Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
SEGÍTHETI A NYELVTANULÁST? Szinkronizálva vagy feliratozva... A tapasztalat azt mutatja, hogy a videokölcsönzőkben nem az határozza meg a választást, hogy feliratos-e a film vagy sem, hanem az, hogy a kis előzetesen milyen történetet vázoltak fel a forgalmazók. A videósok például szájhagyomány útján keresnek egy-egy felkapott újdonságot — nyilatkozta a Pest Megyei Hírlap olvasóinak Tímár György, a REX-FILM Kft. ügyvezető igazgatója. Az alábbi írásban arra is választ kaphatunk: vajon segítheti-e a nyelvtanulást a „nem szinkronizált” idegen nyelvű film? Az utóbbi időben néhány régi Oscar-díjas vagy dobozban tartott filmet vetített a televízió, s egyből felforrósodtak a telefonok: miért Vetítenek egyre több feliratos filmet? Mostanában az emberek hajszol- tabbak, és éppen arra lenne igényük, hogy ha munka után fáradtan kedvük támad megnézni egy filmet, akkor azt szinkronizálva élvezhessék. ■ Önnek mi a véleménye: valóban egyre több a feliratozott film? — kérdeztük Tímár Györgytől, a REX- FIEM Kft. ügyvezető igazgatójától, aki munkatársaival és neves színészekkel évente több tueat filmet szinkronizál. — Ez igen érdekes téma, érdemes körbejárni. De tegyük fel a kérdést valamivel árnyaltabban. Vajon sok-e a feliratos film a televízióban? Erre azt felelhetjük, hogy nem! Vajon sok-e a mozikban? A válaszunk szintén az, hogy nem! És mi a helyzet a videokölcsönzőkben? Erre már az a válaszom, hogy attól függ! Attól függ, hogy melyik kölcsönzőből veszik igénybe a kazettát. És ezzel már be is zárult a kör, mert máshol ma Magyar- országon nem nézhet, illetve kölcsönözhet legálisan filmet a közönség. De nézzük részletesebben. Miért kevés a feliratos film a televízióban? Azért, mert a Magyar Televízió vezetői a legutóbbi időkig is úgy vélekedtek, hogy a magyar közönség elé lehetőleg szinkronizálva kerüljenek a filmek, méghozzá szájszinkronnal, azaz teljes szinkronnal. Ennek az az oka, hogy nagyon sok ember nehezen tudja elolvasni a feliratokat. És van egyfajta művészi elvárás is: miszerint ami a magyar állami televízióban pereg, az magyarul szólaljon meg. ■ És a mozikban mi a helyzet? — Azt mondom, hogy alig-alig vetítenek feliratos filmeket. A filmforgalmazók többsége azt akarja, hogy maximális élményben legyen részük a nézőknek. Még azok az új cégek is, amelyek külföldi forgalmazókkal dolgoznak, arra törekszenek, hogy a legteljesebb mértékben adják vissza a dialógusokat. Gyakran járok moziba, és azt tapasztalom, hogy manapság igen kevés a feliratos film, ■ Akkor vajon miért vélik úgy a mozinézők, hogy sok a feliratos film? — Feltehetően azért, mert van egy olyan csoport, amelyet már egy-egy elvétve felbukkanó feliratos film is érzékenyén érint. Legyünk őszinték: lassabban, nehezen olvasnak, vagy gyenge minőségű a tévékészülékük, fagy rosszak a vételi lehetőségeik. Ugyanakkor néhány filmforgalmazó úgy vélekedik, hogy neki igen gazdaságosan kell dolgoznia, és a költségmegtakarítás egyik kézenfekvő módja az, hogy csak felirattal látja el a filmeket. Azok a cégek, amelyek ki akarják használni a keresletet, és szeretnének maximális profitot kiszedni ebből az ágazatból — méghozzá minél rövidebb idő alatt —, azok lehetséges, hogy azt az utat választják, hogy inkább feliratozzák a filmeket. ■ Vannak olyan filmek, amelyek netán kifejezetten alkalmasak arra, hogy feliratozzák őket? — Hogyne, ilyenek például az úgynevezett akciófilmek, amelyekben rendkívül sok a zaj, csörömpölés, és igen kevés a dialógus. Hasonlóan a horror- és pornófilmek többségéNcgy hónapig hílható Erzsébet Eisenstadtban „Erzsébet, Magyarország királynéja” címmel látványos osztrák—magyar történelmi kiállítás nyílt meg az ausztriai Burgenlandi tartomány fővárosában, Eisenstadtban (Kismarton). A tárlatot a városban működő országos intézmény, az Osztrák Kultúra Múzeuma rendezte igen jelentős magyar segítséggel — a kiállítás anyagának túlnyomó része magyar közgyűjteményekből származik. A múzeum öt nagy termében elhelyezett kiállítási anyag csaknem 200 festménnyel, egyéb múzeumi tárggyal, valamint nagyszámú történelmi doku**É?{írlan mentummal szemlélteti a tragikus sorsú királyné életének fontosabb állomásait. Felidézi magyarországi tartózkodásait, magyar személyiségekkel fenntartott kapcsolatait, a magyar emberekhez, nyelvhez és tájhoz való kötődését. A kiállítást létrehozó szoros magyar—osztrák együttműködés jegyében a tárlat feliratai és katalógusának szövegei magyar nyelven is elkészültek. A magyar látogatók külön kedvezményként forintért, éspedig igen olcsón válthatnak belépőjegyet, és rendelhetnek tárlatvezetést. A jegyek számukra személyenként mindössze 30 forintba kerülnek. A kismartoni Erzsébet-kiállítás négy hónapon át, október 27-ig tart. nél sincs jelentősége a szinkronzálásnak. Magyar- országon a külföldi filmek közel hetven százalékát szinkronizáljuk. Ismereteim szerint a skandináv országokban viszont szinte minden filmet feliratoznak. ■ Sokan vallják, hogy a nyelvtanuláshoz nagy segítséget nyújtanak az idegen nyelvű filmek ... — A szinkronizálással foglalkozó szakemberek konzultáltak ez ügyben nyelvtanárokkal, akik elmondták, hogy a nyelvtanuláshoz csak kisegítő eszköz lehet az idegen nyelvű film. önmagában a kétnyelvű filmmel nem lehet sem tanulni, sem gyakorolni, legfeljebb egy szint Kilőtt nyújt segítséget. B Kik döntenek afelől, hogy melyik filmet szinkronizálják? — A filmforgalmazók vezetői, szakemberek és a külföldi, aki eladja a forgalmazási jogot. Musical- és zenés filmeknél nincs értelme a szinkronnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a videokölcsönzőben nem az határozza meg a választást, hogy feliratos-e a film, vagy sem, hanem az, hogy a kis előzetesen milyen történetet vázoltak fel a forgalmazók. A videósok például szájhagyomány alapján keresne!: egy-egy felkapott újdonságot. Véleményem szerint valójában nem nőtt a feliratos filmek aránya. Többségük ma már a videokölcsönzőkben található. Deák Attila SZECHENYI-KIALLITAS A BUDAI VARBAN • • Önvizsgálatra kényszerít Soha méltóbbat nem köszöntött ebben az épületben kiállítás. A falak több emelet magasságban kétmillió könyvet és háromszázötvenezer kéziratot őriznek. A nemzet könyvtárának alapját 1302-ben az a tizenötezer kötet könyv és kétezer kézirat alapozta meg, amelyet gróf Széchényi Ferenc adományozott az országnak. Most a Budavári Palota F épületében az impozáns lépcsők fölé hajló pálmák azokig a termekig kísérnek, amelyekben az adományozó fia, István életének, munkásságának dokumentumai láthatók. A bemutatót születésének kétszáza- dik évfordulója alkalmából rendezték, gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar címmel. Ö az. akinek tevékenysége nemcsak történelmet alakított; emelt hidakat, szervezett közlekedést és gazdaságot. 1823—'27-ben „tudós társaság” létrehozásához egy évi jövedelmét adta. Vállalkozása volt a Duna Gőzhajózási Társaság (1331), a Pesti József Hengermalom (1837), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1841). Ö irányította az Al-Duna szabályozását a Vaskapunál, és 183G-tól a Lánchíd építését. „A magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engedik” — írja 1830-ban. Az okok feltárását nem hagyja másokra, nem halogatja „Fogadjátok Hazám érdemes Lányai Tiszteletem ’s Szeretetem jeléül ezen kis munkám ajánlását... A’ HitelLánchíd-ákrázolás az 1800-as evekből Sziszegők, sustorgók, raccsolók allgatom a rádiót, nézem a tévét. A Danubius egyik-másik műsorvezetője úgy sziszeg, mintha a fogát húznák érzéstelenítés nélkül. Ugyanakkor úgy susog, mint két hektár fenyveserdő. A „sebesség” és az „asszony” szót olyan „s”- sel és „sz”-szel ejtik, hogy a macskám behúzza a farkát, hármat ugrik ijedtében, és bepréseli magát a komód alá. A tévé bemondónői újabban „vazsi” tájszólásban beszélnek: „kedvezs nézőink”- nek titulálnak, nyilván a tévé idősebb intendánsának hatására, aki kiskegyednek szólítja a kisasszonyokat. .0 mond ilyeneket: dezzsék, gérem szépen, jójcakát. A riportalanyok sorra nyögdé- cselnek, s mivel ez divatnak látszik, maguk a riporterek is átveszik: „ÖÖÖ, kérem szépen, ö, ezt meg hogy kell érteni?” Talán úgy, hogy rajtuk kívül senki sem tartozik a vájtfülúek fajtájához. A raccsolás nyilván az előkelő származás átmentését igazolja, mert országgyűlési képviselőtől a tv-elnökén át a kártalanítási igényt benyújtó Csekonics unokáig mindenki így beszél. Kimondom: ez most a módi. „gérem szépen”. A köznyelv normáinak, szabályainak felrúgása szemünk előtt, fülünk hallatára főijük. Az igazi demokrácia kibontakozásának vagyunk tanúi: mindenki úgy beszél, ahogy tud. Ha még nem lenne világos a gunyoros hangnem miatt mondandóm lényege, öntsünk tiszta vizet a pohárba. Valaki ötvenévesen már nem tehet arról, hogy beszédhibásán képezi a hangokat. Nyilván olyan környezetben és olyan körülmények között nőtt fel, amelyben ilven apróságra nem figyel(het)tek föl, gyermekkorában nem volt lehetősége a korrigálásra. Attól még tehetséges és sikeres üzletember lehet valaki, ehhez nem kell a szépkiejtési verseny első helyezését megszerezni. A sziszegő, a susogó, a raccsoló tanár. riporter, bemondó, nyilvánosság előtt rendszeresen szereplő miniszter azonban nem bizalomgerjesztő. A rádió és a tévé szakmai berkeiben újabban minden hivatásos megkaphatja az ún. mikrofonengedélyt? A követelményeket adták lejjebb, vagy a lobbyzás lett erősebb? Nem a beszédhibásakat ítélem el, hanem azokat, akik mikrofon elé engedik őket. A ttól tartok azonban, hiába sziszegek, sustor- gok itt magamban, ezek a „vazsi” gyerekek nagyon beásták magukat a stúdiókba, s mindig ott vannak a mikrofonvégeken. Beszédhiba van, felelős nincs, ahogy a divat megkívánja ... Saiga Attila r ü l szólók, 's a mi belőle folg, a’ becsületrül, az adott szó szentségérái, a’ cselekedetek egyenességérül ...” „Tudnivaló. Homály és tévedés elhárítása végett az Olvasót mindenekelőtt szükségesnek tartom arra figyelmeztetni, hogy én ezen kifejezést ’Hitel, azon ertelemoen veszem, mellyet köz életben a Creditum jelent, a’ mi nem egyeb, mint bizonyos lekötélezések által más . kezében levő ingo vagy ingatlan vagyonúnkból nyert bizalom cs bátorság. Min- ilél nagyobb bizodalmát ’s bátorságot nyújthat valaki az ö kezei között levő va- gyonunltrul, annal több Hi-r tele — Credituma van; ’s' mennyivel nagyobb biso- dalommal ’s bátorsággal mondatik az Ország Hitel- állapoija.” Tevékeny életének, elméleti munkásságának gazdagságát nagyon sok írásos emlék őrzi. De olvashatjuk itt a miniszterségről lemondó levelét is. Jajonganak a betűk. Sejthette Világost, Aradot, a tíach-korszakot, de talán Trianont is? 1848 szeptemberében, a diadalmak idején, mielőtt még elkezdődtek volna a fegyveres harcok, roppant össze lelkileg, önvád gyötri: a többiek az ő kezdeményezéseit követték, ő az, aki katasztrófába sodorta az országot.. . Tizenkét év a dönüngi elmegyógyintézetben ... Tisztult aggyal nem bírja azt az idegi megpróbáltatást, amelyet a rendszeres rendőri zaklatás jelent, önkezével vet véget életének. Itt a pisztoly a tárló rideg üvegablaka mögött. Vádol és önvizsgálatra kényszerít: „a mi belőle foly, a becsületrül” az adott szó szentségérül, a’ cselekedetek egyenességérül __” Há ny év telt el azóta! Bezárt az Óbudai Hajógyár, de a Lánchíd ma is a város éke. A hosszában hajózható, keresztben átsétálható Duna a jelenvalóságát erősíti. Működik a Tudományos Akadémia. A legnagyobb magyar nevét utcák őrzik. De velünk vannak-e gondolatai? Tesszük-e amit erőnk enged? (A kiállítás megtekinthető: október 31-ig hétfőn 13—18 óráig, vasárnap zárva, Budapest Budavári Palota F épület, az Országos Széchényi Könyvtár falai között.) Józsa Agnes T örténelemtanköny v csak a második félévre Nem pályázati úton készült tankönyvből készülhetnek a jövő tanévben a diákok történelemből, ugyanis egyetlen pályamunka sem érkezett 4. osztályos középiskolai történelemtankönyv megírására. A művelődési tárca és a Tankönyvkiadó Vállalat erre még tavaly ősszel pályázatot hirdetett meg — közölte Dürr Béla, a kiadó általános igazgatóhelyettese. Tekintettel a pályázat sikertelenségére — tette hozzá —, idén májusban egy szerzői munkaközösséget kértek fel a negyedik osztályos középiskolai történelemkönyvek megírására. E munkaközösség tagjainak nevét Dürr Béla egyelőre nem kívánta nyilvánosságra hozni, csupán annyit árult el, hogy neves történészek. Az új tanévben azonos tankönyvet használnak a gimnáziumok és a szakközépiskolák végzősei, mivel csak egyféle elkészítésére jut idő. így is csak 1992 februárjára, vagyis az új tanév második felére ígérték a szerzők az új tankönyv részbeni elkészítését — közölte Dürr Béla. Magyarázatként hozzáfűzte: a kétkötetes könyvnek a második félévre vonatkozó tanyagot tartalmazó kötetét írják meg először. Ez év szeptembertől 1992 februárjáig pedig — jobb híján — o negyedikes középiskolások még a tavaly is használt. átdolgozott történelemtankönyveket forgathatják. A már elkészült három szöveggyűjtemény is segíti a negyedikeseknek a tanulást, különös tekintettel az 1945 utáni időszak megismerésére. Ugyancsak átdolgozott történelemtankönyvet vehetnek kézbe szeptembertől az általános iskolák nyolcadikos diákjai — közölte Dürr Béla, és felhívta a figyelmet: a változások, javítások nem csak a történelemtankönyveket érintik. Valamennyi, társadalomtudománnyal foglalkozó tankönyvet javítottak, átdolgoztak, és „kivettek belőle minden olyan utalást, amely a pártállamra vonatkozik”. A nemzeti alaptanterv megszületését követően pedig — az arra épülő, teljesen új tartalmú és új felfogást tükröző tankönyvek megírására — pályázató-
