Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

uHír végi vjLÁGPOumAi lu Győz a diplomácia az erőszakon? Bush elnöknek zsúfolt lesz a programja a Szovjetunióban Zágráb az EK ellenőrző szerepkörének bővítését sürgeti Többről van szó, mint palesztin küldöttek kiválasztásáról Altalanos pillanatkép Az eredeti elgondolás szériát az év elején keltett válna George Bushnak a Szovjetunióba utaznia, de ez a látogatás állandóan ha­lasztódott. Elő ször az öböl- háború tette Időszerűtlenné a moszkvai csúcsot. Majd a Fehér Ház elégedetlenségé­nek adott hangot a „fekete sapkások”, azaz a szovjet belügyi alóikulatok litvániai erőszakos fellépései miatt. Később azt mondták Wa­shingtonban, hogy az elnök csakis akkor utazik Moszk­vába, ha tehetséges lesz a hadászati támadó fegyvere­ket csökkentő START- egyezmény aláírása, s eb­ben még sok a vitatott kér­dés. Nem is beszélve arról, hogy mint amerikai részről rámutaitrtak: a Szovjetunió nem tartja meg betű szerint a tavaly Párizsban aláírt szerződést sem a hagyomá- nyos fegyverzet és haderő csökkentéséről. Sőt volt egy szakasz, amikor Washing­ton azért húzódozott a csúcsértekezlettől, mert nem látta Gorbacsov hely­zetét eléggé szilárdnak. Vé­gül is szovjet engedményeik, valamint kölcsönös kima- gyaráakodások és tisztázá­sok következményeként lét­rejötteit a feltétetek a csúcsértekezlethez, s Bush hétfőn Moszkvába utazik. Az amerikai elnök prog­ramja ugyancsak zsúfolt lesz. Nemcsak Gorbacsovval tárgyad majd, hanem Jel­cinnel is, a legnagyobb szovjet tagköztársaság nem­rég közvetlen választás út­ján hatalomra került elnö­kével, eszmecserét folytat üzletemberekkel, aláírja ünnepélyesen a START- eaerződést és Kijevben az ukrán vezetőikkel is lesz megbeszélése. Kedvező elő­jel a moszva-i csúcshoz, hogy ezt megelőzően az SKK.P — amely annak elle­nére, hogy a legutóbbi más­fél évben 4,2 millió tagját vesztette el, de még mindig 15 milliós létszámával a Szovjetunió legnagyobb szervezett politikád ereje — gyökeres reformját tartal­mazó programtervezetet vi­tatott meg, s remény van arra, hogy megszabadulva a dogmáktól, megkezdik a felzárkózást a modern szo­ciáldemokrácia szervezetei­hez. Összecsapások A DUNA MENTÉN A moszkvai csúcson min­den bizonnyal, felvetődik a jugoszláv békés rendezés ügye is. Bár ez a probléma inkább az Európai Közösség közvetítőd és váfeágrendező szerepkörének próbatételé­nek számít. Ez természetes is, hiszen Jugoszlávia mint egységes föderatív állam, korábban már jelezte szán­dékát, hogy az EK-hoz való társult, majd teljes tagsá­gában képzeli el a jövőt. S amikor Szlovénia és Hor­vátország a függetlenség mellett döntött, semmint a régi megkövesedett szoros államszövetségben folytassa állami életét, az EK azon­nal színre lépett. A tizen- kebtek — amelyek 199.3. ja­nuár 1-jétől szros integ­rációra törekednek — e fo­lyamattal ellentétes előjelű irányzatnak ítélték meg Ju­goszlávia szétesését. Ez a fellépés a föderáció fenin/tartása mellett, sok hír­magyarázó szerint, szerepet játszott abban, hogy Belg­rad oly kérlelhetetlen le­gyen minden konföderációs igény iránt. A szerbek — eszerint abból a meggondo­lásból, hogy az EK mellet­tük van és „szabad kezet” adott nekik a korábbi szo­ros egység fenntartására — vállalkoztak arra, hogy a szövetséges hadsereg beve­tésével erőszakosan próbál­ják fenntartani a már nem létező status quót Horvát­országban és Szlovéniában. Amikor pedig véres össze­csapások keletkeznek ebből, s az ország a polgárháború szélére került, a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország frissen létrehozott válságmegelőző gépezete működésbe lépett, s az EK- ra bízta a tűzszünetet el­lenőrző megfigyelői csoport létrehozását. Az EK-megfigyelők azon­ban csak Szlovéniára korlá­tozták tevékenységüket, s ott a fegyverszünetet meg is tartják. Horvátországban viszont e héten is állandóan véres összecsapások voltak, s a helyi rendőri biztonsági erők a zágrábi kormányzati adatok szerint mintegy fél­száz halottat vesztettek a Szerbiából érkezett civil terroristák elleni harcok­ban. Amíg - ugyanis Szlové­nia etnikai térképe szinte homogénnek nevezhető, hi­szen az 1,9 mill ió iáik osság­ból 1,7 millió a szlovén, Horvátországban a 4,6 mil­liós tólekszárriból a horvá- tok 3,4 milliót tesznek ki, s az 531 ezer szerb nagy része egy tömbben a határok mentén található, nem is bészálve a más nemzetisé­gekről. Szerbia magának követe­ld ezeket a határterületeket, ha Horvátország elszakadá­sát nem lehetne megakadá­lyozni. Arra hivatkoznak egyébként, hogy ezek a szerbek saját népszavágásu­kon a Szerbiához valló tar­tozásra voksoltak. Fegyve­rek bőségesen vannak ezek­ben a falvaikban, városok­ban, s a helyi félkatonai szervezeteket segítik azok a fegyveresek, akik Szer­biából érkeznek a Dunán átkelve. . ÜTKÖZO­ZÖNA Mindegyik fél azt állítja, hogy a másik provokálja az összecsapásokat. Azt az in­tézkedésit, hogy szereljék le a félkatonai egységekéit, s a hadsereget vonják vissza a laktanyákba, nem lehat végrehajtani. Zágráb attól tart., ha ezt a szövetségi ha­tározatot végrehajtják, a föderációs erők hadserege szemet huny afölött, hogy szerb terroristák folytatják tevékenységüket, s így Hor­vátország ki lesz szolgáltat­va nekik. Belgrádiban vi­szont arra hivatkoznak, hogy Zágráb szítja a tüzet azzal, hogy fegyverekkel látja el a civil lakosságot, leplezetlenül polgárháború- ra kéfizüi. Azt a zágrábi véleményt, hogy az EK megfigyelők te­vékenységét terjesszék ki Horvátországra is, ina már sok helyütt osztják. Esze­rint Szerbia és Horvátor­szág határán olyan demili­tarize R ütközőövezetet keltene létrehozni, amely­ben csak az Európai Közös­ség fegyverszüneti ellenőrei működhetnének. Hétfőn összeül az EK külügymi­nisztereinek értekezlete, s ott megvitatják a kérdést. Megfigyelők valószínűinek tartják, hogy a tizerücettek pozitív döntést hoznak, s igy a diplomácia felülkere­kedhet végül is az erősza­kos megoldásolton. Hasonlóképpen biztató re­ménysugárnak tekintik azt is, hogy a Pemtaigcnale, amely eddig öt országot — Ausztriát, Csehszlovákiát, Magyarországot, Jugoszlá­viát és Olaszországot — tö­mörítetté egy regionális szervezetben, az eredeti ter­vek szerint Dubrovnikban nyitotta meg ülését és ezen fő napirendi pontként déli szomszédunk válságos hely­zetének békés rendezését vitatja meg. Az „ötsizögű” szervezet éppen most aiíakul majd „haitiszögűvé”, hiszen e jugoszláviai csúcson szente­sítik majd Lengyelország .csatlakozását. Az a tény, hogy Jugoszlávia nemcsak otthont ad a tavalyi velen­cei legmagasabb szintű megbeszélés utáni második csúcs tanácskozásának, megmutatja, hogy a válság békés rendezésére megvan a jószándék. Túl ezen re­ményteljes, hogy nemcsak a jugoszláv szövetségi kor­mány, hanem az egyes tag- köztársaságok vezetői is je­len lesznek a dubrovniki megbeszélésen, s képvisel­teti magát az EK is. AZ ANNEKTÄLÄS ÉRVÉNYTELEN Washington állítólag Je­ruzsálem válaszát várja, hogy elfogadja-e a regioná­lis békeértekezlet amerikai tervét, Izrael pedig az Egyesült Államokból vár tájékoztatást tisztázandó kérdéseire. Samir szerint nem világos ugyanis, hogy ki képviselheti a megszállt területek palesztin lakossá­gát, s ellenzi, hogy Ketet- Jeruzsátem delegátusa ott legyen a tanácskozáson, s bárka, akinek a PFSZ-szel van kapcsolata. Kelet-Jeru- zsátemet, bár ez ellentétes a nemzetközi szerződések­kel, Izrael korábban annek- tálta, s hasonlóképpen a Golan-fennsíkot, amelyet 1967-ben foglalt el Szíriától, Izrael részének nyilvánítot­ta. Szíria állítólag a „terüle­tet a békéért” elv alapján egyezett bele az amerikai béketervbe, s a Golan-fenn- sík. visszanyerését reméli a tárgyalásoktól. Samír vi­szont ezt kenek en megta­gadta, s . Kelet-Jeruzsálem bekebelezését is visszavon- hatatlannalk jelentette ki. Az aonektálások érvényte­lenek — közölték több nyu­gati fővárosban is, s jelez­ték: Jeruzsálem nem vélet­lenül csinál olyan nagy ügyet a konferencia eljárá­si kérdéseiből, hiszen még mindig húzódozik a „terüle­tet a békéért” elv elfogadá­sától ,.. Napfény van, de a helysei nem fényes Drága fogy a strandon közönség Valamikor, messze régen, teljesen természetes volt, hogy a pancsoló kislány dalában meg írtak hoz hason­lóan, nyár idején strandolni jártunk. Mivel nyaralóval, hétvégi kalyibával akkor még kevés ember büszkélked­hetett, hát a vizek mellett, a strandokon mindig sok volt a napozni, fürödni vágyó. Mara már más a helyzet. A tavalyi 38 millió forint­tal szemben az idén egyet­len fillért sem kapott ál­lami támogatásként a Post megye strandjaiért fe'e.ős Dunakanyar Vítmű. A vá­ci üzem igazgatóhelyettese, Varkas Vince szerint az öt termálvizű fürdő fenntar­tásához semmilyen módon nem járult hozzá az állam. Lepence, Papsziget, Leány­falu, Göd és Vác így el­árvult, a dotáció híján mi máshoz kezdhettek volna, kénytelenek voltak a belé­pődíjakat emelni vala­mennyi strandjukon. Ál­talában a kétszeresére nőt­tek így a beugrók, de a felnőttek részére még így is egy százas alattiak, míg a diákokét nem emelték, a gyerekek is kapnak némi kedvezményt. Átlagosan 70-80 forintosak a jegyek, de egy-egy családnak csak a bejutás is sokba kerül. Nem beszélve az odabent vásárolt élelmiszerekről. A strandok területén árusí­tóktól ez évtől kétszeres bérleti díjat szednek, ez azonban nem jelent min­denütt egyben színvonal- emelést is. csak drágasá­got. Farkas Vince még nem tud ilyenkor nyár derekán beszámolni statisztikai ada­tokról, azonban megjegy­zi, az áremelések miatt közelítőleg 10 százalékos visszaesést kalkuláltak. Jú­nius elsejével nyitottak mindenütt — akkor alig- alig voltak fürdőzők. Csu­pán a legmelegebb napo­kon váltak a strandjaik te­lítetté. Amikor az időjárás nem a legforróbb napokat hozta, hirtelen csappant a jegyvásárlók száma. Az igazgatóhelyettes sze­rint a világon mindenütt dotálják a strandokat, egészségvédelmi, fontos ügynek tartják ezt a ná­lunk fejlettebb országok­ban. Jóllehet, erre igazán nem futja az állami költ­ségvetésből, a helyi önkor­mányzatok sem képesek komoly anyagi áldozatokra, önerőből pedig a stran­dok életképtelenek. Kiszá­molták, ha becsuknák va­lamennyi kapuját, akkor is évi 8 milliós lenne a vesz­teség, a karbantartási mun­kálatok ennyit követelné­nek. így — hogy működ­nek — 25 milliós a hiá­nyuk. A személyzet között sincsen fölösleges, gépész, jegyszedők, takarítók dol­goznak, általában két mű­szakban. A legnagyobb fürdőkben összesen 18-an. Farkas Vince úgy véli, talán jövőre már beszámol­hat valamiféle megoldásról, esetleg addigra sok helyen lezajlik a privatizáció. Természetesen szép szám­mal akadnak a megyénk­ben is olyanok, akik úgy vélekednek minderről: őket nem érdeklik az efféle si­rámok, ők csupán fürödni szeretnének nyaranta. Lehe­tőleg olcsón naphoz, vízhez jutni a családdal együtt. Ezek számára 36 szabad­strand és jó néhány bá­nyató áll rendelkezésre a megyében. Szabadstrand címszóval először mindenki a Délegy­háza határában már híressé és túlzsúfolttá vált, java­részt nudisták által kedvelt tavakra gondol. Holott jó néhány egyéb helyre is mehetnek a lubickolni vá­gyók — már, ha a Duna vi­zét alkalmasnak tartják minderre. Például Főt halá­rában találunk egy öreg ta­Jugoszlávia elkerülésével is lehetőség nyílik a kelet- nyugati nemzetközi közúti áruszállítás lebonyolítása­ira, mivel az osztrák és a magyar közlekedési tárca megállapodott abban, hogy az érvényes jugoszláv fu- varengedélyetakel átengedik országaikon a kamionfor­galmat. A megállapodás lényege: a Magyarországról Olasz­ország felé tartó tehergép­Bár nekünk nincsen ten­gerünk, mégis tengeri med­vék érkeznek hazánkba. A spanyol jachtkapitányok egyletének tagjai látogat­nak e napokban hozzánk. Stílszerűen Budapesten, a Hotel Flamencóban lesz a szállásuk. A társaság a rö­vid itt-tartózkodása során vat. Idén, ideiglenes jelleg­gel, a Bónus Kft. bérli, s rpint hírlik, sokan felkere­sik, népszerű a tó. A fóti önkormányzat üzleti lehe­tőséget lát a fürdőben, s ezért jövőre versenypályá­zatot hirdet a bérletre. Ke­csegtetők a jelentkezők ki­látásai: a tó közelében a hajdani úttörőtábor már most is kompingként üze­mel, akad vendéglátóhely is, a Tóbüfé. S persze, a fő­város közelsége ugyancsak vonzó. A belépődíjak pon­tosan felébe kerülnek a megszokottnak, a sekély vízben pedig kisgyerekek is vígan locspocsolhatnak. Dunakeszi abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy Göddel határosán ren­delkezik meleg vizű, ter­málstranddal és a Duna mentén szabadstranddal. Mivel azonban a Duna víz­minősége ezen a szakaszon hagy némi kívánnivalót, ezért főleg gyerekekkel ér­kezők a fizetőfürdőket vá­lasztják. A napimádók, az ingyenvízre vágyók azonban — számuk egyre szaporodik — tömegével keresik fel a szabadstrandokat. Hogy a napért és a levegőért leg­alább ott ne kelljen fizet­niük. kocsik a jugoszláv enge­dély birtokában Ausztrián át is elérhetik úti céljukat, míg az Ausztria felől ju­goszláv engedéllyel érke­zőket a magyar határon is fogadják. Ezt a rendszert ideiglenesen — a jugoszláv .válság rendezéséig — tart­ják fenn. Az ausztriai súly-, ■méret- és egyéb korlátozá­sok természetesen az ilyen módon belépő fuvarozókra •is vonatkoznak. sem távolodik el teljesen a víztől. Ezúttal azonban nem sós, és nem is túlságosan nagy felületű a közeg, ame­lyet szemügyre vesznek, csak a jó öreg Duna vizén vállalkoznak hosszú útra. Esztergomban szállnak föl a Gönyű nevű hajóra, és Budapestig szépen lecsorog­nak. A mintegy négyórás '.vízi séta alatt megismer­kednek a Dunakanyar neve- ] zetességeivel, és azzal a lát- I vánnyal, amely még a sokat tapasztalt, hosszan vízen élő és számos országba eljutó kapitányoknak is szép. Remélhetőleg, a sáfrá- nyos, rizses, tengeri her- kentyűs paellán és a sang- riónak nevezett vörösboros, bólészerű nemzeti italuk él­vezete mellett megismerik majd a fűszerekben és ha­gyományokban gazdag ma­gyar konyhaművészetet is. A vén tengeri medvék legidősebbje jóval hetven fölötti, az összesen 87 fő­nyi társaságban számos fe­leség is vállalkozik az «sze­rintük egzotikusnak nevez­hető, veszélytelen, az óceáni viharoktól is mentes dunai hajóútra. fi . I Külföldi események ^;|| : egy mondotban '"»■»■■■»»■ .... .............. .....—............................................ P énteken délután Dubrovnikban Olaszország, Csehszlo­vákia, Magyarország és Jugoszlávia külügyminiszterei jóváhagyták azt á politikai nyilatkozatot, amelyet a hat ország miniszterelnökei fogadnak el szombaton az Adria- parti városban. A Látszólag az egység megőrzésével, vá­ratlan fordulatoktól mentesen fejeződött be péntek dél­után a moszkvai Kremlben az SZKP Központi Bizottsá­gának soros ülése. A A szovjet és az amerikai tárgyaló- küldöttség vezetője hétfő délelőtt parafálja Genfben a hadászati támadófegyverzet csökkentéséről kilenc éve folyó tárgyalásokat (START) lezáró megállapodást — kö­zölte az amerikai delegáció szóvivője. A Elképzelhető közös szovjet—amerikai hadgyakorlat megrendezése a jövőben — nyilatkozta csütörtökön >az ABC TV-nek Colin Powel, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnöke — jelentette Washingtonból a Reuter. A Párizsban Francois Mitterrand francia és Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit vitatta meg. — fekete — Ideiglenes megállapodás Tranzitfu var Spanyol tengeri medvék a Dunán Esztergomból Budapestre csorognak Árkus István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents