Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

NINCS SZOVJETELLENES HANGULATKELTÉS Kerozintenger a tököli reptér alatt A szeméttelep tartalma, a kommunális hulladék közé vegyített környezetkárosító anyagok miatt teljes egészé­ben veszélyes hulladéknak minősül. A miniszterelnök a bejáráson (Vimola Károly felvételei) Csapody Miklós válasza Király B. Izabella nyilatkozatán Nem egyeztünk meg 8 A Pest Megyei Hírlap régi olvasójaként öröm- ) mel láttam, képviselőtársam, Király B. Izabella & asszony terjedelmes megnyilatkozását lapjuk 1991. I ® július 20-i, szombati számában. Dicséretes a kép­viselő asszony elragadtatott megnyilvánulása a rendszerváltozás küzdelmes végigvitele tárgyában, miután azonban részben a kérdező, de az interjú j alanya is többször név szerint megemlít, a képvi­selő asszony pedig valótlan összefüggésekben, ké­si rém a szerkesztőséget levelem közzétételére. (Folytatás az 1. oldalról.) fele volt a víz tetején úszó bűzös kerozin. A szakem­berek szerint a szennyező­dés viszonylag új keletű, a próbafúrásokkal jól beha­tárolható, de tény, hogy mozog. Mégpedig a halász­telki és a tököli vízmű irá­nyába is. S ez a két vízki­vételi hely a főváros ivó­vízszükségletének negyed­részét adja. Ráadásul a Fővárosi Vízművek tarta­lékterülete éppen e két kút között, a szennyezett rész közvetlen közelében van. Ütünk ezután a Halász­telekhez közel eső homok­gödörhöz vezetett. A szov­jetek által szeméttelepnek használt hatalmas árok ak­kor keletkezett, amikor a több mint negyven légvé­delmi hangárhoz szükséges földet kitermelték innen. A szovjetek a csomagolás, ha­zafelé készülődés időszaká­ban módszeresen töltötték fel és dózerolták be ezt a gödröt. A kommunális hul­ladék mellé jócskán került veszélyesnek minősített anyag — akkumulátorok, festékek és vegyi anyagok. —- A magyar környezetvé­A Külgazdasági Miniszté­rium illetékesének nincs tudomása arról, hogy szer­ződés jött volna már létre a Szovjetunióba irányuló gabonaexportra. Tamás István főosztály­vezető-helyettes elmondta: vannak olyan információk, hogy a Szovjetunió 1—1,3 millió tonna gabonát vá­sárolna tőlünk — hasonló mennyiséget, mint a ko­rábbi években —, ám még nem kezdődtek meg a tár­gyalások. így azt sem lehet delmi előírások értelmében emiatt az egész szemét­mennyiséget veszélyes hul­ladékként kell kezelni. Mint a környezetvédelmi szakemberektől megtudtuk, a szovjet fél többek között ezt sem ismeri el, mint ahogy az ellen is tiltakozik, hogy a 60 milliárd forintba a magyar fél o környezetvé­delmi bírságot is beszá­molta. Elgondolkodtató, hogy amíg a környezeti károkat itt felmérő szakemberek a legsürgősebb védelmi ten­nivalók költségét milliár- dokban mérik, addig a mi­nisztérium 930 millió fo­rintot kért a költségvetés­től. Ám erről Kupa Mihály pénzügyminiszter úgy nyi­latkozott: — Annak ellené­re, hogy döbbenetes imp­ressziók érték a bejárás során, nincs pénze a költ­ségvetésnek erre a feladat­ra. Esetleg a volt szovjet létesítmények eladásából teremthetik elő a legfonto­sabb intézkedésekre valót. Antall József miniszter- elnök kifejtette: nem szov­jetellenes hangulatkeltés, tudni, hogy készpénzzel, áruval, vagy más konst­rukcióban fizetne a szovjet megrendelő a magyar bú­záért. Az NGKM egyébként tá­mogatja a Földművelés- ügyi Minisztériumnak azt a javaslatát, hogy a kor­mány vállaljon garanciát a szovjet exportra. Ez mintegy 9 milliárd forin­tot jelent. Ha viszont a ve­vő nem fizetne, az súlyos következményeket okozna az ország költségvetésében. hogy a magyar fél ragasz­kodik álláspontjához. Űj fejezet kezdődik a két or­szág kapcsolatában, de eh­hez le kell zárni egy kor­szakot. Többek között eh­hez is szükséges a tárgya­lás és a megállapodás. A miniszterelnök reményét fe­jezte ki, hogy a tárgyalá­sokon végül korrekt meg­egyezés születik. Az újságírókat kísérő környezetvédelmi szakem­berek nem nyilatkoztak re­ményeikről, csupán az ob­jektív tényeket sorolták. Van, ahol a talajvízen sza­badon mozgó kerozin már egy kilométerre megköze­lítette a budapesti vízbá­zist, és évente akár több száz métert is megtehet a szénhidrogén a talajvíz há­tán úszva. A tököli objek­tum betonkerítésétől kő­haj ításnyira kisemberek hobbikertjeinek százai so­rakoznak. Csak idő kérdése, hogy ásott kútjaikból kero­zint húzhassanak fel. Móza Katalin A szovjetek jócskán meg­kérik az árát, de vajon mire használható a moz­díthatatlan kapujú légvé­delmi hangár? A beszélgetés elején Ki­rály B. Izabella megemlíti, hogy a külügyminiszter urat lemondásra szólítot­tam fel a Népszaván ke­resztül, továbbá azt is, hogy a „felemlegetett fegy­vervásárlásról” is bebizo­nyította az idő, hogy a mi­niszter úr helyesen döntött. Annak megítélésére, hogy az ominózus levélben fel­szólítottuk-e dr. Szél Pé­ter képviselőtársammal le­mondásra a külügyminisz­tert, vagy felemlegettünk-e bármi hasonlót, mellékelten megküldöm a washingtoni nagykövetség helyzetének rendezésére szolgáló levél másolatát. A képviselőnő utólagos megnyilatkozásai­val kapcsolatban a „Csapo- dy-ügyről”: a Pesti Hírlap július 6-i számában „meg­egyezésünkről” szólva írja, hogy „Erre én azon a mi­nimumon hajlandó voltam, hogy Csapody Miklós elis­merte: politikailag kifogá­solható volt a Jeszenszky Géza külügyminiszterhez írott levél nyilvánosságra hozatala.” Nos, túl azon, hogy nem egyeztünk meg semmiben, rögzítenem kell. hogy a fentiekhez hasonlót el nem ismertem, nem is ismerhettem, hiszen az eti­kai bizottság állásfoglalása szerint a levél nyilvános­sága más értelmezésű mi­nősítést kapott. Ez ügyben levélben hívtam föl az eti­kai bizottság figyelmét arra, hogy az elkészítendő etikai kódexet illetően az ügy számos tanulsággal jár. Mi­után levelem a képviselő- csoport tájékoztatójában napvilágot látott, lényegét idézem: Javaslom, hogy a megszövegezendő etikai szabályzatban legyenek konkrétan meghatározott normák, legyenek egyértel­műen megfogalmazva a bi­zottság működésének elvei és keretei annak garanciái­val együtt, hogy — s ez igencsak etikai alapkérdés — semmiféle, a bizottság által alaptalannak ítélt vá­daskodás nem maradhat minősítetlenül, a feljelent­gető szankcionálatlanul. Az, hogy nem lehet büntetle­nül valamit kinyilatkoztat­ni a másikról („eszébe jut. katkodácsol”), nagyban hozzájárulna a belső kohé­zió növeléséhez, a megfon­tolt kinyilatkoztatások tér­nyeréséhez. Ne fordulhas­son elő. hogy a bevádolt delikvens, mint céllövöldé­ben. az első. távollétében leadott lövés után hetekig félreugrál a légpuska elől, A gyermek és ifjúsági korosztály helyzetének ja­vítását célzó intézkedési program tervezete kerül hamarosan a kormány ülé­se elé. A dokumentumban oglalt elképzelésekről ked­den Wootsch Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatal if­júságpolitikai titkárságve­zetője adott tájékoztatást. A három évre szóló prog­ram „gyökerei” a Parla­ment július 11-i, e témá­ról folytatott politikai vi­tanapjáig nyúlnak. A ke­retjellegű dokumentum öt téma köré csoportosítja a tervezett intézkedéseket. Az első „kosárba” a csa­ládok helyzetének javítá­sát szolgáló javaslatok kerültek. A tervek szerint a kormánynak egy év alatt át kellene tekintenie az ezzel kapcsolatos intéz­mények, pénzügyi konst­rukciók — gyes, gyed, csa­ládi pótlék — helyzetét. Nem kerülné el a kormány­zat figyelmét a családokon kívül nevelkedő gyerekek sorsa sem. Önálló témát jelent a fiatalok munkapia­ci esélyeinek javítása, az ezt célzó átképzési, szak­képzési programok kidol­gozása. Az intézkedési terv az oktatási rendszer megvál­toztatását is célul tűzi. A hangsúlyt az alsó fokú ok­tatás korszerűsítésére he­lyezi, az előterjesztők ezt az intézkedési terv „kifutá­sa” előtt — három éven belül — szeretnék megva­lósítani. A negyedik „ko­sárban” a fiatalok körében tapasztalható deviancia fel­mérésével, kezelésével kap­csolatos lépések vannak. Az intézkedési program s amikor már nemcsak az ólom fogyott el, hanem a környéken is megelégelték a cirkuszt, a delikvens ju­talmul kiszállhat, „papírt kap” arról, hogy nem is olyan rossz fiú ő, vagyis visszaküzdhette magát, föl a nullpontra. ahol elvben neki is igaza lehet — a cél­lövöldében pedig üres te­kintet és az operaházi szfinksz mosolya: nincs, aki szóljon, hogy ilyenkor azt szokás mondani: bocsá­nat. „Én ezzel ezt az ügyeit lezártnak tekintem” — mondja Király B. Izabella. Megható! De hát mi volt ez? És még „van másik”? Dr. Csapody Miklós országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja tervezete végezetül a kor­mányzati ifjúságpolitikai munka feltételeinek javí­tásával is foglalkozik. A különböző anyagi és jogal­kotási kérdéseken kívül szó esik a második Euró­pai Ifjúsági Központ bu­dapesti létrehozásáról is. (Az „első” Strasbourgban működik.) Az újabb össz­európai intézmény székhe­lyéről csak az idén ősszel dönt az Európa Tanács, ám Budapest esélyes je­löltnek tűnik. G azdól kódoknak Jogi mankó Jelentős feladat hárul a közgazdasági szabályozók­ra: egyrészt a jövedelmek realizálása és felhasználása alapján meghatározzák a gazdaságpolitikai célokat, másrészt pedig a konkrét pénzviszonyok szabályozá­sával a kitűzött gazdasági feladatok megoldására késztetnek. Erre figyelem­mel a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó, valamint a Pénzügyminisztérium há­rom munkatársa „A köz- gazdasági szabályozók 1991. évi változásai” című, kö­zelmúltban megjelent könyvben a közölt ismeret- anyaggal támogatni kíván­ják a gazdálkodók tevé­kenységét, a jogszabályok­ban való jobb eligazodását. A szabályozómódosítások részletes indoklásával se­gítik a változások szüksé­gességének megértését, és a gazdasági folyamatokba va­ló beépülését, érvényesülé­sét. Ő ÍRTA Vasvilla Kisgazdaügyben már semmin sem csodálko­zunk. Azon sem, amikor a Heti Kis Újságban (91/ 28.) azt olvashattuk , Nagy István neve alatt, í hogy „kisgazda önkor- %mányzati képviselő, aki a dunaharaszti szerve­zetben a titkári teendő­ket ellátta”. Nem tud­hatni tehát, vajon N. 1. lépett vissza a tiszttől, avagy esetleg a szerve­zet szűnt meg, ám mind­két esetben elvitathatat- \ lan joga a szerzőnek azon töprengeni, „vajon ki a hiteles kisgaz­da?” Illetlenség lenne ebbe beleszólni, hiszen ez a pártnak a belügye, a tagság dolga. Olyan a pártjuk, amilyennek ők formálják, annyira hite­lesek, amennyire ere­jükből futja. Ha N. nek például az a véle­ménye, hogy a pártban most olyanok uralkod­nak, akik „harsánysá- gukkal visszataszítóak, jobboldali hitvallásuk­kal az országot végve­szélybe sodorhatják”, azt mi tiszteletben tart­juk, mert hiszen ő illeté­kesebb a minősítésre, mint az, aki a párton kí­vül van. Gondunk pusztán egyetlen szövegrésszel támadt olvasás közben. N. I. ugyanis azt is írta: az említett pártvezetők „Ne várják meg, amíg a parasztság rájön, hogy becsapták, mert a vas­villa kergeti ki őket, aminek a nyelét feldü­hödött kisgazdák fog­ják." Hogyan is írjuk? Ugyan megszokhattuk már, hogy a Kisgazda­párt stílustárához a traktortorlasz, a kasza­kapa, a patak vér is hoz­zátartozik, ám azért ez a vasvilla gondolkodóba ejtett bennünket. Ha párton belüli ügyeknek az elintézésekor köny- nyen ragadnak vasvillát a „feldühödött kisgaz­dák", akkor mi a bizto­síték arra, hogy párton kívüli ügyekben nem te­szik ugyanezt?! Nem lenne jobb mégis szava­zással dönteni?! KLIENS Szerződés nélkül Ke!i-e a gabonánk? Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter úrnak, KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Budapest, Bem rakpart 47. Tisztelt Külügyminiszter Ür! Mint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képvi­selői és az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjai, megdöbbenéssel értesültünk a televízióból és a sajtóból a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetségén ki­alakult helyzetről, mely a rendelkezésünkre álló infor­mációk szerint döntően személyi kérdésekre vezethető vissza, s amely elsősorban Zwack Péter nagykövet urat és Bollobás Enikő követtanácsost érinti. Megítélésünk szerint Magyarország jó hírnevének meg­őrzése és nemzetközi tekintélyének megóvása, továb­bá a dinamikusan fejlődő magyar—amerikai kapcsola­tok érdekében feltétlenül szükséges a washingtoni ma­gyar külképviselet két vezetőjének haladéktalan haza­rendelése. Szem előtt tartva Magyarország érdekeit, szükségesnek tartjuk azt is, hogy a nagykövet úr és a követtanácsos a jövőben ne képviselje hazánkat az Ame­rikai Egyesült Államokban, s hogy a helyüket mielőbb betöltő, jól képzett magyar diplomaták tegyenek meg mindent Magyarország minél eredményesebb képvise­lete, a nagykövetség zavartalan és hatékony működé­sének biztosítása érdekében. Felkérjük a Külügyminiszter Urat, haladéktalanul te­gye meg a fentiek biztosításához szükséges intézkedé­seket 1 Tisztelettel: Dr. Csapody Miklós Dr. Széli Péter Budapest, 1991. április 8. Hároméves program öt intézkedési kosárban

Next

/
Thumbnails
Contents