Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

VÁCI XXXV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1991. JÜLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Motel Sejcén Hollandok a kempingben Gom'iamod szaporodnak az üzletek, és gomba­mód a panziók, vendéglátóhelyek, motelek. Nos, hogy megéri-e, s milyen módon, az nem egysze­rű kérdés. A minap a Magyar Rádióban hallhat­tunk arról, hogy Gyulán megalakult a Vendég­látó-kamara. Miért? Azért, mert a vendégvá­rók szeretnék, ha a vendég színvonalas szolgál­tatást kapna pénzéért — legyen az szállás, vagy étkezés —, elérhető áron, ezért is fognak össze. Tudjuk, hogy városunk­ban nincs szálloda, ezért előnyben részesülnek — főleg a lengyel vendégek­nél — az alkalmi szállás­helyek. Persze előre nem lehet tudni, hogy az zsú­folt vagy kulturált lesz-e, illegális vagy legális, vagy­is a vendéglátó adózik-e szolgáltatása után. Aki forgalmas piacnap után látja a lengyel turis­ta árusokat — akik közül nem egy szinte egész év­ben a vásártéren látható — egy-egy kapualjba be­fordulni vásárlókocsin húzott csomagjával, annak bizonyára megfordult a fejében, kinél, mennyiért s milyen körülmények kö­zött töltik az éjszakát e már városunk részét képe­ző alkalmi turisták. A lehetőséget felmérve s nemcsak a lengyelekre alapozva nyílnak sorra családi házakban panziók. A táj, a Dunakanyar szép­ségét sokan felismerve és kihasználva alapoznak az idegenforgalomra, re­mélik ebből megélheté­süket. Mint tudjuk, ebben reménykedtek egy-két esz­tendeje még a nagymaro­siak a vízlépcső építése kapcsán, s most csaknem minden utcában van ki­adó szoba, ám tavaly is, idén is kevés vendég láto­gatta e szálláshelyeket. Mi ennek az oka? Nehéz fel­mérni ezt, a reklám hiánya vagy más miatt maradnak távol a vendégek? Nem tudni, ám a volt kemping helyén a Tan-Tura Kft, ál­tal működtetett Sólyom kemping színes látványt nyújt a kíváncsiskodóknak különböző színű sátraival. Milyen vendégforgalmat bonyolít le ezen a nyáron a kemping? Keresettek-e az ilyen olcsó szállásle­hetőségek, s a vendégek kikből tevődnek össze? Karig Zsuzsával, a Tan- Tura Kft. munkatársával beszélgetünk a Sólyom kemping jelenlegi helyze­téről, forgalmáról. Kft.- ként a második szezonban működtetik a kempinget A város szegélyén... Mi volt a Limbus? Erről kérdeztem öreg bará­tomat, aki ott, a régi Vác leg­szegényebb negyedében nőtt fel. Azt mondta: a Limbus, az Limbus és semmi több! Hiába faggattam, többet nem tudott. • . Régi tanulmányaimból valami visszacsengett, s elég volt egy szótárat fel­lapozni, megtudtam min­dent. A limbus, a latin szótár szerint nem mást, mint szegélyt jelent, me­lyet a régi római ruháza ton egyaránt használtak nők és férfiak, s ezt a ki­fejezést vitték át a mi kö­zépkori városaink vízpart melléki negyedeire. Vácott is. A váci Limbus választó- vonala lett a középkori városrészeknek. Az 1888-as kataszteri térkép szerint a Krakkó, a Kertalja által határolt háromszögű terü­let Duna-parti részét zár­ta. Határ volt, jelentését a limeshez hasonlíthatom. A XVIII—XIX. században a püspöki város latin nyelvű kultúrája volt ebben a helynévben is. Az említett térképen még valóságosan megkülönböz­tethető Közép-Vóc határa, minden városrésztől élesen elvált az a negyed. Szo­katlan a térkép mértéke, egy bécsi hüvelyket még negyven ölben ad. Kevés számítás után tudvalévő lesz, hogy a Limbus mint­egy 5 ezer négyzetméternyi volt, a 25 hektárnyi terület magva a református lakók­nak. Abban a „limbusban” nőttek fel a legszegényebb gyerekek, a mai tisztes fel­nőttek közismert szülei. A limbusi nyomorúságról ki beszél közülük? A klott- gatyás gyermekkor soha el nem múló emlékeit nem akarják hagyatékul örökí­teni, pedig éppen a való­ság megismerése oldhatna az unokák közömbösségén. — csankó — Jelenleg háromszáz vendé gük van, ezek nagy része sátorozik, mások faházak­ban és motelszobákban töl tik az éjszakát. A vendé­gek egy-két-három éjsza­kát tartózkodnak itt. A faházakban 200 forint egy éjszaka fejenként, ám ked­vezmény, ha többen, hár­man, illetve négyen alsza­nak egy faházban, akkor is csak két személyre fizet­nek. A Tan-Tura Kft. nem­csak a kempinget üzemel­teti, hanem egyebek kö­zött tanulmányi kirándu­lások szervezője is, köz­pontjuk Budapesten talál­ható. Vendégeik nagy ré­sze már előre megrendel­te a szállást, ám helyet kap­nak azok a kerékpáros tu­risták is, akiket az éjszaka e környéken ér. Felkere­sik a kempinget holland turisták is. s az érdeklődés talán annak is köszönhető, hogy az amszterdami Te­legraf nevű újságban egy­két alkalommal a kem­pinget is hirdették. Talán kevesen tudnak arról, hogy mintegy fél esztendeje Sejcén az agyag­bánya közelében megnyílt egy motel, ahol negyven­egy ágy áll rendelkezésükre az autóbusszal érkező tu­ristáknak vagy azoknak, akik a városi zaj után egy kis magányra. csendre vágynak. Magam is nehezen talál­tam a szép környezetben elhelyezkedő motelre, hi­szen eligazító tábla csak mintegy száz méterre ta­lálható. A szakmában kez­dők lévén, hogy el tudja­nak indulni, vállalkozási kölcsönt kellett felvennie a házaspárnak. Így hát meg kell gondolniuk, mi­re költik a pénzüket. Ma­gukat menedzselik, reklá­mozzák — ez főleg a férj feladata. Ám ők optimis­ták. Bíznak abban, hogy a vendég elöbb-utóbb rá­jön, oda érdemes menni, ahol színvonalas az ellá­tás. a kiszolgálás. H. E. Pedagógusklub félidőben A Madách Imre Művelő­dési Központ pedagógus­klubja eseménydús első fél­évet hagyott maga után. Tóthné Dévánszky Erzsé­bet nyugalmazott tanár, a klub titkára elmondta, hogy a 23. évében működő klubjuk — bár a sors tör­vénye szerint létszámuk csökken, s a 80 éven felü­liek sem tudnak minden rendezvényen megjelenni —, változatlanul népszerű. Egy-egy rendezvényükön 40-45 volt az átlagos lét­szám. Mi ennek a titka? A mű­sorok összeállításánál min­dig figyelembe veszik az érdeklődési köröket. A fel­kért előadók szívesen vál­lalják az előadásokat vagy bemutatókat. Kilenc elő­adás szerepelt január—jú­nius havi tervükben, hat alkalommal vetítéssel szí­nezték a programot. Na­gyon kedveltek lettek a természetjárások, az ide­genvezetést vállaló tagok felkészültek az irodalmi, történelmi, földrajzi anya­gok ismertetésére. Szívesen emlékeznek a költészet napjára és a pedagógus­napra. 29 rendezvényüket összesen 1260-an látogat­ták. önálló szakszervezetük sok gonddal és nehézség­gel küzd, és támogatók nél­kül megállna a munkájuk. Szerencsére, segíti őket a szakszervezet és a polgár- mesteri hivatal, az önkor­mányzattal együtt méltá­nyolja a klub kulturális munkáját, sokirányú tevé­kenységét és anyagilag is támogatja működésüket. Tóthné Dévánszky Er­zsébet arról is tájékozta­tott, hogy idén is biztosí­tottak nyári üdülést tagja­iknak Ábrahámhegyen, Gyomaendrődön, Beregfür- dőn és Mórahalmon. Augusztus végén fogadják a fővárosból hajóval érkező nyugdíjas kartársaikat. Szeptemberben viszont ők mennek hajóval Kalocsá­ra. Terveznek határon túli buszkirándulást is Románi­ába vagy Ausztriába. Felkérték az őszi-téli előadókat. A többi között Szabadi Kálmán beszól majd a Titanic pusztulásá­ról, Petövári Gyula Né­meth Lászlóról, Ágnes leá­nya Szabó Dezsőről. Sziko- ra János utazási élményei­ről számol be, dr. Stefaits István a régész szemével ismerteti a Bibliát, Csomó József városunk szépségeit. Megemlékeznek a zenei vi­lágnapról, decemberben lesz Mikulás-est és kará­csonyi ünnepély. Papp Rezső Megszépül az oktatási központ Légkalapács a tetőn Július 22-én már némi zajártalommal kellett szá­molniuk azoknak, akik a volt váci pártházban — ma oktatási központ — végzik a munkájukat. Ugyanis elkezdődött a ter­vezett magas tető építése. Mint arról már beszá­moltunk, a kivitelezésre ki­írt pályázatot a váci Épí­tőipari Szervező, Vállalkozó Kisszövetkezet nyerte meg. A kisszövetkezet elnökét, Szarvas Ádámot kérdeztük az építkezés menetéről. — Mi az első lépés eb­ben a nem kis munkában? — Első lépésként az épít­mény födémszintjén vissza kell bontani a jelenlegi fö- démrétegrendszert, ezt csináljuk most. Utána létre kell hoznunk egy új, víz­szintes, úgynevezett födém- tárcsarendszert, amely biztosítja a tetőráépítés te­herhordó szerkezeteinek statikai alátámasztó állé­konyságát ... — Vagyis, hogy ne sza­kadjon rá a tetőszerkezet a második emeletre... Ha ez megvan, épülhet a tető. Milyen lesz? — A fa tetőszerkezetet rácsos gerendatartó-rend- szerrel építjük meg, és a hé­jazat holland tetőcserép fedést kap. Ezt már egyez­tettük a megyei műemlék­felügyelőséggel és a városi főépítésszel __ — Mikor dolgozhatnak már nyugodtan az épület­ben tevékenykedők, vagyis mikorra készülnek el?. — Szeptemberre készül el a tető. Egyébként az építkezés alatt zavartalanul végezhetik munkájukat az épületben dolgozók. — Ha elkészül a tető, akkor kezdődik a tetőtér beépítése? — A polgármesteri hiva­tal és a kivitelező között kötött szerződésben egyelő­re csak az első ütemet Ha­tározták meg. Ez csak a-te­tő megépítésére vonatko­zik. A továbbiakról egyelő­re még nincs szó ... Előreláthatólag tehát né­mi lehetőséget kap a rege- ner-'lódásra az épület Iro­dáiban dolgozók lég- és hagyományos kalapácsok által fel zaklatott idegrend­szere. Persze a szépségért meg kell szenvedni. Ak­kor is, ha a munkák nyo­mán csak az épület szépül meg.,, (-gó.) Fumio európaiul tanul J apánok V ácon, Verőcén Mivel viszonylag kevés hölgy sétál Vácon kimonó- ban talán nem vette rossz néven Fumio Wakabayashi grafikusművész, hogy a Madách Imre Művelődési Központ emeleti galériájá­ban rendezett kiállítása megnyitóján legalább any- nyi fénykép készült barátja kimonós feleségéről, mint róla vagy képeiről... Nem mintha e grafikák érdektelenek lennének, bár aki valamilyen egzotiku­mot vár, csalódik. Nem ha­gyományos japán rajzokat lát, hanem az európai mű­vészethez közel álló grafi­kákat. Csak ha jobban megnézi e műveket, akkor fedezi fel, hogy minden képen ott van valami, ami nem jellemző az európai művészetre. A Hold illúzió­ja, a sorozat minden darab­ján látható Orpheusz-lant, képről képre változik, mint — ahogy a megnyitón el­Hét végén a bécsi vizeken.., V ilágba j nokság Bánkuti Judit: a jövő fel­tétlenül az övé... Az 1989-es tengerentúli vb után a szomszédos Ausztria látja vendégül a világ legjobb ifjúsági ka­jak-kenusait. Július 27— 28-án tehát újabb megmé­rettetése lesz az egyik ma­gyar — s ezen belül váci — sikersportágnak. Az országos szövetség már tavaly felkérte Cser- nák Károlyt, a váciak ka­jakosedzőjét, segítse az ifiválogatott munkáját. Boldogan vállalta, s ha már ment — nem üres kézzel tette. A váci jelöl­tek közül két nagyszerű tanítványa, Bánkuti Judit és Bártfai Krisztián „be­lapátolta” magát a vá­logatott keretbe. Igaz, Ju­dit tartalék, de óriási te­hetség. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy ő még serdülő­korú. Ennek ellenére uta­zik Bécsbe, s ha most nem is indul, a jövő feltétlenül az övé. Bártfai Krisztián már tapasztalt, nemzetközi ver­senyeken is sikeresen sze­repelt versenyző. Mint edzője elmondta, küzdőtí­pus, amire most szüksége is lesz, hiszen három számban is hajóba ül. Megtudtuk még, az utolsó edzőtáborozás is jól sike­rült, mindenki rendben van. A magyar csapattól elvárható, hogy a pont­versenyben az első három között legyen, s remélhető­leg ezt segítik váci érmek is. Az elutazás előtti napon még szót váltottunk a ver­senyzőkkel. Bánkuti Judit elmondta, a Madách-gimnáziumba jár, négy éve kajakozik. Többszörös országos baj­nok, s nemzetközi verse­nyeken is felállt már a do­bogóra. Szurkol a többiek­nek, s örül, hogy idáig is eljutott. Két év múlva — a következő ifi vb-n — azonban már indulni sze­retne! Bártfai Krisztián öt éve kezdte ezt a kemény spor­tot. A váci kereskedelmi szakközépiskola tanulója. Többször nyert magyar Bártfai Krisztián: a hét végén megtudja, milyen is a bécsi vizeken lapátol­ni... (Felvételek: Gabi Fotó) bajnokságot. Ügy érzi, jól sikerült az időzítés, jó erő­ben van. A K—1 500 mé­teren az első négy közé várja magát. A két páros számban — fővárosi társá­val — az 1-2. helyet szeret­nék megszerezni. Simák Attila hangzott — egy lassú ván­dorlás során ... Fumio Wakabayashi 1942-ben született Kamiya- madában, abban a város­ban, amellyel Verőce sze­retné szorosabbra fűzni kapcsolatait, s ahol idén már megrendezték az első japán—magyar kortárs gra­fikai kiállítást. A művész, aki korábban a hagyomá­nyos japán festészetet mű­velte, már tavaly megis­merkedett Magyarország­gal: két hétig dolgozott az Országos Grafikai Műhely­ben. Idén újra ellátogatott Vácra, s készített új műve­ket is. Az idén és az elmúlt évben született grafikáiból állította össze két — váci és verőcei — kiállításának anyagát. Fumio Wakabayashi ru­tinoskiállító: 1967-ben már részt vett egy tokiói cso­portos kiállításon, és szá­mos egyéni bemutatkozása is volt Japánban. Magyar- országon tavaly ismerked­hettek meg először művei­vel a Hincz-múzeum kiál­lítótermében. Ennek foly­tatása a Vácon és Verőcén egy időben megnyílt két vi- állítása, s úgy tűnik, a kapcsolat nem szakad meg. Garancia erre Mizser Pál festőművész, a kapcsolat egyik fő ápolója, valamint az, hogy a japán grafikus nemcsak a Japán—Magyar Művészklub tagja, hanem alapítója is a Japán—Ma­gyar Baráti Társaságnak. (Borgó) VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 13. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. • Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. • Postacím: V'ác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 2*2 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-töl 17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents