár sok a tej, de az nem feltétlenül a kormány dolga, hogy a gazda miként korlátozza termelését. A rendelet a tehenek kivágására utasítja, hiszen enél- kül úgymond semmit nem ér a termelés visszafogása. Az okos gazda azonban másként gondolkodna, ha hagynák. Lecserélhetné holstein-fríz-állományát magyar tarkára, így a tej- értékesítésből származó bevételcsökkenést a hússal ellensúlyozhatná. Feletethetné a tehéntejet sertésekkel, s megint csak a húsból származhatna jövedelme. Csökkenthetné az abrakadagokat, mérsékelve a költségeket és az eladott tej mennyiségét. Az ésszerű gazdálkodás azonban nem áll jogában, mert mások másként döntöttek helyette. A baj persze nem nagy, s vélhetően nem tartós, mert a rendelet végrehajthatatlan. A magángazdák ugyanis nem vezetnek nyilvántartást, így ellenőrzésük is megoldatlan. Ezt megírta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal is az illetékeseknek, ám azok figyelmen kívül hagyták a hatósági érveket. Csakúgy, mint a Magyar Agrárkamaráét, amelynek szakemberei figyelmeztettek a rendelet szakmai fogyatékosságaira. Megoldás persze még mindig lehetséges, hiszen a kormány visszavonhatná a létszám- csökkentésre vonatkozó paragrafust. Ha ezt túlzott tekintélyrombolásnak éreznék, elegendő volna a hátraarc a magángazdák teheneinek kivágásában. Ezt már csak azért is meg kellene tenni, hogy a rendelet ne csupán írott szabály, hanem végrehajtható utasítás legyen. V. Farkas József Megegyezés az Szerdán Pozsonyban a magyar, valamint a cseh és szlovák kormány képviselői aláírják azt a szerződést, amely lezárja és rendezi az Adria-kőolajvezetékkel kapcsolatos, évek óta húzódó pénzügyi vitákat. Az előzetes tárgyalások során sikerült megegyezni abban, hogy a vezetékrendszer építéséhez nyújtott korábbi csehszlovák hitelt az 1990. évi magyar külkereskedelmi rubelaktívum terhére leírják, a 15 éves kamattartozásról a cseh fél lemond. A magyar fél is eláll mindennemű követelésétől, míg az 1974-es szerződés felmondásával a csehszlovák fél tudomásul veszi, hogy az országunkban húzódó Adria-vezetékrendszer a jövőben magyar tulajdon. Üdítők PET-Dalackbai A Coca-Cola Company újdonságokkal folytatja magyarországi térhódítását, nevezetesen a narancsízű Fanta és a citromízű Sprite üdítőitalokkal. A világhírű cég a csomagolás terén is újat kíván Magyarországon bevezetni, mégpedig a kétliteres műanyag (PÉT) palackokat, a Coca-Cola, a Fanta és a Sprite üdítők számára. A Coca-Cola magyarországi leányvállalata hamarosan új palackozó berendezést is üzembe állít hazánkban. A magyar italpiacon egyébként a szénsavas üdítők forgalma az ötödik helyet foglalja el a sör, a kávé, a tej, és az ásványvíz után. Magyarországon az egy főre jutó üdítőfogyasztás 41 liter. Ez csupán egynegyede az Egyesült Államok állampolgárai fogyasztásának. Rövid idő alatt a harmadik próbálkozás. Nem sok ez? Először az MDF, utána a Kereszténydemokrata Néppárt, majd most — feltűnést keltve — átlépés a Kisgazda- pártba. Igen, Ugrin Emese a próbálkozó, vele készített interjút a Heti Világgazdaság (91/30.). Nyíltsága, szókimondása mindig is szimpatikus volt számunkra, s U. E. most sem tagadta meg magát. Nem váltakozó elvei vannak, hanem elveinek váltakozva keres pártot, s mint mondotta „most aktuálpolitikai megfontolások. a kisgazdákhoz kötnek Nyílt beszéd! Amint nyíltan vállalta az ütköre O mondta Megfontolás zést volt pártja véleményével is, ha kellett, akkor az országgyűlési szavazások alkalmával is. Feltételezhetően lesz része ebben új pártjában is, hiszen a többi között ilyeneket is mondott U. E. az interjúban: „A tulajdon fogalma nem jár együtt szükségszerűen a vállalkozó fogalmával. Nagy a veszély, hogy sok ember mehet majd tönkre, sok személyes tragédia várható ...” Kell bizony bátorság ennek a kimondásához akkor, amikor a pártpolitikusok nagyon is köny- nyen szólnak a tízmillió vállalkozó országáról... aminek képtelenségét az is tudja, aki még alapfokú közgazdasági ismeretekkel sem felvértezett. U. E. az interjúban úgy véli, „reálpolitikus vagyok, aki jól ismeri a magyar társadalom tűrőképességét”, s hajiunk arra, hogy valóban reálpolitikus. Valószínű, ezért keresett új és újabb pártokat, mert a jelek szerint a pártoskodás, a pártfegyelem nehezen fér össze a reál- politikussággal. Ha viszont ez így van, akkor esetleg megfontolás tárgya lehet az is, vajon ismerik-e a pártok „a magyar társadalom tűrőképességét”? Avagy még elébb: egyáltalán kíváncsiak rá? KLIENS
