Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
Vá&juU ki S3 kwESámvöl&yGt! x h n a ss Az iskolai oktatásból idén kikerülő, 160 ezer pályakezdő fiatalnak háromnegyed része talál munkát szeptembertől, egynegyed részének viszont komoly nehézséget okoz majd az elhelyezkedés — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Munkaügyi Minisztérium a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal közösen tartott pénteken. Júliusig mintegy 4000 munkát kereső fiatal regisztráltatta magát a munkaügyi központokban; az elmúlt évi tapasztalat szerint azonban augusztus végén és szeptemberben tömegesen jelentkeznek a hivatalokban a pályakezdők. Tizennyolc íajtojelül! vizsgázott R minőségi búsa kelendőbb Folytatódik a minőségi búzafajták előállítására irányulj nemesítő program az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézetében. A gabonapiac ugyanis egyértelműen jelzi, hogy a termesztőknek változtatniuk kell az eddigi mennyiségi szemléleten, s mielőbb át kell térniök a minőségi, valamint a differenciált igényeket kielégítő fajták előállítására. Azok ugyanis még jól eladhatók a világpiacon. A kutatóintézet nemesi- tői egyébként már évek óta dolgoznak ilyen fajták előállításán, s az ország búzatermő területének 43 százalékán termesztett tíz martonvásári nemesítésű fajta mindegyike már meg is felel a minőségi követelményeknek. A martonvásári búzacsalád legújabb tagjai — az Mv 19, az Mv 20 és az Mv 21 — pedig amellett, hogy bőtermőek, a betegségeknek ellenállnak, mind kenyér készítésére, mind tésztagyártásra alkalmasak. A kísérleti parcellákon „vizsgázó” 18 fajtajelölt mindegyike a gazdaságosság és a minőség jegyében „született". Közülük 3 már 1-2 éven belül köztermesztésre kerülhet. Agrárkor a Csepel-szigeten Egy vállalkozó gimnázium Keresi helyét a szerveződő, új formátumú mező- gazdaságában a magyar agrárértelmiség. Ennek tudható be, hogy a napokban Szigetszentmiklóson találkoztak a környező települések mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei és elhatározták, hogy megalakítják a Csepel-sziget és Környéke Agrárkört. Szervezkedésüket messzemenően támogatja a megyei földművelésügyi hivatal is. Ha megalakul a kör, akkor egyfajta információs, szakmai •központként hasznos útmutatást adhat a környék gazdálkodóinak, köztük is a kistermelőknek, a farmer- gazdaságoknak. Mint hírlik, az agrárkor a szigetszent- miklósi gimnáziumban kaphatna lehetőséget arra, hogy tevékenységét gyakorolhassa. Dr. Koós Ferenc, a középiskola igazgatója információink szerint híve az új típusú szellemi oktatási központ kialakításának. A Csepel-sziget és Környéke Agrárkor megalakításával kapcsolatos beszélgetésen említést tett arról, hogy terveik között szerepel a gimnázium épületén belül egy szabad helyiségben bank működtetése, eredménnyel, haszonnal kecsegtető vállalkozások elindítása. Lám, napjainkban, amikor mind több szó esik a sokat bírált magyar oktatásügy reformjáról, már mutatkoznak az útkeresés helyi kezdeményezései. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szigetszentmiklósi gimnázium, mint a megye egyik jelentős agrár szakembereket is nevelő oktatási intézménye e téren is szerez magának hírnevet és híveket. Gy. L. Rolek Ferenc munkaügyi államtitkár elmondta, hogy a pályakezdők számára az igazi megoldás pillanatnyilag az volna, ha tovább folytatnák tanulmányaikat valamelyik képzési formában, azaz később jelennének meg a munkaerőpiacon. Az idén körülbelül 56 ezer gyerek kerül ki az isg kólából szakma nélkül — az általános és középiskolából lemorzsolódók, illetve gimnáziumi érettségizettek —, akik számára nagyon nehézzé vált az elhelyezkedés. A Munkaügyi Minisztérium háromféle támogatási formát hozott létre a pályakezdés megkönnyítésére, melyet a Foglalkoztatási Alap központi célra elkülönített 40 százalékos keretéből finanszíroznak. A lehetőségek közül egyik az átképzés, amelynek keretében pályázatok hirdetésével hiányszakmák, illetve perspektivikusnak ítélt foglalkozások kiképzésére-teremtenek alkalmat, valamint a közhasznú munkák szervezése, amely általában csak pótmegoldás lehet a pályakezdők számára. A harmadik forma a pályakezdő foglalkoztatását vállalók számára ad könnyítéseket oly módon, hogy a munkaadó kérheti a kifizetett munkabér, illetve a különböző járulékok felének állami átvállalását egy éven keresztül. A minisztériumok képviselői felhívták a figyelmet arra is, hogy a tanulóidő meghosszabbítása lehetővé teszi az átirányítást olyan szakmák felé, amelyekben a munkahelyek drasztikus csökkenése ellenére most is hiány van. Olyan szakmák ezek, amelyekben konvertálható ismeretekre van szükség. A most csúcsosodó „demográfiai hullámot” mély völgy fogja követni az előrejelzések Szerint, s ez lehetővé teszi, hogy a felszabaduló oktatási kapacitást speciális képzési formákra összpontosítsák. Ő MONDTA Kényelmesen Férj és feleség együtt a parlamenti padsorokban. A férj Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, a feleség Katrucz Katalin. Vele készített interjút A Világ 91.30.), három oldalt szánva rá. Érdemes volt’. Sok érdekeset megtudhattunk. Például azt, hogy a pártállam idején az ügyvéd házaspár helyzete olyan nagyon rossz nem lehetett, hiszen K. K. szerint: „Kényelmesen éltünk, csak barátaink voltak.” S az'is a friss ismeretek közé tartozik, hogy „A férjemet mindig is vonzotta a politika, csak nem volt lehetősége kiélni ambícióit. Legalábbis úgy nem, ahogy ő tisztességesnek tartotta volna. Most már megteheti. Más kérdés, hogy ezzel nagyon sok mindent feladtunk, elvesztettünk.” Tiszteletet követel tehát az áldozatkészség, hiszen oda a kényelem, ám van lehetőség az ambíciók kiélésére. S azért ez nem kevés. Remélhetően a „feladtunk, elvesztettünk" egyensúlyba hozható a most már korlátlanul kiélhető ambíciókkal, mert hiszen máskülönben a közösség adósa marad a Kónya—Kutrucz házaspárnak, s adósnak lenni kellemetlen helyzet. Van jele ennek a kellemetlen helyzetnek! Erre mutat legalábbis, hogy K. K. kénytelen volt megállapítani: „Megmondom őszintén, nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz. Hogy az emberek ennyire nem értik meg: itt azért történik valami.” Igen igen, ismét „az emberekkel" van baj. Mint annak idején, amikor szintén „az” emberek nem akarták érteni, a hivatásos forradalmároknak becézett funkcionáriusok miként kívánják boldogítani őket... Persze meglehet, az emberek értik, hogy „itt azért történik valami”, csak éppen azt is tudni szeretnék, mi és miért, és hogyan történik ... Tagadhatatlan, kényelmetlen kérdések. Kényelmesebb nem válaszolni az ilyenekre. KLIENS A hét híre—na ENTEUEKTUEL Az Országos Képzési Tanács ülésén az orosz- nyelv-tanár ok átképzésének helyzetét tekintették át. © Üjabb magángyógyszertárat nyitottak meg az országban, ez esetben Martfűn. © Bár községben német nyelvű olvasótábor kezdte meg diákok számára munkáját. ® A Magyar Állatkertek Szövetségének rendezésében kisállat-bemutatót tartottak Balatonlellén. © A hét híre az is, hogy Szegeden nyári egyetem nyílt meg, Értelmiség ’91 elnevezéssel. iű!>b körökben ma finomkodva úgy illik nevezni az értelmiséget, amiként az a címben áll: entellek- tüalnek. A csacska politikai nosztalgiáknak vannak nyelvi vonzatai is. Akadnak. akik úgy kívánják en- tellektüel, azaz értelmiségi voltukat bizonygatni, hogy entellektüeleznek ... A gond persze ennél sokkal nagyobb. A fosalom tartalmával van baj. Valójában ugyanis nincsenek megbízható mércék arra, mi a különbség a szellemi foglalkozású és az értelmiségi között. Magának a kifejezésnek a forrása sem túlságosan régi. Teremtőie a sajtó, mert hiszen az Athenaeum lapjain bukkan fel 1843-ban, mint a szellemi foglalkozásúak rétegét jelölő új fogalom. Térhódítása gyom, a köznyelv a sajtó közvetítésével hamar befogadja. Elődeink tehát értelmiség alatt a szellemi foglalkozásúakat értették, de talán az akkori viszonyok között könnyebb volt a helyzetük, mint a mienk. Nem rangsorbeli, hanem fogalmi kétség, vajon értelmiségi-e az orvosírnok, a bérelszámoló, mi köti ösz- sze a gépkönyvelőt a tudományos kutatóval, avagy vajon mennyiben értelmiségi a kétdiplomás üzletkötő ügynök?! A megyében meghaladja a kétezer főt a tudományos kutatóknak a száma, ám nagy kérdés, a közös fogalom, a szellemi foglalkozású, valóban közös csoportba hozza-e a tudományos akadémia tagjaként dolgozó kutatót és a csitrilányt, aki kiválóan ellátja laboráns! teendőit, de vajmi keveset ért abból, amit „a prof” csinál. Az utolsó békeévként emlegetett esztendőben, 1938- ban 12 ezer fő a felsőfokú oktatás hallgatóinak a száma. Most 100 ezer felett volt a befejeződött tanévRádiótciefonia Westel mester Kinek kell ma rádiótelefon Pest megyében? Ugyan ki engedheti meg magának, hogy megvásárolja a 70-115 ezer forintos készüléket és hozzá a 75 ezer forintba kerülő vonalat, ráadásul a helyi beszélgetési díjakat is rendszeresen fizesse? Magyar multimilliomosok játékszere-e a rádió- telefon? A kérdések azért időszerűek, mert tavaly október óta hazánk a Westel vegyes vállalat alapítása révén nagyszabású, több évig tartó rádiótelefon-programba fogott. A tavalyi szerződés szerint 1994 végéig 189 csatornán 8 millióra kívánják növelni a celluláris — hordozható, vezeték nélküli — telefonok számát Magyarországon. A terv első lépcsőfokaként ez év végéig 6 ezer előfizető számára teszik lehetővé a rádiótelefon-szolgáltatást. A celluláris telefont elsősorban üzletembereknek ajánlja a gyártó cég, de azoknak is hasznosnak tartja, akik életmentésre rendezkedtek be, mint például a kórházak, vérellátók. Hogy Magyarországon és ebből Pest megyében hány rádiótelefont vásároltak és használnak tavaly október óta, azt a jövő hét keddjéig titokként kezeli a Westel Rádiótelefon Rt. igazgatója. Ugyanis jövő kedden lesz az a sajtótájékoztató, amelyen a Westel eddigi magyarországi eredményeiről hallhatunk. Egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy a Westel kezdetként Budapestet és környékét, folytatásként a Balaton vidékét célozta meg celluláris telefonjaival. Mi most három Pest megyei kórház vezetőit kérdeztük meg, van-e már rádiótelefonja az intézményüknek. Egyúttal arra is kíváncsiak voltunk, szerintük kell-e Pest megye egészségügyi intézményeit ilyesfajta telefonnal ellátni. Vácott a kórház igazgatója, Szőnyi Mihály örömmel venné, ha néhány hordozható telefonra szert tehetnének, de egyelőre anyagi okok miatt nem vásárolhatnak. Főleg a baleseti sebészet, a sürgősbeteg-f elvét éli részleg és a két igazgató- helyettes számára lenne célszerű egyet-egyet venni, de a körzeti orvosi ügyeletnek is kéne belőle, sorolja az igazgató. Pénz azonban idén semmiképpen nem lesz rá, legfeljebb 1992-ben. Hogy akkor vehetnek-e ilyea készüléket, az a mostani társadalombiztosítási hozzájárulás mértékétől függ. Szőnyi úr lelkes híve a rádiótelefonnak, szükségesnek is tartja, csak hát a pénz ... A másik nagy kórház, a ceglédi sem vett a rádiótelefonból. Bojtos Attila igazgatóhelyettes szerint nemcsak a kórházi diagnosztikában, hanem a műtétes osztályon is kiválóan tudnák hasznosítani ezeket, sőt a tanyai körorvosi szolgálatot is könnyebbé tenné, mondja. Ez az év a ceglédi kórház számára a műszerpark javításáé. Erre 30 millió forintot ígért nekik az önkormányzat és a megye közösen. Hogy a rádiótelefonok ebbe a 30 millióba nemigen férnek bele, az szinte bizonyos. A törökbálinti tüdőgyógyintézetben szintén elkelne belőle legalább két darab, állítja Anntmann István igazgató. Főleg az éjszakai sürgős légmellkezelésre be- hívandók érdekében lenne rá szükség. De a kórház számára most a celluláris telefonnál legalább öt dolog fontosabb. Például jövő év elejére be kell végre fejezni az évek óta húzódó gyerekosztály, a konyha, az ebédlő építését, javítani kell a műszeráüo- mányon, osztrák vállalkozásokat és bérleteket kell indítani gyógyászati segédeszközök gyártására, rangsorolja Anntmann úr. A celluláris telefonok másik fontos vevőkörét, a jól öltözött, három nyelven tudó Pest megyei nemzetközi üzletkötőket nem sikerült utolérnem az óránként 200 mérföldes sebességgel száguldó ceglédi, debreceni, nyíregyházi expresszen. Így ennek a rétegnek a képviselőit nem tudtam megkérdezni, ők vajon miért nem vásárolnak a celluláris telefonból üzleti vállalkozásaik gyorsítása, könnyítése érdekében. Lehet, hogy ezek az urak egyszerűen lusták hordozható telefont venni? Vagy talán nincs rá legalább 200 ezer forintjuk mellényzsebből ? — kk — ben. Azt pedig, hogy szeptembertől mennyi lesz. valójában senki sem tudja, mert szabaddá vált a döntés, a felvételi keretszámokról éppúgy, mint az oktatás korábbiaknál változatosabb formáiról. A személyi, táfgyi feltételek, a költségfedezeti korlátok persze lényegesek, dm abban biztosak lehetünk, növekedni fog a diplomát szerzőknek a szórna. Az említett 1938-ban kétezren szerezlek felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, tavaly ez a szám 2G ezer volt. A több diplomás azonban csak papíron egyenlő a több értelmiségivel. Ma a megyében már jó níhá- nyan gazdálkodnak magánvállalkozóként agrárdiplomával. kérdés tehát, ők most mik? Amint az is kérdés, hogv bár országosan Gödöllő az a város, ahol a legnagyobb a diplomások ezer lakosra jutó száma, vajon ennek félreérthetetlen nyoma ott van a település jellemzőinek mindegyikében is? A hiedelem szerint a nem anyagi ágakban dolgozik a szellemi foglalkozásúaknak a nagyobb része. Nem így van! Áz anyagi ágakban 140 ezerrel többen vannak, mint a másik területen. S nagy dilemma, ki-ki ahol van. valóban a helyén van-e?! Avagy forma szerint szellemi dolgozó, a valóságban segédmunkás ... Napjainkban a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak több mint az egyötöde műszaki ismereteket sajátít el. második helyen a tanárképző főiskolák állnak, a harmadik pedig a közgazdaságtudomány. Vajon ennek megfelelő a társadalmi munkamegosztásban is az adott szakmák erkölcsi, anyagi 'megbecsültsége. avagy a két dolognak semmiféle kapcsolata nincsen? A megyében a szellemi foglalkozásúaknak a hatvan százaléka leány és asszony. Ki hihetné, hogy ennek megfelelő a iélen,létük a vezetői posztokon is?! ' Impciiáló tényként könyvelhetjük el, hogy míg 1949-ben a 15 évesnél idősebb népességnek az 1,5 százaléka volt befejezett felsőfokú iskolai végzettség birtokában, ma ez az arány hatszor nagyobb. Csakhogy elég-e? Mihez mérten ke- vés/sok. avagy éppen elégnek ítélhető ez az arány? Kölcsey Ferenc a fiához, Kálmánhoz írt művében, a Parainesis lapjain úgy vélekedett. „Emberi tudomány legfőbb célja maga az ember.” Szép és igaz gondolat. A gyakorlat azonban sajnálatos cáfolatok seregét adta, adja. Ma hazánkban. több mint 1800 fő a birtokosa a tudományok doktora címnek, 30 ezer a tudományos kutatóknak a száma, de vajon milyen mértékben és mi módon mérhető le ez a Kölcsey- féle mércével napjaink keserves valóságán? Mészáros Ottó flp Pályakezdők munka nélkül
