Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-25 / 173. szám
1. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1991. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK ßUaAJ/|DEK| xJtíriu BUDAÖRS • ÉRD • SZÄZHALOMBATTA • PIl.ISVÖRÖSVAH • BUDAKESZI BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • NAGYKOVÁCSI • BUDÁJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Nem tudták, hogy tulajdonosok Pincebuli” a városházán ír Budaörsön a nyár derekán sincs uborkaszezon. A városházán mindig belebotlik az ember valamilyen zűrös ügybe, ami miatt hosszabb-rövidebb időre feje tetejére áll a csendesnek ígérkező munkanap. Az ilyen témák java része örökség, mint az alábbi is. A jegyzőnő kedden délelőtt lóhalálában futott a Szivárvány utca nyolcba, hogy szemrevételezze az önkormányzat tulajdonában levő, összesen 152 négyzetméter alapterületű tizenegy pincehelyiséget.- Néhányba nem tudott bejutni, néhányat azonban megmutattak neki, ám utóbb, a városházán előkotort vázlatrajzból arra a megállapításra jutott, hogy neki bizony nem azokat a helyiségeket mutatták, amelyekre most igényt tart a város, mint jogos tulajdonára. Irány ismét a hely- • szín, ahová ezúttal kivezényelték a centiméterrel „felfegyverzett” műszaki szakembereket is. Mint utóbb megtudtuk, az ajtók is kinyíltak, hiszen a polgármester az operabéli Kékszakáll módjára kereste a kulcsokat... — Az önkormányzat — tekintettel arra, hogy a városháza épületében nincs pince — a polgárvédelmi raktár és az irattári anyagok tárolására kénytelen bérleményeket fenntartani — mondja dr. Andráskóné dr. Horváth Olga, Budaörs jegyzője. — A Szabadság úton három, egyenként 62 négyzetméteres helyiséget béreltünk, de nemrég a négyzetméterenkénti hatszáz forint helyett kétezret kért évente a bérbeadó. A nagy díjemelést nem tudtuk elfogadni. Az alku vége az lett, hogy a raktárát ki kell költöztetnünk. Az egyezkedés során viszont addig jutottunk, hogy a másik két helyiségért hajlandók vagyunk valamivel többet fizetni, mert egyszerűen nem találtunk alkalmas pincerészt a járási hivatal megszűnése után a városra testált, le nem selejtezhető iratanyag elhelyezésére. Vállaltuk a terhet annak ellenére, hogy az élére állított költségvetésünk csak a négyzetméterenkénti hatszáz forinttal számolt. Ebben a helyzetben került a kezembe egy márciusi számla, amin azt igazolja vissza a Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet, hogy a Szivárvány utca nyolcban összesen 152 négyzetméter alapterületű pincéink után mint tulajdonosok fizetjük a közös költséget. A Szivárvány utcai cím ismerősen cseng. Évekkel ezelőtt ide vonult ki a Tv- Híradó stábja, amikor a pincében meleg vizű „strand” keletkezett, melyben önfeledten lubickoltak a gyerekek. Vélhetően az akkori helyreállítási, szigetelési munkák miatt költözött ki a tanács a pincékből, s a dolog azóta szépen elfelejtődött. — A lakók — azt hiszem — tiltakozni fognak az ellen, hogy az önkormányzat betelepítse a pincébe a polgári védelem raktárát — mondta az épület gondnoka a városházán Wittinghoff Tamás polgár- mesternek. — Az elnök szabadságon van, a helyettes meg azt üzeni, hogy addig nem mehetnek be, amíg a főnök meg nem érkezik. Nekem egyébként kulcsom sincs az ajtókhoz. összefut a szemöldöke a polgármesternek, látszik rajta, hogy kissé megemelkedik a vérnyomása, de uralkodik magán, s határozottan azt mondja: Ha a pincék tulajdonosa az ön- kormányzat, vagy előadják a kulcsokat, vagy feltöretem az ajtókat. Ez éppen olyan, mintha a saját lakásomba nem mehetnék be! — Igaza van, s én nem is vitatom az önkormányzat tulajdonjogát, de az a helyzet, hogy tudomásom szerint az épület nincs te- lekkönyvezve, s önöknek sincs tulajdoni lapjuk — jegyzi meg a gondnok. — Hát azt tényleg nem találtam — mondja a jegyzőnő. — De a számlán az áll: tulajdonosként fizetjük a közös költséget, márpedig akkor jogosultak vagyunk használni a pincéket. Legfrissebb információink szerint az önkormányzat csütörtökön, azaz 25-én akarja birtokba venni a helyiségeket. De az ügynek ezzel nyilvánvalóan nincs vége, hiszen a tulajdoni lapok holléte élénken foglalkoztatja a város jegyzőjét. A lakóknak azonban nincs okuk berzenkedni a polgárvédelmi raktár odatelepítése miatt, mert a ládák semmiféle veszélyes anyagot nem rejtenek. Sőt, veszély esetén éppen ők juthatnak elsők között gázálarchoz. Fazekas Eszter Amikor a kutyák egymásra acsarkodnak Fegyvert ránt a szomszéd Vasáraiapoiiként a szerkesztőségi szobák csendesek. Csak az a kér-három ügyeletes koptatja az íróasztalokat, akiknek dolga a hétfői lap készítése. A telexgépek is valamivel csendesebbnek tűnnek, mint hétköznapokon, amikor az egymásnak felel- getve visító telefonokat akarják túlharsogni. „Szélcsendesek a vasárnapok.” Ebbe a nagy-n.agy nyugalomba robbant bele a félelemmel vegyített panasz: „. . . a szomszéd esőre töltött fegyverrel támadt a kutyámra, majd fejemhez nyomta á vbo- jovkát. Az érdi rendőrök semmit sem tesznek védelmemre. Rettegésből í élek a családommal, a szomszéd fenyeget. Így aztán visszamejfcokültünk Pestre, a rokonokhoz .. Komoly dolog, ha valakit fegyverrel fenyegetnek. Még akkor is, ha az események több mint egy hónapra nyúlnak vissza. Arról nem is szólva, hogy a gondolatára is kirázza a hideg az embert: egyik szomszéd a másik fejéhez pisztolyt nyom. Mindezt azért, mert a szomszéd három kiskutyája ugatja a kuvaszt. Acsárkodnak, kerítést szaggatnak, mígnem éjjel-nappal tart a zenebona, s a há-' borúság a két porta között. A végkifejlet június 8-a. Amit nyomon lehet követni az érdi rendőrség aktáiból. Mert hogy intézkedett-e vagy sem az ügyeiét, s maga a rendőrség, arra már dr. Mihály István őrnagytól, a kapitánvság vezetőjétől kaptam választ. A „dosszié” tartalma. A sértett bejelentése, telefonon, június 8-án este 21 óra után. A háromtagú rendőrjárőr huszonkét óra után néhány perccel a helyszínre ért. A sértettet meghallgatták. Erről jelentés készült, mélyben többek között az olvasható: „ ... 21 órakor a nagy kutyámat megugatták a szomszéd kis kutyái. Kimentem, hogy szóljak, vigye el a kerítéstől a kutyákat, amikor a F Arkon-bokron át Türelemmel viselik gyalogosok, autósok egyaránt az út mentén a torlódásokat, gödröket. Tudják, hosszú út vezetett eddig, hogy végre minden lakásba bekerüljön a víz Piliscsabán (Erdősi Agnes felvétele) Egy cég életben maradásának, továbbélésének egyik feltétele, hogy időben és ügyesen nyergeljen át veszteséges tevékenységéről másfajtára, nyereségesre. Ügy látszik, ezt a vérbeli kereskedői alapigazságot Piliscsabán jól ismerik a most nyílott diszkontáruház eladói, vezetői. Egy korábbi Bé-Max nevű elektromos berendezéseket gyártó kft. csődje elől hátrafelé menekülve döntöttek úgy, hogy helyette diszkontáruházát nyitnak. A Bé-Max betanított műszerészei ezért viharsebesen elsajátították a kereskedői szakma alapismereteit, és három héttel ezelőtt beindították az áruházát, amelynek tulajdonosa a Viszék Ktsz és egy dálián Viszik, mint a cukrot Műszerészből boltos magánszemély, négy munkatársa pedig a Bé-Max egykori műszerészei. Hogy alakult az első három hónap forgalma? Milyen tapasztalatokat szereztek az úgy látszik, korántsem botcsinálta, sőt kifejezetten élelmes árusok. Az óvatosságból szerény, mindössze 420 ezer forintos nyitókészletükből azóta jócskán elkelt. Főleg a helybéliek vitték az élelmiszert, az italárut. Naponta átlagosan ma is százan fordulnak meg itt. újfajta Legnépszerűbb a tizenöt- kolnak húsz kilós úgynevezett gyűjtőcsomag. Cukrot, lisztet, egyéb élelmiszert vásárolnak ekkora tételben a píliscsabaiak és a környékbeliek, akik máris nagyon megkedvelték az új áruházat. A népszerűség oka, hogy itt az átlagosnál körülbelül tíz százalékkal olcsóbban kap meg sok mindent a vásárló, és mondanom sem kell, ma ez korántsem lényegtelen, főként a kispénzűek számára. Az áruház napi forgalma kezdetben tizenötezer forint volt, mára elérte a negyvenezret. A vezetők azt tervezik, hogyha a piac megtelik, árucikkekkel ruk- elő. Szeptembertől már hűtőgépet is kaphatnak itt a vásárlók, később, az igényeknek megfelelően nyugati pipere- és kozmetikai cikkeket árusítanak, sőt ruházati cikkekkel', harisnyával, ágyneművel is foglalkoznak majd. Sikerük titka mindössze annyi, hogy cikkeiket közvetlenül a gyártó cégektől szerzik be, így olcsóbb, mintha a közvetítő kereskedelem is leszedné róluk a sápot, vagyis gyakorlatilag a vevő számára minden drágulna. A siker még annak is köszönhető, hogy Ausztriából igyekeznek beszerezni árucikkeik jelentős részét. • Olcsó és tetszetős árukínálat. Kell ennél több? Érthető, hogy az agyaglábakon járó hazai kereskedelem bizony ferdeszemmel nézi ezt az új áruházat. Szerencsére egyvalaki nem néz rájuk görbén. A lakosság. Ök vannak többen. És a többségre hallgatni kell. Ezt máris megtanulták a szemfüles egykori műszerészek. — kk — kuvaszom idegességében kitört utánam. S elkapta az utcán lévő kóbor kutyát. A szomszéd pedig csőre töltött fegyvert rántott, s előbb a kutyámat akarta lelőni, majd fejemhez nyomta a fegyvert.’’ A helyszínen lévő járőrök a gyanúsítottat is meghallgatták — szemtanú nem lévén —, a sértettnek javasolták, másnap tegyen feljelentést a szomszéd ellen: Június 9-én erre is sor került. A feljelentés alapján a rendőrség június 10-én a gyanúsított fegyverét bevonta. Annak ellenére, hogy önvédelmet szolgáló fegyvertartási engedélye volt. Tehát az alapvető állítás, hogy az érdi rendőrség nem intézkedett, ahogy az iratok bizonyítják, pillanatok alatt megdőlt. S hogy milyen az ember? Hogy kétely ne legyen, csak bizonyosság, szeretné tudni, hol az a bizonyos Vbojovka? Még július 23-án, kedden is az érdi kapitányságon lefoglalva. Minderről az iratokban szereplő gyártási szám, s a "fegyver számának azonosítása számomra kétségtelenné tette az esetet. Egyben bebizonyította, a pánik, a kis kutyás, de nagy termetű szomszéddal való állandó perlekedés hozta be rémüít emberünket a szerkesztőségbe, s adta szájára ama kijelentést: a rendőrök nem intézkednek. Az már csak ráadás, hogy írásba is foglalta a nem éppen pontos állítást... Az is hamar kiderült, hogy az a bizonyos kutya, amely a jegyzőkönyvben szerepel, s kuvasz fojtogató harapását viselte, még véletlenül Sem volt kóbor — hanem a szomszéd örökké csaholó, csendháborító kutyáinak egyike... Sok mindent mondogatunk: „rossz szomszédság török átok"’. A másik bölcsesség: „a kutyaugatás nem hallatszik az égig”. Nem bizony, elég, ha a szomszédot zavarja, máris szócsata szócsatát követ, s még jó, ha nem mennek ölre, nem kapnak hajba. A szangvinikusabbja? Ahajt fegyvert ránt. A sértett szerint csőre töltöttet — a gyanúsított kihallgatásakor állította, hogy a töltények a helyükön, a páncélkazettában voltak. Ez sem enged — az sem hagyja. Hiába köztük a kerítés, a telekhatár — a kutyák ugatnak, acsarkodnak egymásra, a földszintesek bosszantják a komoly, nagy kutyát. Valahogy lígy van ez, mint az életben. A hangosabbja, a csaholósabbja igencsak fel tudja bosszantani az ereje tudatában mindig támadásra kész, rideg, csak egy dologhoz, de ahhoz az utolsó leheletéig ragaszkodót. Bizony ebben a kutyavilágban a tolerancia, az egymás „kerítésének” tiszteletben tartása valahogy nem megy. Talán azért, mert a kisember nagy kutyával jár — az erős még a kis kutyákat ugattalja ... Varga Edit Kertészkedoknek Másodvetések Amikor kertünkben felszabadulnak a zöldségek által elfoglalt területek, igyekezzünk azokat új zöldségekkel betelepíteni, hogy őszig még egy utótermény- nyel hasznosítsuk a területet. Nem frissen trágyázott területre az őszi és téliretek magját most kell elvetni. A rövid tenyészidejű kelkáposzták tenyészideje 60-70 nap. Ha most vetjük el, őszre szépen fejlett kelkáposztákat kapunk. A cékla is most veteményezhető. Erről jó tudni, hogy nemcsak magvetéssel szaporítható, hanem a ritkításkor óvatosan kiemelt palánták is elültethetők a palántázás szabályai szerint, és ezekből a palántákból a magról vetettekkel egyenértékű céklák fejlődnek. A nyári vetésű céklák jobbak is a tavaszi vetésűnknél, mert a tavasziak nagyra nőnek ugyan, de a nagy céklák főzés közben kívül kásássá főnek, a belsejük meg nyers marad, a nyári veté- sűek viszont egyenletesen puhára főnek kívül-belül. Zöldbabból futó és bokorbabot egyaránt vethetünk, mert friss felhasználásra és téli eltevésre is alkalmas termést hoz, és a nyári vetés még száraz talajon is szálka nélküli termést ad. Magot már nem várhatunk az ilyen babból, mert az első dér leforrázza a leveleket és a hüvelyeket, de a másodvetésből nem is a .magtermés,a cél, hanem az, hogy fagyokig szedhetjük a friss zöldbabot, és a fejteni való babot. Az őszi zöldborsó frissen •is kiváló csemege, de. a mélyhűtőben újig tárolhatjuk a termést. A szedési idő széthúzása végett — ugyanúgy, mint a tavaszi vetésűnél — kéthetenként vessük augusztus közepéig. Másodvetésű borsónak általában a kifejtő fajták szoktak beválni. Ezek a kora őszi kisebb derekre nem érzékenyek, az első derek, vagy kisebb fagyok után is szép termést adnak. A borsó nagy ellensége a borsó- Zsizsik hidegben nem rak petét, tehát nem szaporodik, ezért az őszi borsó sohasem zsizsikes. A téli eltevésre szánt töknek az indátlan fajtákból vessünk, hogy hamarabb keljen ki, áztassuk be a magot, így a kora őszi fagyokig több termést hoz. Most vessük el a téli savanyúságnak való fürtösuborka magját. Az uborka sok tápanyagot kíván, ezért fészektrágyázással készítsük elő a helyét. Végezetül hadd említsek meg egy nálunk még kévéssé ismert zöldségfélét, a kínai kelt, amelynek íze kellemes, üdítő és étvágyfokozó, neve ellenére nem kelkáposztajellegű, a többi káposztafélével szemben könnyen emészthető, nyersen és főve változatosan készíthető el. A hónap közepétől augusztus közepéig vethetjük. Felszedésével nem kell nagyon sietni, mert 6-8 fokos fagyot is jól elvisel. Széli László BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fogadónál) minden hétfőn II— 17 óráig’ a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-47C1, 1384067.
