Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
Az ohridi nyilatkozat lefegyverzésre szólít fel Horvátország nem enged a háborús uszítóknak A hat jugoszláv köztársaság elnöke a jugoszláv államtanács Ohridban tartott hétfői ülésén közös nyilatkozatban szólított fel arra, hogy fegyverezzék le Horvátországban az összes félkatonai szervezetet, és szereljék le a tartalékos horvát rendőröket. Az erről szóló úgynevezett „ohridi nyilatkozatot” késő éjszakai sajtóértekezletén ismertette Kiró Gligorov macedón elnök. Az „ohridi nyilatkozat” szerint a horvátországi fegyveresek lefegyverzése és a tartalékos rendőrök leszerelése után a szövetségi hadsereg alakulatai visszatérnek laktanyáikba, s megteremtik annak feltételeit, hogy a „brioni határozatot” végre lehessen hajtani Horvátországban. Ezen belül külön is kitér a nyilatkozat arra. hogy lehetővé kell tenni az Európai Közösség megfigyelőinek munkáját. Higgadtságra és határozottságra szólította fel a horvátokat Franjo Tudi- man, a Horvát Köztársaság elnöke a zágrábi televízióban elhangzott hétfő éjszakai felhívásában. Tudjman kijelentette, hogy a horvátoknak nem szabad engedniük a háborús uszítóknak, de készen kell állniuk Horvátország megvédésére. Közölte, hogy azért hagyta ott az államelnökség Ohridban kezdett kibővített ülését, mert a horvát nemzetiségű Stipe Mesic szövetségi elnökkel együtt követelték, hogy hétfőn este 20 óráig vonják Szerbiában — így a Vajdaságban is — ezentúl hivatalosan a szerb földrajzi elnevezések és településnevek használatosak. Ennek megfelelően Üjvidék hivatalosan nem nevezhető Újvidéknek, de Növi Sadot le szabad írni latin betűkkel, magyar helyesírással. Mindez abból a törvényből adódik, amelyet kedden fogadott el Belgrádban a szerb képviselőház. A törvényhozás elfogadta a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvényt, amelynek értelmében a köztársaságban a szerbhorvát nyelv és a cirill írásmód van hivatalos használatban. Vele egyenrangú a kisebbségek nyelve és írása azokban a községekben, ahol ezek a kisebbségek élnek, azonban erről az adott község képviselő-testületének külön kell döntenie. Ágoston András képvisevissza Horvátországban a laktanyákba a jugoszláv néphadsereg katonáit. Az államelnöikség többi tagja azonban nem fogadta el a követelést. Tudjman ezért Zágrábba utazott, és 22 órára összehívta a köztársaság elnökségének ülését. A horvát elnök kérte köztársaságának polgárait, hogy tanúsítsanak bölcsességet az újabb összetűzések elkerülése érdekében. Leszögezte, hogy személyesen fogja felszólítani a horvát népet a fegyveres ellenállásra, ha Horvátország veszélyben lesz. Emlékeztetett rá, hogy a köztársaság vezetése megfelelő lépéseket tett a horvát fegyveres erők kellő mértékű felfegyverzésére. Annak a véleményének adott hangot, hogy Horvátország sikerrel ellen tudna állni egy agressziónak, s nemzetközi támogatást is élvezne. Tudjman szerint valószínűleg provokátorok voltak azok a horvát rendőrök, akik bántalmazták a szövetségi hatóságok egy.k tagját. Megengedhetetlennek nevezte az ilyen kilengéseket, mert mint mondta, ezek alkalmat adhatnak a jugoszláv néphadsereg Horvátország elleni agresz- sziójára. ■ir Keddre virradóra is újabb halálos áldozatokat követeltek Horvátország vegyes lakosságú területein az összecsapások. Szerb források szerint a hétfői mirkovci összecsapásokban a település 3 polgára vesztette életét, nélő a vitában leszögezte, hogy a törvénnyel a köztársaság nem közelebb, hanem távolabb került Európától. A törvény nem szavatolja azt, hogy a kisebbségi nyelvek automatikusan hivatalos használatban legyenek ott, ahol a kisebbségek aránya eléri a lakosság legalább 10 százalékát. Nem szavatolja, csak lehetőségként említi meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyalásokon kötelező legyen a kisebbségi nyelv használata, és nem engedi meg a kisebbségeknek, hogy kiírják saját, évszázadokon át használt földrajzi elnevezéseiket. A törvény parlamenti vitájában egy szerb képviselő kijelentette, hogy a kétnyelvű feliratok csak arra lennének jók, hogy megerősítsék Magyarország „területi pretenzióit”. gyen súlyosan megsebesültek. Mirkovciban nincs víz, áram, és megszakadt a telefon-összeköttetés. Milan Brezak horvát belügyminiszter-helyettes viszont keddi zágrábi sajtóértekezletén azt mondta, hogy a szerb fegyveresek Vinkovci elleni támadásaiban a horvát nemzeti gárda 14 tagja, 1 rendőr és 5 civil vesztette életét. Hétfőn a szer- bek azt állították, hogy a horvát belügyi alakulatok megostromolták Mirkovcit, míg horvát oldalról azzal vádolták a mirkovci szer- beket, hogy aknavetőkkel támadták meg Vinkovcit. A belügyminiszter-helyettes szerint a harcokban legalább 60 „terroristát” öltek meg, és több mint százat foglyul ejtettek. A keddi zágrábi Vjesnik címoldalán számolt be a hétfői ütközetről, azt állítva, hogy a Mirko veiből kilőtt gránátok legalább 5 polgár életét oltották ki Vinkov- ciban. Keddre virradóan lövöldözések voltak a Május 25. Duna-hídnál állomásozó katonák és horvát belügyi alakulatok között. A vajdasági tájékoztató központ szerint a horvát belügyminisztérium, a Horvát Demokrata Közösség és a horvát nemzeti gárda fegyveresei nyitottak tüzet a jugoszláv néphadseregnek a térségben állomásozó alakulataira. A katonaság gyalogsági fegyverekkel és tüzérséggel válaszolt a támadásra, a néphadseregnek nem voltak veszteségei. A jugoszláv néphadsereg katonái kedden délben bevonultak az Eszék melletti Palacsa településre, hogy szétválasszák a szerb és horvát fegyvereseket. Pa- lacsán keddre virradóra törtek ki súlyos összecsapások, amelyekben 2 horvát rendőr életét vesztette. AMIKOR LEGUTÓBB Baker negyedik, az öbölháború óta lezajlott körutazása sikertelen volt a közel-keleti békeközvetítésben. az amerikai külügyminisztérium azt sejtette, hogy a washingtoni diplomácia vezetőjének ez volt az utolsó kísérlete arra. hogy az érintett fővárosok közötti ingázással igyekezzen megteremteni a térség tűzfészkeinek kioltását célzó konferencia feltételeit. Ennek ellenére sor került a hetek londoni csúcsértekezlete után az ötödik misszióra is. mert Baker úgy látta: a helyzet ígéretessé változott a rendezésre. Asszad Szíriái elnök levelet intézett George Busához. s ebben elfogadta,azokat az amerikai elképzeléseket. amelyeket Washington tett előzőleg közzé egy közel-keleti békekonferencia megtartására. Diplomáciai csatornákon az amerikai külügyminisztérium olyan értesüléseket szerzett, hogy az amerikai béketerv elfogadására hajlik Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Ará- bia és az Egyesült Arab Emirátusok is. Ezért amerikai megítélés szerint mód nyílt arra, hogy áttörést kíséreljenek meg elérni, s még azelőtt, hogy 1992 első negyedében Washington kénytelen lesz befelé fordulni. s a kormányzó republikánus párt külpolitikai cselekedeteit már alaposan megbénítják az elnökválasztási hadjárat megnyerésének meggondolásai. Baker a meglátogatott arab fővárosokban valóban elérte, hogy a kormány zaKülföidi események egy mondáiban Az SZKP szakadása elkerülhetetlen, a kérdés csupán az, hogy mikor következik be — jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában kedden Nyikcüaj Sislin, a Pravda főkommentátora. A Leszerelési kérdésekről és a hadiipar átalakításáról tárgyalt a szovjet fővárosban Mihail Gorbacsov elnökkel kedden Colin Powell, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. A James Baker amerikai külügyminiszter, aki közel-keleti körútját befejezve kedden Kuala Lumpurba, a malajziai fővárosba érkezett, ahol részt vesz az ASEAN háromnapos külügyminisztériumi értekezletén, útitervét megváltoztatva a hétvégén Ulánbátorba, Mongólia fővárosába érkezik háromnapos hivatalos látogatásra. A A szovjet és az amerikai elnök moszkvai csúcstalálkozóján a gazdasági kérdések és a regionális problémák kerülnek előtérbe — közölte kedden Vitalij Ignatyenkó, a szovjet elnök szóvivője. Hivatalosan nincs többé Újvidék Törvényesen távolodva Európától Külügyminisztériumi nyilatkozat a magyar—jugoszláv viszonyról A miniszterelnök nem korrigál „Felelős szerbiai politikai tényezők szerint a magyar kormány korrigálta Antall Józsefnek azt a kijelentését, amely szerint a párizsi békeszerződéssel a Vajdaság nem Szerbiának, hanem Jugoszláviának vált részévé” — jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott és hétfőn megjelent interjúban Radoman Bozovic újvidéki kormányfő. Ezzel kapcsolatban kérte válaszadásra Bába Ivánt, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjét az MTI. # A szerbiai reagálások hallatán nem gondoltak-e arra, hogy újraértelmezzék a magyar miniszterelnök szavait? — Antall miniszterelnök úr nyilatkozatát nem kellett és nem is kell korrigálni. Így a magyar kormány ezt nem is tette meg. A miniszterelnöki kabinetfőnök azokra az alaptalan vádaskodásokra reagálva idézte fel pontosan a történelmi tényeket, amelyek szándékos félremagyarázás révén, egy külső ellenség rémének felidézésével akarják saját belső gondjaikról, bizonytalanságaikról elterelni közvéleményük figyelmét. Antall József egy olyan történelmi tényt idézett, amellyel hasznos lehet mindenkinek foglalkoznia, aki el akarja kerülni azt, hogy az erőszakos fellépések eredményeként Jugoszlávia szétessék és erőszakos rivalizálás kezdődjék a jugoszláv köztársaságok között egymás közötti határaikról. Tény ugyanis, hogy a Párizs környéki békék Jugoszlávia határait rögzítették, ám a köztársaságok közötti határokkal — mint azt Bozovic úr is elismeri — nemzetközi dokumentumok nem foglalkoznak, azokat adminisztratív módon jelölték ki. Tévedés lenne azt hinni, hogy ha bármelyik köztársaság egyoldalúan deklarálja határait, akkor azt más köztársaságok automatikusan kész tényként fogadják el. Ha tehát a belső határok újrarajzolása nemzetközi konfliktusok kirobbanásának veszélyét is magában hordozó erőszakos úton történik, aminek végeredményeként tartós válsággóc alakulhat ki Európa szívében, úgy az már nem kizárólag jugoszláv bel- ügy, hanem összeurópai ügy, és ennek szellemében hívta fel a magyar vezetés a figyelmet a csaknem 490 ezer magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgár által lakott Vajdaság helyzetének toleráns és valamennyi ott élő nép és nemzetiség érdekeit szem előtt tartó rendezésének szükségességére, Jugoszlávián belül. • A magyar—szerb kapcsolatok egyre jobban megromlani látszanak. Mit tett a magyar kormány azért, hogy e kontaktusok ne zi- lálódjanak tovább, hanem fejlődjenek? — A magyar kormány elvi álláspontjának megfelelően az elmúlt egy esztendőben is — a szövetségi kormánnyal fenntartott jó kapcsolatai mellett — több kezdeményezést tett a magyar—szerb együttműködés bővítésére is. Igen sajnálatosnak tartjuk, hogy a szerb vezetés részünkről örömmel üdvözölt elvi együttműködési készsége ellenére konkrét kezdeményezéseinkre hosszabb ideje nem adott választ, illetve az általunk tett baráti gesztusok viszonzás nélkül maradtak. Itt elsősorban több, általunk kezdeményezett hivatalos látogatás elmaradására, a gazdasági együttműködést elősegítő konzultációk halogatására, a magyarországi szerb történelmi jelenlét emlékeinek megőrzését szolgáló kulturális kezdeményezéseink és a magyarországi rendezvények agyonhallga- tására, a Magyarországon élő szerbek kulturális fejlődését és nemzeti identitásának megtartását szolgáló — a Szerb Köztársaságnak a magyarországi szerbek iránti fokozottabb gondoskodását is feltételező — javaslatainkra gondolok — fejtette ki a Külügyminisztérium főosztály- vezetője. • Mi a jelenlegi magyar álláspont a jugoszláv köztársaságok közötti konfliktusokról? — A Jugoszlávia jövőjéről szóló döntést az ott élő népeknek és nemzetiségeknek kell meghozniuk. Magyarország minden békés, demokratikus úton létrejött, konszenzuson alapuló megoldást támogat. Politikai-stratégiai és taktikai hibának tartanánk, ha egyes politikai erők pusztán az egyszer már kimondott „nem” miatt eleve kizárnák a demokratikus tárgyalásokból a konföderáció lehetőségét — fejezte be nyilatkozatát Bába Iván. Jegyzet ' * ___•• ' r B EKOVETKEZIK-E AZ ÁTTÖRÉS? tok egyetértettek az amerikai rendezési tervvel, Így a washingtoni diplomácia vezetője úgy érkezhetett kőrútjának utolsó állomására. Izraelbe, hogy a közel-keleti békeértekezletre vonatkozó amerikai elképzelésekhez megszerezte már az érdekelt arab államok támogatását. Samír kormánya. amely eddig mereven ellenezte a „területet a békéért” elnevezésű amerikai rendezési elgondolást, így kényes helyzetbe került. A negyedik Baker-misszió kudarca után ugyanis olyan tervet dolgozott ki, amelynek révén az 1967- ben megszállt arab területeken létesített új településekkel 50 százalékosra emeli az ottani zsidó lakosságot. A Jordán folyó nyugati partján elterülő Cisz- jordániába. a gázai övezetbe és Kelet-Jeruzsálembe — ezek a megszállt területek — eddig 230 ezer zsidó bevándorolt érkezett. Samír kormánya arra számított. hogy az amerikai béketerv különböző pontjai elleni kifogásaival sikerül elhúznia az időt az amerikai elnökválasztási hadjárat nyitányáig, s közben felgyorsíthatja a megszállt területek etnikai térképének átalakítását Izrael javára. Az arab fővárosok — nyilván az öbölháborúban bekövetkezett szövetséges győzelem eredményeként és a meglévő feszült- ségi gócok felszámolásának irányába ható erőteljes folyamatok következményeként — hajlékonyabbá váltak a kompromisszumok iránt. Baker elmondhatja, hogy Kairóban, Damasz- kuszban. Ammanban és Rijadban szinte minden korábbi izraeli fenntartásra kedvező választ adtak, s így erős pozícióban érkezhetett Jeruzsálembe. Kétnapos tárgyalásai után úgy utazott Kuala Lumpurba a dél-kelet-ázsiai szövetség értekezletére, hogy várja Samir kormányának konkrét válaszát a békeértekezlet elfogadására, miután az arab országok részéről ebben már megvan az egyetértés. Samír haladékot kért ugyanis a döntésre. Hírmagyarázók szerint az izraeli kormányfőnek alig lehet más választása, mint a békekonferencia elfogadása. Ebbe az irányba hatnak a nagyhatalmak erőfeszítései is. London és Párizs kifejezte, hogy egyértelműen Baker közvetítésének sikerében érdekelt s Moszkva is egy ilyen konferencia megtartásán munkálkodik. Francia és brit kormánykörök egyébként már azt jelzik előre, hogy pozitív irányba mozdult el a közel-keleti helyzet, s „áttörést” jósolnak a békés rendezés felé. Samír televíziós beszédében néhány hónapon belül lehetségesnek tartotta egy békekonferencia megnyitását, s erre Washingtont jelölte meg alkalmas helyszínnek. Más megnyilatkozások októbert találnák egy ilyen kezdet időpontjának. Addig azonban — jeruzsálemi vélemények szerint — el kellene fogadni mint előfeltételt Izrael vétójogának kimondását a megszállt területeik delegációjának összeállítására. Samír kormányzata ugyanis csak abba egyezne bele — legalábbis jelenleg —. hogy a megszállt területekről Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík kivételével jelölhessenek küldötteket egy Jordániával közös delegációba és ebben „külső” nem szerepelhetne. Vagyis a Palesztin Felszabadítási Front aktivistái nem kaphatnának helyet e küldöttségben. S ha netán a megszállt területekről ilyen, a Fronthoz kapcsolódó személy szóba kerülne, Jeruzsálem megóvhassa részvételét. MÉG MINDIG vannak hangok egyébként szép számmal Jeruzsálemben, amelyek csupán halogatásra építenek. Ök még mindig nem fogadják el „a területet a békéért” elvet, s csupán valamilyen korlátozott autonómiát kívánnak adni a megszállt területeknek Izrael Államon belül. Ezek a körök arról próbálják meggyőzni washingtoni támogatóikat, hogy az arab országok nagy kompromisszumos magatartása csupán taktikázás és por- hintés ... Arkus István
