Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

Ha ezt a Podmaniczky család látná... Saját szellem kerámiából <3 Ö D Ö L LŐ i (mm* XVIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1991. JÜLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Kéve Kisszövetkezet Kastély parabolaantennával... Napjainkban reneszán­szukat élik az ódon kasté­lyok, az évtizedekig elha-- nyagolt kúriák. S mivel ke­vés a pénz, egyre több az ismét felfedezett, gazdára váró, lerobbant épület- együttes. Ajánlják őket az önkormányzatok, a műem­lékvédők. Ám sajnálatos módon csak kevés öröksé­günknek adatik meg, hogy. tőkeerős vevőre talál. Szi- rák neve már ismert. Nem messze tőle, megyénkben, Gödöllőtől alig 26 kilomé­terre, Kartal és Verseg kö­zött újabb név hirdeti elő­deink időtálló építkezéseit, a fenyőharaszti Kastély- szálló. Való, az 1806-ban kez­dett, két ütemben felépí­tett kastélyt ugyancsak le­romlott állapotban vásá­rolta meg a Chemolimpex. Ám a klasszicista stílusú épületet Ferencz István Ybl-díjas építész és csapa­ta rövid idő alatt újjáva­rázsolta. A Podmaniczky család nyári kastélya ma ismét régi pompájában, napjaink igényeit is kielé­gítve várja látogatóit. A felújítás után 1989-ben vaI-; lalati vendégházként kezd­te második életét, ez év elejétől pedig immár bárki felkeresheti, az IBUSZ ép­pen úgy ajánlja, mint a Chemol-Travel. A sokat látott falak kö­zött a XVII. század hangu­lata fogad bennünket. Nem véletlenül. Ferencz István eredeti elképzeléseit kera­mikusok, üveg-, textil- és iparművészek segítették megvalósítani, kibontakoz­ni. A falakon korabeli met­szetek, térképek. A bútor­zatnak és egyéb belsőépí­tészeti megoldásoknak nincs párja. Komoly, mun­kát végzett itt a ceglédi Stylus Faipari Kisszövetke­zet, csakúgy, mint az ágy­neműt. függönyt, bútorszö­vetet tervező és készítő. kollektíva, a Szentendrei Iparművészek Péter-Pál Alkotóközössége. Csak ér­dekességként, a pince drinkbárjában Rudolf Mi­hály és Vincze Ildikó jó­voltából minden kerámia, a lovagoktól a kastély szel­leméig. a sakkfiguráktól az élethű gyümölcsökig. Élvezet itt barangolni. Miközben a falak között kong a léptünk, a 13 hek­táros ősparkban madár­fütty, az úszómedencék mellett napkollektorok jel­zik: múlt és jövő jól ötvöz­hető, s a természetet sem éri károsodás, ha értő kéz­zel munkálkodnak. Nem véletlen az sem. hogy itt a legkisebb változtatás, bő­vítés is csak Ferencz Ist­ván tudtával történhet, hogy a kialakított egysé­ges stílus ne keveredhes­sen más jegyekkel. — Már csak a nagyobb forgalom hiányzik — mondja SzUovszkyné Szőke Zsuzsanna, aki a vendég­látóipart hagyta ott a kas­tély vezetői.. tisztségért. — Tizennyolc szobánkban el­sősorban az üzleti élet kép­viselői fordulnak meg. hi­szen konferenciatermeink, telexünk, telefaxunk, tele­fonjaink az ő munkájukat könnyítik. Ugyanakkor, ahogyan azt már az első kísérleteink is igazolják; a húsz gyerek és kísérőik ré­szére kialakított ifjúsági szálló vendégei sem pa­naszkodhatnak. A fősze­zonban kért 780 forintért reggeli jár, s a szauna, a teniszpályák, a tekepálya éppen úgy igénybe vehe­tők. mint a játékterem kel­lékei vagy a kézilabdapá­lya. Bár alig hét hónapja nyi­tott a létesítmény, már túl vannak az első táborozó­kon. s- javában szervezik a július 26-i kerti partit, ahol a malacsütés lesz a fő at- rakciő. Természetesen az étterem sem zár be. hiszen itt is tobzódhat ki-ki pénz­tárcája szerint, 63 forint­tól 410-ig bőséges az étel­Ez is zsűrizett kerámia választék. Most, hogy im­már bárki betérhet, a kör­nyező városok, települések lakói részére, rendszeresen szerveznék különféle prog­ramokat. A. lehetőség adott, a négycsillagos kastély­szállóban csak a pince hű­vös. Győri András Huszonhat tonna nyúl A felhőszakadásnak is beillő eső a veresegyházi Kéve Kisszövetkezet nyúltenycsztöit nem zavarta abban, hogy Galgamácsán a termelőszövetkezet által megépített kis- kúti pihenőhelyen megtartsák közgyűlésüket, s az ered­mények számbavétele után vidáman szórakozzanak. Nevükkel ötvözték a l*od- maniczky-címert Húszai Károly, a szövet­kezet elnöke üdvözölte a Domonyból, Galgamácsá- ról, Gödöllőről, Ikladról, Mendéről, Nagyorosziból, örbottyánból, Szadáról, Váchartyánból, Váckisújfa­luról és a Veresegyházról összesereglett tenyésztőket és a vendégek népes cso­portját. A szövetkezet vezetőségé­nek beszámolóját Vankó István nyugdíjas tanár, el­nök ismertette a megjelen­tekkel. A szövetkezet há­rom esztendeje alakult, ám a nyúltenyésztők közössége sokkal hosszabb múltra te­kinthet vissza, mert már több mint másfél évtized­del ezelőtt, az úgynevezett nyulászklubban kezdték a munkájukat. Természete­sen a szövetkezet tevékeny­sége sokkal szélesebb körre terjed ki. Végzik a nyúlfel- vásárlást, táp- és takar­mányértékesítést, tenyészál­latokat állítanak elő, szak­mai tanácsokat adnak, gon­doskodnak a továbbképzés­ről, kirándulásokat szervez­nek, kiállításokat rendez­nek. Gondoskodásuk alapossá­gát jellemzi, hogy most is 14 különböző ajánlatból vá­laszthatnak a tagok: árpát, búzát, szalmát, lucernát rendelhetnek, vagy felirat­kozhatnak a Gyöngyös és Jászárokszállás nyulászai­val való ismerkedésre hí­vogató kirándulásra. Szó esett az idén már ti­zenhetedik alkalommal megrendezendő kiállításról, amely nem a megszokott helyen várja majd a kiállí- kat és a látogatókat, hanem a veresegyházi művelődési ház udvarán kialakítandó téren. A kiállításnak — szeptember 20—22. között — nagy újdonsága lesz az első ízben megrendezendő orszá­gos kecskevásár. Vankó István elmondta, hogy az I. félévi nyúlfel- vásárlás alatta maradt a tavalyi esztendő azonos idő­szakának. Június 30-ig 26 409 kiló nyulat vásárolt fel a Kéve. A csökkenés első okaként a takarmány­árak emelkedését és a keres­kedelmi életben jelentkező kalózkodást említette. Ide­gen felvásárlók ráígérnek a szerződött árakra. A nehéz­ségek bizonnyal csak átme­netiek, mert negyven új te­nyésztő jelentkezett, és biz­tosított a 240 tenyésznyúl ki­helyezése is. Az elnöki beszámolót kö­vetően többen is hozzászól­tak, s elsősorban a gondo­kat emlegették, és megfo­galmazták a kérdést: nem járhatnak-e úgy a nyulá- szok, mint a sertéstenyész­tők? Nem következhet-e be a piac telítettsége? Alföldi Irén, a felvásárló cég vezérigazgatója vála­szolt a sokak aggodalmát kifejező érdeklődésre: — Nagyon fontos lenne, hogy a tenyésztők a nyúl zömét decembertől áprilisig értékesítsék. A téli ár min­dig jóval kedvezőbb az úgy­nevezett nyári árnál. Van­nak jelei a tenyésztők kö­zötti egészséges versenynek. A nyállal való foglalkozás ma már az ország egyes vidékein — elsősorban ott, ahol tömeges a munkanél­küliség — nemcsak kiegé­szítő tevékenység, hanem önálló állattenyésztési ága­zatként jelentkezik. Igaz, gond a takarmány magas ára, de most várhatóan csökken az árpa, a búza ára, s valószínűleg ez a tápok árában is jelentkezik. Sok mindenről esett még szó. Volt egy ünnepélyes pillanata ennek a közgyű­lésnek. A tenyésztők elbú­csúztak a nyugdíjba vonuló ár. Páka Géza állatorvostól. — Mindig jól éreztem magam a veresegyházi hyu- lászok között — mondta a búcsúzó —, mert jelesked­tek a tenyészanyag előál­lításában, az állatok gon­dos felnevelésében, és igé­nyesek voltak a saját mun­kájukkal szemben. Ezért szeretnék nyugdíjasként is a Kéve Kisszövetkezet tagja maradni. Póka Géza kérését telje­sítették, mert Vankó István szavai szerint azt a hűsé­get érzik a kívánságban, amire napjainkban á terme- lőközösségeknek is egyre nagyobb szüksége lasz. F. M. .. cs terasszal (A szerző felvételei) Saját testvérét is meglopta Az asszony fuvarozta Jenei Árpád 1989 nya­rán ismerkedett meg az el­vált, kétgyermekes asz- szonnyal, P. L ásziónéval. Barátságukból élettársi kapcsolat lett. A férfi sze­retett volna jó anyagi kö­rülményeket teremteni gyarapodó családjának — időközben közös gyerekük is született —, ám ezt munkavállalás hiányában nem tudta megvalósítani. Helyette aztán különféle csalási cselekményekhez folyamodott. Cinkotán például taxiba ült egy alkalommal, s ezer forintot kért kölcsön a so­főrtől azzal az indokkal, hogy kórházban levő élet­társa kezelőorvosának akarja adni. Mivel akkor a fuvardíjat sem fizette ki, a taxis másnap felkereste a lakásán, ahol valamiféle ürüggyel ismét csak kibújt a fizetés alól. Hasonló eset játszódott le egy magánszemély ese­tében is, akinek gépkocsi­ját, valamint háromezer forintját kérte kölcsön, de sem a benzin árát, sem a pénzt nem adta meg. A gépkocsit egyébként egyet­len órára kérte el, ám P. Lászlónét, aki vezetett, er­ről nem tájékoztatta. El­utaztak Zalaegerszegre, visszafelé pedig — műsza­ki hiba miatt — Nagytar- csa külterületén hagyták az autót, amit tulajdono­sa később kifosztott álla­potban talált meg. Vásároltak is gépkocsit, éspedig egy használt Sko­dát. A szerződésben sze­replő 70 ezer helyett azon­ban csak 60 ezret fizettek ki, mondván, egy hét múl­va megadják — ám az el­adó bottal üthette nyomu­kat. Egy másik alkalommal Jenei felajánlotta egy vi­déki házaspárnak, hogy se­gít nekik új gépkocsit vá­sárolni. Felvitette magát Pestre, ahol 120 ezer fo­rintot vett át tőlük és be­ment vele egy házba — amelynek hátsó kijáratán aztán kereket oldott. Egy következő házaspártól — építkezésre hivatkozva — 70 ezer forintot csalt ki. Ismerősök lakására is el­ment a vádlott — ha ép­pen nem voltak otthon, hát betört —, s amit tudott, azt vitt magával. Egyik helyről kvarcórát lopott, a másikról számítógépet és rádiósmagnót, saját testvé­rétől pedig három arany­gyűrűt ... Egy alkalommal harma­dik személy is belekevere­dett ügyleteibe. K. Attila egy ismerősétől Lada gép­kocsit kért kölcsön, amit aztán hamisított kölcsön- papírokkal meghatározott időre továbbadott Jenéi­nek. Jenei a megjelölt idő­re ismét csak nem vitte vissza a gépkocsit, sőt — hatezer forintot kérve — felajánlotta azt egy autó­bontó kisiparosnak. Hogy végül is nem került sor bontásra, az csakis a rend­őrségnek köszönhető, mi­vel K. Attila és a tulajdo­nos feljelentésére közbe­léptek. A sértett kára így is jelentős lett: a vádlott minden mozgatható érté­ket kiszerelt az autóból. Jeneit különböző útjaira hűségesen elkísérte élete párja, egyszer még olyan áron is, hogy kiskorú gyermekeit huzamosabb időre felügyelet nélkül hagyta. A gyerekek hely­zetéről bejelentésre szer- - zett tudomást a nagytar- csai gyámhatóság, amely a két leromlott állapotú gye­reket akkor az elvált apá­hoz helyezte — azóta mindketten visszakerültek az anyához, aki őket jelen­leg is neveli. Jenei Árpád I. rendű vádlott, Gödöllő, Klapka u. 30. sz. alatti lakost a Gö­döllői Városi Bíróság többrendbeli csalás, sik­kasztás, lopás, valamint jármű önkényes elvétele miatt halmazati bünteté­sül, mint többszörös visz- szaesőt 3 évi fegyházra ítélte, s 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Emellett természetesen kö­teles kártérítést fizetni a sértettek számára. P. Lászlóné II. rendű vádlott nagytarcsai lakost — akinek nevét gyerme­keire tekintettel nem írjuk ki — kiskorúak veszélyez­tetésének bűntettéért 6 hó­napi börtönre ítélte a bíró­ság, ám az ítélet végrehaj­tását 2 évi próbaidőre fel­függesztette. Az ítélet mindkét vádlott vonatko­zásában jogerős. K. Attila III. rendű vádlottal szem­ben a bíróság a büntető eljárást közkegyelem foly­tán megszüntette. GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 29-798. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. ma

Next

/
Thumbnails
Contents