Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
I. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM D A BAS I 1991. JÜlltJS 24., SZERDA vxiHíai? MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Jövőre lesz meleg ebéd is Tábor a kápolna mellett 8 Lilian Hennádra menet sokszor elhúztam mellette, de a fák lombja, a bokrok sűrűje elrejtette előlem az aprócska templomot. Teljes és hivatalos nevén Mária fogadalmi kápolnának hívják, Hartyánhoz tartozik, történelme a múlt században kezdődött. Sajnos az eredeti kápolnát ’44-ben lebombázták, a mostani a régi alapjaira épült. Vajon az isteni kegyelem miért hagyta, hogy pont a szelídség és a jóság szimbóluma essen a gonoszság és rombolás áldozatául? Egy kápolna, ahová azért jártak el száz évig az emberek, hogy zsolozsmaszóval tegyenek hitet az istenfédésről és az egymás iránti szeretetiikről. Bízik a jövőben Ha János atyától, Üjhar- tyán plébánosától kérdeném ugyanezt, nyilván megmosolyogna. Isten útjai és szándékai kifürkészhe- tetlenek — mondaná szelíd nehezteléssel. Miért tűrte, hogy negyven évig a hit tüze csak takarékon égjen, s miért adta meg most újra, hogy az elcsüggedt, megfáradt embernek legyen megint mibe megkapaszkodni, anélkül hogy az imára kulcsolódó kezeket a hit tiltói megtapossák. János atya a múltat magában már lerendezte és nem kéri számon. Örül a jelennek és bízik a jövőben. A jelent a parókia percenként nyíló ajtaja jelenti, a hitoktatás igényét bejelentő szülők. A jövőt ‘ pedig azok, akiket beíratnak, akik most, ezekben a ■ meleg napokban a Mária- ^ kápolna körül felállított sátrakban vakációznak, akik az ájtatatossághoz szokott szép környezetbe t,új színfoltot hoztak: a felszabadult gyermekkacagást. A plébános úr nem tud elkísérni, de útbaigazít. — Sokan vannak ott, most könnyen megleli. Kej resse a kántor urat. Majd ő , elkalauzolja. Hatvan-hetven gyermek fegyelmi karmestereként -valami éltesebb urat képzeltem, Mucsi László kántor úr aligha van huszonöt éves. — Segítenek az anyukák, a nagymamák, sőt még az apukák közül is kiugrónak napközben néhányon — mondja a gyerekek felügyelője, s az egyik apukát, Kleineisel Mihály helyi vállalkozót be is mutatja. — Nem mintha a kántor úr nem bírna velük, de azért nem árt, ha a szülői odafigyelést is érzik — vé. li a Búd Spencer-kötésű apuka, akinek a 14 éves Attila fia jól igazolja, miszerint az alma nem esik messzi a fájától. — Jól érzed itt magadat? — kérdem az izmos, nagyra nőtt gyerektől. — Ép testbe ép lélek kell — mondja az apja helyette Kölcsönözhető sátrak Hernádon Nyáron is nyitva A hernádi művelődési házban egész nyáron folyamatosan működik az aero- bic-tanfolyam, a nyugdíjasklub és a játszóház. Tassy- né Csepeli Éva, a művelődési ház vezetője — munkatársai nem lévén — maga Vezeti a gyermekfoglalkozásokat, melyek keretében kézművesfortélyokat tanulnak, gyöngyöznek, nemezeinek. Az iskola és a művelődési ház közös Lutra-klubja télen az iskolában, nyáron itt működik. A gyerekek a vakációban egész nap — délelőtt 10-től este 6-ig — szívesen látott vendégek. A vezetőnő önállóságra szoktatta őket, maguk csinálják például a tinidiszkót. A tehetséges gyerekek kedvük szerint szereplési lehetőséget is kapnak, mint az idén nyolcadikat végzett Balázs Zoltán (ősztől a színművészeti szakközépiskola tanúlója), aki többek között eg; személyes előadást rend zett a nyugdíjasklub tagj számára. Ha nincs a közelben e érhető nagyszülő, ha péi hiányában nincs lehetőst hosszabb nyaralásra, eg; egy hétvégi kirándulást ti Ián akkor is be lehet pr selni a költségvetésbe, programokhoz kínál segíts get a művelődési ház, am kor kedvezményes áron ti rafelszereléseket kölcsöne Kár, hogy szabadidőt és e szánást nem lehet kölcsi nözni! Hát ki érti est? Mint tudjuk — a dabasiak is —, az ÁFÉSZ-ek felvásárlási monopóliuma megszűnt, üresen konganak a telepek. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ettől meg rosszabb lett a város zöldségellátása. (Alsó képünk.) Az egykor pezsgő dahasi piac helyett az ABC-áruház mellett nyitott egy újat a helyi ÁFÉSZ. A díszes tábla mögött húzódó néhány asztalka mögött izzadó nénikék viszont arról panaszkodnak, hogy az emberek inkább vásárolnak az ABC zöldségesstandjánál. Pedig az ő portékájuk friss és még talán olcsóbb is. Ki érti ezt? (Szöveg melletti képünk) (Vimola Károly felvételei) félig tréfásan, félig komolyan. — Itt szépre, jóra tanítják, nem cselleng, csavarog a falu utcáin. Az Isten áldása kísérje a plébános urat, amiért ezt a tábort kigondolta. Különben nem csak Attilát, Anettet is idejáratjuk — mutat a papa egy huncut szemű kislányra, a család legifjabb tagjára. Kísérleti jelleggel A hartyáni katolikus gyerektábor július elején nyitott kísérleti jelleggel. — Arra hivatott, hogy testben és lélekben felüdítse a gyerekeket, és hogy nyugalmat biztosítson a szülőknek — összegezte János atya a tábor céljait. — Nagyon szeretném, ha a kapukulcsos gyerekmo- dell végleg eltűnne• a községből, az ezzel járó veszélyekkel együtt. Tessék, nézze — tesz elém egy újságot. A hír arról’ számol ’ be, hogy az egyik vidéki település homokbányájában halálos kimenetelű baleset történt, ráomlott a homok a felügyelet nélkül ott játszó gyerekekre. — Ezt a hírt már felolvastuk a táborban. Okulásul. Ez is a nevelés egyik formája. A napokban meghívunk egy-két rendőrt, hogy tartsanak előadást a bűnözésről, a gyerekekre (is) leselkedő veszélyekről, valamint ezek megelőzéséről. Ugyancsak programba vettünk egy polgármesteri látogatást. A polgármester urat arra óhajtom felkérni, mélyítse a jó értelemben vett lokálpatrionizmus érzését a gyerekekben. Ezt én is megteszem, de más, amit én mondok mint pap, és megint más, amit a község első embere mond. Legyen elképzelésük, fogalmuk a gondokról is, valamint arról, hogy majdan milyen elvárásoknak kell eleget tegyenek állampolgári minőségükben. A kántor úr kevésbé praktikus, de annál szebb terveiket melenget, a vakáció két hónapja alatt elmélyíti a gyermekek éneklés iránti vágyódását, s a komolyzene iránti igényét. Már gyűjtöget Bent, Hartyánban harangoznak, a harangszó kiszáll a táborig. Félbemarad az éneklés, a teniszparti, a fogócska, előkerülnek a hazulról hozott elemózsiás- csomagok. Ebben a szezonban még így lesz, jövőre viszont másként. János atya már gyűjtögeti a rá- valót egy tábori konyhára. Mert csak imádságtól és lelki malaszttól még nem nő nagyra a gyerek. És ezt a plébános úr is jól tudja. Matula Gy. Oszkár Dabas egyes területein már van vezetékes gáz, a további városrészeken is folyamatosan építik a nyomvonalat. Jelenleg az >-ös út mentén dolgozik Csernák János helyi vállalkozó (Vimola Károly felvétele) Amerikai vendégek jártak Inárcson Énekeltek, hitet tettek Közben Albániában — mint Pintér Imre, a pünkösdi közösség lelkipásztora elmondta — a kulturális miniszter szervezte meg fellépésüket. Pedig ott még az ateizmus az uralkodó „vallás”! A nézőtéren nem ültek sokan, de ez nem zavarta az együttest. Lelkesen, csengő hangon énekelték saját dalaikat és kortárs keresztény szerzők műveit. Néha szünetet tartottak, ilyenkor imádkoztak, bemutatkoztak, hitet tettek. Egyikük, Penny például így beszélt: — Azt szeretnénk elmondani nektek, hogy Isten szeret titeket és kegyes hozzátok. Én egy olyan családban nőttem fel, ahol mindenki szorgalmasan eljárt a gyülekezetbe, de rájöttem, hogy ez kevés. A saját életedben kell megtapasztalni Istent, a saját szivedben kell megtalálni. Egy másik szünetben Frederick Schnur szólt azokhoz, akik még nem tértek meg. Nem tudom, ők milyen emlékkel utaznak el tőlünk, de abban biztos vagyok, hogy azoknak, akik a fellépés alkalmából az inárcsi sportpályán megfordultak — akár csak néhány perces érdeklődőként is —, gyakran eszükbe fognak jutni. Pachner Edit az amerikai Keresztény együttest hallgatva Jóéi próféta könyvének egyik mondata jutott eszembe: „És lészen aztán, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétáinak a ti fiaitok és leányaitok...” Ezek a fiatalok szóban is, dalban is prófétáinak és szelíd, örömtől sugárzó arccal hirdetik Jézus Krisztus szeretetét. Nemrég érkeztek Magyarországra, Inárcs előtt Budapesten és Özdon léptek fel. Együttesüket, melyet „Celebrant Singers”- nek kereszteltek, a lengyel származású Jon Stemkos- ki hívta életre, öt csoportjuk van, kettő egész évben járja a világot, három — egyik az övék — csak nyáron turnézik. Nagyobbrészt diákok, néhányan pedig a munkájukat hagyták ott ban ebből nem lehet megélni — ingyen lépnek fel —, a gyülekezetük támogatja őket. Vezetőjük, Frederick Schnur a koncert előtt elmondta, hogy nem vallási alapon szerveződtek, a felekezeteknek náluk nincs jelentőségük. Istenben való hitük egyesítette őket. Az ő csoportjának 14 lány és 12 fiú a tagja. Nemcsak az USA legkülönbözőbb államaiból, de Kanadából és Mexikóból is érkeztek, két fekete lány is van köztük. Egy részük a zenekarban játszik, a többiek a színpadon énekelnek. A lányok szolid, kék-fehér kosztümben, a fiúk szürke öltönyben. Az inárcsi sportpálya gyorsan felhúzott, hullámpalatetős színpadán öt pár énekel, a hatodik lány egyedül áll a színpad bal sarkában, és „jelel”, vagyis nagyothallóknak közvetíti a szöveget. Inárcsra a pünkösdi gyülekezet hívta meg őket. Három éve már jártak náluk, de akkor csak az imaházban énekeltek. Most nagyobb közönségre számíthattak volna, ha a falu- szerte kitett plakátokat ismeretlen kezek el nem tá- volítják. Nem mintha Pesten agyonreklámozták volna őket — én egyetlen plakátjukkal sem találkoztam. DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pacbner Edit. • Fogadónap minden hétfőn l4-tőI17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér.. Somogyi B. u. C. sz. Pf.: 311. lr. sz. 1446. Telefon: 138-2399/283 Folyamatosan építik
